A csillagok fontos részei a világegyetemnek, sőt, közvetlenül a földi életnek is, gondoljunk csak a saját Napunkra. Bár a legtöbb csillag fényessége állandónak tűnik, mérőeszközökkel vagy távcsövekkel jól megfigyelhető, ahogy néhány csillag fényessége láthatóan ingadozik időben. Ezeket a csillagokat változócsillagoknak nevezzük. A  változócsillagok kutatása azért fontos, mert az ezekből a csillagokból származó információk segítenek a tudósoknak megérteni a többi csillag tulajdonságait, valamint a világegyetem természetét.  

Ezen a héten arról beszélgetünk, hogy mik azok a változócsillagok, mit tanulhatunk belőlük, és hogyan segíthetnek akár a nem szakemberek, köztük te is, hogy adatokat gyűjtsenek a változócsillagokról, amelyek segíthetnek a csillagászoknak jobban megérteni világegyetemünket.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A beszéd rendkívül fontos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kommunikáljunk a családunkkal, barátainkkal, kollégáinkkal, sőt még a háziállatainkkal is! Nemcsak sokat beszélünk, de nagyon jók is vagyunk benne: az egészséges beszélők másodpercenként 2-3 szót is el tudnak mondani, és általában csak 1000 szavanként egyszer követnek el hibát (habár házigazdáink kicsit megkérdőjelezik ezt a statisztikát ebben az epizódban). Hogy korlátozzuk a hibáink számát, folyamatosan figyeljük saját beszédünket, ami egy meglehetősen összetett agyi folyamat!  Ezen a héten erről a folyamatról beszélgetünk, és többek között  megvizsgáljuk, hogy mi történik, ha beszédünkben hibát követünk el, és mi történhet, ha az agy beszédfigyelésért felelős részei károsodnak, például sztrók miatt?   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Bizonyára sokatokban felmerült már az, hogy vajon az ipari fejlesztések  során mennyire lehet az alaptudományos gondolatokban elmerülni? Bár  gyakran a válasz egyértelműnek tűnhet, azért biztos lesznek olyanok is,  akik meglepődnek majd! Szerencsére házigazdáink az érme egy-egy oldalát  képviselik, így tudnak mesélni bőven a témáról. Szóba kerül az akadémiai  projektmenedzselés, az ipari termékfejlesztés, de választ kaptok arra  is, hogy publikálnak-e az ipari kutatók (és szabadalmaztatnak-e az  akadémiai tudósok)?  

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Egy egzotikus témát hoztunk el nektek a legújabb epizódban: a kriogén elektronmikroszkópiát. Noha talán elsőre szinte érthetetlen szóösszetételről van szó, egy rendkívül fontos és érdekes módszert takar. Tudtad például, hogy a jég nem mindig szép kristályos, hanem bizonyos körülmények közt lehet teljesen szabálytalan is? (és itt most nem a törött jégkockára gondolunk). Ez az amorf jég aztán tökéletes környezetet biztosít ahhoz, hogy érzékeny nagy molekulák, pl. fehérjék szerkezetét befagyassza, és aztán elektronmikroszkóppal tényleges képeket készíthessünk róluk. 

Tarts velünk, ha erről a különleges módszerről szeretnél többet megtudni érthető formában.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.            
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Valószínűleg mindannyian voltunk már megfázva legalább egyszer az életünkben. Ilyenkor sokaknak antibiotikumot ír fel az orvos (kezelési vagy megelőzési szándékkal), de mindig elmondják: a kúrát végig kell szedni. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelően végigszedett antibiotikum kúra sajnos hozzájárulhat a baktériumok védekezőképességének növeléséhez és az új, ellenálló törzsek kialakulásához. De hogyan alakul ki az antibiotikum-rezisztencia? Megelőzhető védőoltással is egy bakteriális fertőzés? És ha igen, melyik a jobb megközelítés? Ezekről a kérdésekről, és még sok más érdekes témáról is beszélünk legújabb epizódunkban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Elérkeztünk a technológiai vívmányok kvantumkorszakába. Bár sokaknak csak egy különleges absztrakt dolognak hangozhat a “kvantum” szó, mégis rengeteg mindennapi eszköz (beleértve a televíziótól a telefonokig) ezalapján működik. De hogyan mosható össze a kvantumfizika a számítástechnikával? És egyáltalán, hol tartunk a fejlesztésekkel? Mindenkinek lesz kvantumszámítógépe öt éven belül? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra adunk választ a legújabb epizódban.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.           
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ünneplünk ezen a héten, hiszen elérkezett a Lyukasóra Tudományból podcast a századik epizódhoz!  

Vajon hogyan nézhetünk tudományosan minden idők egyik legnépszerűbb fantasy könyv- és filmsorozatára, a Harry Potterre? Lehet-e egyáltalán fantasy-t tudományosan értelmezni? Ebben a különleges és varázslatos epizódban megpróbálkozunk ezzel a nehéz feladattal, szerencsére viszont házigazdáink nem bánják a kihívást, hiszen mindketten nagy rajongók!  

Mit jelent a fantasy irodalomban a kemény (hard) és lágy (soft) varázsrendszerek elmélete, és melyik kategóriába tartozik a Harry Potter? Milyen genetikai háttér szerint működhet a varázsképesség öröklődése, tekintve hogy léteznek mugli születésű mágusok, vagy varázslócsaládba született varázsképtelen kviblik? Leírható-e klasszikus fizikával a varázsseprűk repülése? Ezekre és még más kérdésekre keressük a választ ezen a héten. Bónusz információként azt is  megtudhatjátok ebből a részből, hogy házigazdáinkat vajon melyik roxforti házba osztotta be a Teszlek Süveg?  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.          
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A legtöbben valószínűleg nagyon szeretjük az édességeket, és olykor még jutalomként is tekinthetünk rájuk. Az édességek, beleértve a gyümölcsöket is, gyakran tartalmaznak több-kevesebb fruktózt, köznapi nevén gyümölcscukrot. Legújabb részünkben arról beszélgetünk, hogy a  kutatások hogyan kötik össze a fruktózt különböző egészségügyi problémákkal, kiváltképp gyermekek körében. Arra is kitérünk, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk arra, hogy egészségesebben  viszonyuljunk a gyümölcscukor fogyasztásához.  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Világunk számtalan ökoszisztémát tartalmaz, a trópusi erdőkön át a korallzátonyokig és a városi parkokig, és ezek mind rendkívül fontosak például a levegő és a víz tisztításában, a szén-dioxid tárolásában és az élelmiszertermelésben. Az emberi hatás azonban mára már olyan intenzívvé vált, hogy számos ökoszisztéma veszélyben van. Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy a következő 10 év az ökoszisztémák helyreállításának évtizede lesz. De mi is ez a folyamat, és hogyan zajlik ez? Mi legyen a célunk: az eredeti állapot visszaállítása, vagy az ökoszisztéma alkalmazkodása a jelenlegi körülményekhez? Milyen sikeres projektek születtek már korábban világszerte, például hogyan vesznek részt hatékonyan magyarországi kistelepülések - és nagyobb közösségek is - az  ökoszisztémák helyreállításában?   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.        
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Boldog új évet kíván 2023-ban a Lyukasóra Tudományból csapata!  

Ha visszanézünk 2022-re tudományos szemmel, mit láthatunk? Mik voltak az év legfontosabb tudományos hírei, felfedezései? Milyen eredmények érdemelték ki a tudományos Nobel-díjakat? És hogyan alakult 2022 a podcast házigazdáinknak, melyek voltak például a kedvenc részeik az elmúlt évben? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.       
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay