2012-ben vendégünk volt Csorba László történész, egyetemi docens, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója. Az érdeklődők Kossuth és Széchenyi vitája – 170 évvel később címmel hallhattak előadást. Fogadóórák az OSZK-ban – Vendég-szaktájékoztatók az olvasótermekben címmel 2011-ben programsorozat indult az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató Osztályán, melynek keretében heti rendszerességgel jeles egyetemi oktatókat, szakembereket kértünk fel egy-két órás irodalomtudományi, történettudományi, nyelvészeti, társadalomtudományi, néprajzi és művészettörténeti szaktájékoztatásra.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról.

Tartalom:

01:23 A kutatócsoport története

01:58 Papirusz, pergamen, papír

03:50 Híres magyar kódexek

04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek

08:30 Feltáratlan kódextöredékek

12:04 A kódextöredékek tartalma

16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei

19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek

21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban

28:58 Mikor készült?

30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók)

34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása

38:20 Fizikai vizsgálat

39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket?

42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről

44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára

50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis

Tartalom:

01:20 Mit kutathat egy kutató? Hogyan lettek csoporttagok a középkorászok?
05:19 Kutatótársak közösen, vagy önállóan?
06:21 Az írásbeliség fehér foltjai
07:31 Kódextöredékek jelentkezését várjuk
09:40 Látványos töredékektől a széthullott kötéstábláig
11:50 Középkorász-fogalommagyarázat
13:40 Újkori számadáskönyv kötésében talált töredékek
18:20 Konferenciás kérdések
22:12 Doktori védésről is beszéljünk, egy kiszivárgott jelentés megsemmisítendő könyvekről
24:50 A kolduló rendek rivalizálása
30:43 A történetírás története a kora újkorban
37:38 A mesterséges intelligenciát sem hagyhattuk ki

Az 1994 óta minden évben a University of Leeds szervezésében megrendezett International Medieval Congress idén is több mint kétezer középkorászt szólított meg a világ minden tájáról 2024 júliusában. A fennállásának ötvenedik évét ünneplő kutatócsoport, amelynek 2002 óta könyvtárunk ad otthont, a harmincadik, jubileumi kongresszuson első ízben képviseltette magát.

Hende Fanni, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató előadásában egy olyan töredékcsoportot mutatott be, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Magyar Kamara Archívumában őrzött két, kora újkori számadáskönyv kötéstáblájából került elő.

Orsós Julianna, kutatócsoportunk tudományos munkatársa előadásában a Domonkos-rend késő középkori válságáról, a rendtartomány felbomlásáról és Teutonia tartományba történő beolvadásáról beszélt.

Tomkó Zoltán, kutatócsoportunk szerződéses munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának doktorandusza, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport, illetve az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja egy diplomácia- és kommunikációtörténeti szekcióban mutatta be kutatási eredményeit.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról.

Tartalom:

01:23 A kutatócsoport története

01:58 Papirusz, pergamen, papír

03:50 Híres magyar kódexek

04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek

08:30 Feltáratlan kódextöredékek

12:04 A kódextöredékek tartalma

16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei

19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek

21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban

28:58 Mikor készült?

30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók)

34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása

38:20 Fizikai vizsgálat

39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket?

42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről

44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára

50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis

Az OSZK 24. csevejében Török Máté előadóművész, fotográfus, grafikus volt vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan fér össze három különböző művészeti terület egy életútban. Török Mátét nehéz lenne röviden bemutatni, hiszen egy reneszánsz emberhez hasonlóan sokoldalúan tehetséges.

Arról beszélgettünk, hogyan fér össze ennyi minden egy életútban. Aki kérdez, Ujhelyy Attila, az OSZK kommunikációs munkatársa, a felvételt Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom:
01:30 „Minden belefér az időmbe” 

03:40 Zenész gyermekkor 😊 

04:50 Grafika, OSZK, borító 

06:50 Kedvenc projektek 

08:20 Az idő arcai kiállítás: világos terek, logotípia, verziók 

12:15 A Jeles napok tartalomszolgáltatás aktualizálása 

15:10 Misztrál együttes: „A gondviselés a verséneklés felé vitt” 

19:30 „Maradtunk azon az úton, amit kitűztünk.” Siker és Kossuth-díj 

21:22 Versénekmondó program 

24:04 Pálos-projekt 

26:10 Közeljövő: Petőfi-összeállítás

2024. május 16-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapítói terében tartott sajtótájékoztató alkalmával mutatták be a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon legújabban közzétett corvinákat. 

Az OSZK mint a magyar írott kulturális örökség őrzője, kiemelt figyelmet fordít Hunyadi Mátyás király (1458–1490) szellemi örökségére, a Corvina könyvtár kódexeire és ősnyomtatványaira; fontos feladatának tekinti a nagy hírű reneszánsz uralkodói gyűjtemény emlékezetének ápolását. Több mint húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, amely folyamat azóta már rendkívül sok új eredményt hozott. 2022 tavaszán a projekt új lendületet kapott, amikor az OSZK a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és azóta folyamatosan gyarapítja a hiányzó corvinák digitális másolatait.  

Lewis Carroll: Alice csodaorszégban

fordító: Kosztolányi Dezső

felolvasó: Bereznay Éva

MVGYOSZ hangoskönyvek

"Lábánál megzizzent a fű, s a fehér Nyuszi surrant el, a közeli tóban a riadt Egér a hullámokat kavarva úszkált, s hallotta, hogy csörög a csésze-kanál Április Bolondjának meg a társainak soha véget nem érő lakomáján, hogy rikácsol a Királynő, aki szerencsétlen vendégei fejét leütteti..."

Kiválthatja a katarzist egy kiállítás? Tényleg vége van az időnek, ha „lemegy” a nap? Évezredek óta az időről gondolkodunk, ami sosem áll, a múltból jelen lesz, és a jövőből megint csak múlt. Jó hír: A budai Várban egy fantasztikus kiállításon meg tudják állítani az időt a látogatók! Az OSZK 23. csevejében Varga Bernadett-tel, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjével és két munkatársával, Túri Klaudiával és Szovák Mártonnal beszélgetett Az idők arcai kiállításról Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. 00:00 A Jeles napok tartalomszolgáltatásból indult a közös munka 02:28 Khronosz és Kairosz a kiállítás két vezetője 04:30 Demokratikus osztályértekezleten alakult a koncepció 05:35 A fából készült, fémnek tetsző időbáb 08:35 A műtárgykölcsönzés kulisszatitkai 10:40 Vidám és világos kiállítás, tehát sárga 13:43 17. századi holland éggömbön a változó égbolt 17:44 A sárga ovális iroda, vagyis a középső kiállítótér 20:04 Okosóra helyett gomblyukban hordható óra ketyeg a tárlóban 22:00 A feladatorientált időfelfogás 24:20 A nap körében a pompásan díszített Pannonhalmi Hóráskönyv 26:36 Remete Szent Antal fametszetei, ó, Jézusom, hol vagy? 28:11 A tárcsás asztronómiai csodakönyv 31:11 Hol van kinyitva a nürnbergi Biblia? 35:00 Liszt Ferenc elfoglalt volt 1876 februárjában, a naptára a tárlóban 38:00 Magántulajdon a katarzisos teremben 41:20 Időkút és a pontszerű idő

Az említett kiállított művek:
Perc szolga Budapest Bábszínház: https://babkatalogus.budapestbabszinhaz.hu/7-allami-babszinhaz-1949-1992/480-perc-szolga

Latin nyelvű éggömb, Amsterdam, 1630. OSZK Zirci Műemlékkönyvtár: http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=6

Biblia, Nürnberg, 1483. febr. 17.: https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2769802 Digitalizált másolat (München): https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb00025544?page=18,19

Regiomontanus naptáblája, 16–17. század MMKM Műszaki Tanulmánytár, https://epa.oszk.hu/00300/00342/00313/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2017_01_17-20.pdf

Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol..., Kraków, 1559.  https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2830488 Digitalizált másolat (OSZK): https://link.oszk.hu/uri/uri.php?URI=http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-151284

Liszt Ferenc zsebnaptára OSZK SZZT, ZH 3.5

Johann Lichtenberger, Prognosticatio, Ulm, 1488. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2767465

Digitalizált másolat (Wolfenbüttel): http://diglib.hab.de/inkunabeln/1-quod-3/start.htm, A műről:  https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/cimeliak/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_39_hu.html

Horae Beatae Mariae Virginis (Pannonhalmi Hóráskönyv), 1500 körül. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 118 I 43 https://konyvtar.osb.hu/hu/hirek/rejtett-kincseink-pannonhalmi-horaskonyv

Gomblyukba való óra, Svájc, 1910–1915. MMKM Műszaki Tanulmánytár

Dante Alighieri, La Commedia, Venezia, 1491. OSZK RNyT, Inc. 1241 https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2740336 Digitalizált másolat (Róma): http://digitale.bnc.roma.sbn.it/tecadigitale/libroantico/VEAE131887/VEAE131887/1

Lüszipposz Kairosz-reliefjének másolata Magántulajdon https://hu.wikipedia.org/wiki/Kairosz#/media/F%C3%A1jl:Kairos-Relief_von_Lysippos,_Kopie_in_Trogir.jpg

Kairoszt, a lehetőséget nyújtó időistent sok formában láthattuk felvillanni, ez a csonka kő a legkorábbi klasszikus ábrázolása. Keressük vonásait a mindennapi életben – és az ünnepiben is –, ha meglátjuk üstökét, ne habozzunk megragadni!

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.

Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.

Tartalom:

01.21 Könyvenként bővülő tartalom

01.50 Író és a téma találkozása

02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?

05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?

07.30 Ősnyomdászat

08.50 Típusok és osztályok

09.54 Idővel változó technika

13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?

15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?

18.50 Az európai adatbázis kutatása

21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia

23.45 Jelképek, elemek divatja

25.15 Csere, módosítás, újratervezés

27.10 A legutóbbi kötet tartalma

30.30 Jövőbeli tervek

32.30 Speciális terület

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás

04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák

05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?

06.00 Az Egressy család dagerrotípiái

07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?

09.53 A Petőfi-dagerrotípia

11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?

16.15 A korabeli képek készítésének körülményei

17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban

19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás

22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években

26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei

Fotótér: https://fototer.oszk.hu/

XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/

A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben