• Mi okozhat fejtörést egy frissen kinevezett főkönyvelőnek az adóhatósági vizsgálatokon túl?
• Mire figyeljen, hogy ne vigyék bele illegális dolgokba?
• Gyakran kell új szoftverekre átállni?
• Tőle várják majd, hogy ne kelljen annyi adót fizetni?
• Mit tegyünk, ha az introvertált kollégák ódzkodnak attól, hogy felhívják a társosztályokat?
• Visszaélhetnek a kezdők tapasztalathiányával?

Podcast műsorunk legújabb adásában ezekről is beszélgettünk Tóth Zoltánnal, aki az orvosi és gyógyszeripari eszközökkel foglalkozó B. Braun cégcsoport pénzügyi igazgatója és főkönyvelője, emellett Könyvelési vezető című élő, online képzésünk előadója. Arról, hogy miért ne a legolcsóbb könyvelőt válasszuk, blogunkon itt olvashatsz.

A gazdasági és a technológiai változások a logisztika világát is érintik – legyen szó válságról, növekedésről, robotizációról vagy éppen zöldenergiára való átállásról. De mi igaz a jövendölésekből, és hogyan tud felkészülni egy logisztikus a jövő kihívásaira? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Bozsó Dénessel, aki Head of Order Fulfillment Planning Europe munkakörben dolgozik a Nokiánál, a Labánál pedig a Logisztikai menedzsment kurzus oktatója. Izgalmas szakmai cikkekért, interjúkért csekkoljátok blogunkat, a Laba Tartalomgyárat is!

Balkányi Péter senior e-learning szakértőt, a Klippe Learning alapítóját, ügyvezetőjét, a Képzéstervezés a gyakorlatban kurzusunk okatóját többek között arról faggattuk, hogy kiből lesz jó képzéstervező, mik a legújabb trendek a tananyagfejlesztés világában, és hogy mi az, amivel a legjobban felidegesíthetünk egy tanulót. De az is előkerül, hogy túlzásba lehet-e vinni a gamificationt.

Csekkoljátok blogunkat, a Laba Tartalomgyárat is, ahol rengeteg inspiráló szakmai cikket, interjút olvashattok üzletről, marketingről, vállalkozásról vagy például a projektmenedzsmentről is!

Miért nem egyenlő a mesterséges intelligencia a ChatGPT-vel? Kiben bíznak jobban az emberek, a gépi orvosban vagy az igaziban? És milyen kockázatokkal járhat az AI használata az üzleti életben? Koltai Balázs AI-szakértővel, az Üzleti AI képzés vezetőknek kurzusunk oktatójával beszélgettünk.

Balázzsal a képzése kapcsán írott interjút is készítettünk, ez itt olvasható. Blogunkon a mesterséges intelligencia üzleti hatásaival és felhasználásával ebben és ebben a cikkünkben is foglalkoztunk, nemrég pedig az Evolut Ügynökség tulajdonosa állított össze egy 32-es toplistát a gépagyat használó szolgáltatásokról cégeknek, vállalkozásoknak.

Mit adhat egy pénzügyi-számviteli ügyintéző kurzus a diplomásoknak? Számít egyáltalán a papír? És mennyire kell félni ebben a szakmában az AI-tól? Egy tapasztalt pénzügyi szakember, Felső Péter volt a vendégünk, aki a Versele-Laga Hungary Head of Finance and Administration pozicióját tölti be, emellett a Pénzügyi-számviteli ügyintéző kurzusunk oktatója. Ajánljuk a blogunkról a controller feladatairól szóló interjúnkat is.

És be lehet kerülni ebbe a világba sportolói múlt, esetleg kapcsolatok nélkül is? Erről és sok másról beszélgettünk oktatónkkal, Solti Lászlóval.

Vendégünk volt Solti László, a Sportmenedzsment kurzusunk oktatója, aki pályafutását élsportolóként kezdte, maratoni kajakosként kétszeres Európa-bajnok, egyszeres világbajnok és kilencszeres magyar bajnoki címet tudhat magáénak. Aktív sportolói pályafutása végén kezdett sportvezetéssel foglalkozni, 2021-től a Csömöri Sport és Szabadidő-szervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az adásban a következő kérdéseket tettük fel neki:

[0:46] Van olyan sikeres sportmenedzser, aki nem volt sportoló?

[05:51] Milyen karrierlehetőségek vannak ebben a szakmában?

[11:53] Az ELTÉ-n, a Testnevelési Egyetemen és más egyetemeken is lehetőség van arra, hogy valaki sportmenedzseri mesterdiplomát szerezzen. Kinek való ez, és kinek inkább az, hogy mondjuk a Laba kurzusát végezze el?

[15:26] Mikor az interjúra készültem, találtam egy 10 éves cikket egy HR-es oldalon, ami arról írt, hogy a sportmenedzsment Magyarországon még gyerekcipőben jár. Ott azt írták, hogy amiért nem piacképes Magyarországon ez a szakma, „az a bizalmatlanság, mohóság, a mindentudás hite, vagy leginkább az a tény, hogy valaki csak akkor fordul sportmenedzserhez, ha kizárólag csak a sportra akar koncentrálni.” Mennyit változott ez a helyzet az elmúlt 10 évben?

[18:03] Miben különbözik a sportmenedzsment itthon és külföldön? Miben más a menedzser szerepe Észak-Amerikában, mondjuk egy NBA- vagy NFL-csapatnál, mint egy magyar csapatnál?

[19:34] Hogyan lehet kapcsolatokat építeni a sport világában, ha valaki kívülállóként érkezik ide?

[23:31] Aki egy bizonyos sportágat űzött, az menedzserként könnyen válthat egy másik sportágra? Például aki kajakozott, mint te, az milyen eséllyel fog például futballmenedzserként dolgozni?

[27:07] A kurzusodat olyanoknak is ajánljuk, akiknek kihívást jelent lépést tartani a legújabb digitális technológiákkal, trendekkel, szeretnék új stratégiákat elsajátítani. Mik ezek a trendek és technológiák a sportmenedzsmentben?

[28:45] A jó szervezőkészségen, analitikus gondolkodáson és diplomáciai érzéken kívül milyen készségek, képességek szükségesek a sikeres sportmenedzseri karrierhez?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Egyformaság vs. egyenlőség, imposztor szindróma, sisterhood – ezekről és más, nőket és női vezetőket érintő kérdésekről beszélgettünk oktatónkkal, Müller Diával.

Vendégünk volt a stúdióban Müller Diána, a Vodafone Hungary HR Business Partnere, a Női vezetők az üzleti világban és a Csapatvezetés mesterfokon kurzusaink oktatója. Diával a nők (és különösen a női vezetők) előtt álló karrierakadályokról, és ezek lehetséges leküzdési módjairól beszélgettünk, és ezekkel a témákkal kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel neki:

[0:36] Jellemzően milyen akadályok állnak a nők előtt, ha karrierépítésről van szó?

[02:55] Ha elsősorban a VUCA-világ, nem pedig maguk a nők felelősek azért, hogy nőként (pláne női vezetőként) nehezebb a munka világában érvényesülni, akkor hogyan segíthet ezen a helyzeten egy nőknek szóló kurzus? Nem lenne hasznosabb a cégek számára érzékenyítő tréningeket tartani?

[05:16] Sok szó esik manapság a személyes márka építésének fontosságáról. Másképp tud sikeres személyes márkát felépíteni egy nő, mint egy férfi?

[08:07] A fiatal, például a Z generációs nők is ugyanannyira alulértékelik a teljesítményüket, mint az idősebbek, vagy látszik ebben valami változás?

[09:37] Sokszor előfordul, hogy ugyanazért a vezetői viselkedésért, amiért például egy férfit „erélyesnek”, „erősnek” tartanak, addig egy nőt „főnökösködőnek” bélyegeznek, tehát nem fogadják el tőle ugyanazt a kritikát, tanácsot vagy utasítást. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni?

[13:03] Mi a véleményed a kvótarendszerről és az ehhez hasonló kezdeményezésekről?

[15:11] Mi a „sisterhood”? Tényleg segítik egymást a nők a munka világában? Vagy inkább csak jó lenne, ha segítenék?

[19:02] Az imposztor-szindróma főként a nőket érinti. Milyen eszközökkel lehet ezt legyőzni?

[21:03] Mit jelent az, hogy „legyünk egyenlők, de ne egyformák”?

[22:32] A kurzusban szerepel egy, „a hibrid világ hétköznapjai nőként” elnevezésű téma. Milyen kihívásokat jelent a hibrid munkarend egy nőnek, és hogy lehet ezeket kezelni?

[24:41] Van olyan női vezető, akire példaképként tekintesz?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Vocabulaba néven egy új, szakmai angolt tanító projekt indul a Labánál. A HR-szakembereknek szóló kurusunk oktatója, Kiss Orsolya elmondja, miben különbözik a kurzusa egy általános, vagy éppen egy üzletiangol-tanfolyamtól. Orsolyának a kurzusával kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel:

[0:55] Miért nem jó az, ha valaki HR-esként egy „mezei” B2 tanfolyamra iratkozik be egy HR-angoltanfolyam helyett? Ott nem tudná ugyanúgy felszedni azt a tudást, amivel sikeresen tudna interjúztatni, levelezni, külföldi kollégákkal kommunikálni?

[04:06] Mi a helyzet az üzletiangol-tanfolyamokkal, ezek sem felelnek meg egy HR-esnek?

[07:04] B1-es szintű angoltudással várják a jelentkezőket a kurzusra, de mi a helyzet a HR-tudással? Ezen a téren mekkora tapasztalatra van szükség?

[09:50] Milyen anyagokat használnak a kurzus oktatói? Ezek saját fejlesztésűek, vagy vannak olyanok (például tankönyvek), amikkel egy leendő résztvevő már korábban is találkozhatott?

[12:11] Sokan vannak, akiknél nem a nyelvtudás hiánya, sokkal inkább a gátlások azok, amik miatt nem mernek angolul megszólalni például egy online meetingen. Nekik hogyan tud segíteni ez a kurzus?

[13:41] Két másik szakember, Lukács-Kárpáti Dia HR-vezető és Erb Eszter toborzási szakértő is oktat a kurzuson. Nekik pontosan mi a szerepük?

[15:32] Az angolul tanulók sokszor mondják azt, hogy „engem a nyelvtan nem érdekel, én csak beszélni akarok.” Tényleg lehetséges komoly nyelvtantanulás nélkül előrébb lépni? Ezen a kurzuson mekkora szerepet kap a nyelvtan?

[20:51] Sokszor a kulturális különbségek ismerete legalább annyira fontos a külföldi kollégákkal való kommunikáció során, mint a nyelvismeret. Erről lesz szó a kurzus során?

[25:38] Fontos ma a munkaerőpiacon, hogy valaki akkreditált nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy ez csak egy régi beidegződés?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Kire és mire támaszkodik egy jó pénzügyi igazgató? Mennyire kell értenie az üzleti intelligenciához? És hogyan nevelje ki az utódját? A Podcast vendége Nagy Lóránd, a Pick Szeged Zrt. volt pénzügyi vezetője volt.

Lóránd harcedzett pénzügyi igazgató: dolgozott kis- és nagy cégeknél (a Pick mellett a Molnál és az E2-nél), jelenleg pedig a Tűzállótechnika Kft. és a Schneider Kft. cégvezetője. Nem utolsósorban pedig a Pénzügyi igazgató kurzusunk oktatója, a Podcast vendégeként pedig a következő kérdésekre válaszolt nekünk:

[1:17] Milyen a jó CFO? Mik a leggyakoribb tévhitek ezzel a szerepkörrel kapcsolatban?

[06:39] A pénzügyi igazgatónak rengeteg mindenhez értenie kell: számvitel, likviditásmenedzsment, kockázatkezelés, kontrolling, adóügyek – ezeket milyen mélységben kell ismerni, és van-e olyan, amit jobban kell, mint a többit? Másfajta tudásra van szüksége egy olyan CFO-nak, aki menedzser egy nagy cégnél, és egy olyannak, aki egy vállalkozás tulajdonosa?

[15:34] A CFO-ra sokan úgy gondolnak, mint aki a számokkal, adatokkal foglalkozik, és kevésbé emberekkel. Mennyire kell egy CFO-nak megtanulnia az emberek nyelvén? Mennyire kell otthon lennie például a HR-ben?

[18:43] Magyarországon is jobban keresik a cégek azokat a CFO-kat, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk, vagy ez még mindig egy amolyan „nyugati hóbort?”

[15:48] Be tudja majd váltani az Excel Steve Ballmer jóslatát, miszerint „a tömegeknek szóló üzleti intelligencia” lesz belőle? Vagy ez már meg is történt?

[20:13] A Forbes egy cikke szerint a gyorsan változó világban a Chief Financial Officereknek fel kell készülniük arra, hogy Chief Future Officerré váljanak – tehát fel kell készíteniük a cégüket azokra a kihívásokra, amikkel egy gyorsan változó világban azok szembenézhetnek. Mik ezek a kihívások 2024-ben, és hogyan lehet rájuk felkészülni?

[25:27] Valóban nehezebbé vált az elmúlt években CFO-vá válni? Ha igen, mi lehet ennek az oka?

[31:06] Mennyire érinti a CFO munkáját a digitalizáció? Ismernie kell például a legújabb üzletiintelligencia szoftvereket, trendeket, vagy elég, ha ezt a területet rábízza egy szakértő csapatra?

[35:09] Fontos része a CFO munkájának az utódja kinevelése”? Hogyan történik ez?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

A Podcast vendége ezúttal Herpai Levente, az OTP Bank létszámmodellezési vezetője, Excel-szakértő, az Excel haladóknak kurzusunk oktatója volt, akivel arról beszélgettünk, hogy hogyan teheti könnyebbé az életünket Excel magas szintű használata.

A konkrét kérdések, amikre az adásban választ kerestünk:

[0:33] Az Excel haladó funkcióihoz, például a makrók programozásához mennyire kell jónak lenni matekból?

[03:28] Mennyi előzetes tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki belevágjon egy haladó Excel-kurzusba?

[5:16] Igaz az az állítás, hogy még sok haladó felhasználó sem ismeri azokat a forradalmi eszközöket, amik az elmúlt években kerültek bele az Excelbe? Egyáltalán mik ezek az eszközök, és mire használhatók?

[10:30] Kinek érdemes haladó Excel helyett inkább Power BI-t tanulnia?

[15:48] Be tudja majd váltani az Excel Steve Ballmer jóslatát, miszerint „a tömegeknek szóló üzleti intelligencia” lesz belőle? Vagy ez már meg is történt?

[19:40] Feleslegessé teheti valaha a mesterséges intelligencia az Excel-tudást?

[23:05] Mi az az egy haladó Excel-funkció, amit mindenkinek érdemes lenne megtanulnia?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.