Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése után gyengült a forint, az április 12-i országgyűlési választások óta sokéves csúcsokat döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama. A 10 éves magyar államkötvények hozama eközben lehagyta a lengyelét, és – elsősorban az euró bevezetésének ígérete miatt – folyamatosan szűkül a magyar eszközök kockázati felára. A felértékelődést és a Tisza Párt győzelmét már a választásokat megelőzően árazta a piac, amit az Equilor Alapkezelőnél is előre láttak.

Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Beszélgetésünket azzal az esettel kezdtük, amelyre a választások után derült fény: 2023 novemberében Jelasity Radovánt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnöke, Kandrács Csaba kvázi megzsarolta: ha nem távozik Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke az Erste bécsi anyabankja felügyelőbizottságából, akkor az MNB „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Az ügyben feljelentés történt, az Erste vezérét arról kérdeztük, hol tart a nyomozás.Aztán szó esett Kármán Andrásról, aki 2025 nyaráig az Ersténél dolgozott, akkor elszegődött a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, mely tény miatt Orbán Viktor az idén februári évértékelőjén kipellengérezte a most már pénzügyminiszter egykori munkaadóját. De Nagy Mártonnak még nemzetgazdasági miniszterként tett kijelentését is körbejártuk, miszerint elég csak öt nagybank Magyarországon, amelyekből négyet nevesített is – az Erste nem volt köztük.Ezt követően azonban – annak szellemében, hogy Jelasity Radován a választások után azt mondta, „itt az idő, hogy újra szakmázzunk, ne politizáljunk” – már gazdasági kérdésekről kértük ki az Erste első emberének véleményét. A kamatstopról, a babaváró hitelekről, a devizahitelekről, az inflációról, az erős forintról, az euró magyarországi bevezetéséről. Annak kapcsán pedig, hogy azt latolgattuk, meddig maradhatnak a bankokat terhelő adók, az Erste vezére tett egy olyan ígéretet, amely vélhetően minden ügyfélnek kedves lehet.

Nagyon nagyok az önkormányzati világ elvárásai a Tisza-kormánnyal szemben, azonbantürelmesnek kell lenni és kerülni kell az „ultimátum típusú” megszólalásokat – mondta elKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Klasszis Podcast epizódjában. Ha akabinet kinevezi az új, önkormányzatokért felelős államtitkárt, akkor indulhatnak el az érdemiegyeztetések. Hosszabb távon szükség van egy Budapest-törvényre, aminek a normaszövegeaz év vége felé készülhet el.

Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz műveletet, hogy megszabadítsa az országot a „magyar Cosa Nostrától”. De miről van szó: jogos elszámoltatásról vagy a demokratikus kereteken túlmenő bosszúról? A miniszterelnök egy hete túlesett a tűzkeresztségen is a brüsszeli EU-csúcson, amelyen mi is részt vettünk, sőt, egyazon kereskedelmi járaton utaztunk a miniszterelnökkel. Milyennek láttuk őt testközelből? Volt-e luxizás?

Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.

Sajnálatos módon a háborúk korszakát éljük. Valamelyiket fegyverrel vívnak meg, mint az orosz-ukránt, vagy az iráni-izraelit (amerikait), s van, amelyiket gazdasági eszközökkel. Hiszen a geopolitikai konfliktus miatt ugyan az Egyesült Államok által kirobbantott vámháború háttérbe szorult, de ez csak a látszat, a mélyben tovább dolgoznak az ellenséges erők.Ilyen körülmények között hosszú idő után végre nem arról kell értekeznünk, hogy a globális problémák Magyarországot súlyosabban érintik. Legalábbis ha a forint árfolyamát nézzük, ami öt éve nem volt ilyen magas az euróval szemben. A megfejtés: a választási eredmény és – most már – az ennek következtében az Európai Unióval normalizálódó viszony, az előző kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés kézzelfogható esélye.De vajon mit hozhat a jövő és mi lehet a hazai befektetők válasza a mostani helyzetre? Ezekről is faggattuk Lugosi Barnabást, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzserét.

A magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye közötti különbségekről, az uniós források hatásairól és a jövőbeli növekedési lehetőségekről beszélt a Klasszis Média podcastjában Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki az Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alapjával a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, alacsony kockázat kategóriában első helyezést ért el. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, hogy a két ország eltérő gazdasági modelleket követ, ami magyarázatot ad a növekedési ütemek látványos eltérésére. Bár a magyar kormány korábban a szomszédban zajló ukrajnai háborúval indokolta a hazai gazdaság gyengélkedését, Lengyelország példája mutatja, hogy ez önmagában nem magyarázat, hiszen ez az állam is határos a konfliktuszónával.Péntek Gábor szerint a fő különbség a gazdasági berendezkedésben rejlik. Magyarország a 2010-es évek elejétől egy extenzív, exportorientált modellt erőltetett. Ez a struktúra főként az olcsó munkaerőre és a magas munkanélküliségre építve tudott jól működni. Lengyelország viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokra.A lengyel gazdaság sikere a politikai változásokhoz és az EU-s pénzekhez is kapcsolódik. Lengyelországban a 2023-as választások után az új, koalíciós kormánynak bő fél év alatt sikerült megszereznie a korábban zárolt uniós forrásokat. Bár ezek a pénzek még csak most kezdenek beépülni a reálgazdaságba – így azonnali, drasztikus növekedésbeli ugrást nem okoztak –, a költségvetés helyzetét és a piaci megítélést azonnal javították.A magyar piac is gyorsan reagált a hazai politikai változásokra és a gazdasági várakozásokra. Míg korábban a magyar állampapírhozamok a magasabb kockázatot jelentő román szinten mozogtak, addig mára sikerült megközelíteni a lengyel hozamokat. Ez a gyors javulás és a forint erősödése a befektetői bizalom visszatérését jelzi.Az interjú felvétele óta kiderült, hogy az uniós forrásokért is sikeresen lobbizott Magyar Péter kormánya.

A különleges befektetési alapok közül az első egy ingatlanalap. Ám szemben a hagyományos alapokkal, amelyek már kész irodaházak vagy logisztikai központok bérbeadásából szereznek hozamot, az Apelso alapja az ingatlanprojektek legelső fázisában lép be. A diverzifikált portfólió nemcsak hazai szállodákat és régiós plázákat tartalmaz, hanem európai logisztikai fejlesztéseket, valamint zöldenergia-projekteket (napelem- és szélparkokat, akkumulátoros tárolókat) is. A korai belépés lényegesen magasabb hozampotenciált biztosít a befektetőknek.A másik innovatív alap, a Private Markets a tőzsdén kívüli vállalatokat célozza meg magántőke (Private Equity) és magánhitelezés (Private Credit) formájában. Az alapkezelő kizárólagos hazai stratégiai partnere ebben a szegmensben a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a magánhitelezés virágkorát éli, hiszen még az olyan tech óriások is, mint a Meta vagy az OpenAI, gyakran nagy befektetési alapoktól vonnak be forrást a fejlesztéseikhez a hagyományos bankok helyett.A harmadik alap pedig a hedge fundok világát nyitja meg a magyar kisbefektetők számára. A hátteret az EverestQuant fizikusai és matematikusai biztosítják, akik fejlett matematikai és kvantitatív modellekkel dolgoznak.

Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában, amelyben ezúttal Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója, Péller András, a Forbes újságírója és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója beszélgettek