Valuska László beszélgetéssorozata Határok sorozatot indított a Könyves Magazin a Hadikban. A havonta jelentkező beszélgetőműsor azokat a vékony mezsgyéket járta körbe, amelyek reményeink szerint a kultúra legizgalmasabb területei. Sorozatunkban írókat, filmeseket, színházi embereket ültettünk egy asztalhoz. Test- és énhatárokról, valóság és fikció területeiről beszélgettünk. A beszélgetéssorozat első meghívott vendégei Tompa Andrea, író és Reisz Gábor, filmrendező voltak.   Tompa Andrea Író, színikritikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője. 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi díjat. Továbbá a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Regényei: Hóhérok háza, Fejtől s lábtól, Omerta, Haza.   Reisz Gábor filmrendező, forgatókönyvíró, dalszerző. Nagyjátékfilmjei: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek. Különdíjat kapott Torinóban, valamint legjobb rendezőnek választották Szófiában.

Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban? Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Bő fél éven át tobzódtunk Jane Austen életművében. A ránk maradt hat befejezett regény, az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, a Klastrom titka, A mansfieldi kastély, az Emma és a Meggyőző érvek elolvasásával nem csupán Austen, de a régens kori Anglia világába is bepillantást nyertünk. Sorozatunk hetedik és egyben utolsó adásában arra vállalkozunk, hogy összegezük mindezt és megadjuk a magunk válaszát a kérdésre: vajon mitől is olyan népszerű Jane Austen még ma is. 

“Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt” - írtuk Tarantino regényéről, amikor a hét könyve lett nálunk.

Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e?

Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában vele beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

2021 legjobb magyar könyve egészen mélyre visz, a Lovak a folyóban (KRITIKA) egyszerre egy szürreális nyomozás és egy kreatív önboncolás krónikája. Hőse egy fiatal író, akinek fő műve visszhangtalan maradt, és a magánélete is válságba került. Alkotni akar, de képtelen rá, a hétköznapokban pedig egészen képtelen helyzetekbe keveredik. Bartók Imrével beszélgettünk sebezhetőségről, autofikcióról, sikerélményről és gyanakvásról. 

Sorozatunk hatodik részének témája Jane Austen utolsó befejezett könyve, a Meggyőző érvek. A már csak posztumusz megjelent regényt Austen legérettebb, legkiforrottabb műveként tartják számon, melynek émaválasztása, szemléletmódja és hősnője is eltér a korábban megszokottaktól. A regény főszereplője, Anne Elliott, a nagy múltú Kellynch kastély urának második lánya, 19 éves korában egy végzetesnek tűnő döntést hozott, amikor hallgatva mások tanácsára felbontotta eljegyzését és lemondott szerelméről. A családjára kényszerített hatalmas változásoknak - és a történelemnek köszönhetően - 8 évvel később alkalma nyílik tisztázni érzelmeit, csak kérdés, hogy egyáltalán megkapja-e rá a lehetőséget.

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

Az igazi munka csak az lehet, amiért jól meg kell szenvedni? Nem éppen - legalábbis Joós Andrea szerint nem, pedig ha valaki, ő aztán rengeteg mindent csinál. Biológia-környezettanszakos tanárként tehetséggondozásban dolgozik, létrehozta az élménybiológia nevű tudománynépszerűsítő felületet, műsorokat vezet tévében, rádióban, podcasten, és népi motívumokkal díszített szervszínezőket rajzol felnőtteknek - ezekről itt olvashatsz. Saját szuperejének azt tartja, hogy nagyon jól tudja ráirányítani a figyelmet számára fontos ügyekre, témákra, legyenek azok biológiai ismeretek vagy tudományos innovációk, a gyerekek iskolai igényei vagy egy új, 21. századi tanárkép.

A lelkesedése, lendülete és energiája ragadós, ez átütött a beszélgetésünkön is, amikor szóba került, milyen agyi folyamatokat indít el a színezés, mi történik, ha bocsánatot kér egy tanár, milyen animáció elevenedik meg a hűtő falán, de arról is, mit lehet tenni, ha a trónfosztott tudós bunkó, a jól kommunikáló politikus vagy híresség pedig butaságokat mond az oltásról.

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.