Zöld Brüsszel címmel új sorozat indul itt a greenfon. SarkadiPéter szerkesztő szakértő vendége Jávor Benedek, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője. Vele havontabeszélgetünk majd az aktuális Európai uniós zöld támákról. Íme az első adás témái:

-az omnibusz javaslattal felhigított Európai Green Deal,

-megfeneklett energiahatékonyság, háborús prioritások,

- Trump EU-s politikát módosító ámokfutása,

-  megfizethető lakhatási program, kormányokat kikerülő, közvetlen önkormányzati támogatási rendszer,

- „Népi ökopolitika, mindenkinek!”  – az új zöld politika 3 pillére: Élők Földje, Szociális méltóság, emoratikus ellenállás.

Közel fél év kihagyás után újraindul a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:

Tarvágás a védett Natura 2000-es nyírségi erdőben. Hol áll most a MOL gárdonyi olajszennyezése?  Az évesmagyar GDP 2 %-ával tömjük ki az ázsiai akkumultikat. Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe. Tényleg mehet a zsíros pizzásdoboz is a szelektívbe. A hagyományos autók jóval gyakrabban hibásodnak meg, mint a villanyautók. 13 balatonnyi víz hiányzik-   kutak víz nélkül – az Alföld nem lesz olyan, mint volt.

E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival:

Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetőjével, és

Lukács Csaba újságíróval, a Magyar Hang lapigazgatójával.

Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChemkínai elektrolitgyártó cég – jelentette be március 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A 40 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely jön majd létre. A helyiek is csak most értesültek az életüket akárjelentősen befolyásoló beruházásról, melyről mélyen hallgatott, és asszisztált a korábbi és a mostani polgármester is.

Milyen veszélyek leselkednek a szolnokiakra?

Miért problémás egy elektrolitgyár?

Mi lesz a Tisza vizével?

Kinek kellenek majd a környéken termelt élelmiszerek?

Hova tüntette el Fidesz a demokráciát?

 A helyi politika az ázsiai befektetők helyett miért nem a szolnokiak érdekeit szolgálja?

Többek között e kérdésekre szeretnének válaszokat kapni a lokálpatrióták. Az AGÓRA Szolnoki Közéleti Egyesület március 13-áncsütörtökön 18.00-ra szervez egy nagygyűlést a Kossuth téren, melyről az egyesület elnöke: Dr. Kovács Beáta mesélt Sarkadi Péternek.

A Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) a főváros egyik legfontosabb vívmánya a klímavédelmi célok eléréséért, amely éppen most indítja el a Budapesti Zöld Panelprogramot – egy innovatív támogatási alapot apanelházak energetikai korszerűsítésére. Ez egy olyan előremutató projekt, amelyet a budapestiek is támogattak a 2020-as közösségi gyűlésen.

Bár közel egy éve indult, Vitézy Dávid szerint a hat fővel működő Budapesti Klímaügynökség pazarlás. Bár egyetért azzal, hogy uniós források segítségével korszerűsítsék a panelházakat energiaügyi szempontból, azonban szerinte ezt nem egy önálló cégben, hanem egy nagyobb vállalatrészeként kell megvalósítani, mivel nincs forrása. Most viszont veszélyben kerülhet a BKÜ függetlensége mivelVitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) módosító javaslata a BKÜ-t beolvasztaná a Budapesti Közművekbe, veszélyeztetve az átlátható és szakmai munkát. Európanagyvárosaiban – Bécsben, Berlinben, Párizsban – ezek az ügynökségek független intézményként működnek, nem pedig az alacsonyabb fogyasztásban ellenérdekeltenergiaszolgáltatók részeként, hiszen a fenntartható fejlődéshez önállóság és szakmaiság kell.  Bár a február 26-i fővárosi közgyűlés napirendjén szerepelt a téma, de végül lekerült a szavazandó napirendről – így még mindig lebeg a jogi státusa.  Közben 13 rangos szakmai szervezet állt ki a aBudapesti Klímaügynökség függetlensége mellett...

Hogy mit tett az ügynökség az elmúlt közel egy évben, ésmilyen terveik vannak, hogyan működnek hasonló intézmények a környező országokban, és egyáltalán milyen állapotban van a fővárosi lakásállomány, milyen energiatakarékossági korszerűsítések kellenének – többek között erről meséltek a szakemberek egy sajtó háttérbeszélgetésen a Kortárs Építészeti Központban.

Megszólalók: Mészáros P. Dániel a városháza munkatársa, „Therm Ottó” kampányfigura Gerőházi Éva és Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. szakértőiÁmon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója

A hangfelvételt készítette a szerkesztő Sarkadi Péter.

Milyen hatással lesz az Egyesült Államokra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Egyezményből hazáját? Miért öngyilkos az európai Néppárt, és a szélsőjobbosok politikája, mely meg akarja gyengíteni a Green Deallt? Hová lettek az európai Zöldek?  Milyen következményei lesznek az Orbán kormány Paks2 és Mini-Dudaj mutyijainak? Többek között erről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Jávor Benedek volt európai parlamenti zöld képviselővel.

Mik azok az „együttgondolkodó műhelyek” ? Lakóközösségi autómegosztó rendszer, vásárlás helyett kölcsönzés, több kerékpározás, kevesebb autózás, és húsfogyasztás, energiatakarékos épületek, zöld szabadidős tevékenységek. Mit és hogyan tehetünk az életvitelünkkel a hétköznapokban az élhető jövőnkért? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és ajánl megoldásokat a GreenDependent Intézet egy Európai Uniós program magyar résztvevőjeként.

Hányas a lábad? Erre mindenki tud válaszolni. Mekkora a zöld lábnyomod? Micsoda? No ez már egy fogós kérdés.  A zöld vagy ökolábnyom – ha lassan is- de kezd terjedni a közbeszédben, persze egyelőre főleg csak a környezettudatosan gondolkodók körében. Egyre több szó esik a fenntarthatóságról, a környezetbarát életmódról, amihez tippeket ötleteket nem csak a neten találunk. Az átgondolt életvitelhez sok zöld, fogyasztóvédelmi, és egyéb civil szervezet ad tanácsokat, tippeket, követendő példákat. Az egyik ilyen a GreenDependent Intézet, melynek az egyik futó projektje a másfélfokos életmódot segít elterjeszteni. A 1,5 fokos kihívás kampányról szólt a két évvel ezelőtti, a projekt félidejéhez kapcsolódó podcastunk. A mostani folytatásban elsősorban az elmúlt 2 évről, és a jövőről beszélgetünk, lévén áprilisban befejeződik a program. A szerkesztő Sarkadi Péter vendégei ismét  a GreenDependent Intézet szakmai vezetője: Vadovics Edina, és a GreenDependent Intézet ügyvezetője: Vadovics Kristóf.

Mi a kapcsolat a földpolitika, az energiapolitika és a demokrácia között? Hogyan hat a klímaváltozás a nemi egyenlőtlenségre? Mi az az ökológiai igazságosság? Melyik a jobb politikai szervezési forma a klímaváltozás kihívásaival szemben, a demokrácia vagy az autoriter állam? Az Orbán kormány konszolidációjának egy fontos része volt a földzsákmányolás. Mekkora az ideális és fenntartható mezőgazdasági birtok?  Kik az organigarchák? A szociális tűzifa, mint az álszent zöldrefestés eszköze.

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Gonda Noémi, kutató a Svéd Mezőgazdasági Tudományos Egyetem Város és Vidékfejlesztési Tanszék. Bori Péter, doktorandusz és kutató a Közép-Európai Egyetem Környezetpolitikai és Környezettudományos tanszék.

A Pilis – Visegrádi hegységek kétéltűinek monitorozása 2001 óta tart. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság 23 éves munkája alatt trendszerű jelenségeket is észleltek. A megfigyelt tavak jelentős részéből fokozatosan eltűnt a gyepi béka, mely faj Magyarországon a hűvösebb, csapadékosabb régiókat kedveli. A kutatók feltételezése szerint a visszaszorulás elsődleges oka a klímaváltozás. Miből áll ez a munka? Mit jelez nekünk a gyepi béka megfogyatkozása? Hogyan állíthatnánk meg e káros folyamatot? Mire lenne szükség a vízvisszatartási programokon kívül – nemcsak a pilisi erdőkben? Többek között ezekről is beszélgetünk a mai podcastban. Tartsanak velünk a száradó – csendesedő erdőbe a biodiverzitás nyomába. Sarkadi Péter vendégei: Sallee-Kereszturi Barbara Humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense, és

Dr. Kovács Tibor ökológus - zoológus, természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke.

Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami negatív hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink?

A felújítás költsége miért jó befektetés a jövőbe? Erre is választ ad a VELUX Csoport Egészséges épületek barométere, mely 9 éve követi nyomon az európai otthonok állapotát. A 2024-es kiadás már minden főbb épülettípusra (otthonok, iskolák és kórházak) kiterjed, és betekintést kínál az épületek és használóik egészségi állapotába. E tanulmányról, ill. ennek kapcsán az európai és a hazai épület/ lakás helyzet anyagi, egészségügyi, energetikai vetületeiről is beszélgetünk a mai podcastban, amiből kiderül az is, hogy kinek üzlet az ingyenes födémszigetelés, hogy mennyivel csökkenti a mélyfelújítás az energiaszámláinkat, hogy miért kontraproduktív a kormány rezsicsökkentése, hogy miért nehéz terep a családpolitikával kombinált állami felújítási politika, és még sok húsbavágó téma is szóba kerül a pályázatoktól a szemléletformálásig.

Sarkadi Péter vendégei:

Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője, és

Kovács Gábor a Velux közügyek és fenntarthatóság vezetője.

Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

A 4 millió fölötti hazai lakóépület állomány nagyon rossz energetikai állapotú. Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál is kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 hazai lakást jelent, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben 2025-től már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 -azaz a Renovate Europe Day és a Hazai Épületfelújítás Napja 2024 konferencia, melyet október 9-én az Európai Elnökség hivatalos partnerrendezvényeként a rendezett meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet, azaz a MEHI. Podcastunkban Sarkadi Péter vendége Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője és Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT azaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Hazai Építőanyag-gyártó Tagozat elnöke, és a Masterplast elnök-vezérigazgatója sok témát érint: Mi az az EKR HEM Hitelesített Energiamegtakarítási rendszer? Kinek, miért éri meg az ingyenes padlásfödém szigetelés?  Lehet ezt használni a homlokzatszigetelésre is? Milyen szociálisan igazságosabb otthonfelújítási támogatási programok kellenének? Mire elég a mostani 7 milliós otthonfelújítási program? Jó, vagy rossz lépés a kormánytól, hogy felszabadítja a magánnyugdíjpénztárakba betett pénzeket, melyeket egy éven át fel lehet használni lakás vásárlásra/felújításra? Mire jó az épületenergetikai tanúsítvány?  Mennyi szakember van? Auditor kevés, de kivitelető szakember van elég a 2 éve megtorpant építőiparban. Miért káros, és mennyire veti vissza a zöld célokat a rezsicsökkentés? 2025-től már nem támogatott a gázkazán csere, 2040-től pedig megszűnik az otthoni gázkazánok használata.