Makranczi Zalán színésszel járunk a végére, hogy miért fontos, hogy kinek a nézőpontjából ismerünk meg egy történetet.   

Zalán az elején mesél róla, hogy már gyerekkorában nagy képregény-rajongó volt, és hogy Superman karaktere miért izgalmas és miért tanulhatunk sokat tőle magunkról, emberekről. És miért volt Zalán számára gyerekkorában igazán meghatározó a Winnetou és A nagy indiánkönyv? Hogyan határozhat meg egy gyerekkori olvasmány egy felnőtt embert?    

Zalán színészként is történetmesélőnek mondhatja magát. Beszélünk róla, hogy hogyan válik a színész is alkotó partnerré a színházban. Hogyan formálja az alakításán keresztül a színész a történetet? Példaként bejön a William Shakespeare tollából született Rómeó és Júlia-előadás, ahol a színészek friss ötleteivel megszórt sztori egészen új köntösben került színpadra. De vajon filmezés közben is egyenértékű alkotói partner a színész?

És miért is fontos, hogy kinek a nézőpontjából meséljük el a történetet? Zalán izgi példát hoz be azzal, hogy ő, mint George R. R. Martin regényének közepesen nagy rajongója, az HBO-sorozat nézésekor miért nem kapott sokkot a Trónok Harca híres “vörös nász”-jelenetétől!   

Kicsit beszélgetünk “The Affair”, vagyis “A viszony” című sorozatról is, ami ügyesen játszik azzal, hogy ugyanazt a történetet több karakter szemszögéből meséli el. És kell-e Zalánnak a színpadon kihelyezkednie a nézők nézőpontjába? A “Teljesen idegenek” című többszereplős előadás tanulságaiból remekül megérthetjük, hogy a színészek hogyan tudják percről percre irányítani a néző figyelmét. De kell-e ezzel foglalkoznia a színésznek forgatás közben? Ez is kiderül a “Mintaapák” című sorozat készüléséről szóló anekdotákon keresztül.   

Mitől más a filmes és színpadi színjátszás? Zalán miért saját magából építkezik a szerepei megformálásakor? A “Fel” című Pixar-filmből mit tanulhatunk a nézőpontok közelebb hozásáról? Shakespeare és Csehov darabjai hogyan váltak örökérvényűvé azzal, hogy a történetekben minden karakternek megvan a maga igazsága?  Mitől volt bonyolult feladat “A védőbeszéd” című egyszemélyes darab, amiben Zalán Szókratészt játssza, de Platón szemszögéből? És Zalán szerint mitől jó egy szerep? Például Darth Vader a Star Wars-ból.   

A végén eljátszunk a gondolattal, hogy János Barát szemszögéből miért tűnik a Rómeó és Júlia egy fekete komédiának, Páris gróf szemszögéből pedig egy paranoid konspirációs thrillernek. Annyit ígérhetünk, hogy nagyon szórakoztató lesz! :)  

Járjatok színházba, nézzetek filmeket, és osszátok tovább az epizódot a barátaitoknak!  

-------------------------  

Makranczi Zalán oldalai: 

https://www.facebook.com/Makranczi-Zal%C3%A1n-Hivatalos-Oldal-294477937884779 

https://www.instagram.com/makranczizalan/?hl=hu  

------------------------- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.   

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Milyen mesét olvassunk az 5 éves gyermekünknek? És a 9 évesnek? És hogyan jutottunk el a Grimmék világától a mai Walt Disney mesékig?

Műmesékről és népmesékről faggatjuk Lakos Nórát, aki számtalan sikeres tévésorozat és mozifilm rendezése mellett elkötelezett híve a gyerek- és ifjúsági film felélesztésének Magyarországon. Ezért megalapította a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, illetve a 18 év alatti gyerekek számára a Gyerekfilm Akadémia keretében tartanak filmes és animációs képzéseket. Hozzá csatlakozott az epizódban Gimesi Dóra, aki a Budapest Bábszínház dramaturgja és irodalmi vezetője, emellett pedig mesekönyveket, ifjúsági regényeket, rádiójátékokat ír. A macskaherceg kilencedik élete című mesekönyvével 2018-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat is.

Velük beszélgetünk először a gyerekkorukat meghatározó mesékről - előkerül majd A sehány éves kislány, a Labirintus, és az Anne Shirley kalandjai is. Körüljárjuk, hogy a mese tényleg csak gyerekeknek szól-e, vagy sem. 

“A világ bármely táján nőttünk fel, vannak bizonyos alaptörténeteket, amiket mindenki ismer.” Hogyan alakult ez így? És mik ezek az alaptörténetek? Mennyire merítettek a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen a népmesékből? Mi a közös bennük és Lázár Ervin-ben? A Legkisebb Boszorkány című népmesén keresztül levezetve erre is fény derül.

Lehet-e úgy történeteket mesélni, hogy egyszerre élvezzék a gyerekek, és a szüleik is? Min múlik az, hogy a sztoriban mindenki meg tudja találni a magáét? Lesz szó arról is, hogy konkrét korosztályoknak mit érdemes mesélni, és hogy miért fontos a színvonal, hiszen “az a gyerekeknek szóló kultúra, ami gagyi, az lesz az, ami a felnőttnek fárasztó.” Ebben a témában elhangzik néhányszor a Pixar animációs stúdió is referenciaként.

Milyen korú gyerekeknek lehet árnyalt, komplex karakterekről szóló sztorikat mesélni? Mindig szükség van a boldog befejezésre? Összehasonlítjuk A kis hableány befejezését Andersen verziójában és Walt Disney verziójában. Mi kell egy mesében ahhoz, hogy lehessen színházra vagy filmre adaptálni? Miért trendi mostanában, hogy a gonosz karaktereket helyezik meg főszereplőnek, mint például a Demóna, vagy a Szörnyella? Ez a divat hogyan eredményezhet fontos és hasznos nézőpont-váltást a kicsikben?

Ha esti mesének vagány női főhősökről szeretnénk mesélni a kislányunknak, ahhoz is ajánlunk jó néhány címet. Lesz szó tabutémákról is - hogy mennyire lehet és szabad olyan fontos társadalmi kérdéseket behozni a mesékbe, mint a rasszizmus, a halál, és a válás.

Ajánlunk majd olyan minőségi, színvonalas gyermek tartalmakat, amikről jó, ha tudunk, ha kifogytunk a néznivalóból a Netflix-en vagy az HBO Go-n. A kreatív játékban Dóra bemutatja A mindentlátó királylány című magyar népmesét úgy, ahogyan a hollywoodi Walt Disney stúdió dolgozná fel. Szórakoztató lesz hallani, hogy mennyit változik így a történet.. :)

----

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál
http://www.kidfilmfestival.hu/

Gyerekfilm Akadémia
http://www.gyerekfilmakademia.hu/

Budapest Bábszínház
https://budapestbabszinhaz.hu/

----

Az elhangzó könyvek listáját itt találod shownotes-ban:

https://youtu.be/oJKLTOCuyf0

----

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

----

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Utáltad a töri órákat, de imádod a történelmi sztorikat? 

Akkor neked való a Hihetetlen Történelem podcast - és ez az epizód is, amiben a podcast házigazdáival beszélgetünk a jó történelmi sztorik fontosságáról. Bujk-Földesi Tünde és Bujk András a polgári állásuk mellett kezdtek el elképesztő sztorikat mesélni a podcastjukban. És hol tanultak meg profin történetet mesélni? Spoiler: sehol! Mégis olyan sztorikat szállítanak a régmúltból, hogy kéthetente leszakad tőle a fejünk! Legyen az egy szórakoztató anekdota, legyen az egy mély téma, Tündit és Andrist az motiválja, hogy a fontos és izgalmas történeteiket minél többen ismerjék meg. Emellett sokat mesélnek majd róla, hogy történetmeséléskor miért előny, ha amatőr történelemkedvelő vagy, és nem profi történész. 

Hogy balanszíroznak az edukáció és a szórakoztatás között? 

Hogyan építik fel a sztorikat és hogyan teszik a múlt eseményeit egy podcasten keresztül átélhetővé?  Hogy próbálnak elnavigálni a szenzációhajhász sztorik mellett?

 A podcaster párost erős küldetéstudat hajtja, épp ezért sokat lehet tanulni tőlük arról is,  hogyan érdemes történelmet tanulni és a történeteket megismerni. Közben kismillió jó történelmi sztorit fogunk ajánlani - a zambiai űrprogramtól kezdve a köddé vált római légión át a Titanic-ig és a magyar korona kalandos történetéig lesz itt minden. 

A kreatív játékban pedig az fog kiderülni, hogy a 300 spártai katona históriája hogyan történt valójában 

--- 

Hihetetlen Történelem podcast elérhető innen: 

https://www.facebook.com/hihetetlen.tortenelem/ 

https://open.spotify.com/show/5gS64YQhqqn03maOvOzf5T 

https://www.instagram.com/hihetetlentortenelem/ 

--- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne. 

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

--- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Hasznos megértenünk, hogyan válhatnak a családi történetek "fantasztikus erőforrássá - azzá a hamuba sült pogácsává, amit továbbadhatunk a gyerekeinknek"!  Dr. Kádár Annamária, pszichológus, mesepszichológus, író segít azt tudatosítani bennünk, hogy miért van sorsformáló ereje a gyerekkorban hallott és unásig ismételgetett családi sztoriknak. "A változó világban ezek adják a kapaszkodókat!"

De előtte még kiderül, hogy miért Anna volt a Mikulás utolsó védőszentje, milyen sorozatokat látott mostanában, és hogy miért felszabadító erejű Philip Zimbardo után egy kis Stephen Kinget olvasni.

Ezután pedig fejest ugrunk a családi történethálók csapdájába. Kiderül, hogy a történetmesélés során miért szabadul fel a dopamin és az oxitocin nevű hormon az agyunkban. Miért meséljük újra és újra a családi ebédeken ugyanazokat a sztorikat? Melyik a családi sztoriknál az oszcilláló narratíva, melyik az emelkedő, és az ereszkedő narratíva? És egyáltalán miért fontos, hogy milyen narratívát hallgattunk egész gyerekkorunkban? Melyik hogyan hatott ránk gyerekként, és ki tudunk-e szabadulni ezeknek a történethálóknak a csapdájából?

Miért fontos, hogy egyes narratívákat "átkeretezzünk", és megpróbáljuk magunknak és később a gyerekünknek is máshogy elmesélni? Ha nem sikerül más szemléletből újramesélni ezeket a történeteket, hogyan vezethet ez imposztor szindrómához, depresszióhoz, szorongáshoz és más lelki betegségekhez?

És mit kezdjünk azzal, ha lyukak vannak a családi legendáriumunkban? Miért fontos ismerni a fekete bárányok történetét?

---

Dr. Kádár Annamária könyvei:

https://nyitottakademia.hu/webshop/konyvek/dr-kadar-annamaria-80

Dr. Kádár Annamária podcastja - az "És boldogan éltek":

https://podcasts.apple.com/hu/podcast/%C3%A9s-boldogan-%C3%A9ltek/id1604001710

https://www.facebook.com/esboldoganeltek/

---

Még több gondolat a témában dr. Kádár Annamáriától:

https://www.palferi.hu/hanganyagok/2017-2018/2018-01-23/#Csaladtortenetek_narrativai_emelkedo_ereszkedo_valtakozo_narrativa

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Elképesztő drámák, pattanásig feszült konfliktusok, izgalmas főhősök jellemzőek a kreatív dokumentumfilmekre. De mi is az a kreatív dokumentumfilmó? Sós Ágnes dokumentumfilm-rendező és a Budapest International Documentary Festival alapító igazgatója segít ezt kicsomagolni.

Kevesen tudják, hogy a kreatív dokumentumfilm pont olyan, mint a fikciós filmek, csak nem színészek a főszereplői. Történetmesélő, főhős-vezérelt, egész estés filmekről beszélünk, amelyek ugyanúgy megnevettetnek és megríkatnak minket - csak egy igaz történetet mesélnek el. Sokszor olyan történeteket ismerhetünk, amiket más filmeseknek nincs bátorságuk elmesélni. Illetve bízhatunk abban, hogy a történet nincs kiszínezve, nincs dramatizálva - mégsem lesz unalmas vagy érdektelen. Lerágod a körmöd, és kiugrasz a bőrödből, olyan sztorikat is láthatsz köztük.

"Én ugyanúgy szeretem ezeket a filmeket, mint az irodalmat. Az irodalom által is épülsz. Ahogy olvasod azt a könyvet, azt érzed, hogy dagadsz. Hogy több leszel. Hogy az élet megismerésében valahogy beljebb léptet. Fogja a kezed, és visz olyan mélységekbe, amire egyedül, magadtól nem lennél képes."

Sokat beszélünk a Csapba a neten című filmről, vagy a Kislány vagyok és az Isten hozott Csecsenföldön című dokumentumfilmekről. "Ezek a filmek nehezek, kemények." De lesz szó kedves, ártatlan, és derűs filmekről is, mint a Gólya, bácsi, gólya, vagy a Szerelempatak.

Mitől lesz hazug egy dokumentumfilm? Meddig tart a történet kiszínezése, és honnan kezdődik a fikció? Milyen témahullámok söpörnek végig manapság a dokumentumfilmeken? Mennyire fontos, hogy aktuális témát dolgozzon fel a dokumentumfilm? Mi hozza el a díjesőt egy dokumentumfilm számára? Mik az örökérvényű történetek? Mennyire jellemző a divatos témák és a szenzáció-hajhászat? Mit tanult a fikciós film a dokumentumfilmtől? És fordítva? Hány éven keresztül készül egy dokumentumfilm? Miből él egy dokumentumfilmes? Milyen kihívásokkal járhat egy igazán provokatív témát feldolgozni?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, hallgasd meg az epizódot.

---

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

https://bidf.hu/

---

Az elhangzó filmekről:

Csapda a neten

https://bidf.hu/movies/show/65

Isten hozott Csecsenföldön

https://bidf.hu/movies/show/67

Kislány vagyok

https://bidf.hu/movies/show/62

Gólya, bácsi, gólya

https://bidf.hu/movies/show/113

Kislányomnak, Samának:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kislanyomnak-samanak.mp4-FSzaAl3kDOyOc7JG

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

• Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
• Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
• Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
• Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
• Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
• Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
• Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
• Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).

Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.

Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.

A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?

Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.

Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.

És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.

Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:

https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0

---------------------------------------------

Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:

http://www.brandonhackett.hu/

https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/

https://www.instagram.com/markovicsbotond/

Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:

https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

"Az igényem az volt, hogy csináljunk történeteket." - Így kezdődött az "Egyszer volt" társasjáték tervezésének sztorija. Egy társasjáték, ami segít fejleszteni a történetmesélő képességünket. A tervezője pedig, Győri Zoltán - aki a Mit Játsszunk? blog társházigazdája is - segít feltérképezni a társasjátékok és a történetmesélés összefonódásait.

Először végigvesszük, hogy miért voltak Zolira nagy hatással régen a Jó reggelt, Vietnám, a Forrest Gump, és a Jég Veled! című filmek. Megfejtjük, hogy miért szeretünk annyira játszani, és hogy mi számít játéknak. Miért egyszerű, és miért nem egyszerű bevonni mást is abba, amikor önfeledten játsszunk? Hiszen társas módon megélni azt, hogy hogyan viselkedünk, miközben játszunk, nagyon intim helyzetnek számít.

Bemutatjuk az "Egyszer volt" társasjáték mechanizmusát. Zoli elmeséli, mi volt Szabados Ági eredeti koncepciója, és hogy ebből milyen lépcsőben fejlesztették tovább együtt a játékot. Ez a mechanizmus miért annyira "kipárnázott, kisegített" a játékosoknak ahhoz, hogy rettentően jól szórakozzunk, miközben gyakoroljuk a történetek mesélését? Miért volt a DIXIT jó inspiráció ehhez a játékhoz? Miért fontos Zolinak, hogy kooperatív játékokat készítsen?

Miért működik másképpen a Sztori Kocka?

Miért az amerikai típusú társasjátékok a leginkább történet-vezéreltek?

Rengeteg példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen társasok és hogyan segítenek a játékosoknak átélni epikus kalandokat. Dumálunk az Arnak elveszett romjai-ról, vagy az egyszer játszható társasjátékokról, mint a Pandemic Legacy, ahol végérvényes döntéseket hoznak a játékosok. Nincs reset - ahogy alakítod a dolgokat, az visszafordíthatatlan. A Homályrév ugyanilyen, amivel több száz órán át lehet játszani. Ezen kívül szóba fog még kerülni a Nemezis, az Avalon és a Holtak tele is.

A kreatív játékban pedig Zoli a Casino és a Die Hard című filmek sztorijait alakítja át különböző mechanikájú társasjátékokká. Tartsatok velünk!

---

Győri Zoltán hivatalos honlapja:

https://mitjatsszunkblog.hu/

Mit játszunk vlog Youtube csatornája:

https://www.youtube.com/c/MitJ%C3%A1tsszunk/

---

Itt vehetitek meg az "Egyszer volt" társasjátékot:

https://szabadosagnes.hu/termek/egyszer-volt-tarsasjatek_v/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Elképesztő drámák, pattanásig feszült konfliktusok, izgalmas főhősök jellemzőek a kreatív dokumentumfilmekre. De mi is az a kreatív dokumentumfilmó? Sós Ágnes dokumentumfilm-rendező és a Budapest International Documentary Festival alapító igazgatója segít ezt kicsomagolni.

Kevesen tudják, hogy a kreatív dokumentumfilm pont olyan, mint a fikciós filmek, csak nem színészek a főszereplői. Történetmesélő, főhős-vezérelt, egész estés filmekről beszélünk, amelyek ugyanúgy megnevettetnek és megríkatnak minket - csak egy igaz történetet mesélnek el. Sokszor olyan történeteket ismerhetünk, amiket más filmeseknek nincs bátorságuk elmesélni. Illetve bízhatunk abban, hogy a történet nincs kiszínezve, nincs dramatizálva - mégsem lesz unalmas vagy érdektelen. Lerágod a körmöd, és kiugrasz a bőrödből, olyan sztorikat is láthatsz köztük.

"Én ugyanúgy szeretem ezeket a filmeket, mint az irodalmat. Az irodalom által is épülsz. Ahogy olvasod azt a könyvet, azt érzed, hogy dagadsz. Hogy több leszel. Hogy az élet megismerésében valahogy beljebb léptet. Fogja a kezed, és visz olyan mélységekbe, amire egyedül, magadtól nem lennél képes."

Sokat beszélünk a Csapba a neten című filmről, vagy a Kislány vagyok és az Isten hozott Csecsenföldön című dokumentumfilmekről. "Ezek a filmek nehezek, kemények." De lesz szó kedves, ártatlan, és derűs filmekről is, mint a Gólya, bácsi, gólya, vagy a Szerelempatak.

Mitől lesz hazug egy dokumentumfilm? Meddig tart a történet kiszínezése, és honnan kezdődik a fikció? Milyen témahullámok söpörnek végig manapság a dokumentumfilmeken? Mennyire fontos, hogy aktuális témát dolgozzon fel a dokumentumfilm? Mi hozza el a díjesőt egy dokumentumfilm számára? Mik az örökérvényű történetek? Mennyire jellemző a divatos témák és a szenzáció-hajhászat? Mit tanult a fikciós film a dokumentumfilmtől? És fordítva? Hány éven keresztül készül egy dokumentumfilm? Miből él egy dokumentumfilmes? Milyen kihívásokkal járhat egy igazán provokatív témát feldolgozni?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, hallgasd meg az epizódot.

---

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

https://bidf.hu/

---

Az elhangzó filmekről:

Csapda a neten

https://bidf.hu/movies/show/65

Isten hozott Csecsenföldön

https://bidf.hu/movies/show/67

Kislány vagyok

https://bidf.hu/movies/show/62

Gólya, bácsi, gólya

https://bidf.hu/movies/show/113

Kislányomnak, Samának:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kislanyomnak-samanak.mp4-FSzaAl3kDOyOc7JG

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

A fájó aktualitása miatt most a háborús történetekről lesz szó. Kovács István filmrendezővel beszélünk, aki az eddigi filmjeit  (Szürke senkik, Asszonyok lázadása, Idegen föld, Ostrom) szinte kivétel nélkül háborús helyzetbe szorult kisemberek történetéről forgatta. A rendező maga is háborús környezetben nőtt fel, és ebből is merít a filmjeihez. Az egyetemi diploma-filmjéért rögtön a Diák Oscar díjat vehette át Los Angeles-ben, és azóta a II. világháborús Call of Duty-hoz is rendezett jeleneteket.

Beszélünk a rendező gyerekkori élményeiről, amiket Zentán, pár kilométerre a háborútól kellett átélnie. Meghatározó történeteket hallhatunk tőle, és olyan élményekről mesél, amiket fontosnak érzett beleszőni az Asszonyok lázadása című filmjébe is. Ennél már csak az a kisfilmje nevezhető személyesebbnek, amivel az SZFE-re jelentkezett, és ahol a saját nagypapájának a háborús történetét eleveníti fel.

István beszél róla, hogy miért érdekli ennyire, hogy háborús környezetben élő emberekről meséljen a filmjeiben. Hogy miért szeretne az Ostromból egy mozifilmet is forgatni. Hogy mik azok az apró történetek, amik túlmutatnak önmagukon, és képesek egy sokkal nagyobb helyzetet is szimbolizálni. Hogy miért meghatározó a gyerekkorából Michael Cimino "A Szarvasvadász" című filmje, vagy Francis Ford Coppolától az Apokalipszis most. De Klimov "Jöjj és láss" című filmje is szóba fog kerülni.

Milyen élmény háborúhoz közel felnőni?

A Szürke senkik című filmben mi maradt hiteles történelmileg, és milyen elemek kapcsán rugaszkodtak el a valóságtól?

Miért nem az eredetileg tervezett befejezést forgatták le az Asszonyok lázadásához?

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés

peter@showcast.tech

www.showcast.tech