Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv? A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is. EGY EGÉSZSÉG ALAPELV: A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére. VENDÉGEK: - Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék. - Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó. - Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. TARTALOM: TARTALOM: 0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló 6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer 20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota? 35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív? 37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés 53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése 57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás 1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy 1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló 1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés

Csalódást okozott a szója 2024-ben? Még mindig a jövő növénye lehet? Mi okozta a várakozások ellenére a sokszor csalódást keltő terméseredményeket? Hogyan lehet sávműveléssel szóját termeszteni, és milyen gyomirtási megoldásokkal dolgozik egy borsodi termelő, aki már évek óta foglalkozik a fehérjenövénnyel? Akkor is megéri szóját termeszteni, ha drasztikusan lecsökken a támogatása? A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat adása a tavaszi szójás podcastra épül, egyfajta évértkelőként és más technológiai szemlélet bemutatásaként. Gribek Dániel műsorvezetőnek ezúttal gazdálkodó vendége is van, illetve az időjárással, klímával is foglalkozik, ami nagy hatással lehet a szója jövőjére. Vendégek: Bene Zoltánt, Karintia Kft. cégvezetője, aki a legutóbbi szójás podcastunkban is vendég volt. Czina György agrármérnök, gazdálkodó a Czinagro Farmgazdaság vezetője, aki gyümölcstermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, évente nagyjából 50 hektáron termeszt szóját - sávműveléssel is. Mindezt Bekecsen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója, aki minden témánkat elhelyezi majd az időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiben. TARTALOM: 0:00 - 6:00 - Bevezető, ajánló, bemutatás 6:01 - 11:33 - Szója évértékelés 11:34 - 15:42 - Hova vessünk szóját? 15:43 - 32:05 - Szójatermesztést befolyásoló időjárás 2024-ben 32:06 - 39:56 - Talajkímélő szójatermesztés, gyomirtás Czina Györgynél 39:57 - 48:06 - Szója fajtaválasztás, vetés, tenyészidő 48:07 - 1:00:34 - Szójatermesztés önköltsége és jövedelmezősége 1:00:35 - 1:05:01 - Szója tápanyag-utánpótlás 1:05:02 - 1:09:27 - Szója másodvetés 2024-ben 1:09:28 - 1:21:59 - Klímaváltozás és hatása a mezőgazdaságra 1:22:00 - 1:28:30 - Szója betakarítása, tárolása 1:28:31 - 1:36:41 - Záró gondolatok, üzenetek 1:36:42 - Műsorzárás, elköszönés

Táji vízvisszatartás, csatornahálózatok, vízlépcsők, fokgazdálkodás, árvíz, belvíz, öntözés. Csak néhány kulcsszó, ami szóba kerül a HEKTÁR Morotva vízgazdálkodási podcast második részében. Mi lehet a megoldás a magyar, különösen az alföldi mezőgazdaság túlélése érdekében? Vissza a múltba vagy előre a modernizációban? Szemléletváltásra biztosan szükség van, de milyen mértékűnek kell lennie? Hogyan látja ezeket a kérdéseket egy vízgazdálkodással foglalkozó építőmérnök, és egy tájhasználattal, ökológiával foglalkozó geográfus? Avagy Cifka Gábor és Balogh Péter?

Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?

Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.

A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:

- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.

Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést

- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.

TARTALOM: 0:00 - 4:00 - Bevezető, vlogajánló

4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével

10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak

14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai

37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban

42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei

47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása

56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?

1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?

1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés

1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?

1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök

1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben

1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője

1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló

1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás

1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás

Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.

TARTALOM:

0:00 - 3:00 - Bevezető, vlogajánló 3:01 - 7:10 - Van jövője a napraforgónak? 7:11 - 11:22 - Kihívások a napraforgótermesztés előtt 11:23 - 17:08 - A napraforgó növényélettana 17:09 - 20:57 - A napraforgó gyomirtása, gyomkezelése 20:58 - 28:08 - A napraforgó vetése - tőtáv, sortáv, magnorma 28:09 - 36:02 - A napraforgó növényvédelme - pl. Macrophomina 36:03 - 38:34 - A napraforgó kártevői 38:35 - 47:49 - Tápanyagutánpótlás - Nitrogénellátás 47:50 - 1:01:02 - Mikorelemek - pl. bór 1:01:03 - 01:09:35 - Napraforgó tapasztalatok - szántás, lazítás, no-till, strip-till avagy sávművelés 1:09:36 - 1:14:13 - Másodvetésű napraforgó 1:14:14 - 1:20:23 - Nemzetközi kitekintés, külföldi példák és tapasztalatok 1:20:24 - 1:22:21 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.

Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.

Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás

7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején

23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben

1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?

1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till

2:05:56 - Zárszó, elköszönés

A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák? Gribek Dániel műsorvezető a Syngenta által támogatott HEKTÁR Plusz podcastban Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzserrel beszélget a biológiai növényvédőszerekről, a biostimulátorokról és lombtrágyákról, a nitrogén rögzítésére, a tápanyagok elérhetőségének és felvételének javítására használható tápanyag-hasznosulást segítő készítményekről és a biológiai csávázószerekről. Miért fontos ismerni a növények élettanát a biológiai megoldások hazsnálatánál? Nem veszélyes más kontinensek baktériumait alkalmazni adott célok eléréséhez? Hogyan választhatjuk ki a valóban hatékonyan, működő megoldásokat? Mi győzte meg a korábban kétkedő termékmenedzsert? Milyen szerepe van a napraforgó termesztésében a bórnak? TARTALOM: TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló

3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?

24:27 - 33:48 - Stresszhatások

33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk

43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények

48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?

51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek

56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?

1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?

1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban

1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?

1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés

Októberben ismét összeült a HEKTÁR Nagyágyúk podcast csapata: Gribek Dániel műsorvezető, Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cegcsoport vezetője, és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. A téma ezúttal az AKG, az agrárpályázatok és az aflatoxin helyzet volt. Miért nem biztos abban Csepregi Attila, hogy belép az AKG programba? Mit tart felelősnek az aflatoxin fertőzés magas kockázatában? Csökkentheti azt a szántás és a hibridválasztás? Milyen kérdései vannak a no-till AKG kapcsán hazánk legtapasztaltabb no-till gazdálkodójának, Berend Ferinek? Valóban előveszi az ekét egy béreltföldjén? És tényleg elindul egy agrárpályázaton? Mióta kísérleteznek az aflatoxinnal Lajos Misiék, és miért tartja problémásnak, hogy a precíziós pályázatban nem vagy csak részben támogatható a traktorvásárlás? Milyen fenntartásai vannak a no-till AKG-val kapcsolatban? Megérkezett tehát a legfrissebb HEKTÁR Nagyágyúk! TARTALOM: 0:00 - 2:58 - Bevezető, vlogajánló 2:59 - 1:05:00 - AKG, no-till AKG 1:05:01 - 1:34:29 - Milyen pályázatokban vesznek részt a Nagyágyúk? 1:34:30 - 2:28:23 - Aflatoxin a kukoricában

Mit kell tudni a választható no-till és strip-till, vagyis sávművelés vállalásról a 2025-ben induló AKG program talajmegújító gazdálkodás gyakorlatában? Milyen nagyságrendű összegekkel számolhatnak az ÖKO támogatásban gondolkodó biogazdálkodók? Hogyan lehet értékelni a 2024-es aszályos nyarat és tavaszt a napokban levonuló árvíz utáni időszakban? És mikorra várható például a precíziós pályázat az öntözési támogatás, a fiatal gazda támogatás vagy az erdészeti géptámogatás?

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető Dr. Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélget.

A téma ezúttal érintőlegesen a hazai vízgazdálkodás helyzete és jövője, részletesebben pedig az ÖKO és az AKG támogatások részletei, valamint a különböző pályázatok megjelenése - a precíziós pályázat, az öntözési pályázat, a fiatal gazda pályázat, a nem termelő beruházások finanszírozása.

A vízgazdálkodásos blokkban szó esik az aszályról, a Homokhátság problémájáról, az árvíz közbeni vízmegtartásról, a Tisza és mellékfolyóinak vízhozamáról, de a Csongrádi-vízlépcsőről is.Az ÖKO és az AKG támogatás kapcsán sok szó esik az 5 éves programok céljairól, újdonságairól. Különösen az AKG talajmegújító gyakorlatáról, ami egy merőben más szemlélet, mint amit korábban megszokhattunk. De hogyan illeszkedik ez az AÖP forgatásnélküli gyakorlatához, és mennyi pénzt lehet keresni a no-till és a strip-till, vagyis sávművelés gyakorlatával? Lesz-e glifozáttilalom ezekben a programokban?A beszélgetés utolsó részében kiderül, hogy lehet-e majd traktort vásárolni a precíziós pályázatban, és az is, hogy azt mikor írják ki. De szó esik a kisgazdaságok és a nagyok közötti különbségről is.

TARTALOM:

0:00 - 3:25 - Bevezetés, vlogajánló

3:26 - 30:24 - Vízgazdálkodás, aszály, árvíz, vízügyi kérdések, vízlépcső

30:25 - 36:39 - ÖKO támogatás

36:40 - 1:09:00 - AKG, talajmegújító gazdálkodás vállalás

1:09:01 - 1:17:25 - Már kiírt agrárpályázatok

1:17:26 - 1:22:52 - Nem termelő beruházások pályázat

1:22:53 - 1:30:38 - Precíziós, digitális átállást segítő pályázat

1:30:38 - 1:32:16 - Néhány gondolat a kertészeti és erdészeti géptámogatásról

1:32:17 - 1:34:54 - Elköszönés, podcastzárás

Milyen kihívásokkal néz szembe egy 1000 hektáros és egy 170 hektáros gazdaság? Hogyan lehet jobban gazdálkodni a Nyugat-Magyarországon is egyre kevesebb nedvességgel? Mi a jövője a magyar állattenyésztésnek akár kicsiben, egy extenzívebb marhatartás, akár nagyban egy sertéstelep vagy egy tejelő állomány esetében? Miért fontos az előre menekülés, és erre milyen lehetősége van a Bischof családi gazdaságnak és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek? A HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában a kicsik és a nagyok kihívásaival, problémáival és jövőjével foglalkozunk. Bischof András egy 170 hektáros családi gazdaságban dolgozik rokonaival, míg Bóna Szabolcs az 1000 hektáron növénytermesztést végző, sertéstenyésztéssel és tejelő marhákkal foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója.

A műsorban számos téma felvetődik. Egyrészt a no-till felé vezető út, a talajkímélő gazdálkodás lehetősége egy nagy és egy kis gazdaságban. Bóna Szabolcsék már az ekét az eladták, Bischof András viszont még szánt, és anyagi oldalról nem látja, mikor tud átállni direktvetésre vagy minimum művelésre. Amíg Rábapordányban tudnak a direktvetés, a sávművelés és a sekély művelés között válogatni az időjárásnak köszönhetően, addig az Őrségben 170 hektáron sokkal nehezebb a helyzet a mérethatékonyság miatt.

A HEKTÁR podcastban ezúttal is foglalkozunk az állattenyésztéssel, így annak megítélésével is. Gribek Dániel és vendégei foglalkoznak az állatjóléttel, az állategészségüggyel, de az szakember-hiánnyal is.

Bischof András, őrségi családi gazdálkodó, növényorvos, Felsőjánosfáról aki nagyjából 170 hektáron gazdálkodik, és néhány tucat húsmarhát tart, amelyek húsát helyben próbálja értékesíteni minél rövidebb ellátási lánc igénybe vételével. Számos kísérletet állított és állít be a legkülönbözőbb kultúrák fajtáival, de a növényvédelemben sem bízza a döntéseit a véletlenre. Bár figyeli, és próbálkozásai is vannak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatban, még számos területén szánt is.

Bóna Szabolcs neve valószínűleg nem ismeretlen, számos podcastban hallhattátok már, én nagyjából egy éve találkoztam vele először, amikor a Planet Expo-n műsorvezetőként egy olyan beszélgetésen vehettem részt, amiben ő is fő szerepet játszott. Mintegy 1000 hektáron zajlik náluk növénytermesztés, főként takarmányelőállítás a sertés és tejelő marha állományuknak. Modern állattartó telepeiken rendkívül magas fokú a higiénia és az állatjólét. A szántással már régen felhagytak, az ekéjüket eladták, takarónövényeznek, min-till technológiát alkalmaznak, és bár a no-till irányába tartanak, nem biztos, hogy a takarmány-betakarítás káros hatásai miatt oda eljutnak. Részesei egy karbonprogramnak, és egy napelem farm is diverzifikálja a tevékenységüket.

TARTALOM:

0:00 - 9:00 - Bevezető, vlogajánló, bemutatkozás, talaj

9:01 - 17:27 - Helyzetkép, aszály, termésvárakozások

17:28 - 38:13 - Szántással vagy szántás nélkül? Miért tart Bischof András a direktvetőgép vásárlásától?

38:14 - 46:55 - Karbonkredit, karbonprogram tapasztalatok

46:56 - - 1:00:05: - Agrártámogatások és a talajvédelem kapcsolata

1:00:06 - 1:34:29 - Állatjólét, húsevés és vegánság, agrármarketing

1:34:30 - 1:43:22 - Állategészségügy, antibiotikum-felhasználás

1:43:23 - 1:58:17 - Munkaerőhiány az Őrségben és a Rába mentén

1:58:18 - 2:20:52 - Terménydiverzifikáció, bevételszerzés és a magyar mezőgazdaság jövője

2:20:53 - 2:24:22 - Elköszönés, befejezés, podcastzárás