Elvileg nem kellene számítania, ki volt Adolf Hitler nagyapja — de különösen a nácik követelték mindenkitől az árja származást igazoló papírokat, és mindenkinek bizonyítania kellett, hogy a négy nagyszülő közül egyik sem volt zsidó. Heinrich Himmler, az SS Reichsführere extrém módon továbbment: minden SS-tagnak be kellett mutatnia a „fajtisztaságot” igazoló iratokat egészen 1650-ig visszamenően. Ezt még a párton belül is kritizálták, Hitler pedig gyakran gúnyolódott a Himmler–Darre–Rosenberg ideológiai trió „germán őrületén”.

A Führer családfáját is összeállították, amelyet az iskolás gyerekek kívülről kellett tanulniuk.

De ha közelebbről megnézzük, maga a Führer nyilvánvalóan nem tudta volna igazolni saját árja származását. És Hitler erről nagyon is tudott.

Összességében Adolf Hitler származása sok teret enged a spekulációnak. Gyermekkorának környezete minden bizonnyal kulcsszerepet játszott későbbi viselkedésében: egyrészt az erős érzelmi kötődés édesanyjához — akit, mint gyakran írják, úgy szeretett, mint senki mást —, másrészt az apja: szigorú, tekintélyelvű, címekre éhes, büszke osztrák állami tisztviselő. Olyan ember, aki zavaros, reménytelen környezetből, szinte árva gyermekként küzdötte fel magát a középosztályba, és már házicselédet tartott.