Bár a fenntarthatóság kérdése leszálló ágba került a politikai narratívák szintjén, ez mégsegítheti is a vállalatokat abban, hogy eligazodjanak a nagy ESG-katyvaszban – mondta aKlasszis Podcast legújabb epizódjában Ács Barnabás. A fenntarthatósági szakértő hozzátette:a Z és az Alfa generáció megváltozó igényei miatt az egész kérdéskör egy munkaerőpiacikihívássá válik. A cégeknek viszont jóval több adatra lenne szükségük a felelősdöntéshozatalhoz.

Beszélgetésünk elején arra kértük „vérbeli” befektető vendégünket, hogy vázolja fel, a 2025-ös évhez viszonyítva milyen lehet a 2026-os esztendő, mik mozgathatják a piacokat, mik lehetnek a fő befektetési sztorik. Miután Szabó László kifejtette, miért is csalóka a nemzetközi átlaghoz képest nem is olyan magas, 75 százalék körüli magyar GDP-arányos államadósság, nem csak arról mondta el a véleményét, miként fordulhat elő az, hogy a gyenge hazai makrogazdaság ellenére a Budapesti Értéktőzsde is szárnyal – belesimulva a nemzetközi trendbe. Hanem arról is, miért nem bukkannak fel immár több évtizede olyan jelentősebb cégek a részvényeikkel, mint az 1990-es években debütált OTP Bank, Mol, Magyar Telekom és Richter négyese. Valamint arról, hogy az uniós rekordszintű hazai infláció nagyarányú csökkenése után is érdemes-e állampapírba tenni a megtakarításainkat.S természetesen azt a sok befektetőt foglalkoztató kérdést is körbejártuk a Hold Alapkezelő alapítójával, felügyelőbizottsági elnökével, vajon hogyan fogadhatják a piacok az áprilisi választások eredményét, mindenekelőtt: merre mozdulhat a forint, ami régóta nem látott erős formát fut a világ vezető devizáival szemben. Kérdés, mi lesz, ha a Magyar Nemzeti Bank a kedvező inflációs adatok és az emiatt talán mérséklődő inflációs várakozások hatására közel másfél év után újra kamatot csökkent, már a Monetáris Tanács következő február 24-én esedékes ülésén.Mivel pedig Szabó László maga is gyakorló agrárgazda, talajkímélő ökogazdálkodó és bivalytenyésztő, kihagyhatatlan volt az a kérdés, vajon milyen helyzetben van a magyar mezőgazdaság és mik a kilátásai.

Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.

„A hazafias hév, ami fűtötte mind a katonákat, mind a társadalmat 2022 elején, ez már nyomokban nincsen. Fáradtság van, kiábrándultság van, de a tudat is ott van, hogy ezt csinálni kell”, összegezte Vörös Szabolcs a Klasszis Podcastban a kelet-ukrajnai front közelében szerzett tapasztalatait. A Válasz Online újságírója, aki számos alkalommal járt a front közvetlen közelében az elmúlt három és fél évben, arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint az ukrán katonák ma már jóval kritikusabbak a háborúval és a kijevi vezetéssel szemben, kevesebb a tabu, sok a dezertőr. Ugyanakkor a fronton lévők továbbra is készek megvédeni hazájukat.

A legújabb kutatások riasztó tendenciát tártak fel: egyre több 50 év alatti embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és ezek hátterében a gyorsult biológiai öregedés és az anyagcsere-zavarok játszhatnak döntő szerepet. A kutatások szerint azoknál, akiknek biológiai kora – azaz szervezetük valós, sejtszintű állapota – meghaladja a kronológiai korukat, akár 50–60 százalékkal magasabb a rák kialakulásának kockázata, különösen a metabolikusan aktív daganatok – mint a vastagbél-, emlő-, máj- és hasnyálmirigyrák – esetében.Így a biológiai életkor monitorozása új fejezetet nyithat a személyre szabott orvoslásban és a daganatok korai megelőzésében. A módszer hazai bemutatójára a Manager Egészség Konferencián került sor, ahol Dr. Balázs Anna ismertette a CMC Déli Klinika –„Élj hosszabban és jobban” Complex Longevity Programját. A Klasszis Podcastban Dr. Balázs Anna részletesen beszélt a Complex Longevity Program fejlesztéséről, működéséről és arról, miként teszi lehetővé a modern bioinformatika és biomarker-elemzés, hogy mindenkinek saját biológiai egészségtérképe készüljön. Ez az új orvosi megközelítés nemcsak a megelőzés, hanem a tudatos, adatvezérelt egészségmegőrzés alapja is lehet – ahol a cél már nem csupán a hosszabb élet, hanem a több egészségben eltöltött év.

Történelmi siker vagy méretes blöff Orbán Viktor amerikai útja? Mennyit ér a szóbeli ígéret Donald Trumppal szemben? Védőpajzsot vagy új „IMF-hitelt” kért a kormányfő Washingtonban? Miért kellett hirtelen megemelni a hiánycélt? Mi áll Orbán Viktor ATV-s performanszának hátterében? Mi a média szürkezónája? Miért csökkent a Tisza előnye a Fidesszel szemben? És mit keres a magyar külgazdasági és külügyminiszter az egyik legnagyobb múltú fociklub élén? Erről is vitatkozott szubjektív műsorunkban, az e heti Ez Viszont Privátban Wéber Balázs vezető szerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Vég Márton újságíró.  

Újabb mélypontokat ért el a választási kampány a héten: miközben a legnagyobb ellenzéki párt támogatói adatbázisa rejtélyes módon „kiszivárgott”, Orbán Viktor miniszterelnök a bankárvilág pártjának titulálta a Tiszát. A kormány a gazdasági elemzőket is betámadta, amire ráerősítve a közszolgálati média meghekkelte egyikőjük szavait. Az egyik legolvasottabb lap kormányközeli tulajdonba került, Orbán Viktor pedig népes kísérettel a Fehér Házig repült. Volt tehát min vitatkoznia az Ez Viszont Privát a heti csapatának, Wéber Balázs vezető szerkesztőnek, valamint Imre Lőrinc és Vég Márton újságírónak.          

A héten (2025. 10. 30.) bizonyossá vált, hogy stagnált a magyar gazdaság az első háromnegyed évben – a miniszterelnök által vizionált repülőrajtból semmi sem lett. A Fidesz hamisított Magyar Péter-videókkal és a májkrémre kiterjesztett árréstoppal kampányol, de egyre inkább leszakad a Tiszától. És miközben Lázár János ferihegyi vasutat vizionál, az általa felügyelt vasúti cégek csaknem egy éve képtelenek helyreállítani egy nemzetközi fővonalat Veszprém közelében. Mi áll a háttérben? Mit láttunk október 23-án? Miért billent meg a Sziget? És mit hozhat az Orbán-Trump találkozó? Erről is vitatkozott lapcsoportunk, a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Herman Bernadett főmunkatárs és Vég Márton újságíró.

Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat Magyarország. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi plusz költségvetési kiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami - bárki is nyeri a választásokat-, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026. áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.

A fenntarthatóság nem pusztán értékválasztás, hanem gazdasági realitás. A CIB Bank ESG-vezetője, Máté Károly arról beszél, hogyan integrálja a bank az ESG-szempontokat a kockázatkezelésbe, termékfejlesztésbe és finanszírozási döntésekbe. A beszélgetés gyakorlati példákon keresztül mutatja meg, miként válhat a fenntarthatóság a versenyképesség új forrásává.