"Az életünk egyik fő fokmérője, hogy hogyan fogadnak otthon. Mert ez minden áldott nap megtörténik."   A modern apa-szerep körül kialakult mítoszokról, azok lebontásáról és újraépítéséről fogunk beszélni. Kembe Sorel-Arthur, színész és műsorvezető, és dr. Léder László, pszichológus, coach és tanácsadó a beszélgetőtársam. László célja a modern apaság hazai szemléletének és társadalmi feltételeinek fejlesztése. Emellett az Apa Akadémia alapító vezetője, és a “Csendes Apa-forradalom” című könyv szerzője. Lesz szó róla, hogy: Hol van helye az apáknak a gyereknevelésben? (spoiler: mindenhol) Miért káros a Superman-apuka, vagy a cuki apuka-mítosz? Milyen a tiszta apai szeretet és a jó apai nevelés? Mik a kikapcsolt apák, vagy offline apák? A férfi kevésbé alkalmas a gyereknevelésre, mint a nő? Hogyan tanítanak a gyerekeink arra, hogy jobban bánjunk a környezetünkkel? A reklámok és a média hogyan torzítja a modern családképet? És hogyan torzul magától? Miért apátlanodtak el a mesék? Régen miért játszottak aktívabb szerepet az apák a gyereknevelésben? Ha van anyai ösztön, akkor van apai ösztön is? Miért gyerekkorban kell elkezdeni a szülőnevelést? Az anyuka hogyan gátolhatja vagy segítheti a párjukat az apává válásban? Az apaság fejben dől el. "Ott vagy az elejétől, mindenben részt vehetsz."

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

-- Léder László elérhetősége: https://lederlaszlo.com/rolam/ Kembe Sorel-Arthur elérhetőségei Tiktok: @kembesorel ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  --  Hirdetés és együttműködés:  peter@showcast.tech  www.showcast.tech

Korszerűsítheti a felsőoktatást néhány storytellling-módszer?

Erről beszélünk Taxner Tündével, aki kommunikációs szakértő, emellett a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója és óraadó oktatója. Tünde nemrég átfogó kutatást végzett az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával arról, hogyan lehetne a felsőoktatásban a történetmesélés fokozott használatával fejleszteni a diákok jövőbiztos készségeit, és arról fogunk ma beszélni, hogy ez pontosan mit is jelent.

Először előkerülnek a családi történetek, és hogy mennyit segített Tündének a családi kultúra abban, hogy megértse, mennyire fontosak a történeteink. Aztán előkerülnek a kedvenc olvasmányok és mesék. Meselemez hallgatás, Szegény Dzsoni és Árnika, Klasszikus magyar népmesék, Az arany ember, Sally Rooney - Hová lettél, szép világ. Podcastok, Partizán, Elviszlek magammal. Lesz szó Presser Gábor új könyveiről is. Aztán igen gyorsan belecsapunk a lecsóba, hogy olyan témákat érintsünk, mint:

• Amerikához képest itthon mennyire szárnyal a storytelling az oktatásban?
• Kik kutatják itthon a storytellinget és milyen szempontból?
• A marketing hogyan használja fel? (sales, self branding, Tedx)
• A tanárok mekkora része használja tudatosan a történetmesélést, és mekkora része nem?
• Melyik tanárok a jó példák, akik előnyükre fordítják a történetmesélést?
• Miért praktikus kombinálni az oktatásban a storytelling kognitív és érzelmi hatását?
• Az új generációkat miért nem köti le a frontális oktatás?
• Hogyan hozza ki a storytelling a tanárokból is a legjobbat?
• Mivel lehet hatni a diákokra a narratív pszichológia szerint?
• Milyen pedagógiai módszereknek lehet a történet az alapja? (spoiler: szabadulószobák, esettanulmány, drámajátékok, frontális oktatás során történetmesélés)
• Miért van szükség egyre több facilitátorra a tudásmegosztási folyamatokban, és egyre kevesebb autoriter személyre?
• Milyen jövőbiztos képességeket tudunk fejleszteni a diákokban a történetmeséléssel?
• A céges sztorik hogyan segítenek a csoportmunka javításában?

"Történetekben gondolkodunk! Miért ne használnánk ezt az univerzális képességet olyan területen is, mint az oktatás?"

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

-- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Makranczi Zalán színésszel járunk a végére, hogy miért fontos, hogy kinek a nézőpontjából ismerünk meg egy történetet.   

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Zalán az elején mesél róla, hogy már gyerekkorában nagy képregény-rajongó volt, és hogy Superman karaktere miért izgalmas és miért tanulhatunk sokat tőle magunkról, emberekről. És miért volt Zalán számára gyerekkorában igazán meghatározó a Winnetou és A nagy indiánkönyv? Hogyan határozhat meg egy gyerekkori olvasmány egy felnőtt embert?    

Zalán színészként is történetmesélőnek mondhatja magát. Beszélünk róla, hogy hogyan válik a színész is alkotó partnerré a színházban. Hogyan formálja az alakításán keresztül a színész a történetet? Példaként bejön a William Shakespeare tollából született Rómeó és Júlia-előadás, ahol a színészek friss ötleteivel megszórt sztori egészen új köntösben került színpadra. De vajon filmezés közben is egyenértékű alkotói partner a színész?

És miért is fontos, hogy kinek a nézőpontjából meséljük el a történetet? Zalán izgi példát hoz be azzal, hogy ő, mint George R. R. Martin regényének közepesen nagy rajongója, az HBO-sorozat nézésekor miért nem kapott sokkot a Trónok Harca híres “vörös nász”-jelenetétől!   

Kicsit beszélgetünk “The Affair”, vagyis “A viszony” című sorozatról is, ami ügyesen játszik azzal, hogy ugyanazt a történetet több karakter szemszögéből meséli el. És kell-e Zalánnak a színpadon kihelyezkednie a nézők nézőpontjába? A “Teljesen idegenek” című többszereplős előadás tanulságaiból remekül megérthetjük, hogy a színészek hogyan tudják percről percre irányítani a néző figyelmét. De kell-e ezzel foglalkoznia a színésznek forgatás közben? Ez is kiderül a “Mintaapák” című sorozat készüléséről szóló anekdotákon keresztül.   

Mitől más a filmes és színpadi színjátszás? Zalán miért saját magából építkezik a szerepei megformálásakor? A “Fel” című Pixar-filmből mit tanulhatunk a nézőpontok közelebb hozásáról? Shakespeare és Csehov darabjai hogyan váltak örökérvényűvé azzal, hogy a történetekben minden karakternek megvan a maga igazsága?  Mitől volt bonyolult feladat “A védőbeszéd” című egyszemélyes darab, amiben Zalán Szókratészt játssza, de Platón szemszögéből? És Zalán szerint mitől jó egy szerep? Például Darth Vader a Star Wars-ból.   

A végén eljátszunk a gondolattal, hogy János Barát szemszögéből miért tűnik a Rómeó és Júlia egy fekete komédiának, Páris gróf szemszögéből pedig egy paranoid konspirációs thrillernek. Annyit ígérhetünk, hogy nagyon szórakoztató lesz! :)  

Járjatok színházba, nézzetek filmeket, és osszátok tovább az epizódot a barátaitoknak!  

-------------------------  

Makranczi Zalán oldalai: 

https://www.facebook.com/Makranczi-Zal%C3%A1n-Hivatalos-Oldal-294477937884779 

https://www.instagram.com/makranczizalan/?hl=hu  

------------------------- 

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.   

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Szűcs Gergely kommunikációs szakember és műsorvezető segít nekünk abban, hogyan meséljünk el minél jobban egy sztorit a színpadon, egy konferencián, vagy csak a haveroknak a kocsmában, vagy a családnak az ebédlőasztalnál. Szűcs Gergely tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a “Metorika” égisze alatt képez másokat helyes kommunikációra, és néha a Sziget Fesztivál nagyszínpadán két zenekar között is ő hergeli a tömeget.

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Gergő szerint “Mindenki történetmesélési képességét elképesztően fel lehet turbózni”. És mi most meg is próbáljuk ezt - de csakis azért, hogy minél jobb sztorikkal szórakoztassuk egymást a hétköznapokban. Gergő millió praktikus jótanácsot oszt meg, amit bárki bevethet egy randin, vagy egy állásinterjún. Segítünk, hogyan figyelj oda a történet hosszára, szerkezetére és arra, hogy mit milyen sorrendben mesélj el. Hol érdemes elkezdeni egy sztorit, hogy a felesleges részekkel ne untasd a másikat? Honnan szerezz magabiztosságot ahhoz, hogy egy esküvőn 50 ember előtt el tudj mondani egy pohárköszöntőt?

Már rögtön az epizód elején belecsapunk, és kivesézzük, hogy a Marvel Cinematic Universe filmjein keresztül hogyan lehet levezetni érdekes együttműködési modelleket, és egyes szervezetfejlesztési íveket. Beszélünk egy kicsit arról, hogy Isaac Asimov hogyan kezdte el a három nagy regény-ciklusának az univerzumait a kései regényeiben finoman egy univerzumba összehozni. Átbeszéljük, hogy a retorika mellett a történetmesélés mennyire  mindannyiunk életének a része, és “hogy ebből a szexi státuszból jó lenne még egy picit a mainstream felé lökni.”

Sokszor említettük eddig az epizódokban Arisztotelész nevét, és most Gergő segítségével végre rávilágítunk, hogy Arisztotelész hogyan tette le a történetmesélés alapvető szabályait 2400 évvel ezelőtt. 

Megtudhatjuk azt is, hogy

- a Joker című film mikor siklik félre, amikor a pátoszos vonalvezetésből átvált logoszos túlmagyarázásba.

- miért baromi fontos része az Arisztotelészi alapoknak az “étosz”? (ami kábé az “énmárka” Kr.e. 4 századi verziója)

- miért tudunk élvezni egy Christopher Nolan filmet annak ellenére, hogy nyüzsögnek benne a logikai bakit.

- miért fontosabb, hogy érzéseket váltsunk ki, mint hogy tökéletesen működjön a történet struktúrája?

- mi fontos a “scene versus summary” módszer az élő történetmesélés során?

Működik-e a motivációs beszédekben az, ha elmesélünk egy jó sztorit? Miért működik ez A rettenthetetlenben, a Wall Street farkasában, vagy az Amerika Kapitányban? Miért fontos, hogy zárt közösségnek vagy nyitott közösségnek mondod? És mik a problémáink a motivációs trénerek egész arénákat betöltő motivációs estjeivel?

A kreatív játékban pedig David Fincher amerikai filmrendező életművéből építünk közös univerzumot (Hetedik, Holtogidlan, Social Network - A közösségi háló, Zodiákus, Mindhunter, House of Cards). Úgyhogy a “Release the Snyder Cut” után (szabadon) indulhat a “Release the Fincher-verse” mozgalom. :)

---------

Szűcs Gergely elérhetőségei:

Ha dolgozni szeretnél vele:
https://metorika.hu/

Ha még többet tanulnál tőle kommunikációról:

https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A

https://www.facebook.com/metorikagergely/

https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu

https://www.metropolitan.hu/munkatarsak/szucs-gergely

---------

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

--

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Milyen mesét olvassunk az 5 éves gyermekünknek? És a 9 évesnek? És hogyan jutottunk el a Grimmék világától a mai Walt Disney mesékig?

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Műmesékről és népmesékről faggatjuk Lakos Nórát, aki számtalan sikeres tévésorozat és mozifilm rendezése mellett elkötelezett híve a gyerek- és ifjúsági film felélesztésének Magyarországon. Ezért megalapította a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, illetve a 18 év alatti gyerekek számára a Gyerekfilm Akadémia keretében tartanak filmes és animációs képzéseket. Hozzá csatlakozott az epizódban Gimesi Dóra, aki a Budapest Bábszínház dramaturgja és irodalmi vezetője, emellett pedig mesekönyveket, ifjúsági regényeket, rádiójátékokat ír. A macskaherceg kilencedik élete című mesekönyvével 2018-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve-díjat is.

Velük beszélgetünk először a gyerekkorukat meghatározó mesékről - előkerül majd A sehány éves kislány, a Labirintus, és az Anne Shirley kalandjai is. Körüljárjuk, hogy a mese tényleg csak gyerekeknek szól-e, vagy sem. 

“A világ bármely táján nőttünk fel, vannak bizonyos alaptörténeteket, amiket mindenki ismer.” Hogyan alakult ez így? És mik ezek az alaptörténetek? Mennyire merítettek a Grimm testvérek vagy Hans Christian Andersen a népmesékből? Mi a közös bennük és Lázár Ervin-ben? A Legkisebb Boszorkány című népmesén keresztül levezetve erre is fény derül.

Lehet-e úgy történeteket mesélni, hogy egyszerre élvezzék a gyerekek, és a szüleik is? Min múlik az, hogy a sztoriban mindenki meg tudja találni a magáét? Lesz szó arról is, hogy konkrét korosztályoknak mit érdemes mesélni, és hogy miért fontos a színvonal, hiszen “az a gyerekeknek szóló kultúra, ami gagyi, az lesz az, ami a felnőttnek fárasztó.” Ebben a témában elhangzik néhányszor a Pixar animációs stúdió is referenciaként.

Milyen korú gyerekeknek lehet árnyalt, komplex karakterekről szóló sztorikat mesélni? Mindig szükség van a boldog befejezésre? Összehasonlítjuk A kis hableány befejezését Andersen verziójában és Walt Disney verziójában. Mi kell egy mesében ahhoz, hogy lehessen színházra vagy filmre adaptálni? Miért trendi mostanában, hogy a gonosz karaktereket helyezik meg főszereplőnek, mint például a Demóna, vagy a Szörnyella? Ez a divat hogyan eredményezhet fontos és hasznos nézőpont-váltást a kicsikben?

Ha esti mesének vagány női főhősökről szeretnénk mesélni a kislányunknak, ahhoz is ajánlunk jó néhány címet. Lesz szó tabutémákról is - hogy mennyire lehet és szabad olyan fontos társadalmi kérdéseket behozni a mesékbe, mint a rasszizmus, a halál, és a válás.

Ajánlunk majd olyan minőségi, színvonalas gyermek tartalmakat, amikről jó, ha tudunk, ha kifogytunk a néznivalóból a Netflix-en vagy az HBO Go-n. A kreatív játékban Dóra bemutatja A mindentlátó királylány című magyar népmesét úgy, ahogyan a hollywoodi Walt Disney stúdió dolgozná fel. Szórakoztató lesz hallani, hogy mennyit változik így a történet.. :)

----

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál
http://www.kidfilmfestival.hu/

Gyerekfilm Akadémia
http://www.gyerekfilmakademia.hu/

Budapest Bábszínház
https://budapestbabszinhaz.hu/

----

Az elhangzó könyvek listáját itt találod shownotes-ban:

https://youtu.be/oJKLTOCuyf0

----

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

----

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

Az improvizációs színház hogyan segít kihozni belőlünk a legjobb sztorikat? Várady Zsuzsi és Molnár Levente, a Szusi és Molnárka című podcast házigazdái impró-színészként és impró-trénerként több-tízezer történetet játszottak végig a Momentán Társulat tagjaként spontán, forgatókönyv és próbák nélkül.

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Beszélni fogunk velük a kedvenc könyveinkről, ahol újra előkerül Rejtő Jenő neve, Terry Pratchett, a Fecskék és Fruskák és a Biblia is. Szó lesz az első vizuális élményeinkről, amik bekúsztak a bőrünk alá, és azóta is meghatározóak maradtak: a Szellemírtók, a Terminátor, A Drágám, a kölykök összementek, a Vissza a jövőbe-trilógia, A hét mesterlövész és a Die Hard - és hogy milyen érdekes, hogy nem a filmtörténet örök érvényű klasszikusait soroltuk fel, de vajon ez kell-e egy jó történethez, vagy hogy mi képes emlékezetes maradni? Vajon miért szeretünk történeteket hallgatni? Vajon egy történet miért volt ránk akkora hatással?

Röviden végigvesszük, hogy mi is az az improvizációs színház, aztán a mélyére ásunk annak, hogy a színpadon hogyan jönnek létre a spontaneitás erejével elég kerek és igazán élvezhető történetek. Mi működteti ezeket a történeteket, és a játszóknak ezekben a jelen időben megszülető történetekben hogyan sikerül közösen létrehozniuk egy koherens történetet. Hogy fedezik fel a játék közben a sztorit, és hogyan áll eközben össze a történet úgy, hogy ösztönösen reagálnak, és alkalmazva a többezer-előadásos tapasztalataikat összehúzzák a történet-szálakat. De mikor nem működik mégis a sztori, mikor lesz mesterkélt és csikorgós, és hogyan érzi ezt meg ösztönösen a néző?

Hogy működik az előadás közben a játszók agya és hogyan kapcsolódik be egy előadásba a közönség? Megfejtjük, mit jelent “az elvárások köre”, amit Keith Johnstone, az improvizáció 20. századi nagymestere írt meg arról, hogyan tudunk a nézőben elvárásokat építeni a történetmesélés során. Zsuzsi azt is kifejti, miért gondolja, hogy minden ember valójában szakértője a történeteknek.

További témák lesznek:

• Mi fontos még az impró-színészek sikerességéhez?
• Amikor tanítanak, milyen gyakorlatokon keresztül hoznak ki a civilekből is a tréningek során a legjobb sztorikat?
• Hogyan definiáljuk, mitől tartunk valamit egy jó történetnek? Mi rendezi össze az emlékeinket ösztönösen történetté?
• Azok, akik a napjuk minden percéből izgalmas sztorikat tudnak faragni, mitől jó történetmesélők?
• Fontos-e, hogy érdekesek és eredetiek legyünk?
• Milyen történetek nem működtek és nem találtak utat a közönséghez?
• Mi az, ami hat a közönségre és mi nem hat?
• Mik az impró-színész történetmesélési eszközei? Erre amúgy nagyon frappáns és gondolatébresztő választ kaptunk, de nem lövöm le előre a poént.

Végül tisztáztuk, hogy mennyire sajnálja Zsuzsi és Levente, hogy a előadásaik ott maradnak a pillanatban, és nem maradnak fent az utókornak. Hogy az ő alkotásaikat nem fogjuk tudni megmutatni holnap a haveroknak, vagy később a gyermekeinknek. A kreatív játékban pedig a Die Hard különböző, viccesebbnél viccesebb alternatív befejezéseit hallgathatjuk meg.

---

A Szusi és Molnárka podcast:

Spotify: https://open.spotify.com/show/3UkflT7CS2LHtFYQ59WBYm

---

A Momentán Társulat:

https://momentantarsulat.hu/

https://www.facebook.com/MomentanTarsulat

---

Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne.

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

A kortárs japán animáció izgalmas világában merülünk el.

Ebben segít nekünk Dobay Ádám, Cicero-díjas szövegíró, filmkutató és forgatókönyvíró, aki 2009 óta több, mint 470 előadást tartott a japán animációs film és kortárs filmmitológia témáiban. Tanított a londoni Queen Mary egyetemen, a Szél támad című Miyazaki-animáció magyar szövegének társfordítója, szabadidejében pedig a Moon Rabbit podcastban elemez animéket szakértő vendégeivel.

Ádámmal az alábbi kérdésekre fogunk választ találni:

• Kik olvasnak mangát? Felnőttek vagy gyerekek? Nők vagy férfiak?
• Marie-Louise von Franz svájci jungiánus pszichológusnak mi köze a japán animációhoz?
• Kik voltak a Grimm-mesék eredeti célközönsége?
• Mi köze az orosz Baba Yaga-történeteknek a japán animációhoz?
• Hogyan ütközik ki a Walt Disney-kreatívok közti generációs konfliktus a Frozen első és második részében?
• Milyen problémával küzd a Marvel, amit a a japán animáció már 30 éve megoldott?
• Miért a Thor 3 a meta-Marvel film?
• Mit értünk azalatt, hogy "Japánban nincs beszűkítés, kitágítás van!"?
• Miért vált be Japánban a műfaj-alapú gondolkodás helyett a célcsoport-alapú gondolkodás?
• Mi volt Miyazaki történetfejlesztési módszere a Chihiro Szellemországban esetén?
• Mennyiben magyarázza a Your Name sikerét az irodalmi és mitológiai elemek remixe?
• Hogyan próbálja az Akira feldolgozni egy teljes generáció háborús traumáját feldolgozni?
• Miért női főszereplőkkel dolgozik a Ghost in The Shell, a Paprika, és a legtöbb Miyazaki film?

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Dobay Ádám elérhetősége:

https://www.dobayadam.hu/

Moon Rabbit Podcast

https://www.followthemoonrabbit.com

---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:

Facebook: facebook.com/sztori.podcast

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/

Instagram: instagram.com/sztori.podcast

--

Hirdetés és együttműködés:

peter@showcast.tech

www.showcast.tech

A kortárs japán animáció izgalmas világában merülünk el. 

Ebben segít nekünk Dobay Ádám, Cicero-díjas szövegíró, filmkutató és forgatókönyvíró, aki 2009 óta több, mint 470 előadást tartott a japán animációs film és kortárs filmmitológia témáiban. Tanított a londoni Queen Mary egyetemen, a Szél támad című Miyazaki-animáció magyar szövegének társfordítója, szabadidejében pedig a Moon Rabbit podcastban elemez animéket szakértő vendégeivel.

Először az Elsüllyedt világok című sorozatról beszélünk, és arról, milyen fontos szerepet játszott Ádámnál a történetek megszeretésében azt, ha misztikumot talált egy történetben egy érdekes szimbólum, egy kulturális utalás vagy egy külső referencia formájában. Mint például a Ghost in the Shell-ben. Ezután záporozni fognak ez érdekesebbnél érdekesebb témák:

- Mi a mítoszok 4 fő funkciója Joseph Campbell szerint - és melyikekre hagyatkozik Hollywood Japánnal szemben?

- Mit mondott Gary Kurtz, a Star Wars producere a filmet ihlető japán mozikról?

- Hayao Miyazaki mit szimbolizált a kinövesztett fával a Totoro emblematikus jelenetében?

- Mi az anime és miért kell háromféleképpen definiálni?

- Ki Osamu Tezuka, és mi köze Walt Disney Bambijához?

- Hogyan hatottak egymásra a keleti és nyugati animációs filmesek az elmúlt 50 évben?

- Mi az Oroszlánkirály japán animés előképe?

- Melyik amerikai sorozat nemzetközi sikere után kezdett a nyugati animáció is vállaltan animésedni?

A végén, a kreatív játékban pedig eljátszunk a gondolattal, hogy milyen lett volna a Jégvarázs, ha Miyazaki rendezte volna.

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast

Dobay Ádám elérhetősége:

https://www.dobayadam.hu/

Moon Rabbit Podcast

https://www.followthemoonrabbit.com

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

-- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

A kortárs japán animáció izgalmas világában merülünk el. 

Ebben segít nekünk Dobay Ádám, Cicero-díjas szövegíró, filmkutató és forgatókönyvíró, aki 2009 óta több, mint 470 előadást tartott a japán animációs film és kortárs filmmitológia témáiban. Tanított a londoni Queen Mary egyetemen, a Szél támad című Miyazaki-animáció magyar szövegének társfordítója, szabadidejében pedig a Moon Rabbit podcastban elemez animéket szakértő vendégeivel.

Először az Elsüllyedt világok című sorozatról beszélünk, és arról, milyen fontos szerepet játszott Ádámnál a történetek megszeretésében azt, ha misztikumot talált egy történetben egy érdekes szimbólum, egy kulturális utalás vagy egy külső referencia formájában. Mint például a Ghost in the Shell-ben. Ezután záporozni fognak ez érdekesebbnél érdekesebb témák:

- Mi a mítoszok 4 fő funkciója Joseph Campbell szerint - és melyikekre hagyatkozik Hollywood Japánnal szemben?

- Mit mondott Gary Kurtz, a Star Wars producere a filmet ihlető japán mozikról?

- Hayao Miyazaki mit szimbolizált a kinövesztett fával a Totoro emblematikus jelenetében?

- Mi az anime és miért kell háromféleképpen definiálni?

- Ki Osamu Tezuka, és mi köze Walt Disney Bambijához?

- Hogyan hatottak egymásra a keleti és nyugati animációs filmesek az elmúlt 50 évben?

- Mi az Oroszlánkirály japán animés előképe?

- Melyik amerikai sorozat nemzetközi sikere után kezdett a nyugati animáció is vállaltan animésedni?

A végén, a kreatív játékban pedig eljátszunk a gondolattal, hogy milyen lett volna a Jégvarázs, ha Miyazaki rendezte volna.

Dobay Ádám elérhetősége:

https://www.dobayadam.hu/

Moon Rabbit Podcast

https://www.followthemoonrabbit.com

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: 

Facebook: facebook.com/sztori.podcast 

Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ 

Instagram: instagram.com/sztori.podcast 

-- 

Hirdetés és együttműködés: 

peter@showcast.tech 

www.showcast.tech

Mielőtt az első epizódot felvettem volna, készítettem egy próbaepizódot egy jóbarátommal, Nagy Mártonnal. (amúgy ő felel a podcast logóért és az egyik zenéért). A terv az volt, hogy kibeszéljük az egyik közös kedvencünket, az Érkezés című filmet és a novellát, de a beszélgetés ennél sokkal érdekesebb kanyarokat vett - amire mi sem számítottunk.

- Miért volt titok az életkorom, amíg kamasz voltam?

- Mi a fene az a nemlineáris ortográfia, és mi köze a kávézaccból jósláshoz?

- Hogyan működünk nézőként?

- Miért tudunk azonosulni bármilyen filmbeli karakterrel?

- Mik a történet komponensei, és hogyan változnak a sztorik ahhoz képes, hogyan rendezed ezeket a komponenseket össze?

- Mi a közös az asszertív kommunikációban és a történetmesélésben?

- Mi inflálta el mára a történetek súlyát?

- Miért von le mindenki más üzenetet ugyanabból a sztoriból?

- Miért lehet a sztorifogyasztás motorja a mindent-tudás illúziója?

- Feladata egy történetnek bemutatni a valóság minden aspektusát?

- Tényleg akkor jó egy sztori, ha nem foglal állást a témájában?

- És a Joker biztos jó példa a fenti állításra?

Látszik, hogy ez egy gigászi elméleti szakemberkedés lesz, de óriási lelkesedéssel váltjuk meg szóban a világot. :)

És ami ami a legfontosabb: a beszélgetés végére olyan fontos állításokat mondunk ki a történetek felelősségéről, ami miatt ez a podcast is elindult. Imádtam visszahallgatni, és nagyon kiállok ezek a gondolatok mellett.

Eredetileg ez volt az első felvett epizód, és talán nem is baj, hogy több mint egy évet érlelődött a hordóban. Most pedig az első 20 epizód után végre napvilágot láthat. Fogadjátok szeretettel!

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:

patreon.com/SztoriPodcast