Min múlik a választópolgárok hite, miért bíznak jobban a választópolgárok a Távol-Keleten mint Közép-Európában? Ismerjük-e úgy a magyar történelem alapító atyáit, mint az amerikaiak a sajátjaikat? Mi fontosabb: a liberalizmus vagy a demokrácia, és létezhet-e többféle járható út?

A Máltai Tanulmányok idei harmadik számában Csizmadia Ervin az európai pártcsaládok és a magyar politika kapcsolatát vizsgálta, erről a dolgozatáról beszélgettünk.

Az eredeti tanulmány itt olvasható

Hogyan lehet kiépíteni a bizalmat ott, ahol már a családon belül sem mernek segítséget kérni egymástól? Alapozhatunk-e közös értékekre a magyar társadalomban és táplálhatjuk-e a kohéziót az állampolgárságra neveléssel? Közös úton, egymás terhét hordozva: a Máltai Tanulmányok szerzői együtt gondolkodtak a társadalom szövetének erősítéséről. Csizmadia Ervin hivatalos politológus, Kiss Gábor kánonjogász és Maszlag Fanni szociológus Zachar Péter történésszel beszélgetett.

A Máltai Tanulmányokban megjelent írások itt olvashatóak

Nemcsak az Ormánságra, de Közép-Európa számos más térségére is jellemző a vidéki szegénység és a cigányság összekapcsolódása - mondta el Ragadics Tamás szociológus, akivel az Öröklött hátrányok – Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei járás „felzárkózó” településein című munkája nyomán arról is beszélgettünk, van-e esély, hogy az egymásra szorultság szolidaritáshoz és összefogáshoz vezet a szegregált régiókban és megfordulhat-e az urbanizáció, visszatalálnak-e nagyobb arányban a városlakók a vidéki életbe?

❔ Lehet-e fenntartható, öngondoskodó jövője mindazoknak, akik számára a legerősebb kényszer jelen pillanatban a túlélés? Hogyan lehetne garantálni, hogy a leszakadó településeken élők gyorsabban fejlődjenek a többieknél, hogy esélyük legyen felzárkózni? Csökkenthető-e a kétmillió szegénységben vagy annak küszöbén élő kiszolgáltatottsága, és megszakítható-e az a folyamat, amellyel a nyomor újratermeli önmagát?
🎤 A felzárkózó települések múltjáról-jelenéről-jövőjéről beszélgettek folyóiratunk szerzői: Hajdu Krisztina, Kurucz Ildikó és Ragadics Tamás Érczfalvi András, a Trend FM műsorvezetője moderációja mellett.

A teljes lapszám itt olvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-2/

Hogyan él tovább a paraszti világ hierarchiája a mai magyar vidéken? Csak a forráshiányon múlik a szegregált falvak felzárkóztatása? Tanulhatunk-e Romániától vagy Lengyelországtól a vidék gondjainak orvoslását illetően? Mire számít a jövő évi önkormányzati választásokon Pálné Kovács Ilona akadémikus?

A Máltai Tanulmányok legújabb, a felzárkózó településekkel foglalkozó száma kapcsán beszélgettünk a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának politológus-jogász egyetemi professzorával.

Társadalmunk több mint fele függőnek tekinthető, ugyanakkor mi magunk adjuk a két-három évesek kezébe a mobilt.

Ugyanolyan veszélyes-e a szerencsejáték, mint a heroin? Lehet-e szorosabb kapcsolatunk a telefonunkkal, mint a házastársunkkal? A szorongás, a testünktől való elidegenedés vagy az unaloműzés visz leginkább bele a szenvedélybetegségekbe?
Addiktológus szerzőink: Kapitány-Fövény Máté, Marjai Kamilla és Szemelyácz János a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat vezetőjével, Frankó Andrással beszélgettek a Máltai Tanulmányok Szenvedélyhez láncolva című számáról ( bővebben:maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-1/ )

Aki megtörte a "ne érezz, ne bízz, ne beszélj" parancsolatát, és "szuperképességekre" tett szert: az örömhír vivője, Kovács András Péter, az addikcióval folytatott harc szószólója - a ⁠Máltai Tanulmányok⁠ legfrissebb, addikcióval foglalkozó számát bemutatva megtudjuk, mit mond a gyermekeinek a szenvedélybetegségekről, hogyan látja a tudományos munka szerepét a függőségek kezelésében és miként fogadta a társadalom, hogy ő nyíltan beszélt a traumatikus gyermekkori élményeiről. A témával foglalkozó lapszámunkat itt olvashatják: ⁠https://maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-1/⁠ Az addikció kérdéskörét egy kerekasztal-beszélgetésen járjuk körbe április 25-én Frankó András, Kapitány-Fövény Máté, Marjai Kamilla és Szemelyácz János részvételével: ⁠https://fb.me/e/2BVyjJgLj

Aki megtörte a "ne érezz, ne bízz, ne beszélj" parancsolatát, és "szuperképességekre" tett szert: az örömhír vivője, Kovács András Péter, az addikcióval folytatott harc szószólója - a Máltai Tanulmányok legfrissebb, addikcióval foglalkozó számát bemutatva megtudjuk, mit mond a gyermekeinek a szenvedélybetegségekről, hogyan látja a tudományos munka szerepét a függőségek kezelésében és miként fogadta a társadalom, hogy ő nyíltan beszélt a traumatikus gyermekkori élményeiről. A témával foglalkozó lapszámunkat itt olvashatják: https://maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-1/ Az addikció kérdéskörét egy kerekasztal-beszélgetésen járjuk körbe április 25-én Frankó András, Kapitány-Fövény Máté, Marjai Kamilla és Szemelyácz János részvételével: https://fb.me/e/2BVyjJgLj

Hogyan készülhetünk fel a "sikeres idősödésre"? Mi hátráltatja az idejében felállított demencia-diagnózist? Megoldást jelentenek-e elöregedő társadalmunkban a robotnővérek? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszol a Máltai Tanulmányok folyóirat szerzője, Gedeonné Dallos Rita, aki "A demenciaellátás innovatív irányai" című tanulmányt jegyzi lapunkban.

Lehet-e még nehezíteni a demenciával élők helyzetét? Egy világjárvány, amely szigorításokkal, bezárásokkal járt, mindenesetre rátett még egy lapáttal az amúgy is nagyon nehéz élethelyzetben lévők mindennapi gondjaira. Miért gyakorolt kevésbé súlyos hatást a Covid a demenciával küzdő családokra hazánkban, mint a nyugati országokban? Kit viselt meg jobban a világjárvány: a betegeket vagy gondozóikat? Valóban természetes velejárója-e a demencia az öregedésnek? Kostyál László Árpád szociálpolitikussal beszélgettünk a Máltai Tanulmányokban megjelent "A Covid–19 okozta világjárvány hatása a demenciával élők családi gondozóira" értekezése kapcsán.