Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köt össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényét adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listjára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat.   Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás?   Természetes fény című film a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István - egyszerű magyar földműves - szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs

Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger

 

Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Szétveri a demokráciát a renegeteg lájk, komment és emoji? Hogyan befolyásolja a közösségi média a választásokat? Van élet a véleménybuborékunkon túl? Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével, a Leshatáron és a Halálka írójával beszélgetünk Gyilkos lájkok című könyvéről, amelyben a Facebookról, a fake newsról és a média szerkezetének változásáról írt.

AZ OLVASÓK ORSZÁGA SOROZAT CIKKEI: https://konyvesmagazin.hu/az_olvasok_orszaga

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat második részének meghívott vendégei Kiss Tibor Noé és Máté Gábor voltak. Kiss Tibor Noé harmadik regénye, a Beláthatatlan táj októberben jelenik meg a Magvetőnél. A Fradi igazolt focistája volt, Pécsen szociológiát végzett. Inkognitó és Aludnod kellene című regényeit több nyelvre lefordították. Máté Gábor színész, rendező, egyetemi tanár, a Katona József Színház főigazgatója, Színházi naplók című kötete 2018-ban jelent meg a Magvetőnél.

Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából? Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus

Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat első meghívott vendégei Tompa Andrea, író és Reisz Gábor, filmrendező voltak.   Tompa Andrea Író, színikritikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője. 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi díjat. Továbbá a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Regényei: Hóhérok háza, Fejtől s lábtól, Omerta, Haza.   Reisz Gábor filmrendező, forgatókönyvíró, dalszerző. Nagyjátékfilmjei: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek. Különdíjat kapott Torinóban, valamint legjobb rendezőnek választották Szófiában.

Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban? Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Bő fél éven át tobzódtunk Jane Austen életművében. A ránk maradt hat befejezett regény, az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, a Klastrom titka, A mansfieldi kastély, az Emma és a Meggyőző érvek elolvasásával nem csupán Austen, de a régens kori Anglia világába is bepillantást nyertünk. Sorozatunk hetedik és egyben utolsó adásában arra vállalkozunk, hogy összegezük mindezt és megadjuk a magunk válaszát a kérdésre: vajon mitől is olyan népszerű Jane Austen még ma is. 

“Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt” - írtuk Tarantino regényéről, amikor a hét könyve lett nálunk.

Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e?

Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?