Kadocsa Andrással, McKinsey & Company partnerrel és Szertics Gergellyel, az MI koalíció szakmai vezetőjével beszélgettünk a valóság és az elmélet közötti szakadékról, a kis- és középvállalkozások lehetőségeiről, a virtuális gyártási tér és az AI adta potenciálról.

Vendégeink voltak: 
Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari Egyesület
Balán Péter, branch manager, Mitsubishi Electric Europe B.V. Magyarországi Fióktelepe
Makkai Csanád, Manufacturing Engineering Director, NI Hungary Kft.
Pinczés Balázs, HR igazgató; elnök, Magyarországi HR-Network Egyesület 
Virág Aladár, szaktanácsadó-szakértékesítő, 4iG Nyrt.
Ács István, ügyvezető igazgató, Bosch Rexroth Kft.

Váncza Józseffel, a SZTAKI mérnöki üzleti intelligencia kutatólabor vezetőjével és Sári Richárddal, a Robot-X Hungary Kft. oktatóközpontjának vezetőjével beszélgettünk a robotok ipari alkalmazásokban, hadiiparban, mezőgazdaságban betöltött szerepéről. A történelmükön túl a jövőbeli felhasználási módokat, a kollaboratív robotok térhódítását és az emberi munkára gyakorolt hatását tekintettünk át. Betekintettünk a jövő gyárába, ahol az emberi egészségre veszélyes munkafolyamatokat már teljes egészében robotok végezhetik.

Kialakítható érzelmi viszony egy robottal? Félnünk kell a robotoktól? A gyárakban nemsokára már csak robotok fognak dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre te is keresed a választ, hallgasd meg az epizódot.

Szőke Zoltánnal, a magyarországi Bosch automatizált vezetés fejlesztéséért felelős alelnökével és dr. Szalay Zsolttal, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjével, a ZalaZONE járműipari tesztpálya kutatási és innovációs vezetőjével beszélgettünk az önvezető autózás magyarországi fejlesztéseiről és kihívásairól.

A témát két irányból jártuk körül: a privát felhasználók és a mobilitási szolgáltatók oldaláról. Beszéltünk az időjárás, az utak szerkezete és az útburkolati jelekhez kapcsolódó technológiai kihívásokról, hiszen ezek mind befolyással vannak az önvezető rendszerek működőképességére. Kitértünk a magyarországi együttműködésekre, a hazai fejlesztők szerepére, konkrét projektekre és a ZalaZone funkcióira is. Felvetődött a technológia egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott kérdésköre is: az önvezető autózás törvényi hátterének megalkotása és az ehhez kapcsolódó nehézségek.

Megismerkednél testközelből is az önvezetőautó-fejlesztéssel? Hallgasd meg adásunkat!

Az RPA (robotic process automation – robotizált folyamatautomatizálás) már jónéhány éve létező eljárás a szoftveres munkafolyamatok világában, azonban a különféle üzleti területeken csak az elmúlt években kezdett elterjedni. Adásunkban Marjai Viktor (senior RPA fejlesztő) és Krizsán Olivér (HeroBot Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója) segítségével lerántjuk a leplet a robotizált folyamatautomatizálás titkairól! Beszélünk arról, hogy pontosan mi is ez az eljárás, hogyan működik, milyen területeken használható sikeresen. Megnézzük, hogyan kezdhető el ezeknek az eszközöknek az implementációja, mennyi idő és költség takarítható meg velük, miért jó, ha a korábban emberi kéz végezte feladatokat átadjuk a szoftverrobotoknak és a humán munkaerő más, sokkal érdekesebb területekre fókuszálhat.

Adásunkban Farkas Zsolt segítségével öntünk tiszta vizet a pohárba a szoftverfejlesztésről és a szoftverfejlesztőkről kialakult elképzelésekkel kapcsolatban. 

Megnézzük egy programozó napját közelebbről. Beszélünk a hatékony projektmenedzsment fontosságáról, és arról is, hogy milyen informatikusra van szükség manapság, mitől lesz igazán programozó valaki. Megválaszoljuk a következő kérdéseket: Mi történik egy elavult szoftverrel? A jövőben mesterséges intelligencia írja majd a programokat? Miért lett olyan sikeres a Tesla, ha alapvetően nem klasszikus autógyártó cég? 

A mindennapjainkat átszövő szoftverek létrejöttének társadalmi, gazdasági és persze technológiai oldalát is megismerheted adásunkban.

Ugyan a 3D-nyomtatásos technológiákat még az 1980-as években szabadalmaztatták, mégis közel 30 év kellett ahhoz, hogy elterjedjenek a köztudatban és széles körben használni kezdjék azokat. Ma már szinte bárki hozzájuthat egy készülékhez és gyakorlatilag legyárthat vele bármit, ami a saját kútfőjéből kipattan.

Az adásban nem csak a jelenlegi felhasználási módokról beszélgetünk, de kitekintünk a közeljövőre is, amikor a Mars kőzetéből nyomtatunk épületeket a kolóniák számára vagy egy transzplantációs műtéthez hozunk létre élő szervet 3D-nyomtatással.

Izgalmas jövő? Nincs is olyan messze, hallgasd meg epizódunkat!

Az olvasás nem csupán a szépirodalmi regények fogyasztását jelenti. Olvasunk akkor is, amikor felszállunk a buszra és megnézzük a menetrendet. Olvasunk akkor is, amikor megnyitjuk a munkatársunk által küldött e-mailt, de akkor is, amikor a bevásárlóközpont mosdójában kihelyezett piktogramos tájékoztatóra nézünk. Az olvasás velünk van a nap minden órájában, a hét minden napján. De mi a helyzet az olvasás jövőjével?

Legújabb epizódunkban visszatérő vendégekkel beszélgettünk az olvasás jelenlegi aspektusairól és jövőbeli kilátásairól. Hódi Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Pedagógiai Intézetének adjunktusa és Tóth Edit, az MTA Képességfejlődés Kutatócsoportjának tudományos munkatársa segítettek eligazodni a rengeteg kutatás és trend között, ami az olvasás és az olvasó ember témáját illeti. Kiderül, hogy miért olvasunk egyre kevesebbet szórakozás céljából, miért fontos a gyerekeket másfajta megközelítésből motiválni az olvasásra, miért van a modern embernek két, párhuzamos olvasási technikája. Miért részei az emojik az írásbeli kommunikációnak, mi az a funkcionális analfabetizmus és milyen utópiák vagy disztópiák jelentek már meg az olvasás jövőjéről a világban.

A Marson víz után kutatnak, Csernobilban sugárzástérképeket készítenek, a nagyobb reptereken cipelik a bőröndjeinket vagy éppen az útbaigazításnál segítenek, de ipari alkalmazásuk is széleskörű. Ezek a robotok. Dudás Dáviddal, a Revolution Robotics fejlesztési vezetőjével a robotok múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Adásunkban a robotika szinte összes alkalmazási területét érintjük. Beszélünk az első humanoid robotokról és arról, hogy miért formáljuk őket saját képmásunkra. Megtudjuk, hogy miért nevezik a 90-es éveket a robotok romantikus korszakának, és arról is szót ejtünk, milyen szerepe lehet a robotikának az oktatásban. ASIMO, Sony Aibo, Boston Dynamics Spot. Ismered őket? Akkor hallgasd meg az epizódot!

A kutatóközpont az Európai Űrügynökséggel számos közös vizsgálatban vett részt, míg az Aquanauta projekt az űrtevékenységek fejlesztését szolgálja és az asztronauta képzés területére fejlesztett olyan megoldásokat, amik az űrhajósok veszélyhelyzetben való fizikális- és pszichológiai reakciónak vizsgálatára képes. Ennek kapcsán beszélünk arról, hogyan lehetséges a Földön olyan közeget és helyzetet előállítani, ami az űrutazás során felmerülő lehetséges problémákat valósághűen szimulálja. Megválaszoljuk, milyen fizikai és szellemi nehézségekkel kell szembenézniük az űrutazóknak, hogyan küszöbölhetőek ki a radioaktivitás káros hatásai egy hosszabb utazás során?

Megtudhatjuk miért fontos új bolygókat megismernünk, milyen új technológiák jelentek meg az űrkutatásban és azt is, hogy hogyan lehetne az okostelefonok hálózatának mintájára felépíteni a csillagközi űrutazást.