Kezdjük azzal, ami itthon tényleg számít: a 4iG és a SpaceX aláírta a megállapodást, ami elhozza a Starlink Mobile-t Magyarországra. Nem parabolaantennával, hanem a zsebedben lévő sima LTE-s telefonnal – ott is, ahol egyetlen mobilcella sincs. Nem a hálózat lecserélése a cél, hanem a fehér foltok és a katasztrófahelyzetek lefedése. Dátumot és árat még nem mondtak, de a történet innentől nem sci-fi. Onnan pedig még feljebb megyünk: kínai kutatók kétirányú lézerkapcsolatot építettek a Föld és a Hold közé, 400 ezer kilométeren át, olyan gyenge jellel, hogy a teleszkóp néhány fotont lát egyszerre. És ha ez nem lenne elég nagyszabású: a SpaceX 100 milliárd dollárból építene Louisianában egy űrrepülőteret, ahonnan Musk szerint akár napi harminc Starship is indulhatna.

A középső blokk a valóság. A Tesla európai számai szerint az FSD 4,1-szer ritkábban ütközik – de pontosan megnézzük, mihez képest, mert ez nem ugyanaz, mint amit a címekben olvasol. Jön az európai Tesla Semi, középre ültetett sofőrrel. Aztán a hét legtanulságosabb sztorija: a Meta tényleg megpróbált embereket AI-jal kiváltani, és a belső számok kegyetlenek – 220 százalékkal több kódmódosítás, de csak 36 százalékkal több tényleges funkció, közben 40 százalékkal több incidens. Zuckerberg leállította a következő leépítési hullámot. Ebből érdemes tanulni.

A hardveres félidőben megnézzük, miért érkeznek Wi-Fi 8-as routerek két évvel a szabvány véglegesítése előtt, hogyan fér 512 terabájt egyetlen SSD-re, miért mondja a Google, hogy vége a RAM-pazarlás korszakának Androidon, és hogyan omlasztott össze játékokat egy húszéves eredetű, RGB-programokkal települő driver. Plusz a kedvencünk: valaki Claude-dal írt macOS-drivert egy HP nyomtatóhoz, amit a gyártó rég leírt. Zárásként pedig a nagy kérdés a GTA VI apropóján: valójában mennyibe kerül ma egy videojáték?

Volt egy csendes megállapodás, amit soha nem írtunk alá: az AI-chat tiszta felület, nincs benne hirdetés. Ennek most vége. Az OpenAI 31 európai országra – köztük Magyarországra – kiterjesztette a ChatGPT reklámrendszerét, és ha ingyenes vagy Go csomagot használsz, mostantól a válaszok alján ott a hirdetés. Kávégépekről beszélgetsz? Kitalálod, mi jön. A cég szerint a reklám elkülönül a választól és nem hat rá – mi meg pont ezt a mondatot fogjuk kivesézni, mert az egész következő évtized ezen múlik.

Aztán jön a hidegzuhany Norvégiából: rekordméretű DDoS-támadás fektette két vállra az ország digitális állampolgársági rendszerét. Bejelentkezés, digitális igazolvány, e-aláírás, hivatalos űrlapok – órákra elérhetetlen. És mielőtt bárki hátradőlne: a norvég Digdir pontosan úgy épül fel, mint itthon a DÁP mögötti rendszer. Rövid időn belül ez volt a harmadik próbálkozás.

A hardveres blokkban az Apple új Mac minije, ami hivatalosan is kinőtte az „olcsó belépő Mac” szerepet: 2 nanométeres M6, négyszeres AI-teljesítmény, négyszer gyorsabb LLM-promptfeldolgozás – és 300 dollárral magasabb belépőár. Ez már nem irodai kis doboz, hanem otthoni AI-munkaállomás. Zárásként pedig egy hír, ami a memóriaválság közepén szinte hihetetlen: a Garmin új Fenix 9-e dupla memóriát kapott, változatlan áron. Van rajta műholdas segélyhívás is – csak épp az előfizetés itthon nem elérhető. Ez a hét paradoxonja egy mondatban.

Ebben az epizódban ismét a technológiai világ legérdekesebb híreit vesszük végig. Megnézzük, hogyan készül Európa energiahálózata egy napfogyatkozásra, miért vált egyre gyakoribbá a 16 GB VRAM és a 8 magos processzor a gamerek gépeiben, és tényleg eljöhet-e az az idő, amikor a Starlink a világ egyik meghatározó internetszolgáltatója lesz.

Szó lesz arról is, miért törölhette a Microsoft a 32 GB-os játékos RAM-ajánlását, hogyan került Pókember-reklám BMW-k millióinak kijelzőjére, valamint arról, hogy harminc év után véget ért a 2G-korszak az Egyesült Államokban.

Technológia, energia, gaming, műholdas internet és a digitális jövő – egy epizódban. 🎙️

Emlékszel még a floppylemezre? Egy dél-koreai fejlesztői verseny most pont ennyit ad: 1 474 560 bájt, és ebbe bele kell férnie a kódnak, a grafikának, a zenének, mindennek. Nulla felhő, nulla utólagos letöltés. Ezzel indítunk, mert a hét legjobb kérdését teszi fel: tényleg a korlátok szülik a legkreatívabb dolgokat? Aztán jön a nosztalgia második rétege – a Winamp visszatér, méghozzá saját, Deezer-alapú streamingszolgáltatással –, meg egy örök klasszikus: miért eszik a Windows 11 felülete annyi memóriát, hogy a Microsoftnak külön projektet kell indítania rá.

Utána komolyra fordul. Az Anthropic másfél milliárd dollárt fizet könyvszerzőknek, és a bíróság döntése pont ott húzza meg a vonalat, ahol a legtöbben nem várnák – nem a tréning volt a baj, hanem az, honnan jöttek a könyvek. Közben Elon Musk AI-jal forgatna egész estés Odüsszeiát még idén, az Nvidia állítólag titokban optikai szálakat vásárol fel Amerika-szerte, a Tesla Cybercab pedig már Starlink-antennával jár. Pekingben eközben olyan 5G-hálózat épült, ahol nem a letöltés, hanem a feltöltés a sztori – mert az AI-korszakban már mi küldünk fel adatot, nem csak fogyasztunk.

A végén jön a mobilpiac: a Nothing több piacról is visszavonulhat, az Apple újabb országokban indítja a műholdas segélyhívást, a Samsung pedig kettéválasztotta a Foldot – megnézzük a teljes Unpackedet, Fold8-tól az AI-szemüvegig. Zárásként pedig egy apróság, ami nagyobb, mint amilyennek látszik: a ChatGPT-ből már taxit is rendelhetsz. Az appok korszaka most kezd csendben véget érni.

Mi van, ha a következő operációs rendszer már nem is egy gép, hanem egy böngésző, egy fiók és egy AI-ügynök együtt? Ezen a héten pont ott kezdjük: a Microsoft felhős, Edge-alapú AI-rendszerénél és a Grok 4.5-nél, amely már nem szép mondatokra, hanem hosszú, önállóan végigvitt munkafolyamatokra van kihegyezve. Aztán felmegyünk a Föld körüli pályára: az Amazon Leo 396 műholddal próbál a Starlink nyakára nőni, a SpaceX közben több százat éget el a légkörben, Kína pedig először hozott vissza egy rakétafokozatot a tengerre – ez már nem sci-fi, ez a hét híre.

Visszaérve a földre megnézzük, miért kerültünk a világ élmezőnyébe streamingminőségben, mit jelent, hogy a Yettel optikai netet indított, és miért esett vissza a routerpiac harmadával. Belenézünk a hardver mélyébe is: 50 wattos vezeték nélküli töltés, egy terabájt egyetlen lemezen, és az a fogyasztóvédelmi vizsgálat, ahol az USB-töltők több mint 80 százaléka simán megbukott – igen, valószínűleg abban a fiókban is van egy ilyen. A végére marad a nagy dráma: a Sony lassan búcsúztatja a lemezes játékokat, az Xbox pedig élete legnagyobb leépítésével öt stúdiótól válik meg. Racionális üzleti húzás, vagy egy korszak vége?

A Techmániában nem csak felsoroljuk, mi történt – megnézzük, mit jelent mindez rád nézve: ki irányítja az adataidat, a hálózatodat és azt a tartalmat, amit „megvettél”. Kevesebb hype, több összefüggés. Kapcsold be, gondolkodjunk együtt a jövőről.

Ebben a Techmánia epizódban átnézzük a hét legérdekesebb tech híreit: streamingpiaci felvásárlások, AI az okosotthonban, új HDMI-szabvány, Steam Machine, memóriaárak, magyar digitális infrastruktúra, Waze-újítások, Pokémon Go-adatok, Intel–Nvidia együttműködés, Microsoft 365 elleni támadások és egy különleges hazai moziterem.

Szó lesz arról, hogyan alakíthatja át a Fox és a Roku ügylete a streamingpiacot, mit jelenthet a Google Home új Gemini-alapú hangszórója az okosotthonok jövőjére nézve, és miért fontos a HDMI 2.2 a gamereknek, VR-felhasználóknak és prémium kijelzőknek.

Beszélünk a Valve új Steam Machine gépéről, a régi DDR2 memóriák meglepő drágulásáról, a hazai DVB-T/DVB-T2 infrastruktúra átalakulásáról, valamint arról is, hogyan kapcsolódhatnak a Pokémon Go térbeli adatai AI- és autonóm rendszerekhez.

Kiberbiztonsági témában előkerülnek a Microsoft 365-öt célzó Kali365 támadások és az FBI figyelmeztetése, a végén pedig megnézzük, hogyan próbálhat új élményt adni a mozizásnak a Lurdy Mozi különleges prémium terme.

Ebben az epizódban egy friss magyar AI-kutatás alapján beszélgetünk vendégünkkel, Kerek Istvánnal arról, hogyan vált a mesterséges intelligencia néhány év alatt technológiai újdonságból hétköznapi munkaeszközzé.

Kerek István AI üzletfejlesztési szakértő, a ChatGPT Magyarul Facebook csoport alapítója, így első kézből látja, hogyan használják az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban, a munkában, a tanulásban és az üzleti döntések előkészítésében.

ChatGPT, generatív AI, deepfake, social engineering, munkahelyi adatbiztonság és mentális egészség — egy olyan témáról beszélgetünk, amely már rég nem csak az IT-sokat érinti.

A kutatás egyik legerősebb állítása, hogy az AI-korszakban már nem az a fő kérdés, hogy tud-e a gép jó szöveget, képet, hangot vagy videót készíteni. Hanem az, hogy mi, emberek képesek vagyunk-e még eldönteni, mi valódi.

A magyar munkavállalók jelentős része már kipróbált valamilyen AI-eszközt, sokan pedig nem hivatalos céges bevezetésen keresztül, hanem saját rutinból kezdték el használni. Ez a „shadow AI” jelenség: amikor az AI már bent van a munkahelyen, csak a szervezet még nem beszél róla. A valódi kérdés ezért nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen adatokkal, milyen szabályokkal és milyen emberi ellenőrzéssel tesszük.

Beszélünk arról is, hogy az AI nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, hanem a csalásokat is professzionálisabbá. A rossz helyesírású, gyanús adathalász e-mailek korszaka lassan véget ér: a generatív AI tökéletes magyarságú, személyre szabott, céges stílusú üzeneteket, sőt akár hang- és videóalapú megtévesztéseket is képes segíteni. Így a régi védekezés, hogy „majd észreveszem, ha valami furcsa”, egyre kevésbé elég.

A deepfake és az AI-generált tartalmak miatt a bizalom technológiai kérdéssé vált. Ha egy videó, hangfelvétel vagy e-mail már nem önmagában bizonyíték, akkor új ellenőrzési kultúrára van szükség: többcsatornás visszaigazolásra, digitális aláírásokra, jóváhagyási folyamatokra és világos munkahelyi szabályokra.

A riport különösen izgalmas része, hogy az AI-t nemcsak technológiai és kiberbiztonsági, hanem mentális egészségi kérdésként is kezeli. Ha folyamatosan mérlegelnünk kell, hogy amit látunk, hallunk vagy olvasunk, az valódi-e, az komoly kognitív terhelést jelent. A bizonytalanság, a gyanakvás és a kontrollvesztés érzése stresszt okozhat — a fáradt, sürgetett ember pedig könnyebben kattint, utal, ad ki adatot vagy hagy ki ellenőrzési lépéseket.

Ebben az adásban nem pánikot akarunk kelteni, hanem megérteni, hogyan használhatjuk az AI-t okosan, biztonságosan és felelősen. Mert a mesterséges intelligenciát nem tiltani kell, hanem keretek közé tenni.

A kutatás az ESET termékeinek kizárólagos forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készült.

Ebben a Techmánia epizódban tovább pörgetjük a hét legizgalmasabb tech híreit: AI, mobilchipek, Windows-biztonság, digitális bankolás, iOS, fedélzeti internet, botforgalom, okosotthon és az internet jövője egy adásban.

Kezdjük a mobilos fronttal: megérkezett a MediaTek Dimensity 7500, amely komoly teljesítményugrást hozhat a középkategóriás androidos telefonokba. Erősebb CPU, gyorsabb GPU, fejlettebb AI-feldolgozás, jobb kameratámogatás és hatékonyabb energiafelhasználás — vagyis a 2026-os középkategória már egyre kevésbé lesz „kompromisszumos”.

Az AI-vonalon beszélünk az NVIDIA DGX Spark rendszeréről is, amely egy asztali AI-szuperszámítógép irányába mutat. A cél: nagy nyelvi modellek, fejlesztői AI-feladatok és kutatási munkák helyi futtatása, kevesebb felhőfüggéssel. Ez már nem csak gamer hardver, hanem az AI-infrastruktúra új korszaka.

Kiberbiztonsági témában jön a Nightmare Eclipse, egy új BitLockerhez kapcsolódó Windows-sebezhetőség, amely ismét megmutatja: a titkosítás önmagában nem mindig elég, főleg akkor, ha a támadónak fizikai hozzáférése is lehet az eszközhöz. TPM, vállalati laptopok, hardveres támadások — ez a téma nagyon is valós kockázat.

Digitális szolgáltatásokból sem lesz hiány: megnézzük a K&H mobilbank androidos leállását, és röviden beszélünk arról is, mit tanulhatunk a nagy platformok, például a Facebook korábbi kieséseiből. A digitális bankolás kényelmes, de ezek az esetek jól mutatják, mennyire fontos a stabil backend, a monitorozás és a gyors incidenskezelés.

Apple-vonalon jön az iOS 27, amely a hírek szerint több mint 250 újdonságot hoz. Erősebb AI-funkciók, fejlettebb Siri, új adatvédelmi képességek, intelligensebb akkumulátorkezelés és továbbfejlesztett CarPlay — az Apple láthatóan nem csak dizájnt, hanem teljes ökoszisztémát frissít.

Utazóknak különösen érdekes hír, hogy Starlink internet érkezhet a Wizz Air gépeire. Ha a műholdas fedélzeti internet tényleg stabil és gyors lesz, az teljesen átírhatja a repülés közbeni online élményt: munka, streaming, üzenetküldés és folyamatos kapcsolat a levegőben.

AI és oktatás témában beszélünk arról a furcsa esetről is, amikor egy professzor AI-jal íratott egy olyan cikket, amelyben éppen arra kérte a hallgatókat, hogy ne használjanak AI-t. Ez tökéletes példája annak, hogy az oktatásban már nem elég tiltani a mesterséges intelligenciát — új szabályokra, új értékelési módszerekre és őszintébb digitális kultúrára van szükség.

Szó lesz a Fable/Mythos modell körüli vitáról is: a történet lényege, hogy egy fejlett AI-modell hozzáférését állítólag biztonsági, jailbreak- és exportkontroll-aggályok miatt függesztették fel. Az ügy rávilágít arra, hogy az AI-modellek ma már nemcsak termékek, hanem stratégiai technológiák is, ahol a biztonság, a kormányzati szabályozás és az innováció folyamatosan ütközik.

Az internet működését is újra kell gondolnunk: friss adatok szerint a botok már nagyobb forgalmat generálhatnak, mint az emberek. Ez nem csak technikai érdekesség, hanem üzleti és biztonsági kérdés is: ha az internet egyre nagyobb része gépek közötti kommunikáció, akkor a webanalitika, a reklámpiac, az e-kereskedelem és a védekezés is teljesen átalakul.

Windows-fronton pedig új korszakhatárhoz értünk: a Windows 11 végre megelőzhette a Windows 10-et. A támogatási határidők, az új gépek, a vállalati migrációk és a TPM-követelmények együtt gyorsítják a váltást, de sok régebbi gép közben kiszorulhat a frissítési ciklusból.

A végén pedig jön egy könnyedebb, de nagyon beszédes okosotthon-téma: az IKEA Matter-stratégiája és az olcsó KALLSUP Bluetooth-hangszóró. Egy 2500 forintos hangszóró elsőre apróságnak tűnik, de jól mutatja, hogy az okoseszközök és a digitális otthon élménye egyre inkább tömegpiaci kategóriává válik.

Megnézzük, hogyan indíthatja el a Forza Horizon 6 mindössze néhány másodperc alatt a játékot az új shader-technológiával, és mit jelenthet ez a PC-s gaming jövőjére nézve. Beszélünk az LG 1000 Hz-es gamer monitoráról is, ami már nem egyszerűen kijelző, hanem e-sport fegyver.

Szó lesz az AI árnyoldaláról is: egy fejlesztői történet szerint a Gemini 3.5 több tízezer sornyi kódot törölt, ami jól mutatja, miért nem elég csak bízni a mesterséges intelligenciában. Verziókezelés, kontroll, emberi ellenőrzés: ezek ma már nem opciók, hanem túlélési alapok.

Kiberbiztonsági fronton megnézzük, miért figyelmeztet a Proton arra, hogy nem biztos, hogy jó ötlet mindenhova Google-fiókkal belépni. Egyetlen központi fiók kényelmes, de ha baj van, nagyon nagyra nőhet a kockázat.

A hardverpiacon közben Kína egyre erősebben támadja a memóriachip-piacot, a Starlink drágul, a Windows egy driverhiba miatt merítheti a laptopokat, az OTP pedig bezárja a Fizz webáruházát. Magyar vonalon pedig az NMHH friss adatai alapján átalakul a vezetékes internet- és tévépiac: egyre többen választanak csomagolt, mobilos, tévés és internetes szolgáltatásokat együtt.

És végül jön a futball technológiai forradalma: a 2026-os vb hivatalos labdája, az adidas TRIONDA már nem csak egy labda, hanem szenzoros adatforrás. Okoslabda, 500 Hz-es chip, VAR-integráció, félautomata lesrendszer, AI-alapú bírói támogatás — a futball egyre inkább valós idejű adatsportra épül.

Ez a Techmánia epizód arról szól, hogyan változtatja meg a technológia a játékot, a munkát, a sportot, az internetet és a mindennapi döntéseinket. Mert a jövő nem egyszer csak megérkezik — először apró hírekben mutatja meg magát.

Az AI már nem egy különálló technológiai trend. Nem „valahol a jövőben” történik, hanem most épül be a böngészőnkbe, a laptopunkba, a bankkártyás fizetésbe, az adatközpontok működésébe, a kiberbiztonságba, sőt már az űriparba is.

Ebben az epizódban végigvesszük, hogyan jutottunk el az Ask Jeeves korai kérdés-válasz keresőjétől a ChatGPT-ig, a Gemini Nanót háttérben letöltő Chrome-tól az Android-alapú Googlebookokig, és az AI-ügynökök által végrehajtott bankkártyás vásárlásokig.

Szó lesz arról is, hogy az Európai Unió miért szorítaná ki a Huawei és ZTE eszközeit az 5G-hálózatokból, mit jelent a BitLocker YellowKey sérülékenység a fizikai hozzáférés és adattitkosítás világában, valamint miért komoly kérdés, ha egy böngésző cleartext jelszavakat tart a memóriában.

Megnézzük az AI infrastruktúra kevésbé látványos, de annál fontosabb oldalát is: mennyi vizet használhatnak az adatközpontok, hogyan változhatnak a notebook-kijelzők az extrém alacsony fogyasztás irányába, és mit jelent az, amikor az NVIDIA már nemcsak földi adatközpontokban, hanem műholdakon és orbitális rendszerekben is AI-számításról beszél.

Ez az epizód azoknak szól, akiket érdekel, merre tart a mesterséges intelligencia, hogyan alakul át a digitális infrastruktúra, és milyen új kérdéseket vet fel az AI, amikor már nem csak válaszol, hanem keres, dönt, vásárol, elemez és működteti a háttérrendszereinket.