Az elképesztően érdekes világról és az emberi lélekről
Mit csinálnak a férfiak, amikor a nők nem látják őket? Mennyire agresszívek? Ha elmennek egymás mellett, morognak, mint a kutyák? Vagy csak a legerősebb alfahímek keménykednek, a gyengék pedig behódolnak? Miért volt a magyar történelem egyik legkeményebb csávója Balassi Bálint? Mi történik a konditerem öltözőjében? Mi kell ahhoz, hogy egy pasi bekerüljön a legmegveszekedettebb példányok közé? Mennyi igaz abból a rengeteg sztereotípiából, amiket nap mint nap hallani lehet?
Megdöbbentő, példátlan és néha riasztó eredményeket lehet elérni, ha valaki eléggé kitartó és maximalista. De ez gyakran azt is jelenti, hogy az illető kegyetlen akarnok. Mi a közös a Ragyogás-című klasszikus horrorfilben, Mahatma Gandhiban, egy rámenős családanyában és John Lennonban, valamint hogyan lehetett a tizenhatodik század végén előállítani az addigi legpontosabb csillagkatalógust? Ki azok, akik az emberiség és a hétköznapi ember legnagybb teljesítményei mögött állnak?
A társadalom pontosan tudja, vagy inkább ösztönösen érzi, hogy ezek az emberek viszik előre a dolgokat, kifogyhatatlan energiájukkal ráncigálják maguk után az átlagembereket, jó lelkeket, a tehetetleneket és a kényelmeskedőket. A legtöbben akkor is felnéznek rájuk, ha a lelkük mélyén viszolyognak vagy esetleg félnek tőlük. Sokan bálványozzák, mások gyűlölik őket.
A sok ezer érzéketlenné nyomorodott, sovány, éhező rab között van egy, aki nem adja meg magát a sorsának. Míg a többiek reményvesztetten, apatikusan botorkálnak az elviselhetetlen körülmények között, ő mindig éber, tettre kész, sőt, vidám. Megtalálja a módját annak, hogy megteremtse magának az emberhez méltó életkörülményeket.
Képzeljük csak el, micsoda látvány lenne, ha az Európai Parlament valamelyik bizottsága alatt egyszer csak leszakadna az emelet, és az egész társaság úgy, ahogy van, képviselőstül, politikusostul, öltönyöstül, kiskosztümöstül belezuhanna egy hatalmas, mély pöcegödörbe! Ez most nem valamiféle politikai tiltakozás, hanem felidézése azoknak a pillanatoknak, amikor 1184-ben gyakorlatilag pontosan ez történt a Német-Római Császárságban. És még csak nem is az úgynevezett “pöcegödör-incidens” bulvárértékére gondolok. Mert első pillantásra csak az van neki. Viszont ha alaposabban utánanézünk, sok érdekes vonatkozása van az ilyen, és ehhez hasonló eseményeknek. Erről szól a Második látásra-podcast harmadik epizódja.
Mitől félünk a legjobban a világon? A haláltól? Vagy van annál is fenyegetőbb dolog? Nézzük meg Kolumbusz Kristóf, az ősemberek vagy éppen egy valószínűtlenül termékeny, kényszeres naplóíró lelki világán keresztül.
Ebben a részben eljutunk egy 18. századi lincsléstől XVI. Lajos királyon és a Pandora-ekszereken át egészen a barbár módon lerombolt Manófalváig. A fő kérdés: miért dédelgetjük olyan majomszeretettel a kedvenc tárgyainkat?
Mi a Második látásra - podcast? Mi hívta életre? Miért mi vagyunk a legszerencsésebb generációk a világtörténelemben?