Nyaranta ilyenkor sokan látogatunk tengerpartra pihenni, ahol helyszíntől függően rengeteg lenyűgöző tengeri állattal találkozhatunk, például a medúzafélék csoportjával. Ezek a gerinctelen állatok már sokszázmillió éve élnek a bolygónkon, messze megelőzve az embereket, de még a dinoszauruszokat is. Néhány medúzafajjal viszont vigyáznunk kell, mert csípésük komoly kellemetlenséget okozhat, egyes esetekben még akár  halált is! Vajon miért és hogyan csípnek a medúzák? És mit tegyünk, illetve mit ne tegyünk, ha megcsípett minket egy állat fürdés közben?  Ezekre és még más kérdésekre is keressük a választ legújabb részünkben.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Sokunknak a mindennapjaink része az, hogy tejtermékeket fogyasztunk,  legyen az a tej vagy tejszín a kávéba, joghurt, sajt és más készítmények tömkelege. Te elgondolkodtál már azon, hogy ezek milyen hatással vannak az egészségedre? Ha igen, akkor itt a válasz! Ebből a részből megtudhatod, hogy mi a különbség az erjesztett és nem erjesztett tejtermékek hatása közt, és arra is kitérünk, hogy ennek mi a kiváltó oka.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Javában a nyár közepe felé haladunk, és ilyenkor szoktak a legtöbben nekiállni valamilyen sportot űzni (persze a január 1-jei nagy fogadalmak után). A sport rendkívül jó hatással van a testi és mentális egészségünkre is, azonban ennél mégtöbbre képes: bizonyos életvezetési készségeket is meg tud nekünk tanítani. Tarts velünk, ha szeretnéd megtudni, mi mindenre jó a sport, ha a mindennapi életünkre szeretnénk kivetíteni a hatásait! Azt is megtudhatod ebből a részből, hogy milyen jó praktika van arra, hogy belecsalogassuk a saját szervetetünket egy edzésrutinba - úgy, hogy az tényleg élvezhető is legyen!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A táncolás, csakúgy mint a zene, egyidős az emberiséggel, hiszen már a kezdetektől fogva adott volt a lehetőség, hogy ritmusok-dallamok  segítségével szórakoztassuk magunkat, amelyek aztán könnyen magukkal ragadhattak, és táncra perdíthettek minket. De vajon miért is szeretünk  olyan ennyire sokan táncolni? A kérdés sokrétű, amivel tudósok széleskörű csapata foglalkozott már. Fizikai jelenségek ismeretével  például meg tudjuk magyarázni, hogy miért is érzünk vágyat arra, hogy egy kellemes ritmusos zenével egy ütemben mozogjunk. Ezen felül a pszichológusok azt is tanulmányozták, hogy milyen kapcsolata van a táncnak az érzelmeink megéléséhez, kifejezéséhez, illetve milyen szerepe  van az emberi közösségek formálásában.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A feketelyukakkal kapcsolatban számos kérdés merülhet fel bennünk, a keletkezésüktől kezdve a fizikai határokon át egészen a legabszurdabb gondolatkísérletekig, például: miért nem tudnánk kiszökni egy feketelyukból, ha "beleesnénk"? A feketelyukakkal foglalkozó epizódjaink legújabb tagja ez, amiben erre, és még sok más érdekességre keressük a választ!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Csonttörése már valószínűleg sokunknak volt, hiszen rendkívül gyakori sérülésről van szó különböző balesetek, traumák esetében. A törés súlyossága nagyon széles spektrumú lehet, egészen az apró repedéstől az életveszélyes törésekig, amelyek műtéti beavatkozást is igényelhetnek. Testünk lenyűgözősége viszont ott mutatkozik meg, amikor a törés bekövetkezte után teljes erővel nekiindul, hogy beforrassza és meggyógyítsa ezt a sérülést, és csupán hetek alatt teljesen visszaállhat a csont az eredeti egészséges állapotába. Hogyan zajlik vajon ez a gyógyulási folyamat?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindannyiunk számára bizonyára ismerős a kérdéskör, hogy ha a tudósok olyan okosak, akkor miért nem hozakodtak még elő az örök fiatalság receptjével? Bármennyire is kecsegtető az ötlet, ez nem ilyen egyszerű, hiszen az öregedés a molekulák szintjén folyik, és ezt tartósan befolyásolni igen nehéz.

Viszont nem lehetetlen! A legújabb epizódunkban az öregedésről, ennek genetikájáról és lehetséges ellenszereiről beszélünk. Persze nekünk is ki kell vegyük a részünket a feladatból: az egészséges életmód, beleértve a táplálkozást, ugyanis elengedhetetlen.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Képzeletbeli, kitalált történetek azóta léteznek, mióta ember az ember: régen a tűz körül meséltek egymásnak az emberek, ma könyveket olvasunk, moziba járunk, vagy otthon nézünk filmeket, sorozatokat. De miért is vonzanak bennünket ennyire a nem valós történetek? Ha például a brit királyi család érdekel minket, miért fogja sokunk nagyobb eséllyel a Korona című televíziósorozatot megnézni, mint hogy dokumentumfilmeket vagy tényszerű leírásokat böngésznénk? Pszichológusok szerint a fikcióknak, kitalált történeteknek rendkívül fontos szerepe van például a saját identitásunk, személységünk kialakulásában, vagy a társas közösségben való együttéléshez szükséges empátia kifejlesztésében. Nem véletlen, hogy olyan sikersorozatok, mint például a Harry Potter, olvasók millióit vonzotta be az évek során, akik szívesen azonosultak a varázslótanonc kalandjaival. Tudományos kutatások során pszichológusoknak sikerült számszerűleg is kimutatni ezt az azonosulást, más kutatások pedig képalkotó módszerek segítségével közvetlenül be is pillantottak az agyba, hogy mi történik, amikor a könyvet olvassuk?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha  túl sokat napozunk megfelelő védelem nélkül, leégünk - ezt valószínűleg mindannyian ismerjük. De tudtad, hogy még sok más különféle reakció is történhet bizonyos betegségek következtében? Például bizonyos embereknél okozhat a napfény közvetlenül allergiás reakciót, akármennyire is abszurdnak hangzik!

A fényre való túlzott érzékenységet idegen szóval fotoszenzitivitásnak nevezzünk, és ebben a részben végigvesszük néhány ritka, de jellegzetes formáját. Beszélünk például vegyi anyagok okozta fényérzékénységről és genetikai eredetű problémákról, valamint kitekintésnek még olyan kérdéseket is megbeszélünk, hogy mi is egyáltalán a különbség az allergia, intolerancia és az autoimmun betegségek között?


Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha napfogyatkozásról beszélünk, sokaknak rögtön az 1999-es teljes napfogyatkozás jut eszébe, amit Magyarország nagy területéről jól láthattunk, és emiatt sokunknak élénken él azóta is az emlékezetében. Azonban van egy olyan napfogyatkozás, ami még fontosabb szerepet tölt be számunkra tudományos jelentősége miatt. 1919-ben Albert Einstein felkérésére két expedíció is elindult annak érdekében, hogy az általa kidolgozott speciális relativitáselméletet a gyakorlatban is bizonyítsák. A kísérletek pedig sikerrel zárultak. Kalandozz el velünk te is a tudománytörténelemben, és ismerd meg a furcsa körülményeket, amelyek miatt ma ott lapul a zsebedben egy teljes globális helymeghatározó rendszer!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay