A betlehemi gyerekgyilkosok eredtek Jesua nyomába.

Az evangéliumokban utalást sem találunk arra, mit csinált Jézus (Jesua) tizenhárom és harminc éves kora között. Nógrádi Gábor könyve a kamasz megváltó és a vele élők elképzelt életének néhány napját meséli el. A közelmúltban a 78. életévét betöltött, több mint félszáz kötetet jegyző szerző elnyerte a HUBBY diákzsűrijének díját az Akit keresnek: Jesua c. ifjúsági regényéért. 

Nógrádi Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Milyen titkokat rejthet egy olyan lemez, amelyen a seaboard dominál?

Csembalót, Fender basszusgitárt, elektromos gitárokat nagybőgőt és billyentyűket is hallani vélünk a Mozes & Kaltenecker duó legújabb, Sub Rosa c. lemezén, ám valójában egyik hangszer sem szerepel az albumon: valamennyi hangszínt a seaboard nevű hangszer egyik legkifinomultabb szakértőjévé avanzsált Kaltenecker Zsolt hozza létre. A duó ezúttal maga mögött hagyta szokásos hangszereiket (kivéve három dalt, amelyekben Mózes Tamara akusztikus zongorán játszik), és a zenei anyag teljes egészét valós időben rögzítette, utólag hozzáadott sávok nélkül. A dalok stílusa ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből, az intenzív költészet és a könnyed optimizmussal egyensúlyt tartó sötét líra pedig helyenként egy már-már underground, túlvilági operát idéz.  

Mózes Tamarával és Kaltenecker Zsolttal Kalmár András beszélgetett.

Még el sem kezdődött a nyár, máris itt a napforduló.

Június 21-én, szombaton lesz a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj, ekkor ünnepelték régen Szent Ivánt, manapság azonban a Múzeumok éjszakája vette át a népszokás helyét. Idén érdemes Martonvásárra fókuszálnunk, ha különleges, megismételhetetlen élményeket keresünk, ugyanis az impozáns Brunszvik-kastélyban található Beethoven múzeum és a lenyűgöző park számos meglepetést tartogat. Ráadásul épp 250 éve annak, hogy megszületett a kastély egykori lakója, Brunszvik Teréz, aki nemcsak Beethovennel ápolt közeli kapcsolatot, de az első hazai óvoda alapítója is volt, és számos világnézeti kérdésben megelőzte a korát. 

A programokról Filinger Zsófia, a Beethoven Múzeum munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak. 

Idén is várják a tájra, a művészetekre, és az önmagára is reflektálni képes közönséget.

A jubileumi, 10. Salföldi Dalföld a vissza-, és előretekintésről szól: az új arcok mellett nagyrészt olyan művészek lépnek fel, akik az elmúlt évtizedben visszajáró vendégek voltak a Dalföldön.

Koncertet ad Sebestyén Márta, Dresch Mihály új formációval mutatkozik be, de a Szászcsávási Zenekar és Lakatos Mónika is ott lesz a fellépők között.

Rosonczy-Kovács Mihály művészeti vezetővel Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok itt.

Négy bemutató négy korosztály: nagy dobásra készül a Bábszínház

A jövő évad egy ősbemutatóval kezdődik: Fábián Péter állítja színpadra saját adaptációjában Arjun P. Anand fantasy-író ifjúsági regény-trilógiájának első részét A sárkányfutó átka címmel. A regényfolyam a Sakk Univerzumában játszódik, és a világon először a Budapest Bábszínházban kerül színpadra. 

Az évad második bemutatója az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő Akik már nem leszünk sosem. Krusovszky Dénes kultikus regényének egyik részéből Barna Zsombor bábművész készít felnőtteknek szóló, egyszemélyes tárgyjátékos előadást 2025 őszén. A produkció rendezője Dékány Barnabás, a színpadi adaptációt Macsuka Patrik írta.

Februárban különleges premierre kerül sor: a 2013 óta hatalmas sikerrel játszott Semmi megújult formában költözik fel a Nagyszínpadra. Az elmúlt 12 évben Hoffer Károly rendezése ikonikus előadássá vált, generációk nőttek fel rajta. A jövő év elején új, fiatal szereposztással és a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű előadója, cserihanna és Bongor közreműködésével, teljesen új zenével mutatják be a produkciót Semmi 2.0 címmel.” 

A 20. század legnagyobb magyar mesemondója, Lázár Ervin 2026-ban lenne 90 éves. Az évad utolsó bemutatója előtte tiszteleg: a Berzsián és Dideki című költői meseregényéből Veres András rendez előadást. Ezzel párhuzamosan a tavaszi időszakban már a következő évad első bemutatójának előkészítő munkáin dolgoznak majd a színház alkotói és műhelyei. 2026-ban Keresztes Tamás rendezésében mutatják be Az ember tragédiáját. Madách Imre műve minden feldolgozással új fénytörésbe kerül, és minden esetben innovatív bábos koncepciót inspirál, ezért a produkció létrehozói hisznek benne, hogy a középiskolás korosztály és a felnőtt nézők számára egyszerre tudják megmutatni a Tragédia nagyszerűségét és a kortárs bábművészet legújabb eredményeit. A színház tervei között szerepel az alkotófolyamat komplexitásának megmutatása a nagyközönségnek, melynek keretében folyamatosan hírt ad a munka fázisairól a különböző felületein és egy szabadegyetemi előadás-sorozatot is elindít.

Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Orbay Lillával, a Petőfi Zenei Díj Az év felfedezettje kategóriájának díjazottjával kedvenc fesztiváljáról beszélgettünk, a Salföldi Dalföldről, ahol július 21-én találkozhatunk vele, és Ephemere nevű formációjával.

Az Ephemere-t sajátos hangzásvilág jellemzi, melyben merészen ötvöződik a jazz és sanzon latinos világa a kortárs trendekkel, és világzenei hatásokkal. A saját szerzemények és jazz-sztenderdek magyar, francia és angol nyelven szólalnak meg. A zenekar énekesei Caussanel Izabella és Orbay Lilla, Gyányi Tamás bőgőn, Bitó János harmonikán, Horváth Áron (junior príma-díjas) cimbalmon,
Sebestyén Patrik pedig trombitán szólaltatja meg a gyakran érzéki, szívbemarkoló, ugyanakkor táncra csábító dallamokat. 

A Salföldi Dalföld jubilál, idén 10. alkalommal kerül megrendezésre a Káli-medence kapujában, a festői tanúhegyek között meghúzódó meseszép faluban a nyár legszerethetőbb fesztiválja. További információk itt.

Július 27-én Kápolnásnyéken, a Csajághy Laura színpadon adnak Gálakoncertet a Kvintesszencia Mesteriskola hallgatói Mozart és a műzsák címmel. 

A múzsák a mítoszok megtestesítői; a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az improvizáció és az emlékezés ihletői. A „Mozart mítosz” zenetörténetünk legismertebb szerzőjének emlékezete, a Földre szállt zsenié, kinek művei a világ operaszínpadaitól a kapucsengőkig csendülnek fel, minden kontinensen… 
Miklósa Erika mesteriskolája a KvintEsszencia vizsgaelőadásában Mozart nagyoperáinak – Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Varázsfuvola, Don Giovanni, Cosi fan Tutte – szereplői elevenednek meg a zeneművek népszerű részletein keresztül, megható történetet szőve szerelemről és csalódásról, boldogságról és bonyodalomról, esküvőről és összeesküvésről, avagy a férfi és a nő kapcsolatának nagy állomásairól.

Miklósa Erikával Kalmár András beszélgetett.

Németh-Nagy Johanna kapta meg az olasz opera főszerepét. 

A Ticino Musica fesztivált 1979-ben alapították Olasz Svájcban, azóta minden évben a lugano-i tó partján kerül sor világszínvonalú klasszikus zenei hangversenyek, mesterkurzusok, valamint egyéb kulturális programok megrendezésére. A fesztiválon hagyományosan egy opera is bemutatásra kerül, idén Donizetti: A csengő című műve lesz a Ticino Musica fénypontja, amelyet hét alkalommal mutatnak be Svájcban és Olaszországban. A szerepekre előzetes meghallgatást írtak ki, a videós előválogató után, Luganoban élőben hallgatták meg a kiválasztott énekeseket. A három főszerepre két olasz és egy magyar művészt választottak ki, Leonardo Cremona bariton kapta Enrico szerepét, míg Vittorio del Monte lesz Don Annibale Pistocchio megformálója, a női főszerepet, Serafinát pedig Németh-Nagy Johanna, a Kvintesszencia Mesteriskola hallgatója alakítja majd. 

Az fiatal operaénekesnővel Kalmár András beszélgetett.

Idén immár tizennegyedik alkalommal hirdette meg a Moravcsik Alapítvány az országos Ki Mit Tud? tehetségkutató és tehetséggondozó találkozót, a pszichoszociális fogyatékossággal élők körében. A résztvevők ének, zene, vizuális művészet, versmondás, színjátszás, paródia, tánc, kézművesség kategóriákban bizonyíthatták tehetségüket. Mivel egy ilyen megmutatkozási lehetőség komplex módon szolgálja a fogyatékossággal élő, ám bizonyos területeken kiemelten tehetséges emberek önbizalmának, önértékelésének erősítését, fontos, hogy támogatást kapjanak szűkebb és tágabb környezetüktől, és ne vesszenek el a társadalom stigmatizáló szegregációjában. 

A Moravcsik Alapítvány programjára évente folyamatosan emelkedő létszámmal 60-70 szervezet regisztrálja a klienseit, ez átlagban 450-500 pszichoszociális fogyatékossággal – intézményben, támogatott lakhatásban, vagy saját otthonában – élő személy aktív bevonását jelenti, akik közel 120-130 egyéni és csoportos produkciót mutatnak be a közönség és a szakmai zsűri előtt. 

Eddig négy regionális elődöntőre került sor, a döntő pedig július 7-én az Eiffel Műhelyházban kerül megrendezésre.

Dr. Simon Lajos pszichiáterrel, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docensével, a Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnökével Kalmárt András beszélgetett. 

Valóban egyenrangú fél egy családon belül a nő és férfi, ha önmegvalósításról van szó?

A férjem című színházi előadás és a hozzá kapcsolódó perffoglalkozik. Mindkét előadásban olyan témák merülnek fel, mint például a láthatatlan munka, a generációkon átívelő traumák feldolgozásának esélyei, az önmegvalósítás lehetőségei nőként, anyaként. Az események során a női történetek lényegi valójában mutatkoznak meg, félelmek, titkok, vágyak, társadalmi elvárások, mind olyan tényezők, amelyek jelentősen meghatározzák a nők hétköznapjait. 

A férjem című előadást Pass Andrea rendezte, a szereplői Levko Esztella, Száger Zsuzsanna. A Storytelling performansz megálmodói Levko Esztella és Száger Zsuzsanna színésznők, akik minden Storytelling alkalmával más és más meghívott vendégekkel közreműködnek. Eddigi közreműködők: Fajgerné Dudás Andrea Godot-katalizátor díjas képzőművész, Karafiáth Orsolya író, Oltai Kata kurátor, Keiko Yamaguchi táncos. 

A férjem című színházi előadást a Trafóval közreműködésben a KÉPEZŐ Galériában láthatta korábban a közönség, a Storytelling performansz pedig eddig bemutatásra került a Ludwig Múzeumban, a Stereo Akt fesztiválon, idén pedig meghívást kapott Kiotóba, Japánba, ahol június 8-án két helyi művész közreműködésével mutatják be. Levko Esztellával Kalmár András beszélgetett.