Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Sztori Podcast

Sztori Podcast

Vissza

Sztori Podcast

Sztori Podcast

Üzlet Történelem Társadalom és kultúra Televízió és film

Ez a podcast a történetmesélés erejéről szól. Lafka Dávid történetek fejlesztésével foglalkozik egy hollywoodi piacra gyártó animációs filmstúdióban. Civilben is a történetmesélés hatását kutatja, ezért a podcastban különböző szakemberekkel és kreatívokkal vitatja meg, hogy a sztorimesélés, mint kommunikációs eszköz miért fontos a szakmai- és magánéletünkben. Ha szereted a jó sztorikat és érdekel a történetmesélés, ez a podcast neked szól! Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast

Epizódok

61-70 megjelenítése a(z) 78 elemből.

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

  • Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
  • Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
  • Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
  • Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
  • Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
  • Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
  • Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
  • Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.


Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast


Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az eszképizmusról és a science-fiction műfajáról beszélünk Markovics Botond / Brandon Hackett többszörös Zsoldos Péter-díjas regényíróval (Eldobható testek, Xeno, Az idő gépei).

Melyik a jobb sztori: ami érzelmileg, vagy intellektuálisan fog meg minket? Mi a közös a Star Wars főhőse, Luke Skywalker és a Dűne főhőse, Paul Atreides között? Botond ezt Joseph Campbell monomítosz-elméletén keresztül fogja ezt elmagyarázni.

Mit jelent az eszképizmus? Milyen műfajokat foglal magában? Miért az űropera a legnépszerűbb alműfaja a science-fiction-nek? Meg egyáltalán, miért is olyan fontos ma a sci-fi műfaj? Yuval Noah Harari, ismert történész segítségével fogjuk megmagyarázni ezt.

A science-fiction írók a jövőbe tekintve, de fontos aktuális kérdésekről beszélnek. Botond mesél róla, hogyan inspirálta a 2015-ös budapesti menekültválság egyik személyes élménye a Xeno című regénye megírására. Milyen rétegei vannak az ilyen típusú történeteknek? A jelen helyett miért a jövő érdekli Botondot ennyire? Miért egyszerű egy jövőbeli világot kitalálni és felépíteni? És miért nehéz újra és újra nagyon különböző világokat kitalálni? És mi maradt ki az Eldobható testek című regényből?

Botond fog róla beszélni, mennyire kell naprakésznek lennie a tudomány és a technológia aktuális kérdéseivel és válaszaival kapcsolatban. Arról is, hogy a tudományos faktor milyen mértékben válik fontossá a sztori megalkotásakor.

Lesz szó önálló történetekről és folytatásokról / franchise-okról is. A science-fiction trendek kapcsán sokat dumáltunk a Black Mirror jellegű közeljövőben játszódó sztorikról, Isaac Asimov örökzöld regény-sorozatáról, az Alapítványról - aminek filmsorozat verziója hamarosan meg fog jelenni az Apple TV+ jóvoltából. Ennek apropóján kitárgyaljuk, hogy milyen bonyolult egy regényt jól adaptálni - és ezt Botond bravúrosan vezeti le a Netflix minisorozata, a “Queen’s Gambit - A vezércsel” adaptációján keresztül.

És ha már adaptáció, a végén a kreatív játékban Botond a Moby Dick című klasszikust ülteti át egy vad science fiction környezetbe, és olyan grandiózus sztorit mesél el nekünk, ami hű marad az eredeti szellemiségéhez, mégis rengeteg parádés új ötletet hoz be - ezzel is bizonyítva, hogy Brandon Hackett korunk és hazánk egyik legizgalmasabb sci-fi gondolkodója.

Joseph Campbell monomítosz-elméletének forrása:

https://www.amazon.com/gp/product/B08MWW2VDL/ref=dbs_a_def_rwt_bibl_vppi_i0

---------------------------------------------

Markovics Botond / Brandon Hackett elérhetőségei:

http://www.brandonhackett.hu/

https://www.facebook.com/BrandonHackettscifi/

https://www.instagram.com/markovicsbotond/

Az epizódban felmerült Brandon Hackett regényeket innen rendelhetitek meg:

https://www.agavekonyvek.hu/szerzo/brandon-hackett

-----------------------------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.


Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

"Az igényem az volt, hogy csináljunk történeteket." - Így kezdődött az "Egyszer volt" társasjáték tervezésének sztorija. Egy társasjáték, ami segít fejleszteni a történetmesélő képességünket. A tervezője pedig, Győri Zoltán - aki a Mit Játsszunk? blog társházigazdája is - segít feltérképezni a társasjátékok és a történetmesélés összefonódásait.

Először végigvesszük, hogy miért voltak Zolira nagy hatással régen a Jó reggelt, Vietnám, a Forrest Gump, és a Jég Veled! című filmek. Megfejtjük, hogy miért szeretünk annyira játszani, és hogy mi számít játéknak. Miért egyszerű, és miért nem egyszerű bevonni mást is abba, amikor önfeledten játsszunk? Hiszen társas módon megélni azt, hogy hogyan viselkedünk, miközben játszunk, nagyon intim helyzetnek számít.

Bemutatjuk az "Egyszer volt" társasjáték mechanizmusát. Zoli elmeséli, mi volt Szabados Ági eredeti koncepciója, és hogy ebből milyen lépcsőben fejlesztették tovább együtt a játékot. Ez a mechanizmus miért annyira "kipárnázott, kisegített" a játékosoknak ahhoz, hogy rettentően jól szórakozzunk, miközben gyakoroljuk a történetek mesélését? Miért volt a DIXIT jó inspiráció ehhez a játékhoz? Miért fontos Zolinak, hogy kooperatív játékokat készítsen?

Miért működik másképpen a Sztori Kocka?

Miért az amerikai típusú társasjátékok a leginkább történet-vezéreltek?

Rengeteg példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen társasok és hogyan segítenek a játékosoknak átélni epikus kalandokat. Dumálunk az Arnak elveszett romjai-ról, vagy az egyszer játszható társasjátékokról, mint a Pandemic Legacy, ahol végérvényes döntéseket hoznak a játékosok. Nincs reset - ahogy alakítod a dolgokat, az visszafordíthatatlan. A Homályrév ugyanilyen, amivel több száz órán át lehet játszani. Ezen kívül szóba fog még kerülni a Nemezis, az Avalon és a Holtak tele is.

A kreatív játékban pedig Zoli a Casino és a Die Hard című filmek sztorijait alakítja át különböző mechanikájú társasjátékokká. Tartsatok velünk!

---

Győri Zoltán hivatalos honlapja:

https://mitjatsszunkblog.hu/

Mit játszunk vlog Youtube csatornája:

https://www.youtube.com/c/MitJ%C3%A1tsszunk/

---

Itt vehetitek meg az "Egyszer volt" társasjátékot:

https://szabadosagnes.hu/termek/egyszer-volt-tarsasjatek_v/

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Elképesztő drámák, pattanásig feszült konfliktusok, izgalmas főhősök jellemzőek a kreatív dokumentumfilmekre. De mi is az a kreatív dokumentumfilmó? Sós Ágnes dokumentumfilm-rendező és a Budapest International Documentary Festival alapító igazgatója segít ezt kicsomagolni.

Kevesen tudják, hogy a kreatív dokumentumfilm pont olyan, mint a fikciós filmek, csak nem színészek a főszereplői. Történetmesélő, főhős-vezérelt, egész estés filmekről beszélünk, amelyek ugyanúgy megnevettetnek és megríkatnak minket - csak egy igaz történetet mesélnek el. Sokszor olyan történeteket ismerhetünk, amiket más filmeseknek nincs bátorságuk elmesélni. Illetve bízhatunk abban, hogy a történet nincs kiszínezve, nincs dramatizálva - mégsem lesz unalmas vagy érdektelen. Lerágod a körmöd, és kiugrasz a bőrödből, olyan sztorikat is láthatsz köztük.

"Én ugyanúgy szeretem ezeket a filmeket, mint az irodalmat. Az irodalom által is épülsz. Ahogy olvasod azt a könyvet, azt érzed, hogy dagadsz. Hogy több leszel. Hogy az élet megismerésében valahogy beljebb léptet. Fogja a kezed, és visz olyan mélységekbe, amire egyedül, magadtól nem lennél képes."

Sokat beszélünk a Csapba a neten című filmről, vagy a Kislány vagyok és az Isten hozott Csecsenföldön című dokumentumfilmekről. "Ezek a filmek nehezek, kemények." De lesz szó kedves, ártatlan, és derűs filmekről is, mint a Gólya, bácsi, gólya, vagy a Szerelempatak.

Mitől lesz hazug egy dokumentumfilm? Meddig tart a történet kiszínezése, és honnan kezdődik a fikció? Milyen témahullámok söpörnek végig manapság a dokumentumfilmeken? Mennyire fontos, hogy aktuális témát dolgozzon fel a dokumentumfilm? Mi hozza el a díjesőt egy dokumentumfilm számára? Mik az örökérvényű történetek? Mennyire jellemző a divatos témák és a szenzáció-hajhászat? Mit tanult a fikciós film a dokumentumfilmtől? És fordítva? Hány éven keresztül készül egy dokumentumfilm? Miből él egy dokumentumfilmes? Milyen kihívásokkal járhat egy igazán provokatív témát feldolgozni?

Ha érdekelnek ezek a kérdések, hallgasd meg az epizódot.

---

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

https://bidf.hu/

---

Az elhangzó filmekről:

Csapda a neten

https://bidf.hu/movies/show/65

Isten hozott Csecsenföldön

https://bidf.hu/movies/show/67

Kislány vagyok

https://bidf.hu/movies/show/62

Gólya, bácsi, gólya

https://bidf.hu/movies/show/113

Kislányomnak, Samának:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kislanyomnak-samanak.mp4-FSzaAl3kDOyOc7JG

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A fájó aktualitása miatt most a háborús történetekről lesz szó. Kovács István filmrendezővel beszélünk, aki az eddigi filmjeit  (Szürke senkik, Asszonyok lázadása, Idegen föld, Ostrom) szinte kivétel nélkül háborús helyzetbe szorult kisemberek történetéről forgatta. A rendező maga is háborús környezetben nőtt fel, és ebből is merít a filmjeihez. Az egyetemi diploma-filmjéért rögtön a Diák Oscar díjat vehette át Los Angeles-ben, és azóta a II. világháborús Call of Duty-hoz is rendezett jeleneteket.

Beszélünk a rendező gyerekkori élményeiről, amiket Zentán, pár kilométerre a háborútól kellett átélnie. Meghatározó történeteket hallhatunk tőle, és olyan élményekről mesél, amiket fontosnak érzett beleszőni az Asszonyok lázadása című filmjébe is. Ennél már csak az a kisfilmje nevezhető személyesebbnek, amivel az SZFE-re jelentkezett, és ahol a saját nagypapájának a háborús történetét eleveníti fel.

István beszél róla, hogy miért érdekli ennyire, hogy háborús környezetben élő emberekről meséljen a filmjeiben. Hogy miért szeretne az Ostromból egy mozifilmet is forgatni. Hogy mik azok az apró történetek, amik túlmutatnak önmagukon, és képesek egy sokkal nagyobb helyzetet is szimbolizálni. Hogy miért meghatározó a gyerekkorából Michael Cimino "A Szarvasvadász" című filmje, vagy Francis Ford Coppolától az Apokalipszis most. De Klimov "Jöjj és láss" című filmje is szóba fog kerülni.

Milyen élmény háborúhoz közel felnőni?

A Szürke senkik című filmben mi maradt hiteles történelmileg, és milyen elemek kapcsán rugaszkodtak el a valóságtól?

Miért nem az eredetileg tervezett befejezést forgatták le az Asszonyok lázadásához?

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

---

Hirdetés és együttműködés

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Ebben az évadindító epizódban Borvendégh Annával sztorizgatunk arról, hogyan jött létre a podcast, és miért! Kibeszéljük az első évad tanulságait és lerántjuk a leplet a második évados terveinkről. ​Sok hátérinfót tudhattok meg rólunk, és változások lesznek a megjelenés gyakoriságában, és a kreatív játékban is. 

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Miközben a Marvel receptje alapján egy közös sztoriba tereljük a David Fincher-filmek detektívjeit és firkászait, a Space Jam 2, a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét. Ma az univerzum-építésről lesz szó - amiről bebizonyítjuk, hogy baromi szórakoztató dolog. :)    

Az első évad utolsó extra epizódja a “Történetmesélési Gyorstalpaló Hétköznapi Helyzetekre” című epizód kreatív játékából nőtte ki magát, amit Szűcs Gergely kommunikációs trénerrel vettünk fel.   

Gergővel eredetileg arra vállalkoztunk, hogy a kedvenc rendezőnk, David Fincher filmjeinek a szereplőit toborozzuk össze egy sztoriba, mint ahogyan a Marvel Cinematic Universe is teszi ezt a szuperhős-karaktereivel. És miközben elkezdtük összehozni egy cselekménybe Somerset nyomozót, A tetovált lányt, a Zodiákus firkászait, Mark Zuckerberg-öt, és Frank Underwood-ot, nagyon sok izgalmas témákat érintettünk. :)   

Lesz szó a kontinuitás hatalmáról, és néző jutalmazásának jelentőségéről. Gergő tök profin levezeti, hogy az Avengers-ből milyen szervezetfejlesztési (!) modelleket tudunk dekódolni, vagy éppen hogyan tanulhatjuk meg belőle a szubkultúrák között kialakuló konfliktusok kezelését.

Kitárgyaljuk, hogy a Space Jam 2 miért szégyenletesen rossz példa az univerzum építésre. De a Harry Potter, a Star Wars, Jay és Néma Bob, és a Trónok Harca is megkapja a magáét - nem beszélve az olyan gyöngyszemekről, mint a CSI - Cold Case crossover, a Magnum és Gyilkos Sorok crossover.   

Univerzumokat építeni nagy szórakoztató dolog, tartsatok velünk.  

-- 

A teljes epizód itt: 

https://open.spotify.com/episode/0yyj04ztNceMf3FZUbTKcZ  

-- 

Szűcs Gergely-től itt tanulhattok még:  

https://metorika.hu/  

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A  

https://www.facebook.com/metorikagergely/  

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu  

-- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.  

-- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast  

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Ebben az extra epizódban két impró-játékot hozunk vissza a vágóasztalról, ami az “Instant történetek” című epizódba nem fért bele. 

Az első játékban a sztori kiindulópontja a Vasember cselekményének első pár perce, de itt a podcastban Tony Stark sztorija az eredeti filmhez képest elég őrült és a maga módján vad irányba fordul. 

A második játék pedig maradjon meglepetés! :) 

---

Az "Instant történetek" epizód innen érhető el:

https://open.spotify.com/episode/5m1jP2efY3hD2MyH9gyeXz

---

A "Szusi és Molnárka" podcast epizódja (amire Dávid hivatkozik) innen érhető el:

https://open.spotify.com/episode/3trJSmPA5SkFONQlXENuwX

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast



Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

MARKOVICS BOTOND science-fiction író (aki BRANDON HACKETT írói néven alkot) a "Moby Dick" című irodalmi klasszikust gondolja újra teljesen és elmeséli a sztori science-fiction verzióját.   


A sztori vágott verzióját hallhattátok az első évad második epizódjában ("Menekülés A Valóságból" címmel jelent meg), de ezúttal a vágatlanul publikáljuk a teljes, 18 perces változatot, amiben még rengeteg izgalmas, frappáns és néhol bizarr részlet derül még ki az alaposan átgondolt sztori világáról.   

Reméljük ebből egyszer egy kiadott regény-verzió is születik. :)   


A teljes epizód "Menekülés A Valóságból" címmel innen érhető el: 

Spotify 

https://open.spotify.com/episode/40Ng35wVTH73i8et6MlTW8 

Google Podcasts  https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy82MzI4NGMxNC9wb2RjYXN0L3Jzcw/episode/MjQ0NTU5YjEtZTQ5MS00NGU2LWE4Y2YtODI0NGEzODY1OTFk?ep=14 

Apple Podcasts 

https://podcasts.apple.com/us/podcast/1-2-menek%C3%BCl%C3%A9s-a-val%C3%B3s%C3%A1gb%C3%B3l-brandon-hackett/id1581443314?i=1000534410479 

Youtube 

https://youtu.be/HpLyF_oBbkc


Brandon Hackett elérhetőségei: 

https://hu-hu.facebook.com/pg/BrandonHackettscifi/posts/?ref=page_internal 

http://www.brandonhackett.hu/   


Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.  

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast  

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Duszka Péter Gábor vágóként dolgozik mozifilmeken, reklámokon, és film-trailereken. Most pedig segít nekünk megérteni, hogy miért fontos, hogy egy történetben hogyan adagoljuk az információt. Miért fontos, hogy folyamatosan titkokat hagyjunk a történetben? Hogyan vezessük jól a nézőt? Hogyan építsük meg el a történet végéig katarzist?

Sokat beszélünk a vágás kreatív folyamat, és ledöntögetjük a tabukat arról, hogy mi pontosan a vágó szerepe egy film készítése során. “Nekem az a fontos, hogy azok a felvételek, amiket megkapok, elmesélik-e azt a történetet, amit a rendező szeretne látni.” Izgalmas kulisszatitkokba kapunk betekintést arról, hogyan alakulhat át teljesen egy történet a vágóasztalon ahhoz képest, ami a forgatókönyvben volt.

Hogyan működünk nézőként? Miért fontos, hogy tudjuk követni a történetet? Miért elegánsabb valamit képekben elmesélni, mint a szereplők közötti párbeszédben közölni a nézővel? Miért fontos, hogy a néző minél többször magától jöjjön rá bizonyos információkra?

A Wall-E és a Fel című Pixar-animációtól kezdve Quentin Tarantino Ponyvaregényén és Becstelen Brigantikján át a Jóbarátok című sorozatig és Christopher Nolan Eredet című filmjéig, sok példán át fejtjük ki, hogyan vezessük jól a nézőt, és a logikai bakikat mikor hajlandóak nekünk megbocsátani. És hallhatunk pár izgalmas információt a jövőre megjelenő “Átjáróház” című filmről is, amiről Madarász Isti már mesélt nekünk a “Hollywood ereje” című epizódban.

A végén pedig “A három kismalac” című klasszikus mese cselekményét Peti úgy foglalja össze nekünk, mintha egy filmtrailert néznénk végig - azért, hogy lássuk, milyen képekből és milyen sorrendben mesélné el nekünk ezt a sztorit, ha nagyon el akarnánk kapni a néző figyelmét. Mi szinte végig láttuk peregni a trailert a szemünk előtt. :)

-------------------------

Ha még többet akartok tanulni a vágásról Duszka Petitől:

https://www.instagram.com/duszkapeti_editor/

-------------------------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00