Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.

Sajnálatos módon a háborúk korszakát éljük. Valamelyiket fegyverrel vívnak meg, mint az orosz-ukránt, vagy az iráni-izraelit (amerikait), s van, amelyiket gazdasági eszközökkel. Hiszen a geopolitikai konfliktus miatt ugyan az Egyesült Államok által kirobbantott vámháború háttérbe szorult, de ez csak a látszat, a mélyben tovább dolgoznak az ellenséges erők.Ilyen körülmények között hosszú idő után végre nem arról kell értekeznünk, hogy a globális problémák Magyarországot súlyosabban érintik. Legalábbis ha a forint árfolyamát nézzük, ami öt éve nem volt ilyen magas az euróval szemben. A megfejtés: a választási eredmény és – most már – az ennek következtében az Európai Unióval normalizálódó viszony, az előző kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés kézzelfogható esélye.De vajon mit hozhat a jövő és mi lehet a hazai befektetők válasza a mostani helyzetre? Ezekről is faggattuk Lugosi Barnabást, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzserét.

A magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye közötti különbségekről, az uniós források hatásairól és a jövőbeli növekedési lehetőségekről beszélt a Klasszis Média podcastjában Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki az Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alapjával a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, alacsony kockázat kategóriában első helyezést ért el. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, hogy a két ország eltérő gazdasági modelleket követ, ami magyarázatot ad a növekedési ütemek látványos eltérésére. Bár a magyar kormány korábban a szomszédban zajló ukrajnai háborúval indokolta a hazai gazdaság gyengélkedését, Lengyelország példája mutatja, hogy ez önmagában nem magyarázat, hiszen ez az állam is határos a konfliktuszónával.Péntek Gábor szerint a fő különbség a gazdasági berendezkedésben rejlik. Magyarország a 2010-es évek elejétől egy extenzív, exportorientált modellt erőltetett. Ez a struktúra főként az olcsó munkaerőre és a magas munkanélküliségre építve tudott jól működni. Lengyelország viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokra.A lengyel gazdaság sikere a politikai változásokhoz és az EU-s pénzekhez is kapcsolódik. Lengyelországban a 2023-as választások után az új, koalíciós kormánynak bő fél év alatt sikerült megszereznie a korábban zárolt uniós forrásokat. Bár ezek a pénzek még csak most kezdenek beépülni a reálgazdaságba – így azonnali, drasztikus növekedésbeli ugrást nem okoztak –, a költségvetés helyzetét és a piaci megítélést azonnal javították.A magyar piac is gyorsan reagált a hazai politikai változásokra és a gazdasági várakozásokra. Míg korábban a magyar állampapírhozamok a magasabb kockázatot jelentő román szinten mozogtak, addig mára sikerült megközelíteni a lengyel hozamokat. Ez a gyors javulás és a forint erősödése a befektetői bizalom visszatérését jelzi.Az interjú felvétele óta kiderült, hogy az uniós forrásokért is sikeresen lobbizott Magyar Péter kormánya.

A különleges befektetési alapok közül az első egy ingatlanalap. Ám szemben a hagyományos alapokkal, amelyek már kész irodaházak vagy logisztikai központok bérbeadásából szereznek hozamot, az Apelso alapja az ingatlanprojektek legelső fázisában lép be. A diverzifikált portfólió nemcsak hazai szállodákat és régiós plázákat tartalmaz, hanem európai logisztikai fejlesztéseket, valamint zöldenergia-projekteket (napelem- és szélparkokat, akkumulátoros tárolókat) is. A korai belépés lényegesen magasabb hozampotenciált biztosít a befektetőknek.A másik innovatív alap, a Private Markets a tőzsdén kívüli vállalatokat célozza meg magántőke (Private Equity) és magánhitelezés (Private Credit) formájában. Az alapkezelő kizárólagos hazai stratégiai partnere ebben a szegmensben a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a magánhitelezés virágkorát éli, hiszen még az olyan tech óriások is, mint a Meta vagy az OpenAI, gyakran nagy befektetési alapoktól vonnak be forrást a fejlesztéseikhez a hagyományos bankok helyett.A harmadik alap pedig a hedge fundok világát nyitja meg a magyar kisbefektetők számára. A hátteret az EverestQuant fizikusai és matematikusai biztosítják, akik fejlett matematikai és kvantitatív modellekkel dolgoznak.

Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában, amelyben ezúttal Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója, Péller András, a Forbes újságírója és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója beszélgettek

Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.Erről is vitatkozott a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett vezető szerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Király Béla újságíró.

Hajdu Egonnal, az Eurizon Asset Management Hungary befektetési igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Eurizon Arany Alapok Részalapja kapta a Legjobb Árupiaci Alap díját a Privátbankár.hu Klasszis 2026 díjkiosztón.

Lufi vagy nem lufi az AI? Mennyire reálisak a nagy techcégek értékelései, és hova futhat ki ez az egész történet?Hatalmasat fordult a világ a magyar gazdaság megítélésében, de meddig tarthat ki az optimista hangulat, és mire kell figyelni?Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a Klasszis Podcastban Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE magyarországi fióktelepének kiemelt portfóliómenedzserével.

Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere lett az idén az Év Portfolió Menedzsere. A siker titkáról beszélt a Klasszis Média podcastjában. 

Alig néhány nappal a megalakulása után a Tisza-kormány máris kormányhatározatot fogadott el a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről. Kármán András pénzügyminiszternek június 5-ig kell kidolgoznia a részletes szabályokat.Ennek apropóján jártuk körül az Apelso Wealth Management cégtársával a két területet. Vendégünk ismertette, hogy hol volt vagyonadó a világban és hol van most, a be- és a kivezetéseknek mik voltak az indokai, mekkora kulcsai vannak az érvényben lévő vagyonadóknak, mennyi bevétele lehet ebből a költségvetésnek. Illés István arról is elmondta véleményét, hogy mennyire lehet hatékony a magyarországi vagyonadó, nem kell-e attól tartani, hogy kontraproduktív lesz, vagyis, hogy emiatt majd a tehetősek külföldre viszik a vagyonukat, vagy azok egy jó részét.A beszélgetés második felében pedig megtudtuk, hogy bár a bizalmi vagyonkezelés már több száz éve működik tőlünk nyugatabbra, a nálunk tizenkét éve meglévő lehetőséget döntő többségén nem az eredeti céljának megfelelően használták, csakúgy, mint a bizalmi vagyonkezeléshez nagyon hasonló vagyonkezelő alapítványokat – így célszerű lehet azok szabályainak megváltoztatása. Csak itt is arra kell vigyázni, nehogy ezzel egy alapvetően jó vagyontervezési, családivagyon-átörökítési megoldás tűnjön el a rendszerből.