Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

• Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
• Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
• Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
• Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
• Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
• Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
• Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
• Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).

Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.

Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.

A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?

Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.

Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.

És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.

Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:

https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0

---------------------------------------------

Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:

http://www.brandonhackett.hu/

https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/

https://www.instagram.com/markovicsbotond/

Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:

https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

A történetmesélés témakörében Hollywood megkerülhetetlen, ezért az első epizódban a Hollywoodból ránk zúduló történetekről és a hollywoodi sémákról beszélgetünk Madarász Isti filmrendezővel (Hurok, Átjáróház, A legyőzhetetlenek, A szerelem gasztronómiája).

Bemelegítésnek végigmegyük azokon a filmeken és regényeken, amik valamilyen szempontból meghatározóak voltak. Istinek azok a kedvenc történetei, amik a “Mi lenne, ha” kérdésre adnak egy frappáns választ. Miért jó példa erre a Gravitáció és a Jurassic Park? Mi a közös Sherlock Holmes-ban, Rejtő Jenő regényeiben, és Nagy indiánkönyv-ben? A Biblia voltaképpen miért a Trónok harca clean verziója?

Isti őszintén mesélni fog az első amatőrfilmjeiről, és hogy mi érdekelte régen a filmkészítésben. Hát nem a történetek. De ez mára megváltozott, és ki fog derülni, hogy miért.

Miért kényelmesebb filmet nézni, mint könyvet olvasni vagy színházba járni? A hollywoodi történetmesélés hogyan hatott más formátumokra? És hogyan lehet ezt levezetni Dan Brown regényein és a filmzene és komolyzene kapcsolatán keresztül? A hollywoodi happy end-ek átvernek minket, vagy szolgálhatnak inspirációként is? A hollywoodi hősök hogyan adhatnak jó mintát gyerekkorunkban? Mi a gond a hollywoodi klisékkel? Tényleg túl leegyszerűsítettek a hollywoodi sztorik üzenetei?

A spinoff-ok, és franchise-ok korában fontos kell maradjon az eredetiség? Isti szerint Hollywood egy üzleti vállalkozás, és “amíg a Marvel filmek ilyen irtózatosan sok pénzt hoznak, addig szuperhősös filmet fog csinálni boldog-boldogtalan”. A Netflix most jó példa a középszerűség dömpingjére, de lesz szó róla, hogy hova nyúljunk, ha eredeti filmeket akarunk nézni.

A végén, a kreatív játékban, amit Istivel játsszunk, kiderül, hogy a Kőműves Kelement - ezt a szikár, tragikus magyar balladát - Steven Spielberg a saját megközelítéséből, sok érzelemmel feltöltve, a saját stílusában hogyan filmesítené meg. Annyi biztos, hogy a sztori egy nagyon izgalmas átalakuláson fog átmenni. :)

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Érdekel a történetmesélés? Kíváncsi vagy a történetmesélők jól bejáratott trükkjeire? 

Ebben a podcastban a történetmesélés erejéről fogunk beszélni, és az első évadra máris őrült jó témákat táraztunk be: lesz szó például a hollywoodi történetmesélésről, népmesékről és műmesékről, sci-fictionről és az improvizáció hevében kialakuló sztorikról, kézműves animációról és hogy hogyan mondj el jól egy sztorit a vasárnapi ebédnél. 

Mert szerintünk a környezetünket is jobb hellyé tehetjük azzal, ha jó sztorikat mesélünk egymásnak! ... De mitől jó egy sztori? Egyáltalán mi számít sztorinak? Ennek járunk majd utána mindig más történetmesélőkkel!