❔ Hogyan lehet élni a Globális Dél egy bukott államában?
❔Lehet-e számítani a középosztály megerősödésén keresztül a hátrányok leküzdésére Afrikában vagy a Közel-Keleten?
❔Milyen módon ítélik meg a kínai befolyást ezekben a térségekben, és a nemzetközi térben milyen interakciók és feszültséggócok jöhetnek létre a közeljövőben?
A nemzetközi segélyezéssel és fejlesztésekkel foglalkozó magyar szakemberek a Máltai Tanulmányok legújabb számának bemutatóján a nyugati civilizációnk sorsát is befolyásoló létkérdésekről, a Globális Dél államainak felzárkózásáról gondolkodtak együtt.
🔛Kiss Judit, egyetemi tanár, az MTA doktora (IBS, MTA KRTK), dr. Tarrósy István egyetemi tanár, igazgató (Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpont) és dr. habil. Csicsmann László egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem) beszélgetése, Solymári Dániel moderációja mellett a Máltai Tanulmányok legújabb számának lapbemutatóján.

Lecsökkenhet-e ötmillióra hazánk népessége az évszázad végére? Hogyan változott a magyar családok összetartása a Covid hatására? Miért lett nehezebb párt találni a mai fiataloknak, és fontosabb-e számukra ez a probléma, mint az anyagi biztonság? A Kopp Mária Intézet kutatási vezetőjével a számokon túllépve a családi kötelékeket illető tendenciákról beszélgettünk. Pári András Családra vágyunk! című tanulmánya itt olvasható

Egy gyermeknek az a legjobb, ha teljes, harmonikus családban nő fel. De mi történik, ha egy kicsi egyáltalán nem számíthat a család melegére? Fogadjanak-e örökbe ilyen gyermekeket egyedülállók? És hogyan állítható helyre a családi harmónia, vagy milyen módon találnak rá az egyensúlyra a szülők egy problémás válás esetén?
Szodorai Dóra szociológussal az örökbefogadás és a családi tűzfészkek dilemmáit boncolgattuk a Máltai Tanulmányok ez évi utolsó száma kapcsán, amely a családokról, az egyének közötti bizalomról szól.

A teljes lapszám itt olvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-4/

Hány gyermekre vágynak a magyar fiatalok, és mennyi jön ebből világra? Hogyan születik meg az elhatározás az örökbefogadásra, és mik lehetnek a buktatók? A bizalom végső soron öröklődik vagy tanulható? - Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatási vezetője, Szabó Orsolya, a Máltai Nevelőszülői Hálózat tanácsadója és Szodorai Dóra szociológus a családon belüli, egyének közötti bizalom kérdéseit feszegették Görföl Tibor, teológus, a Vigilia főszerkesztője moderálása segítségével a MáltaiTanulmányok legújabb lapszámának bemutatóján.

Mit érnek ott az okostelefonok, ahol áram sincs a lakóházakban? Miért nem fordulnak már a gyülekezethez, a családtagokhoz, az iskolához sem a legszegényebb szabolcsi településeken? Számíthatnak-e bármilyen segítségre az álláskeresésben a szegregált falvakban élők?
Maszlag Fanni szociológus a bizalom legbelsőbb köreinek működéséről beszélt a Máltai Tanulmányokban bemutatott kutatásai kapcsán.
Az ELTE TÓK adjunktusának szerzőtársaival készített tanulmánya itt olvasható.

Min múlik a választópolgárok hite, miért bíznak jobban a választópolgárok a Távol-Keleten mint Közép-Európában? Ismerjük-e úgy a magyar történelem alapító atyáit, mint az amerikaiak a sajátjaikat? Mi fontosabb: a liberalizmus vagy a demokrácia, és létezhet-e többféle járható út?

A Máltai Tanulmányok idei harmadik számában Csizmadia Ervin az európai pártcsaládok és a magyar politika kapcsolatát vizsgálta, erről a dolgozatáról beszélgettünk.

Az eredeti tanulmány itt olvasható

Hogyan lehet kiépíteni a bizalmat ott, ahol már a családon belül sem mernek segítséget kérni egymástól? Alapozhatunk-e közös értékekre a magyar társadalomban és táplálhatjuk-e a kohéziót az állampolgárságra neveléssel? Közös úton, egymás terhét hordozva: a Máltai Tanulmányok szerzői együtt gondolkodtak a társadalom szövetének erősítéséről. Csizmadia Ervin hivatalos politológus, Kiss Gábor kánonjogász és Maszlag Fanni szociológus Zachar Péter történésszel beszélgetett.

A Máltai Tanulmányokban megjelent írások itt olvashatóak

Nemcsak az Ormánságra, de Közép-Európa számos más térségére is jellemző a vidéki szegénység és a cigányság összekapcsolódása - mondta el Ragadics Tamás szociológus, akivel az Öröklött hátrányok – Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei járás „felzárkózó” településein című munkája nyomán arról is beszélgettünk, van-e esély, hogy az egymásra szorultság szolidaritáshoz és összefogáshoz vezet a szegregált régiókban és megfordulhat-e az urbanizáció, visszatalálnak-e nagyobb arányban a városlakók a vidéki életbe?

❔ Lehet-e fenntartható, öngondoskodó jövője mindazoknak, akik számára a legerősebb kényszer jelen pillanatban a túlélés? Hogyan lehetne garantálni, hogy a leszakadó településeken élők gyorsabban fejlődjenek a többieknél, hogy esélyük legyen felzárkózni? Csökkenthető-e a kétmillió szegénységben vagy annak küszöbén élő kiszolgáltatottsága, és megszakítható-e az a folyamat, amellyel a nyomor újratermeli önmagát?
🎤 A felzárkózó települések múltjáról-jelenéről-jövőjéről beszélgettek folyóiratunk szerzői: Hajdu Krisztina, Kurucz Ildikó és Ragadics Tamás Érczfalvi András, a Trend FM műsorvezetője moderációja mellett.

A teljes lapszám itt olvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-2/

Hogyan él tovább a paraszti világ hierarchiája a mai magyar vidéken? Csak a forráshiányon múlik a szegregált falvak felzárkóztatása? Tanulhatunk-e Romániától vagy Lengyelországtól a vidék gondjainak orvoslását illetően? Mire számít a jövő évi önkormányzati választásokon Pálné Kovács Ilona akadémikus?

A Máltai Tanulmányok legújabb, a felzárkózó településekkel foglalkozó száma kapcsán beszélgettünk a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának politológus-jogász egyetemi professzorával.