Makranczi Zalán színésszel járunk a végére, hogy miért fontos, hogy kinek a nézőpontjából ismerünk meg egy történetet.   

Zalán az elején mesél róla, hogy már gyerekkorában nagy képregény-rajongó volt, és hogy Superman karaktere miért izgalmas és miért tanulhatunk sokat tőle magunkról, emberekről. És miért volt Zalán számára gyerekkorában igazán meghatározó a Winnetou és A nagy indiánkönyv? Hogyan határozhat meg egy gyerekkori olvasmány egy felnőtt embert?    

Zalán színészként is történetmesélőnek mondhatja magát. Beszélünk róla, hogy hogyan válik a színész is alkotó partnerré a színházban. Hogyan formálja az alakításán keresztül a színész a történetet? Példaként bejön a William Shakespeare tollából született Rómeó és Júlia-előadás, ahol a színészek friss ötleteivel megszórt sztori egészen új köntösben került színpadra. De vajon filmezés közben is egyenértékű alkotói partner a színész?

És miért is fontos, hogy kinek a nézőpontjából meséljük el a történetet? Zalán izgi példát hoz be azzal, hogy ő, mint George R. R. Martin regényének közepesen nagy rajongója, az HBO-sorozat nézésekor miért nem kapott sokkot a Trónok Harca híres “vörös nász”-jelenetétől!   

Kicsit beszélgetünk “The Affair”, vagyis “A viszony” című sorozatról is, ami ügyesen játszik azzal, hogy ugyanazt a történetet több karakter szemszögéből meséli el. És kell-e Zalánnak a színpadon kihelyezkednie a nézők nézőpontjába? A “Teljesen idegenek” című többszereplős előadás tanulságaiból remekül megérthetjük, hogy a színészek hogyan tudják percről percre irányítani a néző figyelmét. De kell-e ezzel foglalkoznia a színésznek forgatás közben? Ez is kiderül a “Mintaapák” című sorozat készüléséről szóló anekdotákon keresztül.   

Mitől más a filmes és színpadi színjátszás? Zalán miért saját magából építkezik a szerepei megformálásakor? A “Fel” című Pixar-filmből mit tanulhatunk a nézőpontok közelebb hozásáról? Shakespeare és Csehov darabjai hogyan váltak örökérvényűvé azzal, hogy a történetekben minden karakternek megvan a maga igazsága?  Mitől volt bonyolult feladat “A védőbeszéd” című egyszemélyes darab, amiben Zalán Szókratészt játssza, de Platón szemszögéből? És Zalán szerint mitől jó egy szerep? Például Darth Vader a Star Wars-ból.   

A végén eljátszunk a gondolattal, hogy János Barát szemszögéből miért tűnik a Rómeó és Júlia egy fekete komédiának, Páris gróf szemszögéből pedig egy paranoid konspirációs thrillernek. Annyit ígérhetünk, hogy nagyon szórakoztató lesz! :)  

Járjatok színházba, nézzetek filmeket, és osszátok tovább az epizódot a barátaitoknak!  

-------------------------  

Makranczi Zalán oldalai: 

https://www.facebook.com/Makranczi-Zal%C3%A1n-Hivatalos-Oldal-294477937884779 

https://www.instagram.com/makranczizalan/?hl=hu  

------------------------- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.   

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Szűcs Gergely kommunikációs szakember és műsorvezető segít nekünk abban, hogyan meséljünk el minél jobban egy sztorit a haveroknak a kocsmában, vagy a családnak az ebédlőasztalnál. Szűcs Gergely tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a “Metorika” égisze alatt képez másokat helyes kommunikációra, és néha a Sziget Fesztivál nagyszínpadán két zenekar között is ő hergeli a tömeget.

Gergő szerint “Mindenki történetmesélési képességét elképesztően fel lehet turbózni”. És mi most meg is próbáljuk ezt - de csakis azért, hogy minél jobb sztorikkal szórakoztassuk egymást a hétköznapokban. Gergő millió praktikus jótanácsot oszt meg, amit bárki bevethet egy randin, vagy egy állásinterjún. Segítünk, hogyan figyelj oda a történet hosszára, szerkezetére és arra, hogy mit milyen sorrendben mesélj el. Hol érdemes elkezdeni egy sztorit, hogy a felesleges részekkel ne untasd a másikat? Honnan szerezz magabiztosságot ahhoz, hogy egy esküvőn 50 ember előtt el tudj mondani egy pohárköszöntőt?

Már rögtön az epizód elején belecsapunk, és kivesézzük, hogy a Marvel Cinematic Universe filmjein keresztül hogyan lehet levezetni érdekes együttműködési modelleket, és egyes szervezetfejlesztési íveket. Beszélünk egy kicsit arról, hogy Isaac Asimov hogyan kezdte el a három nagy regény-ciklusának az univerzumait a kései regényeiben finoman egy univerzumba összehozni. Átbeszéljük, hogy a retorika mellett a történetmesélés mennyire  mindannyiunk életének a része, és “hogy ebből a szexi státuszból jó lenne még egy picit a mainstream felé lökni.”

Sokszor említettük eddig az epizódokban Arisztotelész nevét, és most Gergő segítségével végre rávilágítunk, hogy Arisztotelész hogyan tette le a történetmesélés alapvető szabályait 2400 évvel ezelőtt. 

Megtudhatjuk azt is, hogy

- a Joker című film mikor siklik félre, amikor a pátoszos vonalvezetésből átvált logoszos túlmagyarázásba.

- miért baromi fontos része az Arisztotelészi alapoknak az “étosz”? (ami kábé az “énmárka” Kr.e. 4 századi verziója)

- miért tudunk élvezni egy Christopher Nolan filmet annak ellenére, hogy nyüzsögnek benne a logikai bakit.

- miért fontosabb, hogy érzéseket váltsunk ki, mint hogy tökéletesen működjön a történet struktúrája?

- mi fontos a “scene versus summary” módszer az élő történetmesélés során?

Működik-e a motivációs beszédekben az, ha elmesélünk egy jó sztorit? Miért működik ez A rettenthetetlenben, a Wall Street farkasában, vagy az Amerika Kapitányban? Miért fontos, hogy zárt közösségnek vagy nyitott közösségnek mondod? És mik a problémáink a motivációs trénerek egész arénákat betöltő motivációs estjeivel?

A kreatív játékban pedig David Fincher amerikai filmrendező életművéből építünk közös univerzumot (Hetedik, Holtogidlan, Social Network - A közösségi háló, Zodiákus, Mindhunter, House of Cards). Úgyhogy a “Release the Snyder Cut” után (szabadon) indulhat a “Release the Fincher-verse” mozgalom. :)

---------

Szűcs Gergely elérhetőségei:

Ha dolgozni szeretnél vele:
https://metorika.hu/

Ha még többet tanulnál tőle kommunikációról:

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A

https://www.facebook.com/metorikagergely/

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu

https://www.metropolitan.hu/munkatarsak/szucs-gergely

---------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

--

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Emil Goodman egyszemélyes hadseregként készít animációs rövidfilmeket, és videoklipeket olyan előadóknak, mint a Mary Popkids, Szakács Gergő, vagy a Wellhello. Ebben az epizódban összeraktunk vele egy kézműves animációs kisokost.

Szabó András az epizód elején (aka Emil Goodman) mesél nekünk arról is, hogy fogalma sincs, hogyan vették fel a MOME-ra, és kiderül, hogy nagynevű elődök helyett hogyan merített inspirációt az osztálytársaiból, akik szintén mind fejlődő önképző alkotók voltak. Mik András alkotói módszerei? Hogyan teremt vadabbnál vadabb világokat? Hova gyűjti össze az ötleteit, és a nagy ötlet-dobozból mikor használ fel elemeket egy új videoklipben?

Beszélgetünk sokat a Henry Waltz című rövidfilmjéről, és hogy azóta hogyan fejlesztette tovább ezt mozifilmes forgatókönyvvé. Hogyan inspirálta a Henry Waltz történetét András saját múltja és élettörténete? A klasszikus történetmesélős rövidfilmek helyett miért fordult András a vizualitás és a zene-vezérelt médiumok felé? Hogyan épít saját univerzumot a Henry Waltz, a Heaven’s Vanguard és a Sina és Koré című rövidfilmjei közt?

Hogyan próbálja András az animációs projektekben egyszemélyes stábként kihozni a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló legkevesebből? Hogyan válik a COVID-korszakban forgatott animációs videoklipben fontos kellékké egy barbie baba? Miért jó kifejezés a módszereire a “kézműves animációs multitasking ámokfutás”? Milyen a hangulat a videoklip forgatásokon a zenekarokkal? Hogyan lehet egyszerre tervezni, de közben meghagyni a szabadságot az improvizációra is?

Hogyan dolgozik együtt a zenekarokkal? Kitől jön az ötlet, és kié a vízió egy videóklipnél? Hogyan konvertálja a zenészek elképzeléseit kiforrott videoklipes koncepciókká? És bár András szeret egyedül dolgozni, azt is elárulja, hogy mi az előnye annak, ha óriási stábbal dolgozhat. A kreatív játékban pedig meghallgatjuk András igazán frappáns és szórakoztató James Bond-inkarnációját egy steampunkos világban - és ezzel betekintést kapunk abba, mi történne a franchise-zal, ha Emil Goodman keze ügyébe kerülhetne.

--------------

Emil Goodman - rövidfilmek, amikről beszéltünk:

Henry Waltz:

https://vimeo.com/167259877

Heaven’s Vanguard

https://vimeo.com/62154659

Sina és Kore

https://vimeo.com/159790629

--------------

Emil Goodman-videoklipek, amikről beszéltünk:

https://www.youtube.com/watch?v=Sdyt-BKV5Ho

https://www.youtube.com/watch?v=9XKtALwdVrQ

--------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

--------------

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Milyen mesét olvassunk az 5 éves gyermekünknek? És a 9 évesnek? És hogyan jutottunk el a Grimmék világától a mai Walt Disney mesékig?

Műmesékről és népmesékről faggatjuk Lakos Nórát, aki számtalan sikeres tévésorozat és mozifilm rendezése mellett elkötelezett híve a gyerek- és ifjúsági film felélesztésének Magyarországon. Ezért megalapította a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, illetve a 18 év alatti gyerekek számára a Gyerekfilm Akadémia keretében tartanak filmes és animációs képzéseket. Hozzá csatlakozott az epizódban Gimesi Dóra, aki a Budapest Bábszínház dramaturgja és irodalmi vezetője, emellett pedig mesekönyveket, ifjúsági regényeket, rádiójátékokat ír. A macskaherceg kilencedik élete című mesekönyvével 2018-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat is.

Velük beszélgetünk először a gyerekkorukat meghatározó mesékről - előkerül majd A sehány éves kislány, a Labirintus, és az Anne Shirley kalandjai is. Körüljárjuk, hogy a mese tényleg csak gyerekeknek szól-e, vagy sem. 

“A világ bármely táján nőttünk fel, vannak bizonyos alaptörténeteket, amiket mindenki ismer.” Hogyan alakult ez így? És mik ezek az alaptörténetek? Mennyire merítettek a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen a népmesékből? Mi a közös bennük és Lázár Ervin-ben? A Legkisebb Boszorkány című népmesén keresztül levezetve erre is fény derül.

Lehet-e úgy történeteket mesélni, hogy egyszerre élvezzék a gyerekek, és a szüleik is? Min múlik az, hogy a sztoriban mindenki meg tudja találni a magáét? Lesz szó arról is, hogy konkrét korosztályoknak mit érdemes mesélni, és hogy miért fontos a színvonal, hiszen “az a gyerekeknek szóló kultúra, ami gagyi, az lesz az, ami a felnőttnek fárasztó.” Ebben a témában elhangzik néhányszor a Pixar animációs stúdió is referenciaként.

Milyen korú gyerekeknek lehet árnyalt, komplex karakterekről szóló sztorikat mesélni? Mindig szükség van a boldog befejezésre? Összehasonlítjuk A kis hableány befejezését Andersen verziójában és Walt Disney verziójában. Mi kell egy mesében ahhoz, hogy lehessen színházra vagy filmre adaptálni? Miért trendi mostanában, hogy a gonosz karaktereket helyezik meg főszereplőnek, mint például a Demóna, vagy a Szörnyella? Ez a divat hogyan eredményezhet fontos és hasznos nézőpont-váltást a kicsikben?

Ha esti mesének vagány női főhősökről szeretnénk mesélni a kislányunknak, ahhoz is ajánlunk jó néhány címet. Lesz szó tabutémákról is - hogy mennyire lehet és szabad olyan fontos társadalmi kérdéseket behozni a mesékbe, mint a rasszizmus, a halál, és a válás.

Ajánlunk majd olyan minőségi, színvonalas gyermek tartalmakat, amikről jó, ha tudunk, ha kifogytunk a néznivalóból a Netflix-en vagy az HBO Go-n. A kreatív játékban Dóra bemutatja A mindentlátó királylány című magyar népmesét úgy, ahogyan a hollywoodi Walt Disney stúdió dolgozná fel. Szórakoztató lesz hallani, hogy mennyit változik így a történet.. :)

----

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál
http://www.kidfilmfestival.hu/

Gyerekfilm Akadémia
http://www.gyerekfilmakademia.hu/

Budapest Bábszínház
https://budapestbabszinhaz.hu/

----

Az elhangzó könyvek listáját itt találod shownotes-ban:

https://youtu.be/oJKLTOCuyf0

----

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

----

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

• Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
• Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
• Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
• Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
• Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
• Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
• Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
• Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).

Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.

Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.

A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?

Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.

Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.

És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.

Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:

https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0

---------------------------------------------

Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:

http://www.brandonhackett.hu/

https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/

https://www.instagram.com/markovicsbotond/

Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:

https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

A történetmesélés témakörében Hollywood megkerülhetetlen, ezért az első epizódban a Hollywoodból ránk zúduló történetekről és a hollywoodi sémákról beszélgetünk Madarász Isti filmrendezővel (Hurok, Átjáróház, A legyőzhetetlenek, A szerelem gasztronómiája).

Bemelegítésnek végigmegyük azokon a filmeken és regényeken, amik valamilyen szempontból meghatározóak voltak. Istinek azok a kedvenc történetei, amik a “Mi lenne, ha” kérdésre adnak egy frappáns választ. Miért jó példa erre a Gravitáció és a Jurassic Park? Mi a közös Sherlock Holmes-ban, Rejtő Jenő regényeiben, és Nagy indiánkönyv-ben? A Biblia voltaképpen miért a Trónok harca clean verziója?

Isti őszintén mesélni fog az első amatőrfilmjeiről, és hogy mi érdekelte régen a filmkészítésben. Hát nem a történetek. De ez mára megváltozott, és ki fog derülni, hogy miért.

Miért kényelmesebb filmet nézni, mint könyvet olvasni vagy színházba járni? A hollywoodi történetmesélés hogyan hatott más formátumokra? És hogyan lehet ezt levezetni Dan Brown regényein és a filmzene és komolyzene kapcsolatán keresztül? A hollywoodi happy end-ek átvernek minket, vagy szolgálhatnak inspirációként is? A hollywoodi hősök hogyan adhatnak jó mintát gyerekkorunkban? Mi a gond a hollywoodi klisékkel? Tényleg túl leegyszerűsítettek a hollywoodi sztorik üzenetei?

A spinoff-ok, és franchise-ok korában fontos kell maradjon az eredetiség? Isti szerint Hollywood egy üzleti vállalkozás, és “amíg a Marvel filmek ilyen irtózatosan sok pénzt hoznak, addig szuperhősös filmet fog csinálni boldog-boldogtalan”. A Netflix most jó példa a középszerűség dömpingjére, de lesz szó róla, hogy hova nyúljunk, ha eredeti filmeket akarunk nézni.

A végén, a kreatív játékban, amit Istivel játsszunk, kiderül, hogy a Kőműves Kelement - ezt a szikár, tragikus magyar balladát - Steven Spielberg a saját megközelítéséből, sok érzelemmel feltöltve, a saját stílusában hogyan filmesítené meg. Annyi biztos, hogy a sztori egy nagyon izgalmas átalakuláson fog átmenni. :)

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Érdekel a történetmesélés? Kíváncsi vagy a történetmesélők jól bejáratott trükkjeire? 

Ebben a podcastban a történetmesélés erejéről fogunk beszélni, és az első évadra máris őrült jó témákat táraztunk be: lesz szó például a hollywoodi történetmesélésről, népmesékről és műmesékről, sci-fictionről és az improvizáció hevében kialakuló sztorikról, kézműves animációról és hogy hogyan mondj el jól egy sztorit a vasárnapi ebédnél. 

Mert szerintünk a környezetünket is jobb hellyé tehetjük azzal, ha jó sztorikat mesélünk egymásnak! ... De mitől jó egy sztori? Egyáltalán mi számít sztorinak? Ennek járunk majd utána mindig más történetmesélőkkel!