Kedves emlősállatokat könnyű népszerűsíteni. A természetvédelemből pedig ismerjük a „zászlóshajó” fajfogalmát: a koalával vagy a pandával könnyebb megfogni az embereket a természetvédelem ügyének. De mennyivel nehezebb dolga van annak, aki az ízeltlábúakat akarja népszerűsíteni!

Dusnoki Anna, az ArtEnto Alapítvány kurátora erre tette fel az életét. Anna, aki Indonéziából hazajőve becseppent a Magyar Rovartani Társaság lelkes tagjai közé, önkéntes társaival életre hívta az alapítványt és az Art Ento Ökocentrumot. Alapítóik között van Székely Kálmán, Munkácsy Mihály-díjas grafikus, munkájukat nagyban támogatta éselismerte Merkl Ottó, nemzetközi hírű rovarász is.

Tevékenységeikben ötvözik a művészetet a tudománnyal, közben mindenféle korosztályoknak biztosítanak kapcsolódási lehetőséget és fontos környezeti nevelői munkát végeznek a józsefvárosi óvodások körében.

Hogyan lehet összehozni a bogarakat a művészettel? Hogyan lehet természetismerettel foglalkozni a nyolcadik kerület közepén? Kik járnak a Fiatal Entomológusok Klubjába? Mi az apolOkoska? Ezt mind megtudhatják a podcastból!

Dusnoki Annával Lovranits Júlia Villő beszélgetett.

Technikai munkatárs: Sarkadi Péter

Kedves emlősállatokat könnyű népszerűsíteni. A természetvédelemből pedig ismerjük a „zászlóshajó” fajfogalmát: a koalával vagy a pandával könnyebb megfogni az embereket a természetvédelem ügyének. De mennyivel nehezebb dolga van annak, aki az ízeltlábúakat akarja népszerűsíteni!

Dusnoki Anna, az Art Ento Alapítvány kurátora erre tette fel az életét. Anna, aki Indonéziából hazajőve becseppent a Magyar Rovartani Társaság lelkes tagjai közé, önkéntes társaival életre hívta az alapítványt és az Art Ento Ökocentrumot. Alapítóik között van Székely Kálmán, Munkácsy díjas grafikus, munkájukat nagyban támogatta éselismerte Merkl Ottó, nemzetközi hírű rovarász is.

Tevékenységeikben ötvözik a művészetet a tudománnyal, közben mindenféle korosztályoknak biztosítanak kapcsolódási lehetőséget és fontos környezeti nevelői munkát végeznek a józsefvárosi óvodások körében.

Hogyan lehet összehozni a bogarakat a művészettel? Hogyan lehet természetismerettel foglalkozni a nyolcadik kerület közepén? Kik járnak a Fiatal Entomológusok Klubjába? Mi az apolOkoska? Ezt mind megtudhatják a podcastból!

Dusnoki Annával Lovranits Júlia Villő beszélgetett.

Technikai munkatárs: Sarkadi Péter

Az Orbán rezsim folyamatosan kivérezteti és ellenségnek tekinti a valódi civil szférát, miközben a párhű Fidesz/KDNPálcivileket búsásan kitömi közpénzzel. A hazai civil szféra már nagyon várta, hogy az EGT és Norvég Civil Alap támogatási ciklusa újra megnyíljon. Az Orbán-kormány miatti sokéves kimaradása után a héten kiírták a 19,5 millió euró pályázatikeretet.

A program lebonyolítását mindenországban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll.

Február 11-én teltházas konferencián mutatták be az újraindult Norvég Civil Alap első pályázati felhívását. A következő másfél évben összesen 7 pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyekközül a megnyitóval egyidőben 3 vált elérhetővé.

A hazai civil szféra helyzetét, és a Norvég Civil Alap pályázati felhívásait bemutatta: - Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója- Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója- Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója

A részletes pályázati ismertetőket a norvegcivilalap.hu honlapon találják. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

Ahol a milliárdos cégvezető az önkéntes túravezető. Miben más a holland és a magyar természetvédelem?  Miért tetoválta karjára egy havasi cincért a Duna-Ipoly Nemzeti Park kommunikációs munkatársa?  Mi köze a gárdonyi fürjeknek a családi környezeti neveléshez? Milyen a nemzeti parki whisky, és egyéb kulisszatitkok.

Megszoktuk, hogy a szakértők komoly témákról nyilatkoznak, amik sajnos gyakran a lakosságnak csak egy szűk részét érdeklik: beszorulunk a saját elefántcsont-tornyunkba, szinte magunkhoz beszélünk. Miközben a kutatók, környezeti nevelők sokszor nagyon érdekes emberek, izgalmas életutakkal, hobbikkal, érdekes világszemlélettel. A greenfo podcastjaiban eddig elsősorban kutatókat, biológusokat, ökológusokat mutattunk be, most egy eredetileg kertészmérnök, de jelenleg kommunikációs szakember a vendégünk.

Lovranits Júlia Villő és Sarkadi Péter szerkesztők beszélgetőtársa Kálmán Gergely a Duna–Ipoly Nemzeti Park kommunikációs munkatársa.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója etémában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

--- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?

--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállításiköltség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

--- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában,így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannakpontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

--- Lehet fenntartható, a divatipar?

--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásosgazdaságot?

---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen - a környezetvédelemmel kapcsolatos - közönségtalálkozónvett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter.

Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

Egy magyar szakember is segít otthont teremteni az egyik legritkább nagymacskának. Miért az arab leopárd lett a szaúdi természetvédelem zászlóshajója? Hogyan lehet a vízhiány ellenére a sivatagban visszatelepíteni a növényzetet?  Állattartás, orvvadászat - milyen az arab társadalmi párbeszéd? És a közép- kelet európai pl. a nagyragadozókkal? Mitől sikeres a szlovén hiúz visszatelepítés? Úri vadászat és a romlott almák arendszerben. Miért fontos a civil önkénteskedés? Mi kapcsolja össze a bakonyi Pangeás Süni táborokat a pályaválasztással?

Többek között e témákról beszélget Patkó László természetvédő vadgazdával a szerkesztő: Sarkadi Péter

Mai podcastunk főszereplője a világ leggyorsabb állata, többmint háromszor olyan gyors, mint egy gepárd, a leggyorsabb szárazföldi állat. Villámgyorsan, akár 320 kilométer/órával tud lecsapni áldozatára. A varjú nagyságú, palaszürke hátú vándorsólyom élénksárga lábaival Grönland sarkvidéki tundrájától Dél-Amerika patagóniájának sztyeppéiig szárnyal. A Falco peregrinus a bolygó egyik legelterjedtebb madara, 19 alfajjal , amelyek partvidékeken, hegyekben,sivatagokban és folyóvölgyekben élnek.

Állományai a világ több pontján látványosan megerősödtek,miután betiltották a majdnem kihalásukat okozó növényvédő szereket, pl. a DDT-t, átvészelték a madárinfluenzát, és a fogságban tenyésztett madarakat újra szabadon engedték, így az erőfeszítés figyelemre méltó természetvédelmisikertörténetté vált.

De tényleg minden szép, és minden jó? Sarkadi Péter szerkesztő madarász szakember vendége  Prommer Mátyás, az MME vándorsólyom védelmi koordinátora, aki az amerikai doktori ösztöndíjas évek után  egy éve él és dolgozik Szaud- Arábiában, így a madarak mellett az ottani életbe is betekintést nyújt.

Hogyan értékeli az idei évet környezet és természetvédelmi szempontból Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, a Fertő-tó Barátai Egyesület titkára, az IUCN Védett Területek Világbizottságának, az Ökoszisztéma-gazdálkodási Bizottságnak, a Természetes Erdő Munkacsoportjának és a Vadon Újratelepítési Munkacsoportjának tagja és aktív résztvevője. A Vad Európa Kezdeményezés természetvédelmi vezetője. A greenfo Egy dühös állampolgár c. blogjának szerzője.

A beszélgetés főbb témakörei:

Vizek és vízbázisok védelme,

erdők ügye,

és a nagy vízfelhasználó ipari beruházások vizsgálataSzerkesztő- műsorvezető: Sarkadi Péter

Részletes cikk a greenfo podcast aloldalán.

Két hét láblógatás, vagy napi 16 óra nagyon kemény munka? Újabb fából vaskarika? Hogyan telt a klímakonferencia egy napja? Az USA kilépett, mit tett Kína, India, Brazília és az EU a tárgyalásokon? Mit kerestek a bordélyházban a klímacsúcsra érkezettek? Két éve még 80000 vendége volt a klímakonferenciának, most „csak” 50000. Ebből mindössze 11500 fő volt a valódi tárgyaló. Mit csinálnak a lobbisták? Hogyan lehetne radikálisan csökkenteni egy-egy klímakonferencia ökolábnyomát? Miért szokatlan a jövő éviausztrál-török kettős elnökség? Belémi műhelytitkok.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény ideiklímakonferenciája, a COP30 a brazíliai Belémben zajlott, ahol a résztvevőknek végül sikerült megállapodásra jutniuk, de az áttörés elmaradt. A november 10 – 22 közötti klímacsúcs újdonsága az EU meglepő határozottsága volt, miközben azáró megállapodás meglehetősen gyengére sikeredett. De mik is az eredmények, és hogy nézett ki a tárgyalási folyamat belülről? Az esemény egyik résztvevője hazaérkezése után egy - a Másfélfok szerkesztőség szervezte -  online sajtótájékoztatón mesélt a tapasztaltakról, elemezte a klímacsúcs eredményeit, betekintést nyújtott a klímadiplomácia legfontosabb eseményének kulisszái mögé.

Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója éssenior klímapolitikai tanácsadója, a januártól kezdődő ciprusi soros EU elnökség nemzetközi klímapolitikai munkáját támogatandó vett részt a COP30 klímakonferencián.

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Fotó: Members of civil society during the People’s Plenary ©UN Climate Change - Kiara Worth