Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön is sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. Valamikor a 2000-es évek elején a Besh o droM feltörekvő zenekarként lépett fel a fő világzenei showcase fesztiválon – WOMEX-en. Ott három színpadon mennek felváltva a koncertek, minden zenekar 40 percet kap és a szervezők nagyon ügyelnek a pontosságra – ha valaki nem tartja be a játékidőt, az egész program borul és a jelenlevő koncertszervezők nem tudnak mindenkit megnézni. Hát a Besh o droM nem tartotta be, belefeledkeztek a játékba és nem reagáltak a mérges jelzésekre. Akkor a stage manager kiment a színpadra koncert közben és jelekkel utasította őket, hogy hagyják abba. Mit reagált a zenekar erre a nagyon ciki szituációra? Körbevették, mint valami balkáni cigány esküvőn a vőlegényt és tovább nyomták neki a nótát. A közönség megőrült… Idén 25 éves a Besh o Drom. Barcza Gergővel és Pettik Ádámmal beszélgettünk a nemrég megjelent új lemez kapcsán. Az előbbi Jeruzsálemben él, így nem kerülhettük el a kérdést – milyen most ott koncertekből és kulturális eseményekből élő zenészként lenni. Megnéztük a stúdióját, ahol keverte a legújabb album legtöbb dalát, megismerkedtünk az EWI névre hallgató csoda hangszerével. „Izraelben minden társadalmi osztálynak igénye van arra, hogy élő zenére bulizzon amikor megházasodik a gyerek és amikor valami nagy dolog történik. Úgy kell elképzelni az országot, mintha egy Sziget lenne. Itt nincsenek kedves szomszédok. Kulturálisan Ciprus és Görögország áll közel, és az Egyesült Államok – az messze van, de kapcsolatok szempontjából nagyon közel. …Kritizáltak minket, hogy miért nem vagyunk elég autentikusok és miért nem inkább rendes magyar zenét játszunk. …Szerencsénk volt. Pont akkor indítottuk a zenekart, amikor a balkáni zene és a Kusturica filmek divatosak lettek. Nagyon gyorsan megkedvelték a zenekart Magyarországon, rá egy évre már külföldi turnékat csináltunk. Borzasztó jó helyeken borzasztó körülmények között játszottunk. Fiatalok voltunk, rockendroll volt. Később a mi felnövésünk, elkényelmesedésünk, a balkáni zene iránti kereslet csökkenése és az, hogy most már Győrben is annyit fizetnek, mint Marseille-ben ahhoz vezettek, hogy kevesebb lett a külföldi turné.” Pettik Ádám: „2012-ben emigráltunk. Elvittük a gyerekeket innen. Szeretek Bristolban lakni. Jobban szeretnék itthon élni, ha lehetne, de jó döntés volt odamenni, sajnos elmenni is. …25 év elmúltával jobban tudjuk, hogyan kell odapörkölni, amikor oda kell.” A saját fejlesztésű peckdrum története: „Éreztem, hogy egy kanna vagy derbuka kevés, a dobfelszerelés viszont agyonütné a dolgot. Az volt a cél, hogy ütős felszerelést csináljak, amin dobolni is lehet. A Besh o droM koncertek jó ideje kanukával zajlanak (kanna és derbuka keveréke).” Megtekintettük ezeket a csoda hibrideket, és beszélgettünk arról is, hogyan került az eszperantó nyelven énekelt dal a lemezre, a 22/8 páratlan ritmusú Szandanszko dalról és sok minden másról. Hallgasd meg az új albumot: https://songwhip.com/beshodrom/hova-l... A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://lnk.bio/emilbiljarski