Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) munkásságának nemzeti szintre honosított mintája alapján megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. A tanácsadó fórum célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásai tudományos értékelések formájában mindenki számára megismerhetők és elérhetők legyenek. A HuPCC február 23-án mutatkozott be egy online sajtóbeszélgetésen. A Hornyik Anna moderálta beszélgetés rövidített szerkesztett változatában megszólal Ürge-Vorsatz Diana Egyetemi tanár, Gál Tamás egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem docense, és Szekér László építészmérnök. Szerkesztő: Sarkadi Péter.

2021 február 19-én váratlanul elhunyt dr. Merkl Ottó (1957-2021) entomológus, 1981 óta a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének főmuzeológusa, az Állattár frissen kinevezett igazgatója, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke. A greenfo egy 2011 májusában készült felvétellel emlékezik a nemzetközi hírű tudósról, akit az akkor indult Év Rovara akció kapcsán a hétpettyes katicabogár miatt kereste fel a múzeum rovargyűjteményében Sarkadi Péter.

Kedvenc élőlényei a százlábúak, és ikerszelvényesek, melyeknek gyűjtemény kezelőjeként kezdett  a Magyar Természettudományi Múzeumban. 1982 óta különböző munkakörökben közel 40 évet húzott le itt, végül 2013 - 19 között az intézmény főigazgatója volt, innen ment át oktatni az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetébe. Korsós Zoltán zoológusnak emellett a herpetológia is a szíve csücske, és e tudományterület elismert szakértőjeként is bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes a MTM gyűjteménye? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Lady Gagától Trumpig – mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél a Magyar Biológiai Társaság elnöke Sarkadi Péter szerkesztőnek.

Magyarországon csak lámpatestből 4-5 millió darab kerül forgalomba évente, ennek a 10 %-át gyűjtjük be, és hasznosítjuk. Az Electro-Coord Magyarország konferenciájának témái: Az újrahasználat szerepe a hulladék piramisban. Az e-hulladékok újrahasználatával kapcsolatos előírások. A világítótestek újrahasználatával kapcsolatos minimumkövetelmények. A szemléletformáló és újrahasznosító központok tapasztalatai. Újrafelhasználhatóak, javíthatóak és visszaadhatóak-e a felhasználóknak? Szakértői vélemények hogy hogyan válhatnak ezek a lehetőségek valósággá a magyar elektromos és elektronikai ipar segítségével.

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte még 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya szervez. Mai podcastunkban Kovács Ágnes fülesbagoly koordinátor sok-sok érdekességet, és műhelytitkot elárul e gyönyörű és titokzatos rágcsáló pusztítók életéről Sarkadi Péternek.

Tizenévesen szeretett bele a hazai vadon élő orchideafélékbe. Ma már a Debreceni Egyetem professzoraként kutatja, fotózza a kosborféléket. A napokban jelent meg 22. könyve. A magyarországi orchideák átfogó terepi útmutatója kapcsán Molnár V. Attila botanikus arról is mesélt, hogy hol, és hogyan kerülnek elő még ma is új fajok, hogyan változnak temetkezési szokásaink, és a temetőink élővilága. De kiderül az is a Sarkadi Péterrel folytatott beszélgetésből, hogy milyen a jó növényportré, miért nehézkes a tudományos könyvkiadás, és milyen növényekről nevezhetjük el gyerekeinket.

Európa csak a szavakban, és a tervekben zöld, de sok jogszabályt nem tartanak be a tagországok, mert félnek, hogy versenyhátrányba kerülnek. Környezetvédelmi engedélyt mindig a környezet pusztítására kérnek. A környezetjog is arról szól, hogy hogyan pusztítsuk óvatosan a környezetet. Kecske és káposztaügyi minisztérium, mint hungarikum. Kell-e nekünk önálló zöldminisztérium? Manapság már egy nagyobb csőszkunyhó is kiemelt állami beruházás lehet, ha 90 milliónál többet költenek rá. Dr. Fülöp Sándor jogász volt zöldombudsman emellett a környezeti perekről, és a civil szféra kivéreztetéséről.

”Néha úgy éreztem, hogy csak ablakokat pucolok a Titanicon, pedig a hajót kell sürgősen elfordítani” - nyilatkozta korábban a greenfo podcastjának mai alanya, aki több évtizedes egyetemi oktatói, kutatói, környezetpolitikai elemző és tanácsadó tevékenységéért megkapta a köztársasági érdemkereszt ezüst fokozatát. Dr. Zlinszky János biológus, ökológus, kutató, környezetvédelmi stratéga a tókutatástól a környezetpolitikáig sok-sok mindenről beszélgetett Sarkadi Péterrel.

Miért kevés etetőinknél a madár? Milyen évet zárt a Magyar Madártani, és Természetvédelmi Egyesület? Mennyiben érinti a Covid járvány a munkájukat? Mit kell tudni 2021 év madaráról, a cigánycsukrók, melynek állományát a felére csökkentette a nagyüzemi hazai mezőgazdaság. Mai világunkból hiányzik a döntésökológia. Mi köze ennek nagy tavaink körbebetonozásához?  Sarkadi Péter beszélgetőtársa az MME szóvivője: Orbán Zoltán

5 évvel a párizsi megállapodás után – írott malaszt. Covid19 – csak átmenetileg csökkent a légszennyezés – nem tanulunk belőle. Nagy tavaink körbebetonozása – a NER nyer, az ország veszít. A 10 év alatt szisztematikusan leépített környezet,- és természetvédelmi hatósági rendszer következményei. Értelmetlen hungarikumok:  a Magyar Természettudományi Múzeum szétverése, és a hulladékgazdálkodás bedöntése/lenyúlása. A paksi tesze-tosza, és az autóipari zöld zsákutca. A greenfo podcastjában a 2020-as évet Sarkadi Péter főszerkesztő, és Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, a Népszava zöld témákra szakosodott újságírója értékelte.