Melyik a gyorsabb, jobb, pontosabb: a világ legnagyobb szuperszámítógépe a legfejlettebb mesterséges intelligencia szoftverrel, vagy az emberi agy? Az utóbbi évek és évtizedek rohamos technológiai fejlődése során szinte észre sem vettük, hogy mekkora teret nyertek az informatikában a  mesterséges idegi hálózatok, pedig ott vannak már körülöttünk mindenhol az interneten. A kutatókat és szoftverfejlesztőket már nagyon rég óta  foglalkoztatja az ötlet, hogy az emberi agy működését leutánozva egyre fejlettebb rendszereket építsenek, amiket aztán számtalan fontos célra  lehet felhasználni. De vajon ez jó dolog, vagy tartanunk kell-e a mesterséges intelligencia térhódításától?     

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A dinoszauruszok témája sokakat rendkívül izgat, ami nem meglepő, hiszen lenyűgöző lények lehettek, és még nagyon sok nyitott kérdés van velük kapcsolatban, amit paleontológusok és más tudósok gőzerővel kutatnak. Ezen a héten a dinoszauruszok ősi világában merülünk el, és mindenek előtt azt a kérdést járjuk körül: lehetséges-e, hogy a tudomány módszereinek segítségével valaha újra életre kelthetjük a dínókat, úgy, mint a Jurassic Park filmekben? Lehet-e dínó DNS-t kivonni gyantába szorult szúnyogból? És ha ez lehetséges lenne, egyáltalán jó ötlet lenne? Mi történne, ha emberek és dínók egyszerre élnének egy helyen? Hallgass minket, és azt is megtudhatod, hogy hogyan kapcsolódik mindez ahhoz, hogy hogyan próbálunk megmenteni más már kihalt vagy kihalás szélén lévő állatfajokat.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.

Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te mennyit tudsz a feketelyukakról? Legújabb epizódunkban házigazdáink a feketelyukak mágikus világába kalauzolnak titeket. Szóba kerül a feketelyukak elméletének eredete, származásuk, alapvető tulajdonságaik és még sok számos érdekesség ezekről a láthatatlan behemótoktól. Végül tudósaink lerántják a leplet arról is, hogy mi történik majd akkor, ha a kutatók kísérleteik során mikro-feketelyukakat hoznak létre.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A zene már évezredek óta a kultúránk fontos részét képezi, de azon  valószínűleg kevesen gondolkodtak még el, hogy vajon tudományos, fizikai  szempontból hogyan alakul ki a zene? Miért van az, hogy bizonyos zenék,  bizonyos hangok egyszerre való megszólalása kellemesnek, nyugtatónak  hangzik, más kombinációk viszont inkább káosznak és ricsajnak tűnnek?

Ezen  a héten a Lyukasóra Tudományból házigazdáinak a szívéhez nagyon közel  álló témába merülünk el, és röviden megvizsgáljuk a hangok  kialakulásának és terjedésének fizikáját, valamint szót ejtünk a  frekvenciák és zenei hangok alapvető összefüggéseiről is.

JÁTÉK  - meg tudod fejteni a zenés-tudományos rejtvényt, amit az a capella  intronkban rejtettünk el? Tarts velünk a rész végéig több információért  és néhány tippért!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ez a hét az agyunkról szól, és arról, hogyan tápláljuk. Sokszor halljuk a mondást: "az vagy, amit megeszel", de talán ritkán gondolunk abba bele, hogy ez milyen közel is kerül néha a valósághoz. Emiatt elhoztuk nektek az "agykaják" avagy a "brain foods" témakörét, hogy ti is megismerjétek, mire lehet leginkább szüksége az agyunknak? Szerencsére az agyunk számára fontos ételek viszonylag szoros összefüggésben vannak azzal, hogy hogyan hatnak az egész testünkre, így egy általánosan egészségesebb étrend önmagában pozitív változást hozhat a gondolkodásunkban és agyunk egészségi állapotában is. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A legújabb epizódunkban a stressz témáját dolgoztuk fel és hoztuk el nektek közérthető információkkal tarkítva. Tudtad például, hogy a stresszel járó állandó kellemetlen testi tünetek mellett (pl. izzadás, remegés, emelkedett pulzus és társaik) közvetlenül hatással van az agyunk kémiájára is? Az epizód második felében megemlítünk hatékony stresszlevezető technikákat is, és arra is kitérünk, mikor érdemes szakember tanácsát és segítségét kérni.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Természeti katasztrófák mint földrengések, vulkánkitörések, áradások gyakran történnek világszerte, de tudtad, hogy mekkora hatással voltak közvetlenül a történelmünk alakulására is az utóbbi évezredek során? Az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése drasztikusan felborította az emberek életét világszerte, mivel extrém időjárást és éhinségeket okozott. Ráadásul az embereknek fogalmuk sem volt, mi okozza a rendkívüli állapotokat, hiszen nem létezett még globális kommunikáció. Mik is voltak a közvetlen következményei ennek a távoli vulkánkitörésnek? Milyen szélsőséges időjárást okozhat egy ilyen természeti katasztrófa? És hogy jön mindehhez Drakula és Frankeinstein? Tarts velünk ezen a héten is, és megtudod!

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Tudtad, hogy a földön talált legrégebbi fogak közel 10 millió évesek, és  Németországban találták őket? Vajon hogy élhettek túl annyi szélsőséges  környezeti hatást, ilyen hosszú időn keresztül? A fogak a test legkeményebb anyagai és az emésztőrendszer kapuőrei, emiatt bűnügyek esetében gyakran ezek az egyetlen megmaradt testrészek  egy elhunyt személytől. A fogak segíthetnek a nyomozóknak kideríteni, hogy ki a halott személy, hány éves volt az illető, férfi vagy nő volt-e, milyenek voltak a napi szokásai és életmódja, és akár azt is,  hogy hogyan halt meg. A fogak vizsgálata tehát kulcsszerepet játszik a helyszínelésben, és segíthet a bűncselekmények felderítésében. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindannyian ismerjük az öt alap érzékelést: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Ez a lista azonban közel sem teljes, ha arra gondolunk, mennyi mindent érzékelünk napi szinten, tudatosan és tudatalatt. Hogy mi a hatodik érzék, azalatt sokan különböző dolgokat értenek, de a legfontosabb mégis talán a saját testünk folyamataiból származó belső érzékelés. Ez lehet például annak az érzése, hogy éhesek-szomjasak vagyunk, vagy hogy mennyire ver hevesen a szívünk esetleg egy izgalmas vagy ijesztő helyzetben. De miért is olyan fontos ez a belső érzékelés? Hogyan járul hozzá ez a hatodik érzék a szervezetünk egészségének fenntartásához, és még ráadásul a szellemi, érzelmi jólétünkhöz is? Házigazdáink ezen a héten ezt az érdekes kérdéskört járják körül.

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A vérmérgezésről, avagy szepszisről, talán mindenki tud két dolgot: ha meglátjuk a szív felé haladó vörös csíkot, akkor baj van, és azt, hogy  ezzel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A helyzet viszont korántsem ilyen egyszerű: nem minden esetben ilyen egyértelműek a jelek, és a vörös csík sem jelenti feltétlenül azt, hogy vérmérgezés áll fenn.  Házigazdáink most, a nyárra és a homokban megbúvó rozsdás szögekre tekintettel erről a komoly témáról beszélgetnek. Te tudod, hogy mit kell  tenni és mire kell figyelni? Hallgasd meg a legújabb epizódot, és tájékozódj közérthetően Te is!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.  
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay