A hazai civil szféra legszervezettebb szegmense a környezetvédelmi, melyet talán az jelez a legjobban, hogy 3 évtizede minden évben találkoznak a zöld szervezetek képviselői más-más településen. Az idei 30. Országos Zöld Találkozónak Keszthely ad otthont aug. 27-29 között.
Hasznos tudnivalók az érdeklődőknek a találkozó főszervezőjétől, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökétől, Lajtmann Csabától.

Két napja jelent meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület VI. Értékelő Jelentés első fejezete, mely minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel. Pl. egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel. Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását. A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet. A borús jövőről Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével Sarkadi Péter beszélgetett.

Falcot 8 év aktív szolgálat után nyugdíjazták. Nemrég részt vett egy új típusú felderítésben is: a mérgezett főleg védett ragadozómadarak után a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát. Sajnos sok munkája volt, mivel rengeteg fürge gyík, fácán, mezei nyúl, őz, mezei pacsirta, fürj, mezei pocok, güzüegér, és pirókegér nem tudott elmenekülni a gyilkos gépek elől. Deák Gáborral, az MME méreg-és tetemkereső kutyás egységének vezetőjével - mérgezésmegelőzési koordinátorával Sarkadi Péter beszélgetett.

Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Most a sokszínű kutatásairól mesél: pl. a klímaváltozás detektálásáról a tőzegmoha cellulózmolekuláinak segítségével, az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokról – a józan paraszti észtől a műszeres mérésekig. A Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, melyben a fokgazdálkodáson kívül az is fontos történeti tény, hogy az államalapítás környékén megnőtt a halastavak, malomtavak jelentősége. És az erdélyi erdőirtásokról, melyek után a becserjésedő legelőterületeket imádják a macik. Emellett a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is mesélt Sarkadi Péternek.

Aki nem kudarctűrő, az nem marad a zöldeknél, mert sok esetben a munkánk falra hányt borsó. De ha mi emberek képesek leszünk a változásra, akkor a világot pusztító folyamatokat is meg tudjuk állítani – ezt a képességet kell megőrizni – mi zöldek azért dolgozunk, hogy legyen még remény – vallja mai podcastunk vendége Dr. Farkas István, az egyik idei Pro Natura díjas – aki két évtizedes a hazai zöld civil mozgalomban végzett tevékenységéért, valamint a környezet- és természetvédő szervezetek összefogása és fejlesztése terén elért érdemeiért kapta a rangos kitüntetést.

Idén a pandémia miatt a megszokott Föld napi áprilisi időpont helyett  július 6-án adták át a Pesti Vigadóban a legrangosabb természetvédelmi elismeréseket, a Pro Natura díjakat. Az egyik kitüntetett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője, aki a 3 évtizedes a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán végzett környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai fejlesztő tevékenységéért vette át a díjat. Sarkadi Péter szerkesztő Gilly Zsolt Lászlóval sok mindenről beszélgetett: pl. életútjáról, a természetvédelemről és a városi ökológiáról is.

Nem vették fel fotósnak, ezért az ötvös szakmát tanulta ki. De miután óvodás kora óta rajongott a rovarokért, később nemcsak az arany és ezüst ékszereinek lettek témái, hanem mikrofotóinak is. A Nikon világverseny 100 legjobb mikrofotójából kettő az övé. Hogy lett profi rovarfotós és bogarász Rahmé Nikola? Miért színpompásak festékanyag nélkül is a rovarok? Mi az a fókuszsorozatos fotózás, és miként lehet hernyóval fókuszba csalni a futrinkákat? Emellett az is kiderül a beszélgetésből, hogy mi a különbség a rovar gyűjtő, és a rovar befogó között, hogy miért bűn a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett Debrecenbe költöztetése, és hogy a miért nagyon fontosak a városi méhlegelők – melyek kapcsán egy bohózatba illő politikai adok kapok alakult ki a hazai közéletben június végén. Szerkesztő: Sarkadi Péter

Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről, a madarakról. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról - a kitelepítéstől a Kossuth-díjig – a méltán neves madarásszal, természetíróval 90. születésnapja alkalmából beszélgetett Sarkadi Péter.

7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 invazív jut a 3 őshonos rákfajunkra. Hobbiállattartók felelőssége- EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyzés és Fudan Egyetem/diákváros és vízminőség, Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémái. Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok vagy szántóföld? Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaláltozás kárait a folyószabályozás? Milyen hatásai lesznek a Balaton tönkrebetonozásának?  Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál? Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Dr. Weiperth András urbanizációs ökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa

Fél éve új szakember vezeti az Energiaklubot. A 30 éves független szakpolitikai intézet és módszertani központ ügyvezető és szakmai igazgatója Méhes Martina szakterülete a megújuló energiák, a klímaváltozás, valamint az atomenergia, azon belül is a termonukleáris magfúzió. A profi balettes, saját bevallása szerint „bolond macskás nő”-vel Sarkadi Péter megvonja az Energiaklub fél éves vezetői leltárát, beszélnek arról, hogy hova, hogyan, és mekkora napelemparkot telepítsünk, hogy miért fordult az atomtól a megújuló energiák felé? De arról is szó esik, hogy mit lehet tenni a klímaváltozás hatására napszúrást kapott málnával, hogy miből, hogyan tartják fenn magukat egy kimondottan civilellenes politikai légkörben, milyen lakossági energetikai tanácsadást indítottak, és hogy miért utálja Orbán Viktor a szélenergiát.