Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Petcast. Az állati podcast

Petcast. Az állati podcast

Vissza

Petcast. Az állati podcast

Petcast. Az állati podcast

Gyerekek és család Házi kedvencek és állatok

Ha van kisállatod, tarts velem és vendégeimmel, hozd ki magadból a legjobb gazdit! Olyat, amilyet a veled élő kutya, cica, papagáj, hörcsög vagy egyéb kis kedvenc megérdemel. A Petcast az Állati jó gazdik Egyesület podcastcsatornája. A házigazda az egyesület elnöke, Haiman Éva újságíró. A műsorba olyan szakértő vendégeket hív, akik segítenek eligazodni a kedvencek tartásával, gondozásával, nevelésével, tanításával, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

Epizódok

1-10 megjelenítése a(z) 65 elemből.

Egyre több kutyánál egyre többféle viselkedési problémát tapasztalnak manapság a gazdik – mondja a Petcast podcast vendége, Sátori Ágnes állatorvos, viselkedésterapeuta. E mögött sokféle dolog húzódhat, de azt nagyon fontos tudni, hogy ha egy állatnak megváltozik a viselkedése, akkor annak az okát fel kell deríteni, mert magától a probléma nem fog megoldódni.

Vannak olyan viselkedésbeli változások, amelyeket szervi betegségek vagy az azokhoz társuló fájdalom okoz. Ezt a kutya egészsége érdekében különösen fontos felismerni. De az is lehet, hogy pszichés problémáról van szó, amilyen mondjuk a szeparációs szorongás vagy a zajfóbia. Attól függően, hogy hol a viselkedésprobléma gyökere, állatorvos, tréner vagy viselkedésterapeuta lehet a gazdi segítségére. És lehet, hogy a gazdinak is tennie kell azért, hogy a helyzet pozitív irányba változzon.
Amikor belenyúlunk egy viselkedés alakításba, akkor rendszerszinten változtatunk, tehát mindenkit változtatunk valamennyire, ha mást nem, akkor a gazdának a gondolkodását” – mondja Sátori Ágnes, aki sok jó példát is lát az állattartók részéről, de negatívokat is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: „Ha kutyát tartunk, felelősséggel jár, ha macskát tartunk, ha madarat, minden állat felelősséggel jár, nem kötelező.”

Jó hír a gazdik számára, hogy az, amit mi viselkedésproblémának tartunk, korántsem mindig az. Előfordul, hogy csak a gazdi nem tudja, hogy például a területvédelem és ennek kifejezésére az ugatás alapvető ösztöne a kutyának. Ettől persze még lehet zavaró, és bizonyos korlátok közé szorítható, de azt tudni kell, hogy alapjáraton ez természetes velejárója a kutyatartásnak.


Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Hurrá, itt a nyár, és bár a kutyások közül sokan viszik a kedvencüket is magukkal nyaralni, van, aki nélküle szeretne pihenni, vagy valamiért nem viheti őt magával. A Petcastban most azt járjuk körbe, hol tudhatjuk ilyenkor a legnagyobb biztonságban a kutyusunkat. Székely Daniella kutyatréner és viselkedésterapeuta lesz ezekben a kérdésekben a hallgatók segítségére.

Vele beszéljük át, hogy

  • milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon egy gazdinak a kutya elhelyezésére, ha nélküle menne pihenni,
  • milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a panziónak, a szitternek, a rokonnak vagy ismerősnek a kutya szempontjából,
  • ha családtagnál helyezzük el a kutyát, mit mérlegeljünk,
  • hogyan válasszunk szittert, panziót, egyáltalán, milyen szabályozás vonatkozik rájuk,
  • milyen egészségügyi szempontokat vegyünk figyelembe,
  • hogyan készítsük fel a kutyát a panzióra, a szitterrel való együttlétre,
  • idős, krónikus beteg, esetleg szeparációs szorongó kutyánál mire figyeljünk.

Természetesen, kitérünk arra is, meg tud-e sértődni a kutya ránk, amiért nélküle megyünk nyaralni. (Spoiler: nem, sőt, fontos, hogy időnként úgy pihenjünk, hogy az minden szempontból feltöltődést jelentsen, mert akkor tudunk róla is igazán jól gondoskodni.)

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Sokféle viselkedést mutathatnak a macskák, amit mi, emberek nehezen tolerálunk, vagy nem értünk. És van viselkedési probléma, aminek akár betegség is állhat a hátterében. A jelölés, a rombolás, vagy a kényszeres tisztálkodás is ezek közé tartoznak.

Sátori Ágnes állatorvos, viselkedési szakértő a Petcast vendége ezúttal, akivel átbeszéljük: milyen viselkedés teljesen természetes a macskák világában, mi az, ami problémás, és ezekkel mit tudunk kezdeni.

Ma már nem csak a kutyák, de a macskák gazdijai közül is egyre többen fordulnak viselkedésterapeutához. Egyrészt sokkal többen tartanak macskát. Másrészt nagyon másképp, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt. Harmadrészt a környezet, amelyben mi és ezzel kedvenceink élnek, nagyon messze áll már a természetestől.  
Az állandó zaj például nagyon megviseli a cicák idegrendszerét, hiszen ők nálunk sokkal jobban hallanak, ezért gyakori a stressz. Ezt magunk is előidézhetjük, ha mondjuk alig vagyunk otthon, és azt gondoljuk, jó ötlet még egy macskát vinni az addig egyedüli mellé, hogy ne legyen egyedül.
Sátori Ágnes azt mondja, a macskák leggyakoribb viselkedési problémái nem feltétlenül azok, amikkel hozzá fordulnak. A durva játékot a gazdival például sokan tolerálják, pedig nem kellene, sőt! Ellenben például a karmolászás vagy az éjszakai vadászat sok macskatartót kiakaszt, pedig ezek a macskák természetes viselkedési készletéhez tartoznak, hiszen ragadozók.

Az adásból kiderül többek között még az is, hogy:

  • milyen viselkedési zavarokkal fordulnak manapság a legtöbbször terapeutához,
  • ezeknek milyen pszichés vagy akár testi problémák állhatnak a hátterében, 
  • idős cicáknál hogyan változik a viselkedés,
  • milyen emberi viselkedést tűrnek nehezen a macskák,
  • milyen módszerekkel tudjuk csökkenteni a stresszt a macskáknál,
  • hogyan tudjuk hozzászoktatni a cicusokat az állatorvosi látogatáshoz,
  • milyen módon tudjuk ingerekkel gazdagítani a macskák környezetét,
  • milyen módon lehet zökkenőmentessé tenni több cica együttélését,
  • nevelhető, tanítható-e a macska annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen az együttélés vele.

Akinek macska van az otthonában, annak ez az adás kifejezetten ajánlott. Aki pedig csak szereti a cicákat, az is hallgassa meg, mert sokat lehet belőle tanulni.  

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Mit tegyen, tehet, aki kutyát, cicát vagy más kisállatot talál? Hová forduljon, akinek elveszett a cicája, a kutyája, esetleg biztosan tudja, hogy ellopták? Ezeket a kérdésekre keresem a választ két vendégemmel: Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával és Némedi Edina állatmentővel, az Állatmentő Szolgálat önkéntesével. Az adásból többek között kiderül, hogy aki állatot talál és nem szeretné sorsára hagyni, az jó, ha tudja: ezzel felelősséget vesz magára, jogi és akár anyagi értelemben is. Meg például az is, hogy ha pénzt akarnak kérni ellopott cica, kutya visszaszolgáltatásáért, akkor első körben a rendőrséghez kell fordulni és feljelentést tenni. Mert nemcsak állat eltulajdonítása, de a zsarolás is bűncselekmény. Beszélünk az adásban emellett egyebek mellett arról is:

• milyen lépéseket tegyünk, mire készüljünk talált kutya, cica esetén,

• kihez fordulhatunk ilyenkor, • mit tegyünk, ha sérült a macska, a kutya,

•miket tartsunk ilyen esetekre esetleg az autóban,

• hogyan óvhatjuk mentés közben saját testi épségünket,

• kihez fordulhatunk, kiktől várhatunk segítséget az állatmentésben,

• mi a teendő, ha a saját kis kedvencünk veszett el, és mi, ha tudjuk, hogy ellopták?

Akár gyakorló gazdi valaki, akár „csak” állatszerető, jó, ha tisztában van ezekkel a kérdésekkel, hogy saját vagy más cicájának, kutyájának is érdemben tudjon segíteni.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Sokan tartanak vagy akár félnek is a kutyáktól, de vannak, akik egyenesen rettegnek tőlük, ők a kinofóbiások. Akik ebben szenvednek, nem egyszerűen félnek, hanem olyan szinten szoronganak és rettegnek a kutyáktól,  hogy akár már a látványuk is szapora szívverést, izzadást, légszomjat, a tudat beszűkülését, halálfélelmet vagy akár eszméletvesztést okozhat náluk.

A Petcast vendége az emberek és a kutyák viselkedésének is avatott szakértője: Bérdi Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, kutyás terapeuta, akivel átbeszéljük, hogy

· mennyire gyakori fóbia a kutyáktól való félelem

· milyen tényezők állnak a kinofóbia kialakulásának hátterében

· hogyan lehet kezelni a kinofóbiát

· hogyan NE neveljünk kutyáktól rettegő gyereket

· tényleg kiszagolják-e a kutyák a félelmet

· mit tehetünk, ha félünk a kutyáktól, de szeretnénk velük békében élni

· mit tegyünk kutyásként, hogy ne stresszeljük feleslegesen a rettegőket?

Annyit elárulunk, hogy Bérdi Fruzsina szerint akár kinofóbiáról, akár „csak” a kutyákkal szembeni kezelhetőbb félelemről van szó, az egyik legfontosabb, hogy megértsük a kutyák kommunikációját, a „testbeszédét”. Ez a gazdikra is igaz, mert sokszor ők maguk sincsenek tisztában a saját állatuk, vagy más kutyák jelzéseinek jelentésével.

Mivel ma már több háztartásban van kutya, mint amennyiben nincsen, nem elvárható az, hogy csak a kutyások alkalmazkodjanak, ahogyan az sem, hogy nem kutyások tűrjenek. A szakember szerint a békés egymás mellett élés ezen a téren is megoldható, a konfliktusok nagy része kommunikációval elkerülhető. Hallgass ide, ha szeretnéd, hogy ne féljenek mások a kutyádtól!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A társállatok örökbefogadása ma már abszolút benne van a köztudatban, és társadalmilag teljes mértékben elfogadott dolog. Viszont rengeteg kutya van, telítődött a piac, ami magával hozza azt, hogy csökken az érdeklődés, miközben a bajba jutott kutyák száma meg soha nem látott mértéket ölt. Erről is beszél Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője a Petcast különkiadásában, amit az örökbefogadó napon készítettünk. Az adásban megszólal a Noé-ba gyakorlatilag hazajáró állatvédőt, a Szurkolók az állatokért Alapítvány elnöke, Kapin Ricsi is, aki azt mondja, nagy a baj: nem lehet annyi állatot megmenteni, amennyit meg kéne menteni. Az aktuális menhelyi helyzetről a noés örökbefogadások vezető ügyintézőjével, Smolnár Piroskával is beszélgetünk, valamint két örökbefogadót is megkérdezünk. Hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az örökbefogadásról, elsősorban a menhelyi kutyák örökbefogadásáról szól ez az adás, amelynek vendége a 16 éve működő Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

Óvári András szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, mivel is jár egy kutya. „A legtöbben kész kutyát szeretnének: legyen szobatiszta, ne ugasson, menjen szépen pórázon, szeresse a gyerekeket, vagy esetleg a macskákat.” Ahogyan az adás vendége fogalmaz: az embereknek elsősorban elvárásaik vannak a kutyákkal szemben, és nem kötelezettségérzetük.

Az állatokat mentő civil szervezetek többségének azonban, ahogyan a Vigyél Haza Alapítványnak is, a mentvények biztos jövője, jóléte a legfontosabb. „Nem egyszer megkapjuk egy-egy sértődött jelölttől, hogy >inkább a menhelyen kuksoljon évekig az a kutya, minthogy nekem odaadnák<!? Mi meg azt mondjuk, hogy egy kutyát 15 évre adunk örökbe. Inkább legyen még egy-két hónapig nálunk. Pedig mi akkor tudunk egy másik kutyát megmenteni, ha egyet örökbe adunk, és annak a helyére máris jöhet egy másik.”

„A hozzánk kerülő kutyák már legalább egyszer csalódtak. Legalább egyszer kidobták őket, az utcán kószáltak, vagy meghalt a tulajdonosuk. A mi dolgunk, hogy megtanítsuk ezeket az állatokat újra bízni az emberekben…hogy meggyőződjünk arról, hogy jó helyre kerülnek. Mi csak családtagnak adunk örökbe.”

 Az adásban beszélünk arról, hogy

  • milyen feltételekkel fogadható örökbe kutya, cica a Vigyél Haza Alapítványtól és vannak-e kizáró okok,
  • miért csak ivartalanított állatot adnak örökbe
  • mi mindent érdemes mérlegelnie az örökbe fogadás – de ugyanígy a vásárlás előtt – a leendő gazdinak,
  • milyen költségekkel kell kalkulálni az évek során (az állattartás drága dolog!).

Meg arról is, hogyan látja a helyzetet Óvári András, aki szerint nincs mit szépíteni rajta: a kutyások társadalma egyre inkább kettészakad napjaink Magyarországán. A felelős állatbarátok a kutyát társként tartják, de sokak számára a kutya még mindig egy lecserélhető, eldobható valami. Ez is az oka annak, hogy a nagyvárosokon kívül még mindig rengeteg oltatlan, mikrochip nélküli kóbor kutya van, veszélyeztetve az embereket. Erre és ezzel együtt a menhelyek túlzsúfoltságára az igazi megoldást egy határozott ivartalanítási kampány jelentene. Csak azzal lehetne megszüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy annyi kutya születik, amennyit már lehetetlen gazdásítani.

Főleg, hogy közben az alapítványhoz érkező négy hívásból majdnem három nem arról szól, hogy elvinnének, hanem ellenkezőleg, leadnának egy állatot.  Vagy lecserélnék egy fiatalabbra. Esetleg két kisebbet bevinne és elvinne egy nagyobbért cserébe. „Gyakran kerülünk érzelmi zsarolásba, hogy >ha most maguk nem viszik el rögtön a kutyát, akkor kidobom, elaltatom, vízbe fojtom<…. Sajnos, egy egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek úgy gondolják, hogy a problémáikat valaki másnak kell megoldania.” – meséli Óvári András.

Hallgass ide, ha te felelős döntést akarsz hozni egy másik életről, és szeretnéd magadból kihozni a legjobb leendő gazdit!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A kóbor cicákat nem az ufók dobták le, és nem is lehet őket egyszerűen fellőni a Holdra, hogy eltűnjenek – fogalmaz szándékosan ironikusan ebben az adásban a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány elnöke és alapítója Daniela és Stefano Trebbi. Szerintük a kóbormacska-helyzet évről évre egyre rosszabb, már régen a 24. órában vagyunk.

Ennek egyik alapvető oka, hogy becslések szerint 2,5 millió macskát tartanak az országban, de a nagy részük nincs ivartalanítva, szabadon jár-kel és szaporodik. Így nem csoda, ha már 3 millióra (!) becsülik a gazdátlan cicák számát.

A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (MAVED), amelynek szlogenje „A megelőzés az igazi mentés” a kóbor macskák befogásával, ivartalanításával és szabadon engedésével próbál valamelyest enyhíteni a helyzeten. S hogy miért nem adnak minden befogott cicát örökbe? Azért, mert a 70-80 százalékuk már kóborkának született, nem, vagy csak rendkívül nehezen lenne az emberhez szoktatható. A számos önkéntes erőfeszítése ezért is egyfajta szélmalomharc, még akkor is, ha a segítségükkel tavaly ivartalanított 2300 cica – macskánként átlagosan tíz utóddal számolva – azt jelenti, hogy 23 ezer cicát mentettek meg attól, hogy az utcára szülessen betegségben és éhezésben.

Daniela és Stefano Trebbi szerint a kóbor cicák számának csökkentése érdekében alapvetően fontos, hogy az emberek megértsék az ivartalanítás fontosságát, és azt, hogy mit jelent a felelős macskatartás. Emellett szükség van arra is, hogy az állatvédelmet ne támogassák, hanem finanszírozzák, hiszen gyakorlatilag állami és önkormányzati feladatot látnak el azzal, hogy befogják és ivartalaníttatják a kóbor macskákat. A gazdás macskák ivartalanításába ugyanakkor az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a MAVED szerint, ahogyan teszik azt akár a szomszédos Romániában, mert ez egy drága műtét, amit sokan nem tudnak kifizetni.

A Petcast adásából kiderül még, hogy

  • miért nem lehet minden kóborkát örökbe adni
  • a MAVED által működtetett cicaörökbefogadás.hu weboldalon hány cica keres és talál gazdára
  • milyen feltételekkel lehet tőlük cicát örökbe fogadni
  • milyen alapvető tudnivalókra készítik el a leendő gazdikat
  • milyen módon jelölik a már ivartalanított kóborkákat, valamint, hogy
  • miként látják az állatvédelem jövőjét a Petcast macskás vendégei.

Tarts velünk, ha szeretnél igazán jó cicagazdik lenni, és ha szerinted sem lenne jó tovább növelni a kóbor macskák számát.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacskák jelentenek a vadmacskákra. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén. Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, hogyan tartjuk ma Magyarországon a házimacskákat. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Az eutanázia sötét oldaláról, a törvényellenesen végzett altatásról kezdtünk el beszélgetni a Petcast vendégével, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával, de aztán a magyar kisállattartás rideg valóságához jutottunk el.

Abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint (amelyet az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai végeztek, és amelyről két adással korábban már volt szó) a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

Az adás szakértő vendége elmondja, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az  állatorvos, ha ez kiderül, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecíliával arról is beszélünk, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek), vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat. Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00