2010 – 2020 között 30 %-kal nőtt a hazai húsfogyasztás. Manapság napi 1,5 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést. 2023-ban a gyermeknél az állami támogatás 101 milliárd forint. A szakember szerint az ételnek nincs tisztelete. Szegényen vagyunk gazdagok – a közétkeztetésben az élelmiszer 20%-kukába megy. Ez 50000 tonna pazarlás évente. Miért fontos környezetvédelmi szempontból a húsevés csökkentése? Hogyan segíthet ebben pl. az iskolai szemléletformálás?  Hogyan lehetne a közétkeztetés fenntartható? Többek között ezekről is szó esett június 23.án Székesfehérváron a Zöld szervezetek országos találkozóján az „Önkormányzatok és közösségek jó gyakorlatai a helyi erőforrások megőrzéséért” című konferencián. A mai podcastban elsőként Dr. Farkas István Tamást, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökét, utána pedig Zoltai Annát, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elnökét halljuk. Kapcsolódó cikk a greenfon >>>

Idén immár 32. alkalommal találkoztak a hazai zöld szervezetek képviselői a Zöld Civil Országos Találkozón június 23 – 25 között Székesfehérváron, ahol első alkalommal adták át a környezeti ügyért és az együttműködésért kiemelkedően tevékenykedő személyeknek a Zöld Civil Díjakat és Emlékdíjakat. Ezekre bárki beküldhetett jelöléseket, és június elején egy bizottság kiválasztotta azt az 5 főt, akik sajnos már nem lehetnek velünk, de életükben rengeteget tettek a hálózatért. Az ő munkájukat Zöld Civil Emlékdíjjal ismerték el. Mellettük 2 zöld mozgalmár munkásságát pedig Zöld Civil Díjjal jutalmazták. Hogy kik a díjazottak és miért? Most kiderül a június 25-i díjátadón készült felvételből.

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez próbálunk gyakorlati tanácsokkal szolgálni építkezőknek és lakásfelújítóknak indított sorozatunkkal. Sarkadi Péter vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.Az első részben a mélyfelújításról beszélgetünk.

Bánáti bazsarózsa, István király-szeg fű, tornai vértő, szentendrei rózsa, a természetbarátok számára ismerősen csengő nevek, melyekről azt olvastuk, hogy bennszülöttek. Pedig csak egy részük az! Hányan hallottak viszont a vértesi berkenyéről, a balatoni szederről, a magyar sóballáról, a debreceni tormáról, a Kossuth hölgymálról, vagy a Vojtkó-csenkeszről? Ezek kizárólag nálunk élnek. Mi a különbség a bennszülött, és az őshonos faj között? Ezekről is szó esik a mai beszélgetésben – Sarkadi Péter vendége Dr. Riezing Norbert erdész, botanikus, madarász, ismeretterjesztő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője, aki „Benszülött növényeink” címmel szeretné magyarul megjelentetni a 9 évnyi munkával elkészült  - jelenleg a neten angolul elérhető - növényleltárát.

„Az ember a saját otthonában nem tartózkodik, hanem lakik”-  fogalmazott Rejtő Jenő. Mit tehet a lakó komfort kialakításában az üveg? Ha a látványos panorámát az ingatlan árában alaposan megfizettük, egy jól benapozott lakásban ne kelljen feltétlenül a nap melege  ellen védő redőnyt a nap nagy részében lehúzva tartani. Tehát a napvédelem valamint a kilátás és „be nem látás” komfortját egyben kell egy üveghomlokzatú helyiségnek biztosítania. Emellett egyre fontosabb a hangszigetelés, a hőmérséklet szabályozás és a madárvédelem is. Hol tart ma, és mik a fejlesztési irányok az épület üveg technológiában? Mikor fog áramot termelni a napelemes ablakom? Mire jó a lecserélt régi ablak? Mennyire környezetbarát az üvegipar? Mekkora az üvegfelület ökolábnyoma? Jó vagy rossz a láthatatlan üveg? E kérdésekről is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Németh Árpád Andrással, a Guardian Glass építész tanácsadójával.

Újabb hungarikum a „homokdomb töltés korona sétány”. Szegedtől ÉNY-ra pár km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre. A mai podcast e két kistelepülésről és egyfajta hungarikumról szól, arról, hogy hogyan lehet nagyon sok milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. A tavaly augusztusi aszály idején miközben vízért könyörgött az egész Homokhátság, 1,2 millió m3 talajvizet juttatott a vízügy a Tiszába. Nem merjük kimondani, hogy a magyar táj vízgazdálkodását a világhírű magyar vízépítészeti szakma és a vízügy tette tönkre – mondja Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, zsombói lokálpatrióta természetvédő. Európai Uniós pénzekből a kiszáradóban levő homokhátságban elpusztítják a lápréteket, a védett, bolygatatlan gyepeket. Fölösleges és környezetpusztító vízügyi beruházásokkal tovább segítik az aszályosodást. A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi házhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája bekerült a cég típusház kínálatába. Sarkadi Péter vendége e pályázat egyik zsűritagja Prof. Dr. Kiss Gyula egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Karán – aki a zöld építés elkötelezett híve, így erről is bőven szól a podcastban: felhőkarcoló saját szennyvíztisztítóval, „Függőleges erdő” (Bosco Verticale) Milánó nevezetessége, beton, vagy fa?- melyik a környezetbarátabb építőanyag. Építészettel a felesleges épületgépészet ellen.

Gyönyörű képek, izgalmas jelenetek és égető problémák, amelyek középpontjában az éltető víz áll. Az első képkockától lebilincselő képi világ, a zene, a dramaturgia ereje és a film kíméletlenül igaz üzenete, megdöbbentően hatott. 87 perc tömény „naturalizmus” a Körös-vidék elpusztult és még fennmaradt természeti értékeiről, legfontosabb környezeti problémáiról. „A természet szisztematikus felszámolásának az elvét a legnagyobb magyar mondta ki.” Széchenyi István nyomán a folyószabályozás következtében a Körösök 248 helyen összesen 546 km-t rövidültek, így pl. a Sebes-Körös minimum- maximum vízmennyiség különbsége 940 (!) szeresére nőtt.

Lenyűgöz és arcul csap – írták a kritikák Szendőfi Balázs legújabb természetfilmjéről. Sarkadi Péter mai vendége a Volt egyszer egy vadvízország  c. film alkotója, Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes, zeneszerző, akivel a film és a természetfilmezés mellett még sokmindenről, többek között  a sas-drón csatáról, a kormánymédia hungarikum cenzúrázásáról, a hivatalos természetvédelmi rendszer szétveréséről, és a természeti környezetünk aggasztó állapotáról is beszélgetett.

Mielőtt lakóépületének felújításába kezd, hallgassa meg a Leier Kéményrendszerek üzletág termékmenedzserének hasznos gyakorlati tanácsait a tetőfelújítással, a betoncseréppel, a kéményekkel, és a típusházakkal kapcsolatban. Szűcs Zsolt és a szerkesztő Sarkadi Péter beszélgetéséből emellett sok-sok kulisszatitokra is fény derül a rossz fűtési szokásoktól az energiapazarlásig.

A zöld civil szervezetek együttműködése több mint harminc éves múltra tekint vissza. 2022-ben megújult a hálózat kereteit biztosító működési szabályzat. Az év elejétől több mint 60 szervezet csatlakozott hivatalosan az együttműködéshez. De kik is ezek a zöldek? Hogyan változott a hazai civil szféra az elmúlt 4 évtizedben? Többek között ezekre is fény derül a mai podcastban. Ismerd meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek történetét, együttműködését, és a szervezés alatt álló idei országos zöld találkozó eddigi részleteit. Többek között ezekről is szó esett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által szervezett március 16-i webináriumon, melynek rövidített, szerkesztett változatát Sarkadi Péter készítette.