Az épület homlokzatán keresztül akár 35 % is lehet a hőveszteség. Ennyit spórolhatunk a szigeteléssel. Szálas anyagot (pl. kőzetgyapotot), vagy polisztirolt használjunk? A szálas előnye a páraáteresztő képesség, az akusztikai csillapítás és a tűzvédelem. A polisztirol viszont olcsóbb, és jóval könnyebb.

Milyen anyagú, és mélységű legyen a lábazat szigetelés? Milyen vastag az ideális hőszigetelő?

+1 cm szigetelőanyag 4%-kal növeli a hatékonyságot.  Miért érdemes a hőszigetelés síkjába kitolni az ablakokat? Mi az a kávaszigetelés? Hogyan vastagíthatjuk tovább a már meglevő homlokzati szigetelésünket? Miért előnyös a különböző anyagok helyett a gyártói termékrendszert választani? Dűbel, vagy ragasztó?

Többek között ezekre a kérdésekre ad választ sorozatunk 4. részében ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője, akivel Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetett.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes lakossági tanácsadással is foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI? Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 3. részében maradunk a tetőn, és bemutatunk egy nálunk még kevésbé elterjedt szigetelési módszert, mellyel a szarufák között, alatt, és a nehezen elérhető helyeken viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. A SUPAFIL® ásványgyapotból készült fújható szigetelés előnyei, hogy kötőanyagot nem tartalmazó termék, nehezen hozzáférhető, bonyolult ácsszerkezetek, illetve nem, vagy nehezen megközelíthető felületek hőszigetelése alkalmas, környezetbarát technológia, mert 80%-ban újrahasznosított üvegből készül, a kivitelezés során nem lesznek illesztési hézagok, más fújható szigetelésekkel ellentétben minimális a porképződés a munkatérben, gyors, precíz munkavégzés, nem éghető A1 tűzvédelmi osztályba tartozik, és a befújásával javulnak a hőszigetelt szerkezet akusztikai tulajdonsága (hangszigetelés, léghanggátlás)

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként - hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények (pl. buglyos szegfű- képünkön), ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének  NaturArt alapító tagja 25 éve él Zsombón és harcol a helyi természeti értékek megmaradásáért.

Tavaly ősszel az energiamegtakarítás volt az elsődleges célja a felújításoknak. Még mindig a tégla, kerámia országa vagyunk. Hőszigetelésben a kőzetgyapot az első. Hány centi a tuti? Az elmúlt években gyökeresen megváltozott az otthonteremtéssel, kakásvásárlással, felújítással kapcsolatos hozzáállásunk. Soha ilyen sok bizonytalanság nem övezte a gazdaság minden szeletét, így az élet egyik legfontosabb háttere, a lakhatással kapcsolatos tervek megvalósítását.

Hogy e téren mi a helyzet? – erre volt kíváncsi a Build-Communication Kft magánépítkezők és felújítók körében végzett kérdőíves felmérésében. A 20 éve e területen működő cég  emellett egy másik felmérést is készített, ebben tetőfedő szakembereket kérdezett arról, hogy melyik technológiát, anyagot használják a legszívesebben. Az eredményekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Rajki Diánával, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatójával.

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 2. részében felmegyünk a nyeregtetőkre, és megmutatjuk, hogy milyen a jó szigetelés a szarufák között és alatt, amivel viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. Mi az a lambda érték? Hova milyen anyagot/ technológiát érdemes használni? Az üveggyapot ”varázsszőnyeg” trükkjei a tetőn. Környezetbarát hőszigetelés befőttes és sörösüvegből. Kőzetgyapot kisokos – melyik fajtát hova?  Miért különösen fontos az alátét héjalás?

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

2010 – 2020 között 30 %-kal nőtt a hazai húsfogyasztás. Manapság napi 1,5 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést. 2023-ban a gyermeknél az állami támogatás 101 milliárd forint. A szakember szerint az ételnek nincs tisztelete. Szegényen vagyunk gazdagok – a közétkeztetésben az élelmiszer 20%-kukába megy. Ez 50000 tonna pazarlás évente. Miért fontos környezetvédelmi szempontból a húsevés csökkentése? Hogyan segíthet ebben pl. az iskolai szemléletformálás?  Hogyan lehetne a közétkeztetés fenntartható? Többek között ezekről is szó esett június 23.án Székesfehérváron a Zöld szervezetek országos találkozóján az „Önkormányzatok és közösségek jó gyakorlatai a helyi erőforrások megőrzéséért” című konferencián. A mai podcastban elsőként Dr. Farkas István Tamást, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökét, utána pedig Zoltai Annát, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elnökét halljuk. Kapcsolódó cikk a greenfon >>>

Idén immár 32. alkalommal találkoztak a hazai zöld szervezetek képviselői a Zöld Civil Országos Találkozón június 23 – 25 között Székesfehérváron, ahol első alkalommal adták át a környezeti ügyért és az együttműködésért kiemelkedően tevékenykedő személyeknek a Zöld Civil Díjakat és Emlékdíjakat. Ezekre bárki beküldhetett jelöléseket, és június elején egy bizottság kiválasztotta azt az 5 főt, akik sajnos már nem lehetnek velünk, de életükben rengeteget tettek a hálózatért. Az ő munkájukat Zöld Civil Emlékdíjjal ismerték el. Mellettük 2 zöld mozgalmár munkásságát pedig Zöld Civil Díjjal jutalmazták. Hogy kik a díjazottak és miért? Most kiderül a június 25-i díjátadón készült felvételből.

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez próbálunk gyakorlati tanácsokkal szolgálni építkezőknek és lakásfelújítóknak indított sorozatunkkal. Sarkadi Péter vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.Az első részben a mélyfelújításról beszélgetünk.

Bánáti bazsarózsa, István király-szeg fű, tornai vértő, szentendrei rózsa, a természetbarátok számára ismerősen csengő nevek, melyekről azt olvastuk, hogy bennszülöttek. Pedig csak egy részük az! Hányan hallottak viszont a vértesi berkenyéről, a balatoni szederről, a magyar sóballáról, a debreceni tormáról, a Kossuth hölgymálról, vagy a Vojtkó-csenkeszről? Ezek kizárólag nálunk élnek. Mi a különbség a bennszülött, és az őshonos faj között? Ezekről is szó esik a mai beszélgetésben – Sarkadi Péter vendége Dr. Riezing Norbert erdész, botanikus, madarász, ismeretterjesztő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője, aki „Benszülött növényeink” címmel szeretné magyarul megjelentetni a 9 évnyi munkával elkészült  - jelenleg a neten angolul elérhető - növényleltárát.