Habár a kézilabda volt a beszélgetés vezérfonala, akadtak más megkerülhetetlen témák és történetek is. Kevesen tudják, hogy Péter kérésnek engedve, utolsó névként került fel a listára. Senki nem gondolta, hogy az akkori Fidesz listájáról mindenki bekerül a testületbe az 1990-es önkormányzati választáson. A 8 évnyi képviselősködés számára a tanulásról szólt: például a másokhoz alkalmazkodás képességéről. 13 évesen döntötte el, hogy jogász lesz, ebben nem kis szerepe volt Perry Mason karakterének, akit Erle Stanley Gardner könyvét olvasva ismert meg kissrácként. A Magyar Olimpiai Bizottságtól enyert Fair play díja kapcsán beszélgettünk arról is, hogy a fogalomban mélyen hisz, de a "mindíg nyerni"-ben nem. Itt meg is érkeztünk a veszprémi kézilabdához, "a klubhoz".ami számára a soha el nem múló szerelem. Villámkérdéseinkkel kiderítettük, hogy a klub története során ki volt a kedvenc játékosa és edzője, melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzés számára - itt egy vesztes meccsről emlékezett meg. Megtudakoltuk, hogy kiről nevezné el a veszprémi arénát és azt is, mit csinálna ma másként klubvezetői szerepben; a rossz döntést látva elmenne a veszekedésig is. A klub kapcsán beszélgettünk még korbácsosemberről, a perspektíváról, amit az Éles-féle csapat és a "nagy Veszprém" közötti kooperáció kínálna, a Final Four-kérdésről és ezzel összefüggésben a csapattal szembeni türelem határairól. A jótanácsról, amit Éles Józsinak adna a még sikeresebb jövő érdekében... Szóba került a sportok királyi családja. a felhatalmazással, de jog nélkül hazavitt Magyar Kupa győzelmi serleg, a Jethro Tull és a Ramstein zenekarok, valamint egy 40 éve rejtőzködő Karl May könyv, mint a legutolsó olvasmányélmény.