Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada!

Gegét leginkább rapperként ismerjük, összetéveszthetetlen szövegeit évek óta mantrázzuk. Lassan egy éve lett apa és ezt az utat, büszkeségét instagram oldalán is dokumentálja. Arról kérdeztem, hogy mit adott és mit vett el tőle az új szerepe, mennyire alakult át az alkotás folyamata miután a napjai nagy részében már vele van a kislánya. Beszélgettünk a saját apjához fűződő viszonyáról, a megváltozott férfi szerepekről és arról is, hogy mi lesz majd, ha a lánya az ő zenéjére fog bulizni. 

Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR legújabb vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Mik voltak a legmeghatározóbb olvasmányai, hogyan hozzák össze a könyvek az embereket? És vajon befolyásolja a BookTok világa a könyvkiadást? Elárulja az epizódban.

TBR (’To Be Read’) podcast

A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk.

A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Lucija egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak. A horvát írónő regénye e három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. Alapvető kérdése, hogy testünk és születési nemünk hogyan szorít minket korlátok közé, miként válhat börtönné, amelyet a családi, társadalmi előítéletek és a nemzedékeken átívelő traumák építenek az egyén identitása, esetleges mássága köré. A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg ennek a tragikus érzelmi háromszögnek minden vonatkozását - beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is. 

A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel.

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek. 

A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel.

„Annyira beleszokunk a saját valóságunkba, hogy nem vagyunk képesek a másik ember szemével és lelkével látni, még akkor sem, ha együtt élünk vele és teljesen összefonódott az életünk.” az idézet a horvát Ivana Bodrožić Fiaink, lányaink című regényéből van.

A három hangon megszólaló könyv egy anya, lánya és a lány szerelmének története. Érzelmi háromszög elvárásokkal, traumákkal, vélt és valós félelmekkel terhelve. A regényben felmerülő témákról, mint a kisebbségi lét, kategóriákba zártság, ön- és társadalmi elfogadás, Milanovich Domi pszichológus-újságíróval, a WMN főszerkesztőjével Szeder Kata beszélgetett.

Margó Könyvek podcast

Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.

Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada!

Bach Katát és Wunderlich Józsefet jól ismerhetjük, kedvenc színddarabjaink szereplői. Engem viszont most az érdekelt, hogy mi történik velük, köztük, körülöttük, mikor lejönnek a színpadról, vagy ami még fontosabb, két kisgyerek szüleiként, hogyan jutnak egyáltalán fel a színpadra. Beszélgettünk hivatásról és családról, prioritásról és bűntudatról, fogvatartásról és szabadságról. 

Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A Vadász, a Fiú és a Nővér története az Erdőben: sötét, mintákkal dolgozik iamyank STNTLN című új albumán, amit a Művészetek Palotájában vettek fel egy élő koncerten. Az egyéves munkafolyamatból négy hónapon át csak az alapsztorit rakosgatta össze a zeneszerző, hogy ki tudjon lépni a személyes megszólalás gátjaiból. Hatott rá az opera és Johnny Greenwood, a western világa, Cserna-Szabó András Sömmi. című regénye.

Vendégünk iamyank, Herold János, aki STNTLN címmel készítette el új albumát, amire hatottak a videojátékok és a western is. 

1. Az új album és a nyelv: az STNTLN mint elbeszélés

2.  Mint jelent az ERDŐ Yank életében, és mit a karrierjében?

3. Mi az alapsztori? Az opera mint meghatározó élmény

4. A Vadász, a Fiú, a Nővér: megváltozott szerepek. Hogy lehet megmutatni az érzelmeket?

5.  Western, filmélmény és Cserna-Szabó András Sömmije

6. Miért és hogyan vették fel élőben a koncertet?

7. Sufjan Stevens, Radiohead, The Black Heart Rebellion és a gigantikus playlist

8. “Ki tudtam lépni a Fiú szemszögéből” - a saját démonokról

9.  Hogy lesz ebből sírkertturné?

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat.

A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel.

Ivo Trifunović mindig is tudta, hogy különleges. Vagány, tehetséges, vonzó, az isten is sztárnak teremtette. Heti százezer eurót keres focistaként az angol első ligában, Bugattival furikázik, és egy hatalmas házban él csinos feleségével és két gyermekével. De egyszer csak megjelenik a színen egykori szerelme, és a biztonságos keret repedezni kezd. Hogyan lehet összehozni egy viszonyt, ha az embernek soha nincs szabadideje? Romlani fog Ivo teljesítménye a pályán? És mit csinál a felesége, amíg ő távol van?

A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel.

A Kitelepítés című regény 2022-ben az év könyve volt a Könyves Magazinon, megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. A regényben egy kitelepített család történetét olvashatjuk, akiket a szeretet, a remény és a Biblia olvasása segített át a legnehezebb helyzeteken. A most megjelent Illegalisták egyszerre előzménytörténet és folytatás is: úgy meséli tovább a család történetét, hogy megmutatja a körülöttük és bennük lévő közösséget és hitet, ami végeredményben ahhoz vezetettt, hogy üldözött kisebbséggé válnak. 

Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással beszélgettünk.

A beszélgetés témái:

1. A Kitelepítés mint alapítószöveg: hogyan írta át az Illegalistákat

2. Előzmény és folytatás az Illegalisták: párhuzamos könyvek, amik egymásba kapcsolódnak

3. Bethánia: spirituális ars poetica és Lázár feltámasztása

4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal

5. Anya- és csonkaország

6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága

7. A szexualitástól a szétvert fejekig: hogyan beszél a test a történelemről?

8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés?

9.  A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most?

10.  “Minden igazán lényeges dolog a múltban zajlik le, és bennünk, senki másban” - hogyan beszél az aktualitásokról a regény?