Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

TechMánia

Csaki Attila, Monok Oliver

Vissza

TechMánia

Csaki Attila, Monok Oliver

Technológia

A Techmánia podcast egy igazi mélymerülés a technológia és digitalizáció univerzumába. Az AI-tól a mobiltelefonokig foglalkozunk mindennel, ami körülöttünk alakul, és arra keressük a választ, hogy ezek az eszközök hogyan formálják át az életünket – legyen szó munkáról, szórakozásról vagy emberi kapcsolatainkról. Közben a legfrissebb tech híreket is tálaljuk nektek: érthetően, izgalmasan, hogy ti is képben legyetek a digitális világ legújabb trendjeivel. Azt valljuk, hogy a technológia nem csak a bennfenteseké.

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 194 elemből.

Lemondott Jensen Huang az Nvidia éléről, világszerte leállt a Teams és az Outlook, a boltokban vett USB-töltők 85 százaléka pedig megbukott a biztonsági teszten. Ez a Techmánia legújabb része. ⚡

Ez a hét a botrányokról, a kiesésekről és a hiányról szólt. Az Nvidia 33 év után vezetőt vált: Jensen Huang egy kémgyanúval övezett botrány után távozott, a céget ideiglenesen Colette Kress vezeti. Ugyanezen a héten globálisan leállt a Microsoft 365 is, és a kiesést még az OpenAI és az Anthropic is megérezte.

Közben az AI szép lassan mindent felzabál. A memória annyira drága lett, hogy egyes gyártók régi telefonokból kiszerelt RAM-ot raknak az új, olcsó készülékekbe, és már optikai kábelből is hiány van. Az Apple rekordnegyedévet zárt, de közben memóriát halmoz, és további áremelés sem kizárt. Erről John Ternus első vezérigazgatói beszámolója alapján beszélünk. Az Intel olyan belépőszintű processzort tervez, amiben egyáltalán nincs teljesítménymag, a Huawei pedig Osta néven hozná Európába a csúcsmobiljait.

A hálózatoknál jó hírek is vannak. A YouTube 2027-től az AV2 kodekkel kevesebb adatból mutat jobb képet, kínai kutatók pedig 3,2 petabit/másodperces rekordot döntöttek egyetlen optikai szálon. A Deutsche Telekom vezére is üzent a Starlink Mobile-nak: üdv a buliban, de ehhez legalább 200 milliárd dollár kell.

Biztonsági fronton kiderült, hogy egy kínai gyártó szándékosan hátsó kaput épített 1,3 millió Android set-top boxba. Az NKFH tesztje szerint pedig az utángyártott töltők nagy része életveszélyes. A végén két emberibb sztori jön. A jósok és médiumok attól tartanak, hogy az AI elveszi a munkájukat (ezt ők sem látták előre). Az Apple TV-n pedig mostantól jelnyelvi tolmács is megjelenhet a film sarkában.

Botrány, kiesés, hiány, és közben a technológia mégis halad. Kövesd a Techmániát, és írd meg kommentben, melyik hír lepett meg a legjobban! 👀

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Azzal kezdünk, ami sokakat érintett. Október 20-án reggel akadozott a Revolut, és a Reuters szerint a háttérben a Google Cloud londoni régiójának hibája állt. Elég egyetlen felhőszolgáltató hibája, és már nem tudsz fizetni a boltban. Utána jön egy még kellemetlenebb sztori: a WSplinter nevű sebezhetőség routerek százmillióit érinti a TP-Linktől a Ciscóig. Mivel sok gyártó már a pár éves eszközeihez sem ad frissítést, rengeteg készülék valószínűleg végleg védtelen marad.

A gamer blokkban kiderül, hogy a Microsoft novembertől időkeretet vezet be az Xbox Cloud Gamingnél, cserébe Game Pass nélkül is ki lehet próbálni. A pletykák szerint a következő Xbox, a Project Helix akár 1200–1800 dollárba is kerülhet, ha a Microsoft nem támogatja a hardver árát. Akkor ez még konzol, vagy már inkább prémium PC?

Aztán jön egy DIY-trend, ami nagyon a mi asztalunk. Vannak, akik a lassú, reklámokkal teli okostévé-menüt egy AI-jal (Claude-dal) megírt saját kezdőlapra cserélik, a tévét pedig elzárják a gyártó szervereitől. Közben a Redditen többen arról panaszkodnak, hogy a Claude nem szívesen segít a tévék szoftverének visszafejtésében. Szándékos tiltás vagy túlbuzgó biztonsági szűrő? Egyelőre senki sem tudja biztosan.

A Starlink kétszer is előkerül. Ukrajna a Nokiával és az ICEYE-jal saját műholdas hálózatot épít, hogy a kommunikációja ne egyetlen magáncég döntésén múljon. Az easyJet pedig 2027-től Starlink-wifit szerel a gépeire. A végén átbeszéljük az Apple-frontot (iPad mini, iMac, MacBook Pro), és megnézünk egy kiszivárgott Geekbench-eredményt, ami szerint a Samsung Exynos 2700 ezúttal tényleg odaverhet a Snapdragonnak.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A fülhallgatód már Wi-Fi-re vált, valaki meghekkelte a francia szupermarketek hűtőit, egy amerikai férfi pedig börtönbe megy, mert botokkal hallgattatta az AI-zenéit.

Ebben a részben végigkövetjük, hogyan jut el az AI és a hálózat a zsebedtől egészen a műholdakig. Közelről kezdünk: október 27-től magyarul is beszél a Samsung Galaxy AI, vagyis jön a hívásfordítás és a jegyzet-összefoglalás a saját nyelveden. A Qualcomm bemutatott egy fülhallgató-platformot, ami Wi-Fi-re vált, ha túl messzire mész a telefonodtól. A Microsoft pedig végre kódot optimalizál, hogy a 8 GB RAM-os géped ne fulladjon be. Ha nem a spórolás a műfajod, ott a Surface Laptop Ultra Nvidia-chippel és 128 GB memóriával, nagyjából egy használt autó áráért.

Utána jön a hálózatos blokk. Megújult az NMHH sebességmérője (spoiler: egyetlen mérés semmit nem bizonyít), a Telekomnál technikailag készen áll az „igazi” 5G, a Meta pedig petabites kábelt húz az Atlanti-óceán alá. A SpaceX közben frekvenciát vett, hogy a Starlink a telefonodon akár beltérben is működhessen. Ezzel könnyen lehet, hogy a mobilszolgáltatók partneréből a versenytársuk lesz.

Az AI-os részben kiderül, tényleg kinyírhatja-e az Adobe-t egy fejlesztő, aki AI-jal klónozza a programjait (röviden: még nagyon nem). Megnézzük azt is, hogyan épített az Apple AI-felhőt az irodában éppen unatkozó Mac-ekből.

Aztán sötétebb vizekre evezünk. Szóba kerül a 18 hónap börtön AI-zenés streamingcsalásért, a feltört PS5, amin már PS2-játékok futnak, és a kibertámadás, ami után több száz francia boltban kellett kidobni a fagyasztott árut. A végén kiderül, miért állították le a finnek a Google adatközpont-építkezéseit, és miért lehet most tényleg esélye a JPEG XL-nek, hogy leváltsa a JPEG-et, miután a Chrome és a Firefox is beállt mögé.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az MSG-gyártó cég, ami nélkül nem lenne AI-chip. A tévéd, ami tudja, mit nézel. Egy műhold, ami már az űrben dolgozza fel az adatokat. 🛰️

Ebben a Techmánia-epizódban arról beszélünk, hogy a számítási kapacitás kiszabadult a gépházból, és mostanra tényleg mindenhol ott van körülöttünk.

Rögtön egy plot twisttel kezdünk. Az Ajinomoto, akiket az ízfokozóról ismersz, gyakorlatilag egyedül gyártja azt a szigetelőfóliát, ami nélkül nem lennének a mai NVIDIA- és AMD-processzorok. Utána bemutatjuk a Jev AI-t, ami nem csevegni akar, hanem dönteni: hosszú válaszok helyett konkrét választást, pontszámot és valószínűséget ad vissza.

Aztán jön a kellemetlen rész. Az okostévéd ACR-technológiával felismeri, mit nézel, még a konzolodról vagy a set-top boxodról is, és ebből a gyártók hirdetési bevételt csinálnak. Elmondjuk, hol érdemes kikapcsolni. Friss magyar adatunk is van: két év alatt legalább százszorosára nőtt a ChatGPT-ből és a Geminiből érkező forgalom a hazai oldalakon. Közben viszont a Google-ből jövő forgalom fogy, és az AI ennek csak töredékét pótolja. Akkor most halott a SEO, vagy csak új helyre költözött?

A második felében szó szerint elszállunk. Kína pályára állította a Supercomputing–1-et, ami már a műholdon elemzi a képeket, és a SpaceX is űrbéli AI-kapacitást tervez. Lent a Földön egy Wi-Fi 7-es külső videokártya próbálja bebizonyítani, hogy a GPU-nak már kábel sem kell. Szóba kerül az OpenAI állítólag elhalasztott GPT-6.1 Astra modellje is: tényleg biztonsági gond volt, vagy egyszerűen nem éri meg kiadni? A végén jön a Starship, ami két motorhiba ellenére először állt teljes pályára, és 26 Starlink V3 műholdat vitt fel.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

2026-ban már nem az a kérdés, hogy használunk-e AI-t, hanem az, hogy mikor bízunk rá túl sokat. Google Gemini alapján megtervezett hegymászásból mentőakció lett, az Anthropic szerint kínai AI-cégek Claude segítségével tanították saját modelljeiket, a Microsoft egyik vezető mérnöke pedig már a kézzel írt kód korszakának végét vizionálja.

És ez még csak az AI-blokk.

Ebben a TechMánia epizódban megnézzük, mi történik akkor, amikor a mesterséges intelligencia már nem csak válaszol, hanem döntéseket készít elő, kódot ír, szoftverprojektekben dolgozik és akár más AI-modellek „tanárává” is válik. Beszélünk arról is, hol húzódik a határ az AI használata, a túlzott bizalom és a valódi felelősség között.

Közben egy egészen más típusú biztonsági sztori is érkezett: a Revolut rendszereit nem kellett feltörni ahhoz, hogy csalók ügyféladatokhoz jussanak – elég volt hiteles hatósági megkeresésnek álcázniuk magukat. Innen pedig adja magát a kérdés: lehet bármennyire erős a technikai védelem, ha végül az embert sikerül megtéveszteni?

Mobilfronton megnézzük az iPhone Handoffot, amellyel ugyanaz a telefonszám két iPhone-on is működhet – csak éppen egyes szolgáltatóknál ezért külön havidíjat kérhetnek.

Hardverben jön a 96 GB-os LPCAMM2 laptopmemória: brutális kapacitás, LPDDR5X-sebesség, ráadásul cserélhető kivitelben. Közben a Galaxy S26 ára akár hónapokkal a megjelenése után is emelkedhet a memóriaárak miatt.

A Starlink bemutatta a Wi-Fi 7-es Router 4-et, amely már több száz klienseszköz kezelésére készül – miközben maga a műholdas kapcsolat egyelőre messze nem használja ki a benne lévő teljes potenciált.

Megnézzük a megújult Netlockot és az akár egy perc alatt megszerezhető minősített elektronikus aláírást, valamint azt is, miért mondja az emberek többsége, hogy semmi pénzért nem adná oda feloldva a telefonját, miközben sokan továbbra is azt állítják: „nincs mit rejtegetnem”.

Végül Svájc digitális szuverenitási kísérletéről beszélünk: több ezer állami dolgozónál építenének nyílt forráskódú alternatívát a Microsoft 365 mellé Nextclouddal, Collabora Online-nal és más open source megoldásokkal.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Kezdjük azzal, ami itthon tényleg számít: a 4iG és a SpaceX aláírta a megállapodást, ami elhozza a Starlink Mobile-t Magyarországra. Nem parabolaantennával, hanem a zsebedben lévő sima LTE-s telefonnal – ott is, ahol egyetlen mobilcella sincs. Nem a hálózat lecserélése a cél, hanem a fehér foltok és a katasztrófahelyzetek lefedése. Dátumot és árat még nem mondtak, de a történet innentől nem sci-fi. Onnan pedig még feljebb megyünk: kínai kutatók kétirányú lézerkapcsolatot építettek a Föld és a Hold közé, 400 ezer kilométeren át, olyan gyenge jellel, hogy a teleszkóp néhány fotont lát egyszerre. És ha ez nem lenne elég nagyszabású: a SpaceX 100 milliárd dollárból építene Louisianában egy űrrepülőteret, ahonnan Musk szerint akár napi harminc Starship is indulhatna.

A középső blokk a valóság. A Tesla európai számai szerint az FSD 4,1-szer ritkábban ütközik – de pontosan megnézzük, mihez képest, mert ez nem ugyanaz, mint amit a címekben olvasol. Jön az európai Tesla Semi, középre ültetett sofőrrel. Aztán a hét legtanulságosabb sztorija: a Meta tényleg megpróbált embereket AI-jal kiváltani, és a belső számok kegyetlenek – 220 százalékkal több kódmódosítás, de csak 36 százalékkal több tényleges funkció, közben 40 százalékkal több incidens. Zuckerberg leállította a következő leépítési hullámot. Ebből érdemes tanulni.

A hardveres félidőben megnézzük, miért érkeznek Wi-Fi 8-as routerek két évvel a szabvány véglegesítése előtt, hogyan fér 512 terabájt egyetlen SSD-re, miért mondja a Google, hogy vége a RAM-pazarlás korszakának Androidon, és hogyan omlasztott össze játékokat egy húszéves eredetű, RGB-programokkal települő driver. Plusz a kedvencünk: valaki Claude-dal írt macOS-drivert egy HP nyomtatóhoz, amit a gyártó rég leírt. Zárásként pedig a nagy kérdés a GTA VI apropóján: valójában mennyibe kerül ma egy videojáték?

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Volt egy csendes megállapodás, amit soha nem írtunk alá: az AI-chat tiszta felület, nincs benne hirdetés. Ennek most vége. Az OpenAI 31 európai országra – köztük Magyarországra – kiterjesztette a ChatGPT reklámrendszerét, és ha ingyenes vagy Go csomagot használsz, mostantól a válaszok alján ott a hirdetés. Kávégépekről beszélgetsz? Kitalálod, mi jön. A cég szerint a reklám elkülönül a választól és nem hat rá – mi meg pont ezt a mondatot fogjuk kivesézni, mert az egész következő évtized ezen múlik.

Aztán jön a hidegzuhany Norvégiából: rekordméretű DDoS-támadás fektette két vállra az ország digitális állampolgársági rendszerét. Bejelentkezés, digitális igazolvány, e-aláírás, hivatalos űrlapok – órákra elérhetetlen. És mielőtt bárki hátradőlne: a norvég Digdir pontosan úgy épül fel, mint itthon a DÁP mögötti rendszer. Rövid időn belül ez volt a harmadik próbálkozás.

A hardveres blokkban az Apple új Mac minije, ami hivatalosan is kinőtte az „olcsó belépő Mac” szerepet: 2 nanométeres M6, négyszeres AI-teljesítmény, négyszer gyorsabb LLM-promptfeldolgozás – és 300 dollárral magasabb belépőár. Ez már nem irodai kis doboz, hanem otthoni AI-munkaállomás. Zárásként pedig egy hír, ami a memóriaválság közepén szinte hihetetlen: a Garmin új Fenix 9-e dupla memóriát kapott, változatlan áron. Van rajta műholdas segélyhívás is – csak épp az előfizetés itthon nem elérhető. Ez a hét paradoxonja egy mondatban.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Ebben az epizódban ismét a technológiai világ legérdekesebb híreit vesszük végig. Megnézzük, hogyan készül Európa energiahálózata egy napfogyatkozásra, miért vált egyre gyakoribbá a 16 GB VRAM és a 8 magos processzor a gamerek gépeiben, és tényleg eljöhet-e az az idő, amikor a Starlink a világ egyik meghatározó internetszolgáltatója lesz.

Szó lesz arról is, miért törölhette a Microsoft a 32 GB-os játékos RAM-ajánlását, hogyan került Pókember-reklám BMW-k millióinak kijelzőjére, valamint arról, hogy harminc év után véget ért a 2G-korszak az Egyesült Államokban.

Technológia, energia, gaming, műholdas internet és a digitális jövő – egy epizódban. 🎙️

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Emlékszel még a floppylemezre? Egy dél-koreai fejlesztői verseny most pont ennyit ad: 1 474 560 bájt, és ebbe bele kell férnie a kódnak, a grafikának, a zenének, mindennek. Nulla felhő, nulla utólagos letöltés. Ezzel indítunk, mert a hét legjobb kérdését teszi fel: tényleg a korlátok szülik a legkreatívabb dolgokat? Aztán jön a nosztalgia második rétege – a Winamp visszatér, méghozzá saját, Deezer-alapú streamingszolgáltatással –, meg egy örök klasszikus: miért eszik a Windows 11 felülete annyi memóriát, hogy a Microsoftnak külön projektet kell indítania rá.

Utána komolyra fordul. Az Anthropic másfél milliárd dollárt fizet könyvszerzőknek, és a bíróság döntése pont ott húzza meg a vonalat, ahol a legtöbben nem várnák – nem a tréning volt a baj, hanem az, honnan jöttek a könyvek. Közben Elon Musk AI-jal forgatna egész estés Odüsszeiát még idén, az Nvidia állítólag titokban optikai szálakat vásárol fel Amerika-szerte, a Tesla Cybercab pedig már Starlink-antennával jár. Pekingben eközben olyan 5G-hálózat épült, ahol nem a letöltés, hanem a feltöltés a sztori – mert az AI-korszakban már mi küldünk fel adatot, nem csak fogyasztunk.

A végén jön a mobilpiac: a Nothing több piacról is visszavonulhat, az Apple újabb országokban indítja a műholdas segélyhívást, a Samsung pedig kettéválasztotta a Foldot – megnézzük a teljes Unpackedet, Fold8-tól az AI-szemüvegig. Zárásként pedig egy apróság, ami nagyobb, mint amilyennek látszik: a ChatGPT-ből már taxit is rendelhetsz. Az appok korszaka most kezd csendben véget érni.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Mi van, ha a következő operációs rendszer már nem is egy gép, hanem egy böngésző, egy fiók és egy AI-ügynök együtt? Ezen a héten pont ott kezdjük: a Microsoft felhős, Edge-alapú AI-rendszerénél és a Grok 4.5-nél, amely már nem szép mondatokra, hanem hosszú, önállóan végigvitt munkafolyamatokra van kihegyezve. Aztán felmegyünk a Föld körüli pályára: az Amazon Leo 396 műholddal próbál a Starlink nyakára nőni, a SpaceX közben több százat éget el a légkörben, Kína pedig először hozott vissza egy rakétafokozatot a tengerre – ez már nem sci-fi, ez a hét híre.

Visszaérve a földre megnézzük, miért kerültünk a világ élmezőnyébe streamingminőségben, mit jelent, hogy a Yettel optikai netet indított, és miért esett vissza a routerpiac harmadával. Belenézünk a hardver mélyébe is: 50 wattos vezeték nélküli töltés, egy terabájt egyetlen lemezen, és az a fogyasztóvédelmi vizsgálat, ahol az USB-töltők több mint 80 százaléka simán megbukott – igen, valószínűleg abban a fiókban is van egy ilyen. A végére marad a nagy dráma: a Sony lassan búcsúztatja a lemezes játékokat, az Xbox pedig élete legnagyobb leépítésével öt stúdiótól válik meg. Racionális üzleti húzás, vagy egy korszak vége?

A Techmániában nem csak felsoroljuk, mi történt – megnézzük, mit jelent mindez rád nézve: ki irányítja az adataidat, a hálózatodat és azt a tartalmat, amit „megvettél”. Kevesebb hype, több összefüggés. Kapcsold be, gondolkodjunk együtt a jövőről.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00