43. epizód: Terápiának indult, aztán kalanddá vált az írás (Vendég: Jankovics Éva)
Jun 04. | 50 perc
Társadalom és kultúra
Éva szerényen mosolyog, amikor írónőnek nevezzük. A gyerekkori grafomániától az öngyilkos fiú drámáján keresztül vezetett az út az íróvá váláshoz.
Könyveiben tragikus, nehéz sorsok jelennek meg, de mégis, ahogy saját életébe fűzve mesél ezekről a történetekről, azt érezzük, napsütéses tájakon kalandozunk vele.
Nem túlzás, tényleg lélegzetelállító képek tárulnak elénk: az anyai belső küzdelmek a meghívott halálnak is nevezett öngyilkosság kapcsán, egy bajai csendőr háza, Léderer főhadnagy és felesége, akik a budapesti hentesmestert teszik el láb alól, tejlopás a tatároktól az Ararát-hegy lábánál. A krimibe illő jeleneteken és az elmesélt történeteken keresztül híres vagy éppen hírhedt, és más érdekes karakterek is megelevenednek: a történetmesélő Házika néni, Jáhny Gusztáv tábornok, a bunyevác Latinovits Zoltán és Obádovics Gyula, a matematikus, Spitz Gyula munkaszolgálatos gépkocsivezető, Separenkó őrkatona Rusztaviból és a perui író, Mario Vargas Llosa.
Éva úgy mesélt, hogy még az idő is kibillent, épphogy beleférünk egy epizódba.
Elhangzó történetei hosszú sorát csak távirati stílusban tudjukfelvillantani: a veszprémi szerelemmel fuccsba ment tanítónői karrier, felkérés a neurológiáról és a stroke-társaságtól, az eldugott fényképezőgép Kamenyec-Podolszkban, a gulag és a gupvi közti különbség mibenléte, a tanulság arról, hogyan változtatja meg a pénz az embert, az igazi bajai halászlé receptje, a grúziában felhörpintett Ararát konyak, a balalajkázást követő sokévtizedes hallgatás, levelezőlap nyírfakéregből, mi az a kóló és mikor ordít a város Baján, a kolozsváriak önkéntes postássá válása, kivel és mennyin osztozik egy írónő a könyvei bevételén.
El ne felejtsük; egyszer csak a háttérből előlép Kovács Gyuri bácsi (Veszprém nyugalmazott főorvosa)! Ilyet sem láttunk még podcastunkban!
Tovább a podcast oldalára