Provokatívnak szánt kérdésünket lazán lereagálta beszélgetésünk elején: "Tisztázni kell, nem a felvételben van akadás, hanem bennem." Álszerénység nélkül mesélt beszédhibájáról a tanár úr, aki külön világot teremtett a közösségi médiában, ott tízezrek követik (Jocó bácsi világa). Diákjai számára az élménypedagógia módszereivel teremti meg a történelemtanulás új kereteit: Hitler vagy Napóleon, északról vagy délről támadunk, közösen vizsgálódunk és játsszuk el, s csak a végén mesélem el az igazi sztorit - magyarázza módszere lényegét. Keményen kitart állítása mellett és érvel a Guttenberg-galaxis mellett: márpedig a gyerekek olvasnak és szeretnek olvasni. Persze, nem a kötelező olvasmányokat! A félreértéseket is tisztázandó elárulja, nem elitiskolában tanít, egy lakótelepi környezetben működő intézményben dolgozik osztályfőnökséget is vállalva. Minden elballagó osztályának emléket állít saját testén, már 3 tetoválásáról tudja felidézni a diákjaival töltött éveket. Hatkötetes szerző, tréner, volt, hogy 1800 ember előtt beszélt, ami jóval nagyobb létszám, mint a falu lakosságáé, ahol felnőtt. Nem tiltakozik, amikor Öveges József munkásságához hasonlítjuk az övét, de azt mondja, a legtöbb küzdelme a tanártársakkal van, akik sokszor értelmes kritika helyett "nettó támadást" indítanak ellene.

26 évesen már az országgyűlés tagja, később a MÁV, majd az állami privatizációs vállalat kommunikációs igazgatója. Édesapja Budapesten híres gyermekgyógyász-professzor, mégsem idegen Dorkától a falusi gyerekek mezítlábas élete. A magyar népmeséken keresztül eljut a pszichoterápia világáig, önként és közösen kerülnek börtönbe Feldmár Andrással, de aztán őket is kitiltják. Élete legújabb fejezete már Dörgicséhez köti, a tanári végzettség mellé itt szerez 2020-ban méhész szakképesítést. A covid idején új tanulási módszert dolgoz ki és könyvet ír a szeretetről, a pesti iroda helyett a Kisles-hegyről ad a világ minden tájáról érkező ügyfeleinek kommunikációs tanácsokat - Zoomon keresztül. Férjével az a tervük, hogy itt fognak megöregedni kutyáik és a jövő tavasszal érkező méhek társaságában.

53. epizód: Nincs borkultúra vagy popkultúra, a kultúra egy és oszthatatlan (Vendég: Jásdi István - 2. rész) Ha valamit, akkor ezt a kultúrafelfogást bizonyosan magáévá tette a párizsi évek alatt. Életeszményének mondja, hogy az ember ne csak a testnek, hanem a léleknek is próbáljon adni. Így születik a pincében a bor, a teraszon a Szerenád a szőlőben, a Keddi borest az irodalom főszereplésével vagy a laikus borkedvelőknek is nyitott szakmai rendezvény, a Vörös Balaton. Megnyúlnak az árnyékok a szőlőben, a Balaton vizén már csak a vitorlákat világítja meg a nap és a miközben hallgatjuk a koncertet - szerinte ilyen élményt máshol nem lelünk. István azt mondja, az övé végül is egy paraszti létforma, amiben a hosszú téli esték szinte felkínálják az élmények, emlékek, korábbi életek megírásának lehetőségét. A Borászok borásza mostanra többkötetes író. A vitorlázás kapcsán Kékszalag és Fehérszalag-élményeket elevenítünk fel, az unokákat és a tornác fecskéit emlegetve vészjóslóan tekint a jövőbe beszélgetőtársunk. Nem szépíti, szerinte klímakatasztrófához közeledünk, ezért érdemes a jövőnkön gondolkodni és a jelenünkön változtatni.

Kezdjük a végén: kétrészes a beszélgetés. Nem tehetünk mást, ha olyan beszélgetőtársra lelünk, akik ezeréves távlatokban képes gondolkodni. Persze, szó sincs arról, hogy múltba vagy jövőbe-merengéssel töltenénk az időt. István fordulatokban és nemes gondolatokban gazdag történetmeséléssel tárja elénk a táj, a kultúra, a generációk dinamikus változását, épülését, a sorsfordulókat saját és a csopaki birtok életéből. Úgy kezdi, "banális a történet", ehhez képest Guden vitéz 1079-ben keltezett végrendeletétől indulva, a Ranolder-cuvén át eljutunk eljutunk a Siralomvágóig és a 23. szüretig. Azért mégis akad merengenivaló. Az ezeréves Csopak-Veszprém kapcsolódás olyan kihasználatlan lehetőség, amire a franciák egy egész térség borturizmusát építették volna már réges régen...

Habár a kézilabda volt a beszélgetés vezérfonala, akadtak más megkerülhetetlen témák és történetek is. Kevesen tudják, hogy Péter kérésnek engedve, utolsó névként került fel a listára. Senki nem gondolta, hogy az akkori Fidesz listájáról mindenki bekerül a testületbe az 1990-es önkormányzati választáson. A 8 évnyi képviselősködés számára a tanulásról szólt: például a másokhoz alkalmazkodás képességéről. 13 évesen döntötte el, hogy jogász lesz, ebben nem kis szerepe volt Perry Mason karakterének, akit Erle Stanley Gardner könyvét olvasva ismert meg kissrácként. A Magyar Olimpiai Bizottságtól enyert Fair play díja kapcsán beszélgettünk arról is, hogy a fogalomban mélyen hisz, de a "mindíg nyerni"-ben nem. Itt meg is érkeztünk a veszprémi kézilabdához, "a klubhoz".ami számára a soha el nem múló szerelem. Villámkérdéseinkkel kiderítettük, hogy a klub története során ki volt a kedvenc játékosa és edzője, melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzés számára - itt egy vesztes meccsről emlékezett meg. Megtudakoltuk, hogy kiről nevezné el a veszprémi arénát és azt is, mit csinálna ma másként klubvezetői szerepben; a rossz döntést látva elmenne a veszekedésig is. A klub kapcsán beszélgettünk még korbácsosemberről, a perspektíváról, amit az Éles-féle csapat és a "nagy Veszprém" közötti kooperáció kínálna, a Final Four-kérdésről és ezzel összefüggésben a csapattal szembeni türelem határairól. A jótanácsról, amit Éles Józsinak adna a még sikeresebb jövő érdekében... Szóba került a sportok királyi családja. a felhatalmazással, de jog nélkül hazavitt Magyar Kupa győzelmi serleg, a Jethro Tull és a Ramstein zenekarok, valamint egy 40 éve rejtőzködő Karl May könyv, mint a legutolsó olvasmányélmény.

Egykori gyerekszínész, akit kamaszként ugyan elbizonytalanodott, de aztán nem lett hivatásos környezetvédő, a színpadon maradt.Úgy jellemzi magát, hogy saját személyiségében sokkal több Charlie Gordon van (Virágot Algenronnak), mint mondjuk Bokából (Pál utcai fiúk) vagy Hamletből.  A nagyon finom gyermeki pillanatokat említi Dávid a Charlieval közös emlékei kapcsán. Színészként megadatik neki, hogy akár más korok hangulatát is átélje, dea mai idegrendszerrel szeret játszani, nem vágyódik el más időkbe.Gyakran fotózik, de nem akárhogy; a szövegkönyvet fényképezi le az agyával és pánikhelyzetben előveszi a képet. Beszélgetünk mestereiről, Gréta Thunbergről és saját környezettudatosságáról, a 33 évesen polgármesterré vagy rendezővé váló fiatalemberek hasonló helyzetéről. Dávid nagyon határozottan fogalmaz a másság elfogadásával kapcsolatban, de van hozzá lábjegyzete is.Végül egy októberi veszprémi filmpremierről is szó esik; a családi nagyjátékfilm, amiben ő is szerepet kapott más helyi színészek mellett!

Mit keres egy füredi fiú Azerbajdzsánban? Pláne pandémia és háború idején!Atyai örökség a kalandvágy, a barátkozás-képesség és az is, hogy nem mi vagyunk a világ közepe. A magyarisztánból érkezőnek ismerősen csengő azeri szavak: árpa, búza, vödör. 7 manatért Radnóti összes versei kötet is kapható. Baku multikulti, remek a konyha, az öltözködési kultúra magasabb szintű, mint a magyar. Rengeteg a plasztikázott női orr, hatalmas autók szaggatják az aszfaltot a fővárosban. A tengerparti boulevardon ott sorakoznak az Argentinából hajóval átszállított 250 éves fák. A helyiek ezt úgy indokolják, hogy idejük nincs kivárni míg ekkorára nőnének, de pénzük van rá... Kaptunk magyarázatot arra is, hogy miért hiányoznak Bakuból a Teslák, miközben az autó ott is státuszszimbólum. A vidék szegénysége, a sivatagban pizzaszerűen telepített és öntözött növénykultúra, az analfabetizmus és hivatlból lehallgatott telefonok témáin keresztül különös és furcsa világot mesélt el nekünk Bendegúz, aki már tudja, miért költözzünk Bakuba és azt is, miért ne... #veszprém #veszprem #stúdióveszprém #stúdióveszprémpodcast #studioveszprem #helloveszprem #igveszprém #baku #azerbajdzsán #azerbaijan #ilovebalaton #hellomagyaroszag #csodasbalaton #ekf2023 #veb2023 #hellobalaton #utazás #kalandok #bakucity #podcastmagyarul #veszprempodcast #balatonfelvidek #balatonfüred #azeribloggers #ig_hungary #ig_magyarorszag @ig_balatonfured @ig_veszprem @baku_city_official @azerbaijan_show @xanthius

Különlegesek lehetnének már azzal is, hogy állításuk szerint soha nem veszekedtek egymással, de nem ezért érkeznek hozzájuk az ország minden pontjáról. Turisztikai célpont lett áruházukból, Veszprém üde színfoltja, ahogy ők fogalmaznak. Aki járt náluk tudja, aki most hallgatja őket megérti, hogy leginkább élményben utazik a veszprémi testvérpár. Bútorüzletben cseperdetek, s ott is teljesedtek ki felnőttként. Felépítették saját szerelmetes világukat. Sugárzik belőlük a tudatosság, amihez jól áll visszafogottságuk. Családtörténet, értékfilozófia, sikersztori és egy kék kanapé. Szép ívet adnak ezek a beszélgetésnek, amiben eddig nem ismert részletek, titkok is előbukkannak. Prémiumkategória és gerillamarketing, egy válogatott teniszező, a sok száz jelentkező között megtalált klón, aztán felfedezzük a fedélzeten Hódi Pamela influencert és Papp Dorci ex-Exatlonistát is.

Veszprém 1000 éves történetében ő az első, aki 40 éven át élt a városban. Így is csak átutazónak tekinti magát a József Attila-díjas író, aki ezt az elismerést csupán a második felterjesztésre kapta meg. Sokak úgy hitték, kétszeresen is kitüntették az egykori kutatóbiológust. Meglepő, de az egyik legnagyobb sikereként számontartott Vadnarancsokról azt mondja, az tulajdonképpen bukás.Kevesek miatt zúznak be egy folyóiratot, neki ez is "megadatott" a rendszerváltás hajnalán. János szerint a deviáns jelzővel ma már óvatosan kell bánni, mivel nagyon gyorsan válhat bárkiből bármilyen kisebbség tagja. Likó Marci barátsága, a cigánykolónia és a nyilvánosházként funkcionáló Csikász-ház, a mediterrán zugok Veszprémben, a rózsakutatás vagy Ányos Pál sírjának jelentősége mellett még ezer dolog kavargott a beszélgetésben. Rákérdeztünk; nem a narancs a kedvenc gyümölcse Jánosnak!

Ezúttal különleges módon beszélgetünk a gyógyításról és nem csak azért, mert ugyan messziről indulva, de gyorsan eljutunk a misztikus keletre. Az Acélvárosból startoló kamasznak az orvosszülők és rockzene mellett egy álma mutat utat, amiben a szépség és a tudomány jelenik meg furcsa képekben. Laci azt mondja, már ekkor látta a kínai orvoslásban a gyógyítás filozófiájának mélységét és a csoda atmoszféráját. Aztán az egyetem átírta elképzeléseit a klasszikus orvosokról, akikről azt fantáziálta, mind művelt, írnak, festenek, zenélnek, de ezt az orvosin nem találta meg maradéktalanul. Kétségtelen, hogy nem a mainstreamhoz tartozik, rögös út az övé, szerinte nagy kihívás másként gondolkodni. Kemény szavakkal, karakánul beszél a manapság uralkodó szcientizmusról, ami mindent lesöpör az asztalról, ami nem önmaga. Előkerül még a szerkesztő állandóan hideg lába, mint demonstrációs eszköz a diagnózis-állítás bemutatására. Nem maradhat el a kérdés, hogy milyen betegségekben lehet hatékonyan alkalmazni a tradícionális rendszert. Első alkalommal hangzik el kvízkérdés podcastunkban: vajon hány éve létezik Pekingben orvosi (egészségügyi) minisztérium. Kitérőt teszünk a Vasárnapi Műszak kedvéért, ami Laci számára igazi terápia. Ekkor derül ki, hogyan lett Gál főorvos úrból, a megyei kórház orvosigazgatójából basszusgitáros. Végül felvetjük, vajon gyüttment-e még Veszprémben Ságodi doktor, miközben otthon érzi magát például Olaszországban, mégsem tartja magát kozmopolitának.