A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat.

A beszélgetés témái: 

1. Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is.
2. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba.
3. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta.
4. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi motívum, hogy a mindenkori hatalom hogyan sajátítja ki, uralja le vagy zsarolja az egyént a testén és identitásán keresztül.
5. Múltrendezés és jelen: Tompa Andrea finom, nem direkt áthallásokkal mutat be kényes történelmi fordulópontokat, segítve a múlttal való szembenézést és a jelen megértését.
6. Az új realizmus fogalma: a posztmodern utáni irodalmi fordulat, amely visszatér a történetmeséléshez és a valóság nagyobb összefüggéseinek, tablóinak ábrázolásához.

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk.

A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról.

A beszélgetés témái:

1. Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya
2. Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig?
3. Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése
4. A technológia hatása a kommunikációs készségekre
5. A szabad tánc mint az agyalást kikapcsoló, testi-lelki felszabadulást hozó módszer
6. A személyes, elemi tapasztalatok átlényegítése egyetemes érvényű versekké
7. Inspiráló alkotók (Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, T. S. Eliot), és a folyóiratok
8. A kötet koncepciója és a borítón látható üvegszilánkok szimbolikája (távolodás és közeledés).

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat.

A beszélgetés tartalma: 

1. Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve
2. Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik
3. Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hosszú mondatoktól való félelmet?
4. Az Alice Munro-botrány 
5. A Könyvhét átalakult szerepe
6. Hogyan szülte meg a nehéz hazai politikai és társadalmi közeg Laura közéleti témájú videóit, és miért érezte úgy, hogy nem maradhat csendben?
7. Egy bántalmazási ügy kapcsán kapott tömeges támadások kezelése; a belső bizonyosság és a mindennapi jó cselekedetek megtartó ereje.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők  a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken. 

A beszélgetés témái: 

1. A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése
2. Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába
3. A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig
4. A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon
5. Team István és a morális dilemmák
6. A Test (Flesh) és a hús fogalmának viszonya a regénybeli testiséghez, valamint a kelet-európai valóság (vonatok, panelek) szembeállítása a gazdag Nyugattal.

Egy “4 centis szart” kellett kiműteni a 444 újságírójának, Urfi Péternek a fejéből, aki éppen egy Covridról szóló könyvön kezdett el dolgozni. Az újságírás és a szépirodalom határvonalán megszületett a Sansz – Járvány, agyrák, napsütötte Itália című könyv, ami az újságírás eszközeivel beszél témákról, amikről nem szeretünk beszélni: betegségről, halálról és az ezekről való családi és nyilvános kommunikációról. 

A Könyves Magazin podcastjában Urfi Pétert járványtörténelemről, stigmatizációról, az információ és a tények szerepéről, a sajtó működéséről és a rákról kérdezi Valuska László.

1. Hogyan lett a Covid-krónikából és egy személyes agydaganat-diagnózisból közös kötet Esterházy Péter szellemi partnerségével
2. Miért nem regény és nem is klasszikus önéletrajz a Sansz, és miért nem alacsonyabb rendű műfaj az újságírás a szépirodalomnál
3. Személyes reflexió vs. szakmai távolságtartás
4. A Covid és a figyelemgazdaság
5. A bezárt ajtók tragédiája, a felkészületlenség és az elmaradt búcsúk
6. A vidék-főváros ellentét a karantén alatt
7. A szolidaritás határai: az első hullám erkélykoncertjeitől a társadalmi fásultságon át a rekordszámú halálozásig
8. A Covid-árvák és a kibeszéletlen trauma 
9. A rák történetisége és tabui: dupla zárójelentésektől a stigmatizációig
10. Egy racionális beteg megküzdése: Pozitív megélés a mindennapi munka mellett, és a dühös elhatárolódás a gyilkos alternatív terápiáktól.
11.  

1. Hogyan lett a Covid-krónikából és egy személyes agydaganat-diagnózisból közös kötet Esterházy Péter szellemi partnerségével.
2. Miért nem regény és nem is klasszikus önéletrajz a Sansz, és miért nem alacsonyabb rendű műfaj az újságírás a szépirodalomnál.
3. Személyes reflexió vs. szakmai távolságtartás
4. A Covid és a figyelemgazdaság
5. A bezárt ajtók tragédiája, a felkészületlenség és az elmaradt búcsúk.
6. A vidék-főváros ellentét a karantén alatt
7. A szolidaritás elillanása: az első hullám erkélykoncertjeitől a társadalmi fásultságon át a rekordszámú halálozásig
8. A Covid-árvák és a kibeszéletlen trauma 
9. A rák történetisége és tabui: dupla zárójelentésektől a stigmatizációig
10. Egy racionális beteg megküzdése: Pozitív megélés a mindennapi munka mellett, és a dühös elhatárolódás a gyilkos alternatív terápiáktól.

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel, Bognár Edmonddal hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Nelio Biedermann sikerregényét, a Lázárt beszéljük ki, amelyet az utóbbi időben a sztárvilág is felkapott, és Szabló László csatlakozik hozzánk, akit @libro.paradiso néven találtok meg az Instagramon. Hogyan ír történelmi regényt a Z generáció? És mi a hype titka? Ezekre keressük a választ, és könyveket is ajánlunk!

A beszélgetés témái:

• „A pörgős tempó nagyon modernné teszi a regényt.”
• Mit tud ez a könyv, ami miatt nemzetközi bestseller lett?
• A Z generáció hangja?
• A Lázár a férfivá válás regénye is, de izgalmas női karakterekkel
• Máshogy olvassuk vajon magyarként?
• Hogyan kapcsolódik a gótikus hagyományhoz?
• Milyen műfajok felé indul el a szerző?
• Mi a közös a Lázárban és az Üvöltő szelek-filmben?
• Könyveket ajánlunk a Lázár mellé!

TBR (’To Be Read’) podcast

Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás.

Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass!

Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin!

A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

„Az éjszaka álmomban megint Manderleyben jártam” – ezzel a baljós hangulatú mondattal kezdődik Daphne du Maurier eredetileg 1938-ban megjelent klasszikusa, amely azonnali sikert aratott, azután plágiumbotrányt kavart, majd adaptációk sorát indította útjára, 2019-ben a BBC pedig beválogatta a 100 leginspirálóbb regény listájára. A nő hétszer sorozat májusi olvasmánya A Manderley-ház asszonya.   A nő hétszer projekt Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:  

• február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet
• március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
• április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom
• május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
• szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs
• október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója
• november 10. – Zadie Smith: NW

A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Az Alkotótárs podcast újabb részében Biró Zsombor Aurél mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Paul Auster 4 3 2 1 című, 800 oldalas regényére. Miért különleges ez a könyv, hogyan inspirálta Birót? És mi számára a „komfortkönyv”, amit szeret újraolvasni? Kiderül az adásból.

A beszélgetés témái:

• Milyen szerepet töltöttek be a gyerekkorában a könyvek?
• Mely olvasmányokra tekint fontos mérföldkőként?
• „A kortárs szerzők az én nyelvemen írnak.”
• Az egyetem alatt találkozott az „autofikciós őrülettel”.
• Milyen élmény volt számára először olvasni Paul Auster regényét?
• A 4 3 2 1 a sorsszerűségről beszél.
• Hogyan inspirálta ez a mű a készülő új regényt?
• Befolyásolja-e, ha írás közben olvas valamit?
• Mi számára a „komfortkönyv”?

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A To Be Read podcast legújabb része rendhagyó epizód, hiszen élőben vettük fel az első BookvibeZ fesztiválon. Vendégünk Török Ábel író, akinek A harmadik ég című regénye apropóján beszélgetünk mesékről, reményről és írásról. Kiveszett volna a világunkról a sóvárgás? És hogyan élhetünk úgy, hogy később legyen mit mesélni? Ezekről esett szó az adásban.

A beszélgetés témái:

• Milyen út vezetett az első könyv véres fantasyvilágától A harmadik égig?
• Hogyan született meg a regény hömpölygő mesélő hangja?
• Jón Kalman Stefánsson és Gabriel García Márquez hatásáról
• Milyen szerepet töltenek be az életében a mesék?
• Kiveszett a világunkból a sóvárgás?
• Volt-e „jobbító szándéka” az írás során?
• Hogyan reagált a visszajelzésekre?
• Nehéz írni az erőszakról?
• Hogyan született meg az északi kis falu, ahol a történet játszódik?
• A görög lírában „olyan szépségek vannak, hogy elsírja magát az ember”
• Hogyan élhetünk olyan életet, amiről később lehet mesélni?

TBR (’To Be Read’) podcast

Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás.

Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass!

Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin!

A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója