Dániel András nagysikerű karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő kuflik ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán találnak új közönségükre. Ellinger Edina rendezése, a Mindenki legyen kufli! azért is különleges, mert az előadás folyamán az Artisjus-díjas Cseri Hanna és a varázsgombák zenekara kuflistás slágerekkel szórakoztatja a 3+os korosztályt. 

Ellinger Edinával, az előadás rendezőjével és a Budapest Bábszínház igazgatójával az évad többi bemutatójáról, A szomjas trollról, a Hamupipőkéről, a Szikszai Rémusz jegyezte ifjúsági előadásról, a Peer Gyntről és a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el! c. vásári bábrevűről is beszélgetett Kalmár András.

Az október 7-i Őszi Irodalmi Gála kapcsán a hamarosan 75. évét betöltő Lezsák Sándorral beszélgettünk.

A Pesti Vigadóban hagyományosan megrendezésre kerülő Őszi Irodalmi Gála, amely az MMA Irodalmi Tagozatának szervezésében valósul meg, idén is számos klasszikus és kortárs író-költő munkáit hozza a nagyközönség elé, Mezey Katalin szerkesztésében.

A Gálán szereplő művek alkotóihoz hasonlóan Lezsák Sándor is jubilál, október végén tölti be a 75. életévét a József Attila-díjas költő. Az évforduló és a rendezvény kapcsán Kalmár András kérdezte a művész-politikust.

Veszprém és környéke már Sarolt – Szent István édesanyja – idején királynéi birtok volt, a település pedig Gizella, Szent István hitvese idejében különösen nagy jelentőségűvé vált. Ő kezdeményezte 1030. körül a Szent Mihály-főszékesegyház építését és a hagyomány szerint azt a miseruhát, amely a Veszprém-völgyi apácáknál készült és amelyből később királyi palást lett, Gizella sajátkezűleg hímezte.

Az ő nevét viselő különös kápolna viszont csak a 13. században készült el, de ezt Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században még nem tudhatta, és mivel a falakon bizánci stílusú freskókat fedezett fel, joggal hihette, hogy a királyné magánkápolnájára bukkant. Így a tervezett bontás helyett a tiszteletére felújíttatta, ezzel jelentősen hozzájárulva a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. A különleges épületet bár Gizella nem látogathatta, de valószínűsíthető, hogy utódai, királyok és királynék magánkápolnájául szolgált. Az épületet jövő nyáron nyitják meg a nagyközönség előtt.

A kápolna és környéke azonban még ezernyi titkot őriz és mivel egy temető is része volt a várnak, így a régészek még számtalan izgalmas lelettel egészíthetik ki Veszprém történelmének egyre teljesebb képet adó mozaikját.

Hegyi Dóra régésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának munkatársával Kalmár András beszélgetett.

Veszprém és környéke már Sarolt – Szent István édesanyja – idején királynéi birtok volt, a település pedig Gizella, Szent István hitvese idejében különösen nagy jelentőségűvé vált. Ő kezdeményezte 1030. körül a Szent Mihály-főszékesegyház építését és a hagyomány szerint azt a miseruhát, amely a Veszprém-völgyi apácáknál készült és amelyből később királyi palást lett, Gizella sajátkezűleg hímezte.

Az ő nevét viselő különös kápolna viszont csak a 13. században készült el, de ezt Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században még nem tudhatta, és mivel a falakon bizánci stílusú freskókat fedezett fel, joggal hihette, hogy a királyné magánkápolnájára bukkant. Így a tervezett bontás helyett a tiszteletére felújíttatta, ezzel jelentősen hozzájárulva a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. A különleges épületet bár Gizella nem látogathatta, de valószínűsíthető, hogy utódai, királyok és királynék magánkápolnájául szolgált. Az épületet jövő nyáron nyitják meg a nagyközönség előtt.

A kápolna és környéke azonban még ezernyi titkot őriz és mivel egy temető is része volt a várnak, így a régészek még számtalan izgalmas lelettel egészíthetik ki Veszprém történelmének egyre teljesebb képet adó mozaikját.

Dr. Nagy Veronikával, a Gizella Múzeum igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Dubóczky Gergely, a Szegedi Szimfonikusok művészeti vezetője nem tart attól, hogy nem sikerül bevonzani a fiatalokat a koncertjeikre.

A 43 éves karmester mesélt az elkövetkező évad legfontosabb előadásairól, az évadnyitó Mahler-szimfóniáról, a Vivaldi/Piazzolla Négy évszakról, a bécsi klasszikusokról és a halottak napjához kapcsolódó Dvořák Stabat Mater-ről. Ez utóbbihoz Esterházy Péter olyan szöveget írt, amelytől ő maga is megrendült, de az előadást még Nádler István festményei is kiegészítik. A beszélgetésben természetesen szó esett a zenekar hosszú távú terveiről és páratlan népszerűségéről, az évad szólistáiról, és a Budapest Sound Collective Haydn-sorozatáról is.

Dubóczky Gergellyel Kalmár András beszélgetett.

Mit hozhat számunkra a jövő? Ősidők óta ez az emberiség egyik legégetőbb kérdése.
A Nemzeti Táncszínház nagytermében október 16-án látható először Tókos Attila koreográfiája, az Orákulum, amely a Budapest Táncszínház művészeivel fúzióban készült. A darab ötvözi az ősi táncok erejét és a kortárs művészet dinamizmusát, segítségükkel elrepít minket egy olyan világba, ahol minden mozdulat a jövő rejtelmeit tárja fel. 

Sámánok, táltosok, jósok, orákulumok – mind természetfeletti erőkkel felruházott lények, akiket különleges feladatokra választanak ki. A jövőt fürkésző kérdések az emberi közösségek örök talányai. Az ember újra és újra kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, melyek pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. Ám a világ és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák és törekvések elhalványuljanak. Gondolatébresztő előadás tárul elénk, mely provokatív kérdéseket tesz fel a jövőről, és arról, hogy hogyan formálhatjuk azt. 
A darab megszületését Máté Imre Yotengrit c. műve inspirálta

Tókos Attilával Kalmár András beszélgetett.

Október 1-én mai magyar szerzők művei szólalnak meg kiváló muzsikusok előadásában a Pesti Vigadóban. Egy kortárs zenei koncert izgalmas megmérettetés a szerzőknek, kihívás az előadóknak és élmény a hallgatónak. Bár a kortárszene szótól sokan összerezzennek, érdemes megismerni korunk magyar zeneszerzőit is, nem mindig csak a régi nagy neveket felemlegetni. Ebben segít az MMA Zeneművészeti Tagozata, akik rendszeresen szerveznek olyan hangversenyeket a Pesti Vigadóban, ahol mai szerzők művei szólalhatnak meg. Legutóbb a dalműfaj képviselőinek rendeztek koncertet, amelynek apropója a Presser Gábor által megálmodott Magyar Dal Napja volt, október 1-én, a zene világnapján pedig a kamarazenei műveket helyezik fókuszba.

Dubrovay Lászlóval, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas  zeneszerzővel, az est programjának szerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

A bányában sínylődő rabokra még sokan emlékeznek, de történetük hiányzik a történelemkönyvekből.
A magyarországi kényszermunkatáborok bezárásának 70. évfordulója alkalmából nyílt meg a Bazalt. A felejtés rétegei  c. kiállítás a Blinken OSA Archivumban. A kiállítást megelőző kutatás felszínre hozta a töredékes forrásokat, interjúk készültek a még élő badacsonyi bazaltbányászokkal és a történet feltárása iránt elkötelezett új generáció tagjaival. A tárlat megkísérli rekonstruálni a munkatábor működését, emberi viszonyait, de egyúttal a felejtés mechanizmusait és az emlékezés hiányát is. 
A kiállítás kurátorával, Székely Ivánnal Kalmár András beszélgetett.


  

Szeptember 23. és 29. között között immár egy teljes héten át várja országszerte több száz kulturális központban és művelődési házban az érdeklődőket a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat. A Magyar Népművelők Egyesülete által tizenhét évvel ezelőtt útjára indított kezdeményezés célja az, hogy minél többen legyenek részesei a közművelődési intézmények által nyújtott kulturális sokszínűségnek.
Budapest egyik legnagyobb és legszínesebb kulturális központja, a terézvárosi Eötvös10 sem marad ki az izgalmas programkínálatból, Amerika természeti csodáitól Veiszer Alinda beszélgetős műsoráig rengeteg kreatív és informatív eseményen vehetünk itt részt, nem csak szeptember utolsó hetében, de az egész év folyamán.
Fülöp-Lehoczky Rella, az Eötvös10 kommunikációs menedzsere Kalmár Andrásnak mesélt a részletekről.

Két fiatal muzsikus, a nagybőgővirtuóz Devich Benedek és a spanyol zongoraművész, Gorka Plada izgalmas koncertre készül szeptember 20-án, a BMC-ben.

A Junior Prima-díjas Devich Benedek évek óta missziójának tekinti a nagybőgő szólóhangszerként való bemutatását, meggyőződése, hogy a nagybőgő hangszínskálája kimeríthetetlen. Mivel viszonylag kevés művet írtak kifejezetten nagybőgőre, ezért Benedek maga is készít átiratokat, így mutatva be a hangszer sokoldalúságát. Virtuozitásával és érzékeny játékával Placido Domingo elismerését is elnyerte, így a maestro alapítványa finanszírozta meg a fiatal művész jelenlegi hangszerét, amelyet Rácz Barnabás készített el.
A legendás Devich család majdnem minden tagja muzsikus, vagy erős zenei kötődéssel bír. Benedek nagyapja, Devich Sándor előtt Kurtág György is tisztelgett egy miniatűrrel, amely szintén elhangzik a szeptember 20-i műsorban, de magát a koncertet is Kurtágnak ajánlotta a két ifjú művész.
Gorka Plada és Devich Benedek Berlinben találkoztak, itt váltak jó barátokká és kamarapartnerekké. Plada a 2023-as Steinway szponzori díj nyertese, tanárai között Schiff András és Eberhard Feltz nevét is megtaláljuk, illetve olyan neves művészekkel léphetett már fel, mint Stefan Dohr vagy Valeriy Sokolov. A duó számos nemzetközi fesztiválon mutatkozhatott be, például a kamarazene fellegvárának is tartott IMS Prussia Cove, a Kronberg Academy „Chamber Music Connects the World”, a Heidelberger Frühling és a lengyelországi Krzyzowa Music koncertjein.

Devich Benedek Kalmár Andrásnak mesélt a szeptember 20-i koncert részleteiről, és arról, kik inspirálták és hogyan, valamint arról, hogy miért választja valaki a nagybőgőt szólóhangszernek, és hogy mit jelent a jazz az életében.