Lewis Carroll: Alice csodaorszégban

fordító: Kosztolányi Dezső

felolvasó: Bereznay Éva

MVGYOSZ hangoskönyvek

"Lábánál megzizzent a fű, s a fehér Nyuszi surrant el, a közeli tóban a riadt Egér a hullámokat kavarva úszkált, s hallotta, hogy csörög a csésze-kanál Április Bolondjának meg a társainak soha véget nem érő lakomáján, hogy rikácsol a Királynő, aki szerencsétlen vendégei fejét leütteti..."

Kiválthatja a katarzist egy kiállítás? Tényleg vége van az időnek, ha „lemegy” a nap? Évezredek óta az időről gondolkodunk, ami sosem áll, a múltból jelen lesz, és a jövőből megint csak múlt. Jó hír: A budai Várban egy fantasztikus kiállításon meg tudják állítani az időt a látogatók! Az OSZK 23. csevejében Varga Bernadett-tel, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjével és két munkatársával, Túri Klaudiával és Szovák Mártonnal beszélgetett Az idők arcai kiállításról Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. 00:00 A Jeles napok tartalomszolgáltatásból indult a közös munka 02:28 Khronosz és Kairosz a kiállítás két vezetője 04:30 Demokratikus osztályértekezleten alakult a koncepció 05:35 A fából készült, fémnek tetsző időbáb 08:35 A műtárgykölcsönzés kulisszatitkai 10:40 Vidám és világos kiállítás, tehát sárga 13:43 17. századi holland éggömbön a változó égbolt 17:44 A sárga ovális iroda, vagyis a középső kiállítótér 20:04 Okosóra helyett gomblyukban hordható óra ketyeg a tárlóban 22:00 A feladatorientált időfelfogás 24:20 A nap körében a pompásan díszített Pannonhalmi Hóráskönyv 26:36 Remete Szent Antal fametszetei, ó, Jézusom, hol vagy? 28:11 A tárcsás asztronómiai csodakönyv 31:11 Hol van kinyitva a nürnbergi Biblia? 35:00 Liszt Ferenc elfoglalt volt 1876 februárjában, a naptára a tárlóban 38:00 Magántulajdon a katarzisos teremben 41:20 Időkút és a pontszerű idő

Az említett kiállított művek:
Perc szolga Budapest Bábszínház: https://babkatalogus.budapestbabszinhaz.hu/7-allami-babszinhaz-1949-1992/480-perc-szolga

Latin nyelvű éggömb, Amsterdam, 1630. OSZK Zirci Műemlékkönyvtár: http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=6

Biblia, Nürnberg, 1483. febr. 17.: https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2769802 Digitalizált másolat (München): https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb00025544?page=18,19

Regiomontanus naptáblája, 16–17. század MMKM Műszaki Tanulmánytár, https://epa.oszk.hu/00300/00342/00313/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2017_01_17-20.pdf

Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol..., Kraków, 1559.  https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2830488 Digitalizált másolat (OSZK): https://link.oszk.hu/uri/uri.php?URI=http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-151284

Liszt Ferenc zsebnaptára OSZK SZZT, ZH 3.5

Johann Lichtenberger, Prognosticatio, Ulm, 1488. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2767465

Digitalizált másolat (Wolfenbüttel): http://diglib.hab.de/inkunabeln/1-quod-3/start.htm, A műről:  https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/cimeliak/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_39_hu.html

Horae Beatae Mariae Virginis (Pannonhalmi Hóráskönyv), 1500 körül. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 118 I 43 https://konyvtar.osb.hu/hu/hirek/rejtett-kincseink-pannonhalmi-horaskonyv

Gomblyukba való óra, Svájc, 1910–1915. MMKM Műszaki Tanulmánytár

Dante Alighieri, La Commedia, Venezia, 1491. OSZK RNyT, Inc. 1241 https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2740336 Digitalizált másolat (Róma): http://digitale.bnc.roma.sbn.it/tecadigitale/libroantico/VEAE131887/VEAE131887/1

Lüszipposz Kairosz-reliefjének másolata Magántulajdon https://hu.wikipedia.org/wiki/Kairosz#/media/F%C3%A1jl:Kairos-Relief_von_Lysippos,_Kopie_in_Trogir.jpg

Kairoszt, a lehetőséget nyújtó időistent sok formában láthattuk felvillanni, ez a csonka kő a legkorábbi klasszikus ábrázolása. Keressük vonásait a mindennapi életben – és az ünnepiben is –, ha meglátjuk üstökét, ne habozzunk megragadni!

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.

Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.

Tartalom:

01.21 Könyvenként bővülő tartalom

01.50 Író és a téma találkozása

02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?

05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?

07.30 Ősnyomdászat

08.50 Típusok és osztályok

09.54 Idővel változó technika

13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?

15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?

18.50 Az európai adatbázis kutatása

21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia

23.45 Jelképek, elemek divatja

25.15 Csere, módosítás, újratervezés

27.10 A legutóbbi kötet tartalma

30.30 Jövőbeli tervek

32.30 Speciális terület

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás

04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák

05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?

06.00 Az Egressy család dagerrotípiái

07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?

09.53 A Petőfi-dagerrotípia

11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?

16.15 A korabeli képek készítésének körülményei

17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban

19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás

22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években

26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei

Fotótér: https://fototer.oszk.hu/

XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/

A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben

A 2017 novemberi rendezvényünk a fordítás témakörét járta körül: a fordító és a nyelv kapcsolatáról valamint a fordítás révén játékra alkalmat adó nyelvről hallhatott a közönség. Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki az Arany János-emlékévhez kapcsolódva Arany Shakespeare fordításairól, elsősorban az 1864-es Szentivánéji álom átültetéséről beszélt. Nádasdy úgy vizsgálta Arany fordítói eljárását tartalmi és formai szempontból, hogy maga is újrafordította a darabot.

Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán. Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping 04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light 06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel 08:20 A webes szerzői jog 11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai? 13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek 15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten 17:10 Digitális köteles példányok 18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása 21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban 24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK 26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/ Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.html Webscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scraping Videón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM

A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is. Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét? 03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát 08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót 09:20 Krleža magyarországi pályafutása 12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém 16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa 18:36 A bennfentes kívülálló 20:29 Hungarica, Germanica és Krleža 23:10 Krleža, az analóg wikipédista 27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben 30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként? 36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása 41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/ Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan

Tanár úr kérem [Hangoskönyv] / Karinthy Frigyes

felolvasó: Bakonyi Orsolya

URL: https://mek.oszk.hu/19100/19144

2024. január 31-én átadtuk a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját és bejelentettük, hogy Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a nemzeti könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztünk arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlék könyvtár felügyeletét. 00:30 Rózsa Dávid főigazgató köszöntője 04:11 Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára 09:55 Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész műsora 14:58 Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója 18:27 Borsa Gedeon archív felvételen 25:20 Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója 33:02 Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész műsora 54:04 Huszár Lőrinc zirci plébános szentelése 55:50 A Borsa-könyvtár átadása Az OSZK folyamatos fejlesztésekkel szolgálja meg a Ciszterci rend bizalmát, így első ütemben, 2021-ben a fenntartó minisztérium anyagi hozzájárulásával nagyszabású felújítást hajtott végre a könyvtár belső tereiben, majd 2023-ban a nagyterem galériája is megújult. A zirci könyvtár sorsának alakításában nagy szerepet játszott Borsa Gedeon (1923–2022) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, könyvtáros és bibliográfus. A magyar könyvtörténeti kutatások kiemelkedő alakjának személyes könyvtárát a műemlékkönyvtárnak adományozták örökösei. Mindezen tiszteletére 2024. január 31-én a Ciszterci Műemlékkönyvtár Barokk termében nagyszabású ünnepséget tartottunk. Az esemény megnyitásaként Rózsa Dávid főigazgató beszédében elmondta: „Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai mindig büszkeséggel és örömmel tekintettek a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárra. A hely történetét a meg- és fenntartó gyakorlatokon túl azok az ünnepek is írják, amelyek hozzájárulnak az emlékezéshez.” Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára személyes hangvételű beszédében kiemelte, hogy a két intézmény együttműködése inspiráló a közgyűjteményi szakemberek számára. Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója történeti áttekintést adott a megjelentek számára. A beszédeket, valamint a Borsa-könyvtár és a kisgaléria átadását követően Huszár Lőrinc zirci plébános áldotta meg a helyszínt. A rendezvény hangulatához Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész barokk zeneszerzők műveiből összeállított műsorával járult hozzá.

A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfiszerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A nyelvemlékrészletek és a rendi krónika, a nagy pálos szónokok prédikációrészletei, valamint Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc művei és a hozzájuk kapcsolódó szövegek mellett Martinuzzi Fráter György robusztus alakja is feltűnik a kötetben. A küzdelmes 20. századot mutatják be a pálos atyák emlékirataiból válogatott szemelvények. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány!

A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban.Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

A Magyar Pálos Rend és az OSZK évtizedes együttműködésének újabb eredményeként megjelent a Pálos olvasókönyv. A több mint 750 oldalas irodalmi antológia az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfiszerzetesrend történetét, kiemelkedő alakjait mutatja be irodalmi szemelvények és teljes művek segítségével.

Tartalom:

01:32 Egy pódiumműsorral kezdődött minden 03:47 Kis magyar pálos rendtörténet 06:11 A kihullott pálos emlékezet 07:44 Miért olvassunk olvasókönyvet? 09:50 Jelentős pálos szerzők 12:53 Visszatekintve egyértelmű a könyv szerkezete 15:52 Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget 17:05 Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán 22:37 Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet 25:00 Fráter György-fejezet 29:04 Az egyes fejezetek nehézségeiről 30:47 A szónoklatok kapcsán, az élőszót hozzá kell képzelni a szöveghez 36:56 Kortárs szerzőkből 39:26 Könyvbemutatós kulisszatitkok 42:30 Szabó József (1960–2024) A pécsi kiállítás honlapja: https://paloskiallitas.oszk.hu/ A kötet megrendelhető: https://oszk.hu/kiadvany/palos-olvasokonyv Hír a kötet megjelenéséről: https://oszk.hu/hirek/megjelent-palos-olvasokonyv