Beszélgetés az alkotmányellenes klímatörvénytől a zöldpártok jövőjéig, a budai választási esélyekről, az orbáni zsákutcás putyini energiagyarmati politikáig számos kérdésről.

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szólótörvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kellnyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van. Hol áll ez most?

Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő.

„Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberekképzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás.

Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markánsálláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel.

Merre tovább hazai és európai zöldpolitika? Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból? Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett?

2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek.Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak?

Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok? Mennyire lehet majd zöld Magyarország?
Orbán putyini energiagyarmati politikájának rákfenéje, a rezsicsökkentés és a gazdaság lebénítása. Energiaszegénység: hazánkban egy év alatt halnak meg kihülésben annyian, mint Ausztriában.

A viziközmű hálózat tudatos orbáni lerohasztása, azigazságtalan közteherviselés/adózás.

Miért csak Bojár Gábor milliárdos fizetne több adót?  

Magyarország történelmének legnagyobb beruházása (jelenleg csak közpénz égetése) Paks2, csekély a közérdeklődés. Mi lesz ebből?

A kétszínű Európai Uniós atomálláspont, a Trump-Orbán kamu megállapodások,  és a nem létező álom mini atomerőművek.

Az atomenergia gúzsba köti a megújuló energiás fejlesztéseket, torz az Orbán rezsim energiapolitikája. Kiszámíthatatlan árszabályozás és támogatási pályázati rendszer.

Mit várhatunk a Tisza-kormánytól?

Rövid életrajz a wikipédiáról. 

Tordai Bence 1981-ben született Budapesten.közgazdász-szociológus, politikus, egyetemi oktató. A Corvinuson közgazdászként végzett 2005-ben, hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja, szociológia PhD-hallgató. Dolgozott civil szervezetek munkatársaként, társadalomstatisztikusként a KSH-ban, gazdaságpolitikai tanácsadóként az LMP frakciója mellett és a zöld nyári egyetem szervezőjeként. 2008 és 2015 között a Budapesti Kommunikációs Főiskola adjunktusaként oktatott szociológiai, gazdasági, módszertani és politikai tárgyakat. A tömegkultúra politikájáról szóló kutatásával OTDK-t nyert.

2015–2018 között a Párbeszéd – A Zöldek Pártja pártszóvivője és kommunikációs igazgatója, 2018-tól a párt országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese. 2022-től a budapesti 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület ellenzéki képviselője és az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja. 2022. július és 2024. június között a Párbeszéd– A Zöldek Pártja társelnöke. 2024. június 9-én kilépett a pártból, azóta független képviselőként dolgozik. Alapítója a Budai Zöld aktivistacsoportnak.

Teremőrnek állt az LMP-s képviselő. Leláncolós akció aparlamentnél, majd a Közgép udvarán. Parlamenti szélmalomharcok: állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, Ángyán József munkássága, védett területekerdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: Van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének?

Két ciklus – azaz 2 X 4 év után – már nem indul aválasztásokon Szabó Rebeka országgyűlési képviselő. A Párbeszéd frakció tagjaival készült podcast sorozatunkban ma az imént felsorolt témákról beszélget az elsősorban állatvédelemről ismert biológus – politikussal a kétszerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter

A nemzeti burzsoázia kézből etetése. Orbán zsákutcásgazdaságpolitikája. A Karmelita kottájából játszó Központi Statisztikai Hivatal. A társadalmi igazságtalanság rendszere. Nemcsak magának és a fiának lopott Matolcsy, hanem Orbánnak is. A gödi Samsung miatt még kormánytagok isbíróság elé állhatnak.

Két győzelem – azaz 8 év után – már nem indul aválasztásokon Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke. Belefáradt a parlamenti bábszínház biodíszletbe. A Párbeszéd frakció tagjaival készült podcast sorozatunkban a közgazdász professzorral beszélget a két szerkesztő:Sarkadi Péter és Szilágyi László.

Részletek a greenfo cikkében

Kedves emlősállatokat könnyű népszerűsíteni. A természetvédelemből pedig ismerjük a „zászlóshajó” fajfogalmát: a koalával vagy a pandával könnyebb megfogni az embereket a természetvédelem ügyének. De mennyivel nehezebb dolga van annak, aki az ízeltlábúakat akarja népszerűsíteni!

Dusnoki Anna, az ArtEnto Alapítvány kurátora erre tette fel az életét. Anna, aki Indonéziából hazajőve becseppent a Magyar Rovartani Társaság lelkes tagjai közé, önkéntes társaival életre hívta az alapítványt és az Art Ento Ökocentrumot. Alapítóik között van Székely Kálmán, Munkácsy Mihály-díjas grafikus, munkájukat nagyban támogatta éselismerte Merkl Ottó, nemzetközi hírű rovarász is.

Tevékenységeikben ötvözik a művészetet a tudománnyal, közben mindenféle korosztályoknak biztosítanak kapcsolódási lehetőséget és fontos környezeti nevelői munkát végeznek a józsefvárosi óvodások körében.

Hogyan lehet összehozni a bogarakat a művészettel? Hogyan lehet természetismerettel foglalkozni a nyolcadik kerület közepén? Kik járnak a Fiatal Entomológusok Klubjába? Mi az apolOkoska? Ezt mind megtudhatják a podcastból!

Dusnoki Annával Lovranits Júlia Villő beszélgetett.

Technikai munkatárs: Sarkadi Péter

Kedves emlősállatokat könnyű népszerűsíteni. A természetvédelemből pedig ismerjük a „zászlóshajó” fajfogalmát: a koalával vagy a pandával könnyebb megfogni az embereket a természetvédelem ügyének. De mennyivel nehezebb dolga van annak, aki az ízeltlábúakat akarja népszerűsíteni!

Dusnoki Anna, az Art Ento Alapítvány kurátora erre tette fel az életét. Anna, aki Indonéziából hazajőve becseppent a Magyar Rovartani Társaság lelkes tagjai közé, önkéntes társaival életre hívta az alapítványt és az Art Ento Ökocentrumot. Alapítóik között van Székely Kálmán, Munkácsy díjas grafikus, munkájukat nagyban támogatta éselismerte Merkl Ottó, nemzetközi hírű rovarász is.

Tevékenységeikben ötvözik a művészetet a tudománnyal, közben mindenféle korosztályoknak biztosítanak kapcsolódási lehetőséget és fontos környezeti nevelői munkát végeznek a józsefvárosi óvodások körében.

Hogyan lehet összehozni a bogarakat a művészettel? Hogyan lehet természetismerettel foglalkozni a nyolcadik kerület közepén? Kik járnak a Fiatal Entomológusok Klubjába? Mi az apolOkoska? Ezt mind megtudhatják a podcastból!

Dusnoki Annával Lovranits Júlia Villő beszélgetett.

Technikai munkatárs: Sarkadi Péter

Az Orbán rezsim folyamatosan kivérezteti és ellenségnek tekinti a valódi civil szférát, miközben a párhű Fidesz/KDNPálcivileket búsásan kitömi közpénzzel. A hazai civil szféra már nagyon várta, hogy az EGT és Norvég Civil Alap támogatási ciklusa újra megnyíljon. Az Orbán-kormány miatti sokéves kimaradása után a héten kiírták a 19,5 millió euró pályázatikeretet.

A program lebonyolítását mindenországban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll.

Február 11-én teltházas konferencián mutatták be az újraindult Norvég Civil Alap első pályázati felhívását. A következő másfél évben összesen 7 pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyekközül a megnyitóval egyidőben 3 vált elérhetővé.

A hazai civil szféra helyzetét, és a Norvég Civil Alap pályázati felhívásait bemutatta: - Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója- Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója- Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója

A részletes pályázati ismertetőket a norvegcivilalap.hu honlapon találják. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

Ahol a milliárdos cégvezető az önkéntes túravezető. Miben más a holland és a magyar természetvédelem?  Miért tetoválta karjára egy havasi cincért a Duna-Ipoly Nemzeti Park kommunikációs munkatársa?  Mi köze a gárdonyi fürjeknek a családi környezeti neveléshez? Milyen a nemzeti parki whisky, és egyéb kulisszatitkok.

Megszoktuk, hogy a szakértők komoly témákról nyilatkoznak, amik sajnos gyakran a lakosságnak csak egy szűk részét érdeklik: beszorulunk a saját elefántcsont-tornyunkba, szinte magunkhoz beszélünk. Miközben a kutatók, környezeti nevelők sokszor nagyon érdekes emberek, izgalmas életutakkal, hobbikkal, érdekes világszemlélettel. A greenfo podcastjaiban eddig elsősorban kutatókat, biológusokat, ökológusokat mutattunk be, most egy eredetileg kertészmérnök, de jelenleg kommunikációs szakember a vendégünk.

Lovranits Júlia Villő és Sarkadi Péter szerkesztők beszélgetőtársa Kálmán Gergely a Duna–Ipoly Nemzeti Park kommunikációs munkatársa.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója etémában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

--- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?

--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállításiköltség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

--- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában,így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannakpontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

--- Lehet fenntartható, a divatipar?

--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásosgazdaságot?

---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen - a környezetvédelemmel kapcsolatos - közönségtalálkozónvett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter.

Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

Egy magyar szakember is segít otthont teremteni az egyik legritkább nagymacskának. Miért az arab leopárd lett a szaúdi természetvédelem zászlóshajója? Hogyan lehet a vízhiány ellenére a sivatagban visszatelepíteni a növényzetet?  Állattartás, orvvadászat - milyen az arab társadalmi párbeszéd? És a közép- kelet európai pl. a nagyragadozókkal? Mitől sikeres a szlovén hiúz visszatelepítés? Úri vadászat és a romlott almák arendszerben. Miért fontos a civil önkénteskedés? Mi kapcsolja össze a bakonyi Pangeás Süni táborokat a pályaválasztással?

Többek között e témákról beszélget Patkó László természetvédő vadgazdával a szerkesztő: Sarkadi Péter