123. epizód: Nagyon sok dolog érdekel és gyakran változik, hogy mi legyek, ha nem író (Vendég: Korbély Emma) Emma a 100 szóban Veszprém ifjúsági díjasa, így elmondhatja magáról, hogy tizenöt és fél évesen elsőkötetes író lett belőle. Ikertestvére nélkül el sem tudja képzelni az életet, néha közösen is írnak történeteket, bár Emma az aktívabb szerző. Úgy mondja, már a sokadik könyvének áll neki, de eddig mindig csak az ötödik oldalig jutott. Majd talán most sikerül, bár csak annyit árult el, egy mesekönyvön dolgozik. Arról érdeklődve, hogy mit olvas a kortársaktól, szerényen azt mondja, nem igazán ismeri őket, mégis azonnal megemlti Tóth Krisztinát vagy Grecsót. A kedvence egyébként Victoria Schwab, akit felnőtteknek is jószívvel ajánl. Ha olvas, akkor az igazi, klasszikus könyvet veszi kézbe már csak az illata miatt is. Mesél egy érdekes kutatásról, amiből kiderült, az e-könyv olvasása közben összekeveredhet a cselekmény a fejünkben. Amikor a szerkesztő megjegyzi, most már Emma is a halhatatlanok közé került, magabiztosan és öntömjénezés nélkül, őszintén hozzáteszi: ez volt a cél. Megérdemli, ezt itt tesszük hozzá.

122. epizód: Optimista vagyok, mindenben meglátom a lehetőséget és a jót (Vendég: Gazsi Attila) Így lehet, hogy, amikor az egyetemen csalódik a vegyészetben, nem elmenekül, hanem felfedezi magának a diákmunka-szervezést és vérprofi HR-es lesz belőle. Egyébként diákmunkásként a legendás CSÉB 80-as biztosítást kötötte át az új 150-esre át tisztes jutalékért. Mint oly sok más interjúban, ebben a beszélgetésben is kitérünk Attila vállalkozói életútjára, de itt akad azért más is! Mire ment el az első diákmunkás-fizetés? Kiderül. Változott-e a viszonya a koránkeléshez és kezelhető-e a Fülöp-szigetekről érkező munkások kulturális mássága? Mi a reakciója, amikor szembesítjük két idézettel. amelyek egykori mentorától, Demján Sándortól származnak, akivel a VOSZ vezetésében dolgozott együtt? Ez is mind kiderül. És még az is, hogy időnkén ttúlságosan magabiztos, ezért a kollégái fogják vissza, akiket úgy is motivál, hogy a haszon mellett adott esetben a cég üzletrészén is osztozik velük. #veszprembalaton2023 #veszprem #100szóban #100szóbanveszprém #veszprem #veszprembalaton2023 #melódiák #vosz #gazsiattila #írzene #manatwork #balaton #balatonfelvidek #bakony #veszprém #balatonfelvidek #bakony #stúdióveszprém @veszpreminfo @hello.veb @veszprembalaton2023 @100szobanveszprem @melodiak_veszprem

121. epizód: Az alternatív, avantgárd világot szeretném megmutatni Veszprémben a fiataloknak (Vendég: Kovács Gáborján) Az epizód forró pontja a banántársaság és az éles Veszprém-Macondó párhuzam. Marquez híres regényét juttatja eszébe a veszprémi Európai Kulturális Főváros program: "Ahogy ma látom, mi a fontos az EKF-nek, már nem is akarok részt venni benne." Gáborján a pécsi egyetemről, aztán Írországból is hazajött, hogy továbbvigye a közvetlen, személyességgeli teli kultúraszervezés hagyományát Veszprémben. Volt idő, amikor ír divat virágzott Magyarországon, akkoriban a Bran zenekarral sűrűn vitte közönség elé a finomabb, régebbi dallamokat, amíg mások a kocsmazenével hódítottak. Ma leginkább színháztörténetet tanít az egyetemen és szívesen mesél a sokáig Kolozsváron rejtőző, titokzatos Ószirmi kódexről, ha kiváncsiak rá. Megálmodta a veszprémi Menedékházat, ahol kultúrafogyasztás és kultúraápolás együtt létezik azok társaságában, akiket a hivatalos kínálatban ma nem találhatunk meg Veszprémben sem.

120. epizód: Az élsport megtanít nagyon jól sáfárkodni az idővel (Vendég: Kovács Fecó, Stupián Anikó) Veszprém a középtávfutás magyarországi fellegvára, még szép, hogy ideköltözik a törökbálinti fiú! Anikó egészen az egyetemek csúcsáig, a Harvardig kíséri, de nem engedi el a kezét, a veszprémi klub tagjaként hódítja meg Amerikát Fecó. A világ elsőszámú egyetemére bejutni rendkívüli teljesítmény. A beszélgetésből leszűrheti magának mindenki, mi az ebben a srácban, amiből sikerei épülnek. Kicsit talán még eszünkbe is juttatja a képregények szuperhőseinek világát, ahol a teljesítmény, a szerénység, a morál és a visszafogott lazaság egyformán erény. Edzője szerint azért kell leteremteni, hogy ne többet, hanem csak annyit dolgozzon, amennyit előírt neki. Fecó megerősíti, neki viszont nagyon bejön Anikó karakánsága és agiltása, meg a veszprémi hangulat. Előkerülnek a sztorik a hekkerek támadásáról, ami után 4 órával már a magyar ligadöntőben futott és a bentlakásos fiúiskola legerősebb diáktörvényéről, a végzősöknek kijáró tiszteletről.Az edző szerint a sportolók legnagyobb álmaiban szereplő eredmények Fecó számára valósággá válhatnak. A fiú ehhez szerényen annyit fűz hozzá: tudatosan választotta a Harvard Egyetemet, mert a következő 4 évében fogja megalapozni az azt követő negyvenet. Mondhatnánk azt is, durva, ahogy ez a fiatal srác tanít minket az életszervezés művészetére...

119. epizód: Nincs rektori és kancellári egyetem, egy Pannon létezik (Vendég: Csillag Zsolt) Zsolt a második olyan kancellár az országban, aki diákéveiben ugyanazon egyetemen volt a hallgatói önkormányzat vezetője, ahol most a működtetésért felelős első számú vezető. Ráadásul a köztes éveket is a Pannon Egyetemen töltötte különböző feladatkörökben, így sokféle aspektusból ismeri a város egyik büszkeségét. A beszélgetésben tisztázzuk, hogy a kancellár tulajdonképpen vezérigazgató, aki az akadémiai élet feltételeit szervezi és azt is felvázoljuk, 20 év múlva mely területeken lesz megkerülhetetlen közép-európai egyetem a veszprémi. Egy gyors SWOT-analízist is felveszünk, a sikerfaktorok kapcsán a lojalitás, a felkészültség, az attitűd és a szorgalom kifejezések is elhangzanak. Egy sárga Dacia, a gyalog bejárható Veszprém, a Balaton Bor és a lenullázott rezsiszámla is helyet kap a beszélgetésben.

118. epizód:Leírhatatlan élmény, amikor újra morogni kezd a malomkerék (Vendég: TamásPéter) A gépészmérnök, aki feleségével életre kelti a veszprémi vízimalmot. Tapolcafőről Örvényes érintésével érkezik a malmok városába és létrehozza a legfiatalabb kiállítóteret a 176 éves épületben. Puskapor, kávé, maláta, deszka és gabona. Ezeket örölte az a 15 malom, ami a városban működött, a legjelentősebb termék mégis a posztó volt, hiszen a monarchia hadseregét a veszprémi molnárok látták el. A télen-nyáron 24 órában morgó beton-gránit kerekekről, a parasztgazdáknak szóló korabeli marketingről, a heves vérű molnárlegényekről, katasztrófákról és a 30-nál is több megmentett malomról beszélgettünk Péterrel, a veszprémi malomtulajdonossal.

117. epizód: A városi legenda szerint a biósok azért permeteznek éjjel, hogy ne lássák mások, mivel is... (Vendég: Barcsik Tamás) Napfonat. Egyrészt közösségi kert Barnagon, másrészt a 7 fő csakra közül a harmadik, ami a köldöknél helyezkedik el. A beszélgetésből nyilvánvalóvá válik minden összefüggés, miként az is, a kreatívnak képzelt építészmunka helyett igazibb és élettelibb feladat tud lenni a kertalapítás. Igazából csak jót akart enni, így indult a története. Balkonon kezdte, aztán irány Anglia, ahol másfél év farmmunkával tette le az alapokat. Visszatérésekor a Michelin-csillagos éttermeknek szállító kertészetbe szegődött el, majd megérkezett Barnagra, a maga alapította közösségi kertbe. Nem használ gépeket, a földet sem nagyon forgatja, szerves trágyát szór ki és bio-kezelést alkalmaz növényein. Amik így rendkívül ízgazdagok, egészségesek, szinte személyesnek nevezhető a kapcsolata mindegyikkel. Tamás célja, hogy alternatív táplálkozási módot mutasson és kevéssé ismert zöldségekkel is megismertesse azt a 65 családot, akiket ellát. Egyébként mintegy 100-an várnak a sorukra jelenleg, hogy bekerülhessenek a közösségbe...

116. epizód: Azonnal mondtam a férjemnek, hogy ezt nekem írták ki! (Vendég: Friedler Magdolna) A 100 szóban Veszprém első díjasa, orgonaművész, zenetanár, 50-nél is több publikációval a háta mögött joggal mondhatja magát novellistának, de ragaszkodik hozzá, hogy ő nem profi. A veszprémi zeneiskolába járt, 7 évesen kezdett zongorázni, majd kísérleti konzi-osztályba került a Lovassyba, ahol több tanáruk volt, mint a 18 fős osztály... Irány a pécsi zongoraszak, aztán már tanárként sétált a veszprémi Kossuth utcán, amikor a Regina Mundi templom orgonistája "számonkérte rajta", hogy egyetlen veszprémi zongoratanár se mer felmenni hozzá orgonázni. Hát, ő felment. Olyannyira, hogy zeneakadémiai tanulmányai alatt még a párizsi Notre Dame orgonistájának is játszhatott. Mindeközben vendéghallgatóként átjárt Spiró György novellaíró kurzusára az ELTE-re. Szereti az absztraktot és a ballada-stílust. A 100 szóban Veszprém pályázatára 12 írást küldött, ezek közül három is bekerül a döntősök közé és az októberben megjelent kötetbe. A zsűri a Télre eltett Veszprém mininovelláját tartotta mind küzül a legjobbnak, ezzel nyerte el az első díjat.

115. epizód: Tudatosság, körültekintés és a ráfordított idő kell a jó fotóhoz (Vendég: Ruppert Tamás, fotós és kutató) Beszélgetőtársunk a Pannon Fényképészkör Egyesület alapítója és a Fotósviadal egyik főszervezője. A 100 szóban Veszprém írásaihoz 60-nál is több illusztrációt készített csapatuk, de Tamás azt mondja, nem esett nehezükre, sőt. Láthatóvá vált számukra, milyen színesen és változatosan gondolkodnak ugyanarról a történetről és a kameráik keresőin át mennyire másként közelítenek egy-egy témához. Az egyesület az elmúlt hetekben vette át a tihanyi Apátsági Rege Cukrászda digitális galériájának működtetését, itt amatőr fotósoknak biztosítanak megjelenési és kiugrási lehetőséget. Van egy jelvényszerző fotóstúrájuk, ennek rejtelmeibe is beavatott minket beszélgetőtársunk. Aki egyébként egyetemistaként fogta magát és beiratkozott egy középiskolába a fotós szakmát megtanulni, ha már felkérték az egyetemi lap fényképészének. Az anyagtudományok doktoraként az egyik első kutatási témája a képfeldolgozás optimalizálásához szükséges algoritmusok fejlesztése volt.

114. epizód: 100 szóban Veszprém díjátadó Ebben az epizódban fény derül mindenre! Megmutatjuk a díjazottakat, az illusztrátorokat, felolvassuk a győztes novellákat, bemutatjuk a szerzőket, megszólal a zsűri, egy zongora, majd egy gitár, s egy ifjú tehetség tánprodukciója is színre kerül. Ráadásul rengeteg kulisszatitokról is lehull a lepel... www.100szobanveszprem.hu