Az elmúlt napok eseményei után szeretnél valamit változtatni a technológiádon? Nem akarod, hogy a termőfölded egy nap alatt kilométerekkel távolabb érjen földet, és ezzel jelentősen csökkenjen a termésbiztonságod? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában a téma mi más lehetne, ha nem a március eleji porviharok, 11-i tömegbaleset, és ezzel összefüggésben a talajművelés - pontosabban annak elhagyása. A no-tillel, sávos műveléssel már sokszor foglalkoztunk a HEKTÁR-ban, számos olyan szakember, gazdálkodó volt már Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki regeneratív szemlélettel kezeli mezőgazdasági területeit. Ezúttal a kör ismét bővül.

A március eleji böjti szelek, szélviharok és azok következményei után a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, Szabó Attila kereste fel szerkesztőségünket, hogy lennének tagjaik, akik szívesen elmondanák véleményüket a történtekről, és gyakorlati tapasztalataikat is megosztanák a szélerózió megelőzése kapcsán.

Vendégem ezúttal Víg Vitália talajökológus, akinek hitvallása a talajok gyógyítása. Nem mellékesen a TMG oktatási programjának szakmai felelőse.

De elmondja tapasztalatait Felvidékről, Dunaszerdahely közeléből, Csótfáról Keszegh Csaba, aki 50 hektáron no-till technológia alkalmazása mellett gazdálkodik. Vendégünk még Tamási Péter dunántúli gazda, akinek 2004 óta nem viszi a szél talajait. Vas megyében, Uraiújfaluban min-tillezik és direktvetést is alkalmaz 350 hektáron.

De miért, és hogyan változtattak szemléletet? Illetve milyen buktatók kísérték a folyamatot? Ezekkel mindig foglalkozunk, ha alkalmunk nyílik no-till gazdákkal beszélgetni, úgyhogy ez most sem lesz másképpen.