Folytatva a beszélgetést Noémivel rájövünk újra, hogy az anyák mindenhatóak, akár egy zongora teljes színváltását is könnyedén elintézik, ha a lakás bútorzata ezt megköveteli. 5 évesen már zongorázott az ifjú művésznő, de első darabjait nem a klasszikusok közül válogatta. Akkoriban édesapja saját zenekarával ikonikus magyar előadókat kísért, nem meglepő hát, ha az iskola kulturális seregszemléjén egy könnyűzenei produkcióval, sokak kedvencével aratta élete első nagy sikerét kislánya. Ebben a sztoriban népmesei elemek és az osztályfőnöki intő réme is megjelennek. Átváltozásáról is beszél; egyszer csak az iskolában Arnóczkyból Arnóczky Noémivá vált 10 évesen - játékának köszönhetően. A változás végigkíséri pályáját, az egykori new-country előadóból mára a jazz-műfajt is meghódító énekessé vált, napjainkban "amerikai ízű" zenét hallhatunk tőle. Előkerül Freddy Mercury és a Queen, nagy lelkesedéssel beszél a mesterművekről és a zenéről, mint professzióról, szakmáról, a minőség mindenhatóságáról, annak maradandóságáról. Hiába jön elsöprő erővel a populáris cunami..., a Bohemian Rhapsody örök! Vajon egyenlőek az emberek, amikor a zenét együtt hallgatva az könnyeket előcsalva hat rájuk? Egy bajai koncertélmény elevenedik meg előttünk meglehetősen plasztikusan. Klasszikus ruhák, lovaglás, kastélyok és a világ, amit a Kincsem filmből is ismerünk. Vajon ez az igazi közege Noéminak vagy éppen úgy éli dolgos hétköznapjait, mint a legtöbben? A beszélgetés végén felvetjük, ha már annyira szereti a Balatont, mit szólna egy új szerepkörhöz! Habozás nélkül vállalna egy Kékszalag-kihívást, de bizonyos garanciákat elvárna a hajóstársaktól, bármennyire is kedveli a kalandokat.