Az Egyesült-Államok és Izrael Irán elleni háborúja az eszkaláció újabb szakaszába lépett, miután a támadó koalíció bombázta Irán és Katar közös gázmezőjének berendezéseit, amire Irán az Öböl-országok olaj és gázinfrastruktúrájának romboláséval válaszolt. Donald Trump terve, hogy hamar befejezik a háborút egyre inkább illúziónak bizonyul. Az olajkínálat hirtelen beszűkülése Európában is gondokat okoz, és az Egyesült Államok részlegesen feloldotta az orosz olaj elleni szankciókat. Eközben az energiaválságban a magyar kormány Ukrajnában látja legnagyobb ellenfelét. A választási küzdelemben külföldi ügynöki tevékenységet vél felfedezni az ellenzék is.A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában ezúttal Gáspár András a Klasszis Média lapigazgatója, Bózsó Péter az Mfor és a Privátbankár újságírója, illetve Nagy Károly, a Trend FM főszerkesztő-helyettese vitatták meg. (Adásunkat csütörtök délben vettük fel.)

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadábanés Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzésekközötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szintekizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjábanDuha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Balázs Péter szerint a magyar kormány Brüsszelt támadja, Ukrajnába pedig kifejezetten belekötött, pedig a szomszédainkkal és a szövetségeseinkkel szemben különösen fontos lenne a feszültség csökkentése. Magyarország egykori külügyminisztere utalt arra, hogy ezzel együtt sem valószínű ukrán diverzáns tevékenység Magyarországon, hiszen Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy velünk szórakozzon.”A volt uniós biztos többek között beszélt arról is, hogy egy Tisza-kormánynak nagy esélye lenne a még zárolt uniós források hazahozására. „Ugye van egy minta, egy példa, a lengyelországi kormányváltás eléggé hasonló szituációban következett be” – fogalmazott Balázs Péter. A volt külügyminiszter a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjét, Orbán Anitát „nagyon alkalmas”, „tapasztalt” jelöltnek tartja.A podcastban szó esett még többek között a magyar-EU és a NATO-Oroszország viszonyról, az orosz-ukrán háború állásáról, a közel-keleti válság begyűrűzéséről és az április 12-i választások esélyeiről is. Aki kérdez: Wéber Balázs.

A lakáshitelpiac 80 százalékát ma már támogatott hitelek teszik ki. Sokaknak a 10 százalékos önerő előteremtése is gondot okoz – mondta el Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője a Klasszis Podcastban.

Új stúdióban egy újdonsággal folytatódott a Klasszus Klub Live. Ezúttal nem egy, hanem két beszélgetőpartnerünk is volt, akik mindketten egykoron a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgoztak: Bod Péter Ákos 1991 és 1994 között jegybankelnökként, míg Pleschinger Gyula 2013 és 2025 a Monetáris Tanács tagja volt. Ráadásul még az is összeköti a szakembereket, hogy jelenleg mindketten tisztséget viselnek a Magyar Közgazdasági Társaságban, amelynek Pleschinger Gyula az elnöke, Bod Péter Ákos pedig az alelnöke.Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy egy éve kezdte meg a hatéves jegybankelnöki mandátumát Varga Mihály, akinek a vezetésével pont az első esztendő letelte előtt csökkentett kamatot a monetáris hatóság. Vajon indokolt volt-e ez vagy lehetett volna előbb is? – erről is elmondták a véleményüket vendégeink. Valamint egyebek mellett arról is, hogy ha az ellenzék nyer az április 12-ei választásokon, akkor az új kormányerőnek milyen lehet a viszonya az elődje által elnöknek jelölt Vargával és csapatával.Amellett, hogy körbejártuk az MNB által éppen most kiplakátolt rekordszintű deviza- és aranytartalékok témakörét, természetesen jutott idő napjaink újabb szomorú aktualitása, az izraeli-iráni háború lehetséges hatásainak a rövid áttekintésére.

Újabb és újabb mélypontra kerül a magyar-ukrán viszony: a Barátságkőolajvezeték leállása mellett Volodimir Zelenszkij Orbán Viktorral kapcsolatosnyilatkozata és a rejtélyes „aranykonvoj” ügye is borzolja a kedélyeket. AzUkrajnával való fenyegetés lett a kormány egyik fő kampányüzenete.Eközben a hazai üzemanyagárak is lesüllyedtek a védett áraknak köszönhetően,amire a forrongó közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros blokádja miatt voltszükség. Elé vágott a kormány Magyar Péternek? Miben lesz ez a rendszer más,mint a 2021-ben bevezetett, ellátási gondokkal is járó benzinárstop?A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásábanezúttal Imre Lőrinc és Bozsó Péter, az Mfor és a Privátbankár újságírói, valamintCsabai Károly, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője vitatták meg.

Az adást március 5.-én délelött rögzítettük.

Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?

2025.11.20-i adásA lengyel és a cseh átlaghoz képest is idősebb, 70-75 év közötti most a magyarcégek tulajdonosi átlagéletkora – mondta el a Klasszis Podcast legújabbepizódjában a Concorde MB Partners ügyvezetője, az MGYOSZ elnökségitagja. Szendrői Gábor szerint a magyarországi vállalkozók rendkívülindividualisták, ami sok esetben a versenyképesség rovására megy. Az egyrenagyobb számban megjelenő ázsiai beruházókkal pedig az a baj, hogy a nyugaticégekkel szemben, elvétve működnek csak együtt a helyi beszállítókkal.

A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.De meddig fajulhat politikailag ez a konfliktus? Mi lesz a magyar ellátással, és reális veszély-e az ezerforintos benzinár? Valóban eldőlt-e már a választás, ahogy azt egy héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás sugallja? És tényleg elűzik-e Magyarországról a politikailag nemkívánatos bankokat?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Csabai Károly főszerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Bózsó Péter újságíró.  

A fenntarthatóságról sokat hallunk, de ritkán beszélünk arról, hogyan néz ki a mindennapokban egy befektetési alapkezelőnél: milyen szűrőkön bukik el egy befektetés, mennyi adatmunka van egy közel 200 ingatlanból álló portfólió mögött, és mit jelent a „tulajdonosi szemlélet” részvényeknél a gyakorlatban. A Klasszis Podcastban az Erste Alapkezelő két szakértője, Kulcsár Nóra és Kovács István arról mesél, hogyan lett a fenntarthatóság náluk nem címke, hanem folyamat – SFDR 8-as alapokkal, konkrét kizárásokkal, bérlői 2030-as elvárásokkal és olyan dilemmákkal, mint a Tesla kockázatai. A beszélgetésből kiderül az is, miért lehet versenyelőny az ESG, és hol húzódik a határ a szándék, a szabályozás és a megtérülés között.