Idén is egy rendhagyó epizóddal készültünk nektek karácsony alkalmából! Eszünkbe jutott, hogy bizonyára van asztronómiai és történelmi kutatás azt illetően, hogy mi is lehetett pontosan a karácsonyi csillag. Vajon szupernova volt vagy üstökös? Esetleg egyik sem? Mindenre vannak érvek és ellenérvek - hol erősebbek, hogy megengedőbbek. De persze ezzel a karácsony még nem teljes: manapság egybefügg a csodás ízekkel, nosztalgikus érzésekkel is, így elhoztuk nektek arra is a választ, hogy miből is áll az az igazi karáacsonyi íz és illat?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Karácsonyra készülődve elgondolkodhatunk, hogy amikor fő a tűzhelyen a  halászlé, vagy sül a sütőben valami finomság, vajon miért van olyan jó illata és íze az ételnek, és miért néz ki olyan jól a végeredmény? A válasz: a kémia miatt! Különösen ünnepekkor érezhetjük, hogy mennyire  fontos szerepe van az étkezésnek kulturális-társadalmi szinten is, de az  ételek kémiája az, ami lehetővé teszi, hogy a receptek sikeresek lesznek vagy sem? Az ételek főzése során lejátszódó kémiai reakciók közül a Maillard-reakció az egyik legfontosabb és legismertebb, amely az aminosavak és a cukrok között megy végbe. Ez valójában egy összetett reakciósorozat, amely az ételek főzése során illatok, ízek és színek kialakulásához vezet. Tarts velünk ezen a héten is, amikor ezt a nyálcsorgató reakciót - és a karácsonyi menüötleteinket - tárgyaljuk ki részletesen!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.      
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A zene a mindennapjaink része. Néha azért hallgatjuk, hogy legyen egy kis háttérzaj, máskor pedig érzelmi támogatást nyújt, vagy akár egy film élményét is fokozhatja. Miért van ránk ilyen erős hatással a zene, és hogyan befolyásolja a zenélés az életünket? Ez sok tudós kutatásának központi kérdése, és szerencsére jól bevált módszerek állnak rendelkezésre ennek vizsgálatára. Ebben az epizódban mindazokat a szempontokat tárgyaljuk, amelyeket eddig felderítettek.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.     
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ahogy már ígértük nektek, egy új epizóddal készültünk a James Webb űrteleszkóp eddigi felfedezéseiről! Ez a csodás eszköz már az első fotóival is rengeteg új információhoz juttat minket, ami az eddigi  eszközökkel fizikailag nem volt megoldható. Bár az eddigi űrteleszkópok nem szorulnak a háttérbe, de az infravörös tartományban messze ez eddig a leghatékonyabb műszerünk. Az epizódban bemutatjuk azt is, hogy milyen új információval szolgált eddig a James Webb űrteleszkóp az exobolygókról (vagyis más csillag körül keringő bolygókról) és korai galaxisokról.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Milyen izgalmas lenne, ha úgy tehetnénk, mint egy sci-fi film szereplői,  és időgépbe pattanhatnánk, hogy szabadon felfedezzük a múltat vagy a  jövőt? Például találkozhatnánk régen élt híres személyekkel, vagy megnéznénk, hogy boldogul az emberiség több ezer év múlva! De vajon a tudomány szerint ez lehetséges-e? Mit gondolt erről például Stephen Hawking, a huszadik század egyik leghíresebb fizikusa? Vagy mit mond erről a kérdésről Einstein relativitáselmélete? Tarts velünk, és megtudod! 

Megújult a Lyukasóra Tudományból podcast! Mostantól YouTube-on már videóbeszélgetés formájában is láthattok minket, de Spotify-on és egyéb podcast platformokon továbbra is a megszokott módon élvezhetitek az epizódokat.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság csak egyetlen emberfaj létezik, amit Homo sapiensnek nevezünk.  Ugyan egyes Homo sapiensek kisebb-nagyobb mértékben különbözhetnek  egymástól, de jóval több dologban nagyon is hasonlítunk egymásra, mind például a kinézetünkben, mind a DNS-ünkben. A Homo sapiens azonban nem mindig volt az egyetlen ember a bolygón: nagyjából kétszázezer évvel ezelőtt legalább öt különböző emberfajta létezett a világon, ezek közül  az egyik a Neandervölgyi ősember volt, amely aztán negyvenezer évvel ezelőtt eltűnt. De vajon mi történt velük? Egyes tudósok korábban úgy vélték, hogy a mi őseink kiirtották a neandervölgyieket, mások szerint egyszerűen mi csak okosabbak voltunk náluk, és emiatt maradtunk fenn. Megint mások úgy vélték, hogy a neandervölgyiek egyáltalán nem tűntek el, hanem az emberek befogadták őket, és a társadalmuk részévé tették.  Vajon melyik elmélet a legvalószínűbb, mint mondanak leletek, és a mi DNS-ünk?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Szinte biztos, hogy te is szoktál álmodozni: akár munkában vagy iskolában egy csodás kirándulásról, esetleg hirtelen meggazdagodásról (hogy a fenti helyzeteket elkerüld), de arra nem sokan gondolnak, hogy az álmodozásnak milyen hasznos feladata van az elménkben. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy miként segíti az álmodozás a mindennapjainkat, beleértve akár a tudományos gondolkodást is. Bemutatjuk a jelenleg folyó kutatásokat is, amelyek azt igazolják, hogy ezt a kellemes (ám néha kevésbé hasznos) folyamatot már négy-öt évesen elkezdjük.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Röviden: nem! Te hogy állsz a koffein fogyasztásához? Erről legtöbbünknek a kávé, tea és az energiaitalok jutnak eszünkbe, és persze az is, hogy a szakemberek sokszor óva intettek tőlük mindannyiunkat a múltban. Mostanra azonban újabb kutatások azt mutatják, hogy a sztori korántsem ilyen fekete-fehér: a koffeinnek ugyanis sokszor nagyon is pozitív hatása van az egészségünkre. Emiatt is döntöttünk úgy, hogy a legújabb részben ezt a témakört járjuk körül, kiegészítve korábbi kalandozásainkat a koffein témájában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az állatkísérletek gondolata ma az egyik legellentmondásosabb etikai kérdés. A kutatók emiatt igyekeznek minél gyorsabban megoldást találni arra, hogy ezeket helyettesíteni tudják, illetve szigorú szabályzások alá esik az állatokon végzett munka, hogy minél humánusabban folyjon. Ebben az epizódban házigazdáink ezt a témakört járják körül. Szóba kerül, hogy milyen eredmények fűzhetők az állatok áldozatos segítségéhez, és az is, hogy milyen lépéseket tesznek a kutatók az állatkísérletek mellőzésének irányába.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te ismered a Gyűrűk Ura történetét és Tolkien munkásságát? Nem? Kicsit  sem? Talán hallottál már róla futtában? Vagy fanatikus rajongó vagy,  mint egyik házigazdánk? Szuper, mindenkit várunk! De egyáltalán mit  keres ez a kérdés egy tudományos podcast egyik részében?! Mesék, mondák, legendák és mítoszok már az emberiség hajnala óta velünk  vannak, hiszen tudományos ismeretek hiányában így próbáltak  megmagyarázni az emberek sok felfoghatatlannak tűnő természeti  jelenséget. Miért takarja el a Napot néha a Hold? Hát biztos megette egy  óriási béka! Vagy netán istenek kergetik egymást az égen, és az egyik  utólérte a másikat?  

J.R.R. Tolkien a XX. század során papírra vetette a saját  képzeletvilágát, és nem csak izgalmas fantasy történeteket írt, hanem  egy teljes mese-mitólógiát, amely olyannyira elképesztően gazdag és  sokrétű, hogy úgy elemezhetjük, mintha valódi ősi legendákról és  mítoszokról lenne szó. Ha kíváncsi vagy, mégis hogyan, kalandozz velünk  Középföldére ebben az epizódban!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay