Ebben az évadindító epizódban Borvendégh Annával sztorizgatunk arról, hogyan jött létre a podcast, és miért! Kibeszéljük az első évad tanulságait és lerántjuk a leplet a második évados terveinkről. ​Sok hátérinfót tudhattok meg rólunk, és változások lesznek a megjelenés gyakoriságában, és a kreatív játékban is. 

Miközben a Marvel receptje alapján egy közös sztoriba tereljük a David Fincher-filmek detektívjeit és firkászait, a Space Jam 2, a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét. Ma az univerzum-építésről lesz szó - amiről bebizonyítjuk, hogy baromi szórakoztató dolog. :)    

Az első évad utolsó extra epizódja a “Történetmesélési Gyorstalpaló Hétköznapi Helyzetekre” című epizód kreatív játékából nőtte ki magát, amit Szűcs Gergely kommunikációs trénerrel vettünk fel.   

Gergővel eredetileg arra vállalkoztunk, hogy a kedvenc rendezőnk, David Fincher filmjeinek a szereplőit toborozzuk össze egy sztoriba, mint ahogyan a Marvel Cinematic Universe is teszi ezt a szuperhős-karaktereivel. És miközben elkezdtük összehozni egy cselekménybe Somerset nyomozót, A tetovált lányt, a Zodiákus firkászait, Mark Zuckerberg-öt, és Frank Underwood-ot, nagyon sok izgalmas témákat érintettünk. :)   

Lesz szó a kontinuitás hatalmáról, és néző jutalmazásának jelentőségéről. Gergő tök profin levezeti, hogy az Avengers-ből milyen szervezetfejlesztési (!) modelleket tudunk dekódolni, vagy éppen hogyan tanulhatjuk meg belőle a szubkultúrák között kialakuló konfliktusok kezelését.

Kitárgyaljuk, hogy a Space Jam 2 miért szégyenletesen rossz példa az univerzum építésre. De a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét - nem beszélve az olyan gyöngyszemekről, mint a CSI - Cold Case crossover, a Magnum és Gyilkos Sorok crossover.   

Univerzumokat építeni nagy szórakoztató dolog, tartsatok velünk.  

-- 

A teljes epizód itt: 

https://open.spotify.com/episode/0yyj04ztNceMf3FZUbTKcZ  

-- 

Szűcs Gergely-től itt tanulhattok még:  

https://metorika.hu/  

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A  

https://www.facebook.com/metorikagergely/  

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu  

-- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.  

-- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast  

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Ebben az extra epizódban két impró-játékot hozunk vissza a vágóasztalról, ami az “Instant történetek” című epizódba nem fért bele. 

Az első játékban a sztori kiindulópontja a Vasember cselekményének első pár perce, de itt a podcastban Tony Stark sztorija az eredeti filmhez képest elég őrült és a maga módján vad irányba fordul. 

A második játék pedig maradjon meglepetés! :) 

---

Az "Instant történetek" epizód innen érhető el:

https://open.spotify.com/episode/5m1jP2efY3hD2MyH9gyeXz

---

A "Szusi és Molnárka" podcast epizódja (amire Dávid hivatkozik) innen érhető el:

https://open.spotify.com/episode/3trJSmPA5SkFONQlXENuwX

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

MARKOVICS BOTOND science-fiction író (aki BRANDON HACKETT írói néven alkot) a "Moby Dick" című irodalmi klasszikust gondolja újra teljesen és elmeséli a sztori science-fiction verzióját.   

A sztori vágott verzióját hallhattátok az első évad második epizódjában ("Menekülés A Valóságból" címmel jelent meg), de ezúttal a vágatlanul publikáljuk a teljes, 18 perces változatot, amiben még rengeteg izgalmas, frappáns és néhol bizarr részlet derül még ki az alaposan átgondolt sztori világáról.   

Reméljük ebből egyszer egy kiadott regény-verzió is születik. :)   

A teljes epizód "Menekülés A Valóságból" címmel innen érhető el: 

Spotify 

https://open.spotify.com/episode/40Ng35wVTH73i8et6MlTW8 

Google Podcasts  https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy82MzI4NGMxNC9wb2RjYXN0L3Jzcw/episode/MjQ0NTU5YjEtZTQ5MS00NGU2LWE4Y2YtODI0NGEzODY1OTFk?ep=14 

Apple Podcasts 

https://podcasts.apple.com/us/podcast/1-2-menek%C3%BCl%C3%A9s-a-val%C3%B3s%C3%A1gb%C3%B3l-brandon-hackett/id1581443314?i=1000534410479 

Youtube 

https://youtu.be/HpLyF_oBbkc

Brandon Hackett elérhetőségei: 

https://hu-hu.facebook.com/pg/BrandonHackettscifi/posts/?ref=page_internal 

http://www.brandonhackett.hu/   

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.  

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast  

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Duszka Péter Gábor vágóként dolgozik mozifilmeken, reklámokon, és film-trailereken. Most pedig segít nekünk megérteni, hogy miért fontos, hogy egy történetben hogyan adagoljuk az információt. Miért fontos, hogy folyamatosan titkokat hagyjunk a történetben? Hogyan vezessük jól a nézőt? Hogyan építsük meg el a történet végéig katarzist?

Sokat beszélünk a vágás kreatív folyamat, és ledöntögetjük a tabukat arról, hogy mi pontosan a vágó szerepe egy film készítése során. “Nekem az a fontos, hogy azok a felvételek, amiket megkapok, elmesélik-e azt a történetet, amit a rendező szeretne látni.” Izgalmas kulisszatitkokba kapunk betekintést arról, hogyan alakulhat át teljesen egy történet a vágóasztalon ahhoz képest, ami a forgatókönyvben volt.

Hogyan működünk nézőként? Miért fontos, hogy tudjuk követni a történetet? Miért elegánsabb valamit képekben elmesélni, mint a szereplők közötti párbeszédben közölni a nézővel? Miért fontos, hogy a néző minél többször magától jöjjön rá bizonyos információkra?

A Wall-E és a Fel című Pixar-animációtól kezdve Quentin Tarantino Ponyvaregényén és Becstelen Brigantikján át a Jóbarátok című sorozatig és Christopher Nolan Eredet című filmjéig, sok példán át fejtjük ki, hogyan vezessük jól a nézőt, és a logikai bakikat mikor hajlandóak nekünk megbocsátani. És hallhatunk pár izgalmas információt a jövőre megjelenő “Átjáróház” című filmről is, amiről Madarász Isti már mesélt nekünk a “Hollywood ereje” című epizódban.

A végén pedig “A három kismalac” című klasszikus mese cselekményét Peti úgy foglalja össze nekünk, mintha egy filmtrailert néznénk végig - azért, hogy lássuk, milyen képekből és milyen sorrendben mesélné el nekünk ezt a sztorit, ha nagyon el akarnánk kapni a néző figyelmét. Mi szinte végig láttuk peregni a trailert a szemünk előtt. :)

-------------------------

Ha még többet akartok tanulni a vágásról Duszka Petitől:

https://www.instagram.com/duszkapeti_editor/

-------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Makranczi Zalán színésszel járunk a végére, hogy miért fontos, hogy kinek a nézőpontjából ismerünk meg egy történetet.   

Zalán az elején mesél róla, hogy már gyerekkorában nagy képregény-rajongó volt, és hogy Superman karaktere miért izgalmas és miért tanulhatunk sokat tőle magunkról, emberekről. És miért volt Zalán számára gyerekkorában igazán meghatározó a Winnetou és A nagy indiánkönyv? Hogyan határozhat meg egy gyerekkori olvasmány egy felnőtt embert?    

Zalán színészként is történetmesélőnek mondhatja magát. Beszélünk róla, hogy hogyan válik a színész is alkotó partnerré a színházban. Hogyan formálja az alakításán keresztül a színész a történetet? Példaként bejön a William Shakespeare tollából született Rómeó és Júlia-előadás, ahol a színészek friss ötleteivel megszórt sztori egészen új köntösben került színpadra. De vajon filmezés közben is egyenértékű alkotói partner a színész?

És miért is fontos, hogy kinek a nézőpontjából meséljük el a történetet? Zalán izgi példát hoz be azzal, hogy ő, mint George R. R. Martin regényének közepesen nagy rajongója, az HBO-sorozat nézésekor miért nem kapott sokkot a Trónok Harca híres “vörös nász”-jelenetétől!   

Kicsit beszélgetünk “The Affair”, vagyis “A viszony” című sorozatról is, ami ügyesen játszik azzal, hogy ugyanazt a történetet több karakter szemszögéből meséli el. És kell-e Zalánnak a színpadon kihelyezkednie a nézők nézőpontjába? A “Teljesen idegenek” című többszereplős előadás tanulságaiból remekül megérthetjük, hogy a színészek hogyan tudják percről percre irányítani a néző figyelmét. De kell-e ezzel foglalkoznia a színésznek forgatás közben? Ez is kiderül a “Mintaapák” című sorozat készüléséről szóló anekdotákon keresztül.   

Mitől más a filmes és színpadi színjátszás? Zalán miért saját magából építkezik a szerepei megformálásakor? A “Fel” című Pixar-filmből mit tanulhatunk a nézőpontok közelebb hozásáról? Shakespeare és Csehov darabjai hogyan váltak örökérvényűvé azzal, hogy a történetekben minden karakternek megvan a maga igazsága?  Mitől volt bonyolult feladat “A védőbeszéd” című egyszemélyes darab, amiben Zalán Szókratészt játssza, de Platón szemszögéből? És Zalán szerint mitől jó egy szerep? Például Darth Vader a Star Wars-ból.   

A végén eljátszunk a gondolattal, hogy János Barát szemszögéből miért tűnik a Rómeó és Júlia egy fekete komédiának, Páris gróf szemszögéből pedig egy paranoid konspirációs thrillernek. Annyit ígérhetünk, hogy nagyon szórakoztató lesz! :)  

Járjatok színházba, nézzetek filmeket, és osszátok tovább az epizódot a barátaitoknak!  

-------------------------  

Makranczi Zalán oldalai: 

https://www.facebook.com/Makranczi-Zal%C3%A1n-Hivatalos-Oldal-294477937884779 

https://www.instagram.com/makranczizalan/?hl=hu  

------------------------- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.   

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Szűcs Gergely kommunikációs szakember és műsorvezető segít nekünk abban, hogyan meséljünk el minél jobban egy sztorit a haveroknak a kocsmában, vagy a családnak az ebédlőasztalnál. Szűcs Gergely tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a “Metorika” égisze alatt képez másokat helyes kommunikációra, és néha a Sziget Fesztivál nagyszínpadán két zenekar között is ő hergeli a tömeget.

Gergő szerint “Mindenki történetmesélési képességét elképesztően fel lehet turbózni”. És mi most meg is próbáljuk ezt - de csakis azért, hogy minél jobb sztorikkal szórakoztassuk egymást a hétköznapokban. Gergő millió praktikus jótanácsot oszt meg, amit bárki bevethet egy randin, vagy egy állásinterjún. Segítünk, hogyan figyelj oda a történet hosszára, szerkezetére és arra, hogy mit milyen sorrendben mesélj el. Hol érdemes elkezdeni egy sztorit, hogy a felesleges részekkel ne untasd a másikat? Honnan szerezz magabiztosságot ahhoz, hogy egy esküvőn 50 ember előtt el tudj mondani egy pohárköszöntőt?

Már rögtön az epizód elején belecsapunk, és kivesézzük, hogy a Marvel Cinematic Universe filmjein keresztül hogyan lehet levezetni érdekes együttműködési modelleket, és egyes szervezetfejlesztési íveket. Beszélünk egy kicsit arról, hogy Isaac Asimov hogyan kezdte el a három nagy regény-ciklusának az univerzumait a kései regényeiben finoman egy univerzumba összehozni. Átbeszéljük, hogy a retorika mellett a történetmesélés mennyire  mindannyiunk életének a része, és “hogy ebből a szexi státuszból jó lenne még egy picit a mainstream felé lökni.”

Sokszor említettük eddig az epizódokban Arisztotelész nevét, és most Gergő segítségével végre rávilágítunk, hogy Arisztotelész hogyan tette le a történetmesélés alapvető szabályait 2400 évvel ezelőtt. 

Megtudhatjuk azt is, hogy

- a Joker című film mikor siklik félre, amikor a pátoszos vonalvezetésből átvált logoszos túlmagyarázásba.

- miért baromi fontos része az Arisztotelészi alapoknak az “étosz”? (ami kábé az “énmárka” Kr.e. 4 századi verziója)

- miért tudunk élvezni egy Christopher Nolan filmet annak ellenére, hogy nyüzsögnek benne a logikai bakit.

- miért fontosabb, hogy érzéseket váltsunk ki, mint hogy tökéletesen működjön a történet struktúrája?

- mi fontos a “scene versus summary” módszer az élő történetmesélés során?

Működik-e a motivációs beszédekben az, ha elmesélünk egy jó sztorit? Miért működik ez A rettenthetetlenben, a Wall Street farkasában, vagy az Amerika Kapitányban? Miért fontos, hogy zárt közösségnek vagy nyitott közösségnek mondod? És mik a problémáink a motivációs trénerek egész arénákat betöltő motivációs estjeivel?

A kreatív játékban pedig David Fincher amerikai filmrendező életművéből építünk közös univerzumot (Hetedik, Holtogidlan, Social Network - A közösségi háló, Zodiákus, Mindhunter, House of Cards). Úgyhogy a “Release the Snyder Cut” után (szabadon) indulhat a “Release the Fincher-verse” mozgalom. :)

---------

Szűcs Gergely elérhetőségei:

Ha dolgozni szeretnél vele:
https://metorika.hu/

Ha még többet tanulnál tőle kommunikációról:

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A

https://www.facebook.com/metorikagergely/

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu

https://www.metropolitan.hu/munkatarsak/szucs-gergely

---------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

--

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Emil Goodman egyszemélyes hadseregként készít animációs rövidfilmeket, és videoklipeket olyan előadóknak, mint a Mary Popkids, Szakács Gergő, vagy a Wellhello. Ebben az epizódban összeraktunk vele egy kézműves animációs kisokost.

Szabó András az epizód elején (aka Emil Goodman) mesél nekünk arról is, hogy fogalma sincs, hogyan vették fel a MOME-ra, és kiderül, hogy nagynevű elődök helyett hogyan merített inspirációt az osztálytársaiból, akik szintén mind fejlődő önképző alkotók voltak. Mik András alkotói módszerei? Hogyan teremt vadabbnál vadabb világokat? Hova gyűjti össze az ötleteit, és a nagy ötlet-dobozból mikor használ fel elemeket egy új videoklipben?

Beszélgetünk sokat a Henry Waltz című rövidfilmjéről, és hogy azóta hogyan fejlesztette tovább ezt mozifilmes forgatókönyvvé. Hogyan inspirálta a Henry Waltz történetét András saját múltja és élettörténete? A klasszikus történetmesélős rövidfilmek helyett miért fordult András a vizualitás és a zene-vezérelt médiumok felé? Hogyan épít saját univerzumot a Henry Waltz, a Heaven’s Vanguard és a Sina és Koré című rövidfilmjei közt?

Hogyan próbálja András az animációs projektekben egyszemélyes stábként kihozni a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló legkevesebből? Hogyan válik a COVID-korszakban forgatott animációs videoklipben fontos kellékké egy barbie baba? Miért jó kifejezés a módszereire a “kézműves animációs multitasking ámokfutás”? Milyen a hangulat a videoklip forgatásokon a zenekarokkal? Hogyan lehet egyszerre tervezni, de közben meghagyni a szabadságot az improvizációra is?

Hogyan dolgozik együtt a zenekarokkal? Kitől jön az ötlet, és kié a vízió egy videóklipnél? Hogyan konvertálja a zenészek elképzeléseit kiforrott videoklipes koncepciókká? És bár András szeret egyedül dolgozni, azt is elárulja, hogy mi az előnye annak, ha óriási stábbal dolgozhat. A kreatív játékban pedig meghallgatjuk András igazán frappáns és szórakoztató James Bond-inkarnációját egy steampunkos világban - és ezzel betekintést kapunk abba, mi történne a franchise-zal, ha Emil Goodman keze ügyébe kerülhetne.

--------------

Emil Goodman - rövidfilmek, amikről beszéltünk:

Henry Waltz:

https://vimeo.com/167259877

Heaven’s Vanguard

https://vimeo.com/62154659

Sina és Kore

https://vimeo.com/159790629

--------------

Emil Goodman-videoklipek, amikről beszéltünk:

https://www.youtube.com/watch?v=Sdyt-BKV5Ho

https://www.youtube.com/watch?v=9XKtALwdVrQ

--------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

--------------

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Milyen mesét olvassunk az 5 éves gyermekünknek? És a 9 évesnek? És hogyan jutottunk el a Grimmék világától a mai Walt Disney mesékig?

Műmesékről és népmesékről faggatjuk Lakos Nórát, aki számtalan sikeres tévésorozat és mozifilm rendezése mellett elkötelezett híve a gyerek- és ifjúsági film felélesztésének Magyarországon. Ezért megalapította a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, illetve a 18 év alatti gyerekek számára a Gyerekfilm Akadémia keretében tartanak filmes és animációs képzéseket. Hozzá csatlakozott az epizódban Gimesi Dóra, aki a Budapest Bábszínház dramaturgja és irodalmi vezetője, emellett pedig mesekönyveket, ifjúsági regényeket, rádiójátékokat ír. A macskaherceg kilencedik élete című mesekönyvével 2018-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat is.

Velük beszélgetünk először a gyerekkorukat meghatározó mesékről - előkerül majd A sehány éves kislány, a Labirintus, és az Anne Shirley kalandjai is. Körüljárjuk, hogy a mese tényleg csak gyerekeknek szól-e, vagy sem. 

“A világ bármely táján nőttünk fel, vannak bizonyos alaptörténeteket, amiket mindenki ismer.” Hogyan alakult ez így? És mik ezek az alaptörténetek? Mennyire merítettek a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen a népmesékből? Mi a közös bennük és Lázár Ervin-ben? A Legkisebb Boszorkány című népmesén keresztül levezetve erre is fény derül.

Lehet-e úgy történeteket mesélni, hogy egyszerre élvezzék a gyerekek, és a szüleik is? Min múlik az, hogy a sztoriban mindenki meg tudja találni a magáét? Lesz szó arról is, hogy konkrét korosztályoknak mit érdemes mesélni, és hogy miért fontos a színvonal, hiszen “az a gyerekeknek szóló kultúra, ami gagyi, az lesz az, ami a felnőttnek fárasztó.” Ebben a témában elhangzik néhányszor a Pixar animációs stúdió is referenciaként.

Milyen korú gyerekeknek lehet árnyalt, komplex karakterekről szóló sztorikat mesélni? Mindig szükség van a boldog befejezésre? Összehasonlítjuk A kis hableány befejezését Andersen verziójában és Walt Disney verziójában. Mi kell egy mesében ahhoz, hogy lehessen színházra vagy filmre adaptálni? Miért trendi mostanában, hogy a gonosz karaktereket helyezik meg főszereplőnek, mint például a Demóna, vagy a Szörnyella? Ez a divat hogyan eredményezhet fontos és hasznos nézőpont-váltást a kicsikben?

Ha esti mesének vagány női főhősökről szeretnénk mesélni a kislányunknak, ahhoz is ajánlunk jó néhány címet. Lesz szó tabutémákról is - hogy mennyire lehet és szabad olyan fontos társadalmi kérdéseket behozni a mesékbe, mint a rasszizmus, a halál, és a válás.

Ajánlunk majd olyan minőségi, színvonalas gyermek tartalmakat, amikről jó, ha tudunk, ha kifogytunk a néznivalóból a Netflix-en vagy az HBO Go-n. A kreatív játékban Dóra bemutatja A mindentlátó királylány című magyar népmesét úgy, ahogyan a hollywoodi Walt Disney stúdió dolgozná fel. Szórakoztató lesz hallani, hogy mennyit változik így a történet.. :)

----

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál
http://www.kidfilmfestival.hu/

Gyerekfilm Akadémia
http://www.gyerekfilmakademia.hu/

Budapest Bábszínház
https://budapestbabszinhaz.hu/

----

Az elhangzó könyvek listáját itt találod shownotes-ban:

https://youtu.be/oJKLTOCuyf0

----

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

----

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

• Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
• Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
• Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
• Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
• Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
• Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
• Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
• Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast