Bár a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után gyorsan új történelmi csúcsra emelkedett a Budapesti Értéktőzsde, ez még mindig nem jelzi az összes pozitív várakozást a kormányváltással kapcsolatban – erről beszélt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója. Kulcskérdés, hogy május végén Magyarország elkerülje a bóvlit, és utána még további felértékelődés jöhet. Vannak azonban olyan cégek, amelyek a korábbi állami hátszél miatt most nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Beszélgetésünket természetesen az április 12-ei választások értékelésével kezdtük. Azzal, hogy a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelme után mi lesz a tizenhat éven át kormányzó Fidesszel, valamint Orbán Viktorral. Aztán áteveztünk a 2022–2026-os kormányzati ciklusban végig stagnált magyar gazdaságra. Arra fókuszálva, hogyan lehet azt növekedési pályára állítani, miből, milyen forrásokból lehet ezt megvalósítani, honnan hová kell átcsoportosítania pénzeket a májusban felálló Magyar-kormánynak. Az erről való elmélkedés közben Pogátsa Zoltán azt is elmagyarázta, miért járnak sokan tévúton a magyar államadósság megítélésében.Vendégünkkel végigvettük a Tisza Párt által eddig tett ígéreteket is, elemeztük azok várható hatását. Így a 2030–31-re kilátásba helyezett euróbevezetést, az adórendszer átalakítását – amelynek egy konkrét elemét, a minimálbér szja-jának 9 százalékra való leszállítását a gazdasági és energiaügyi miniszterjelölt, Kapitány István már be is jelentette –, azon belül a vagyonadó kivetését. S kitértünk arra az ugyancsak sokat foglalkoztató kérdésre, hogy mit lehetne és kéne tenni egy igazságosabb nyugdíjrendszer érdekében.

A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?

Klasszis Podcast Kis-Benedek Józseffel

A hazai közvélemény-kutató cégek többsége a Tisza Párt győzelmére számít az április 12-iországgyűlési választásokon. Gőzerővel zajlik a mozgósítás mindkét oldalon, a Fideszkampányát az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance személyesen is megtámogatta az utolsónapokban. Nemcsak az ország, az Ez Viszont Privát csapata is már a választás lázában ég.

A Political Capital szociológus alapítója április 8-án, szerdán délután 13 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.Magyar Péternek a közéletbe való másfél évvel ezelőtti berobbanása óta a Tisza Párt fokozatosan növelte a népszerűségét. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokon még csak megközelíteni tudta a Fideszt, ám azt követően beérte, mCélegyenesbe fordult a választási kampány. Ezt jól jelzi, hogy nincs olyan nap, amikor a győzelemre esélyes két párt vezetője, Orbán Viktor (Fidesz) és Magyar Péter (Tisza Párt) ne tűnne fel az ország egyik vagy másik (akad olyan, hogy egy nap több) pontján is. Az országjárást a 16 éve regnáló kormánypárt kihívójának első embere már régóta műveli, de aztán a pártelnök-miniszterelnök is útnak indult.Meglehet, a közvélemény-kutatási adatok hatására. A kormányközeli Nézőpont Intézet kivételével – mely rendre Fidesz-győzelmet jelez előre – a többi közvélemény-kutató mérései azt mutatják, hogy tizenhat év után először kormányváltásra kerülhet sor.Kérdés, történhet-e fordulat az utolsó napokban. Például a rendszerváltás óta nem látott durvaságú kampány hatására, amely nem szűkölködik botrányokban, kiszivárogtatott információkban, és biztosként eladott dezinformációkban. Ebből is látszik, mekkora a tét.Kérdés, hogyan fogadják azok ezt a finist, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Hiszen mindenki azt találgatja, vajon mekkora lehet azok tábora, akik elmennek voksolni április 12-án, de még bizonytalanok, hogy az öt induló párt (Fidesz, Tisza, DK, Mi Hazánk, Kétfarkú Kutya) neve közül melyikhez biggyesztik oda az X-üket.Mennyiben gyakorolhat hatást az, hogy a befektetők mintha kormányváltást látnának szívesen? Legalábbis erre utal, hogy a Medián mérésének március 25-ei publikálása után, amely növekvő Tisza-előnyt jelzett, amiből még a kétharmadot is ki lehetett olvasni. Létezik-e egyáltalán az a bizonyos „győzteshez húzás”?Mindezekről kérdezzük Somogyi Zoltánt, a Political Capital szociológus alapítóját a Klasszis Klub Live következő adásában. De természetesen élő adásunk során olvasóink is kérdezhetnek.

Katt a feliratkozáshoz: https://www.youtube.com/user/privatbankarFacebook: https://www.facebook.com/privatbankar.hu/TikTok: https://www.tiktok.com/@klasszis.media

Bőven volt téma a héten: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozták nyilvánosságra, már 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a 21 Kutatóközpont március végi felmérése szerint, míg a Nézőpont szerint 66 egyénit nyerne meg a Fidesz, Szabó Bence és Gundalf hős vagy áruló?

Aligha lehetett mással kezdeni a beszélgetést, mint az olajválsággal, amit az idézett elő, hogy Irán az őt ért amerikai-izraeli támadás miatt lezárta a Hormuzi-szorost, elérhetetlenné téve ezzel a világ kőolajtermelésének 20 százalékát. Az még természetesen nem látható előre, hogy mindez világgazdasági válsághoz vezet-e, mindenesetre a negatív hatások máris érződnek és nyitott gazdaságú államként Magyarországra az átlagnál súlyosabbak. Amit az is mutat, hogy beszélgetésünk előtt nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank rontotta az idei prognózisait, a három hónappal korábbinál magasabb inflációra, ellenben alacsonyabb GDP-növekedésre számít.A sérülékenységünket csökkenthetné, ha már nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz – Jaksity György az uniós pénz bevezetését azért is támogatja, mert a maastrichti kritériumok teljesítése azt jelentené, hogy a főbb mutatóink javultak. Amellett, hogy esett szó arról, az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok (járműipar, akkumulátorgyártás) helyett a magasabbak felé kellene elmozdulnia a hazai gazdasági szerkezetnek, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, elnöke azt is kifejtette, mennyire gond, hogy a hazai gazdasági szereplők többsége az állami támogatásoktól reméli a fejlődését és kevésbé önerőből kívánja azt megvalósítani – és sajnos ez jellemzi a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektort is.Végül, de korántsem utolsósorban a már karnyújtásnyira lévő választások is terítékre kerültek. Például az, hogy melyik párt győzelmének örülnének jobban a befektetők, s ha kormányváltásra kerülne sor, akkor lehet-e csökkenteni az Orbán-kormány rezsicsökkentés melletti másik „szent tehenét”, a 27 százalékos áfát. Valamint Jaksity György arról is véleményt formált, hogy tényleg elkerülhetetlenek lesznek-e a megszorítások.

A héten robbant a hír, miszerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta bedönteni a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kormány tagad és most is Ukrajnát okolja, ugyanakkor az ügy megpecsételheti a sorsát az április 12-i választásokon. Mindeközben dagad a botrány a Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott Lavrov-Szijjártó beszélgetés kapcsán is, amely az orosz-magyar kapcsolatok mélységeibe enged betekintést. A kormány itt is kémkedést, valamint nyugati beavatkozást emleget.   De mi az üzenete az elmúlt egy hét történéseinek? Mi vagy ki áll a háttérben? Tényleg elérkeztünk a magyar Watergate-hez? Mit árul el mindez a hatalomról? Mi a tétje a játszmának? Milyen titkosszolgálatok aktivizálódtak leginkább, és veszélyben van-e helyünk a nyugati szövetségi rendszerben? Továbbá: hol tart most az orosz-ukrán háború? Kell-e tartanunk egy NATO elleni orosz támadástól, vagy az idei év közelebb hozhatja a fegyvernyugvást? Lehet-e béke Putyinnal, és ki jöhet utána? És rálép-e a fékre Donald Trump és Netanjahu Iránban, vagy közeleg a globális Armageddon?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs külpolitikai újságíró, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Németh András, a HVG külpolitikai újságírója és Nyilas Gergely, a Telex külpolitikai újságírója.