Kajner Péter évtizedek óta területfejlesztéssel foglalkozik. A humánökológus közgazdász két éve a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjeként a Tisza-mentén szeretné elérni, hogy a korábbi árterületek közül minél többet újra össze lehessen kapcsolni a folyóval, ezeken a természeti állapot javuljon és új, környezetkímélő gazdálkodás, területhasználat alakuljon ki, ami a helyi közösségeknek is jó megélhetést nyújt. Mindez nem könnyű feladat akkor, amikor az uniós agrártámogatások 80 %-a felső 10 %-hoz kerül, az alsó 10 %-hoz pedig csak az 1 %-körüli támogatás jut el. A közgazdász, humánökológussal Sarkadi Péter elsősorban a fenntartható vidékfejlesztés lehetőségeiről beszélget, de más témákat is érintenek:
-- megtalálja-e a vidék önmagát?
-- tájrombolás árterek zsákutcás vízgazdálkodás
-- fenntarthatatlan uniós és hazai vidékpolitika, torz földtulajdonszerkezet
-- humánökológia képzés

Az Európai Bizottságtól június 23-án kapta meg elsőként az Európai Fenntartható Energia Díjat a Nők az energiaiparban kategóriájában. Mik a legfontosabb feladatai az újonnan megalapított budapesti Klíma és Környezetvédelmi főosztály vezetőjének? Miért hagyta ott 25 év után az Energiaklubot? Miért az energetika a korrupció melegágya, és hogyan tehet ez ellen az „energiademokrácia? A Greenfo podcastjában Sarkadi Péter mai vendége Ámon Ada közgazdász.

A nem megfelelő lakáskorszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk, miközben egy hatékonyabb rendszerrel jóval nagyobb valódi rezsicsökkentést is elérhetnék. Az Orbán-kormány országos szinten is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra - megnehezítve így a jóval olcsóbb, önellátó megújuló rendszerek terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, melynek környezeti szempontból lehangoló eredményeiről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesél.

Évek óta tartja bizonytalanságban a MTM dolgozóit, a muzeológusokat, a kutatókat és a látogatókat is az Orbán-kormány azzal a többször belengetett tervvel, hogy Európa egyik legértékesebb, 220 éven át fejlesztett természettudományos gyűjteményét Debrecenbe költözteti. Az eddigi bizonytalan kiszivárogtatások, spekulációk után most - június elején - végérvényesnek tűnik Palkovics László miniszter bejelentése a költöztetésről – persze konkrét időpont nélkül. Hogy ez kinek jó, az csak sejthető, de hogy miért rossz azt a minden irányból érkező kritikák alapján tudjuk: pl. a 10 milliós gyűjtemény költöztetése nagy károkat okoz, a szakemberek döntő többsége nem költözik Debrecenbe, ahogy pl. a NY-magyarországi diákok vagy családok is nehezebben jutnak el a cívis városba. De sok egyéb probléma is adódik, ha tényleg meglépi ezt a kormány. Többek között erről is beszélget Dr Vásárhelyi Tamás  nyugalmazott főmuzeológussal, a múzeum korábbi főigazgató-helyettesével Sarkadi Péter.

A rossz állapotú hazai épületállomány az energiafelhasználás 40 %-áért felelős. Sokan szeretnének belevágni lakásuk energiahatékonysági felújításába, de egy felmérés szerint főleg a bizonytalanság és az információhiány miatt csak kevesen teszik, a hazai lakásállomány mindössze 1 %-a korszerősödik évente. Ennek növelésében szeretne segíteni egy uniós pályázat révén 2 civil szervezet. A RenoHUb programról Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója, és Orbán Gábor, az Energiaklub, igazgatója mesél Sarkadi Péternek.

Közel fél éve választott új vezetést a fővárosiak többsége, és ebben a környezetvédelemért felelős főpolgármester-helyettes Dorosz Dávid. Mit tanulhatunk Bécstől, a legzöldebb várostól? Hol lesznek Budapesten a nyáron klímabarát terek? Kerékpár vagy/és autók? Lánchíd, Biodom, zöldfelületek, busztender, beígért trolik, árvízmentes Béke tér, és egyéb aktualitások. Szerkesztő-riporter Sarkadi Péter.

dr. Rodics Katalin jelenleg a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője, agrár téma felelőse, aki évtizedek óta ismert személyisége a hazai természetvédelemnek, az államigazgatásban dolgozó döntéshozóként pedig nagy szerepe volt például az illegális növény és állatkereskedelem elleni Washingtoni Egyezmény hazai intézményrendszerének kialakításában – egészen 2010-ig, amikor az Orbán-kormány megszüntette az önálló szakminisztériumot, és a sok területen ellenérdekelt Agrártárcában süllyesztette el. A beszélgetés 2. része 2010-ben indul, ahogyan a hazai természetvédelem politikai szétverése is.

Égbekiáltó bűn a kishantosi biogazdaság likvidálása- mondja a greenfo biodiverzitással kapcsolatos kétrészes podcastjának első beszélgetésében Dr. Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője, agrár téma felelőse. Részletek a greenfon >>>

Az Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt, de két év után szakmai és morális okokból lemondott. Mi vezetett ide? Hogyan látja a Fidesz és Orbán szavahihetőségét, pálfordulását, az agrár felsőoktatás-környezetvédelem, és a Kishantosi öko modellgazdaság szétverését? Ángyán József professzor több éve visszavonult a közélettől és a politikától, most exkluzív interjút adott a greenfonak. https://greenfo.hu/hir/fidesz-agrarpolitika-a-vilag-elvonalabol-a-sereghajtok-koze-greenfo-exkluziv-podcast-angyan-jozseffel/

Szeretné elfelejteni a villanyszámlát? Megteheti a háztetőkre telepített napelemekkel. Ehhez kínál egy Terrán esztétikus és gyakorlati megoldást, mely tető és napelem egyben. 3 millió forint / családi ház. Sok, vagy kevés? Megéri? Válaszok Jankó Árpádtól, a Terrán GENERON divízió igazgatójától. greenfo.hu/hir/legyen-a-teto-o...ozo-haztartasokrol/