A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt magának – például ahhoz, hogy munkába álljon és pénzt keressen, akár olyan szakmákban is, ahol addig kizárólag férfiak tevékenykedtek. Fónagy Zoltán történész, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a munkát vállalni kívánó nők karrierlehetőségeiről, és a korabeli társadalom reakcióiról. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?   Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus és Szécsi Noémi író mesélnek az úrinőlét előnyeiről, kihívásairól és kötelezettségeiről. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón, kik voltak azok a nők, akik művészi pályára léphettek, és milyen pesti nyilvános tereken fordulhattak meg az igazi Édes Annák? A májusi Margó Irodalmi Fesztiválon élő közönség előtt beszélt a podcast két házigazdája, Ruff Orsolya és Szeder Kata.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?   Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus és Szécsi Noémi író mesélnek az úrinőlét előnyeiről, kihívásairól és kötelezettségeiről. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Lampion Könyvek együttműködésében jelent meg májusban az első magyar nyelvű kötet, a Minden gyerek kicsi kincs, ami a bugyiszabályokra tanítja a kicsiket és a felnőtteket. Hogy mik azok a bugyiszabályok és miért annyira fontosak, erről is beszélgettünk Gyurkó Szilviával és Palya Beával.

Disclaimer: technikai hiba miatt a 6-12. perc között az egyik mikrofon sajnos rosszul szólt, ezt nem tudtuk kijavítani – ezért elnézést kérünk. De hallgassátok, mert jó beszélgetés és fontos a téma!

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón, kik voltak azok a nők, akik művészi pályára léphettek, és milyen pesti nyilvános tereken fordulhattak meg az igazi Édes Annák? A májusi Margó Irodalmi Fesztiválon élő közönség előtt beszélt a podcast két házigazdája, Ruff Orsolya és Szeder Kata.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón, kik voltak azok a nők, akik művészi pályára léphettek, és milyen pesti nyilvános tereken fordulhattak meg az igazi Édes Annák? A májusi Margó Irodalmi Fesztiválon élő közönség előtt beszélt a podcast két házigazdája, Ruff Orsolya és Szeder Kata.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.

Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. Az első Extrában Kiss Noémivel élőben a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon készült beszélgetés.

Erről lesz szó:

• az Ikeranya fogadtatása
• a hit és a szülés kapcsolata
• a női írás egyik alapszimbóluma
• Kiss látogatása Pannonhalmára
• a segítség, amit a kórházban kapott
• ikerszülőség
• nehezített teherbeesés
• valamint a női írók támogató kapcsolata

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. 

Zene: Wata

Arculat: Bárdy Anna