Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChemkínai elektrolitgyártó cég – jelentette be március 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A 40 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely jön majd létre. A helyiek is csak most értesültek az életüket akárjelentősen befolyásoló beruházásról, melyről mélyen hallgatott, és asszisztált a korábbi és a mostani polgármester is.

Milyen veszélyek leselkednek a szolnokiakra?

Miért problémás egy elektrolitgyár?

Mi lesz a Tisza vizével?

Kinek kellenek majd a környéken termelt élelmiszerek?

Hova tüntette el Fidesz a demokráciát?

 A helyi politika az ázsiai befektetők helyett miért nem a szolnokiak érdekeit szolgálja?

Többek között e kérdésekre szeretnének válaszokat kapni a lokálpatrióták. Az AGÓRA Szolnoki Közéleti Egyesület március 13-áncsütörtökön 18.00-ra szervez egy nagygyűlést a Kossuth téren, melyről az egyesület elnöke: Dr. Kovács Beáta mesélt Sarkadi Péternek.

A Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) a főváros egyik legfontosabb vívmánya a klímavédelmi célok eléréséért, amely éppen most indítja el a Budapesti Zöld Panelprogramot – egy innovatív támogatási alapot apanelházak energetikai korszerűsítésére. Ez egy olyan előremutató projekt, amelyet a budapestiek is támogattak a 2020-as közösségi gyűlésen.

Bár közel egy éve indult, Vitézy Dávid szerint a hat fővel működő Budapesti Klímaügynökség pazarlás. Bár egyetért azzal, hogy uniós források segítségével korszerűsítsék a panelházakat energiaügyi szempontból, azonban szerinte ezt nem egy önálló cégben, hanem egy nagyobb vállalatrészeként kell megvalósítani, mivel nincs forrása. Most viszont veszélyben kerülhet a BKÜ függetlensége mivelVitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) módosító javaslata a BKÜ-t beolvasztaná a Budapesti Közművekbe, veszélyeztetve az átlátható és szakmai munkát. Európanagyvárosaiban – Bécsben, Berlinben, Párizsban – ezek az ügynökségek független intézményként működnek, nem pedig az alacsonyabb fogyasztásban ellenérdekeltenergiaszolgáltatók részeként, hiszen a fenntartható fejlődéshez önállóság és szakmaiság kell.  Bár a február 26-i fővárosi közgyűlés napirendjén szerepelt a téma, de végül lekerült a szavazandó napirendről – így még mindig lebeg a jogi státusa.  Közben 13 rangos szakmai szervezet állt ki a aBudapesti Klímaügynökség függetlensége mellett...

Hogy mit tett az ügynökség az elmúlt közel egy évben, ésmilyen terveik vannak, hogyan működnek hasonló intézmények a környező országokban, és egyáltalán milyen állapotban van a fővárosi lakásállomány, milyen energiatakarékossági korszerűsítések kellenének – többek között erről meséltek a szakemberek egy sajtó háttérbeszélgetésen a Kortárs Építészeti Központban.

Megszólalók: Mészáros P. Dániel a városháza munkatársa, „Therm Ottó” kampányfigura Gerőházi Éva és Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. szakértőiÁmon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója

A hangfelvételt készítette a szerkesztő Sarkadi Péter.

Milyen hatással lesz az Egyesült Államokra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Egyezményből hazáját? Miért öngyilkos az európai Néppárt, és a szélsőjobbosok politikája, mely meg akarja gyengíteni a Green Deallt? Hová lettek az európai Zöldek?  Milyen következményei lesznek az Orbán kormány Paks2 és Mini-Dudaj mutyijainak? Többek között erről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Jávor Benedek volt európai parlamenti zöld képviselővel.

Mik azok az „együttgondolkodó műhelyek” ? Lakóközösségi autómegosztó rendszer, vásárlás helyett kölcsönzés, több kerékpározás, kevesebb autózás, és húsfogyasztás, energiatakarékos épületek, zöld szabadidős tevékenységek. Mit és hogyan tehetünk az életvitelünkkel a hétköznapokban az élhető jövőnkért? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és ajánl megoldásokat a GreenDependent Intézet egy Európai Uniós program magyar résztvevőjeként.

Hányas a lábad? Erre mindenki tud válaszolni. Mekkora a zöld lábnyomod? Micsoda? No ez már egy fogós kérdés.  A zöld vagy ökolábnyom – ha lassan is- de kezd terjedni a közbeszédben, persze egyelőre főleg csak a környezettudatosan gondolkodók körében. Egyre több szó esik a fenntarthatóságról, a környezetbarát életmódról, amihez tippeket ötleteket nem csak a neten találunk. Az átgondolt életvitelhez sok zöld, fogyasztóvédelmi, és egyéb civil szervezet ad tanácsokat, tippeket, követendő példákat. Az egyik ilyen a GreenDependent Intézet, melynek az egyik futó projektje a másfélfokos életmódot segít elterjeszteni. A 1,5 fokos kihívás kampányról szólt a két évvel ezelőtti, a projekt félidejéhez kapcsolódó podcastunk. A mostani folytatásban elsősorban az elmúlt 2 évről, és a jövőről beszélgetünk, lévén áprilisban befejeződik a program. A szerkesztő Sarkadi Péter vendégei ismét  a GreenDependent Intézet szakmai vezetője: Vadovics Edina, és a GreenDependent Intézet ügyvezetője: Vadovics Kristóf.

Mi a kapcsolat a földpolitika, az energiapolitika és a demokrácia között? Hogyan hat a klímaváltozás a nemi egyenlőtlenségre? Mi az az ökológiai igazságosság? Melyik a jobb politikai szervezési forma a klímaváltozás kihívásaival szemben, a demokrácia vagy az autoriter állam? Az Orbán kormány konszolidációjának egy fontos része volt a földzsákmányolás. Mekkora az ideális és fenntartható mezőgazdasági birtok?  Kik az organigarchák? A szociális tűzifa, mint az álszent zöldrefestés eszköze.

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Gonda Noémi, kutató a Svéd Mezőgazdasági Tudományos Egyetem Város és Vidékfejlesztési Tanszék. Bori Péter, doktorandusz és kutató a Közép-Európai Egyetem Környezetpolitikai és Környezettudományos tanszék.

A Pilis – Visegrádi hegységek kétéltűinek monitorozása 2001 óta tart. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság 23 éves munkája alatt trendszerű jelenségeket is észleltek. A megfigyelt tavak jelentős részéből fokozatosan eltűnt a gyepi béka, mely faj Magyarországon a hűvösebb, csapadékosabb régiókat kedveli. A kutatók feltételezése szerint a visszaszorulás elsődleges oka a klímaváltozás. Miből áll ez a munka? Mit jelez nekünk a gyepi béka megfogyatkozása? Hogyan állíthatnánk meg e káros folyamatot? Mire lenne szükség a vízvisszatartási programokon kívül – nemcsak a pilisi erdőkben? Többek között ezekről is beszélgetünk a mai podcastban. Tartsanak velünk a száradó – csendesedő erdőbe a biodiverzitás nyomába. Sarkadi Péter vendégei: Sallee-Kereszturi Barbara Humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense, és

Dr. Kovács Tibor ökológus - zoológus, természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke.

Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami negatív hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink?

A felújítás költsége miért jó befektetés a jövőbe? Erre is választ ad a VELUX Csoport Egészséges épületek barométere, mely 9 éve követi nyomon az európai otthonok állapotát. A 2024-es kiadás már minden főbb épülettípusra (otthonok, iskolák és kórházak) kiterjed, és betekintést kínál az épületek és használóik egészségi állapotába. E tanulmányról, ill. ennek kapcsán az európai és a hazai épület/ lakás helyzet anyagi, egészségügyi, energetikai vetületeiről is beszélgetünk a mai podcastban, amiből kiderül az is, hogy kinek üzlet az ingyenes födémszigetelés, hogy mennyivel csökkenti a mélyfelújítás az energiaszámláinkat, hogy miért kontraproduktív a kormány rezsicsökkentése, hogy miért nehéz terep a családpolitikával kombinált állami felújítási politika, és még sok húsbavágó téma is szóba kerül a pályázatoktól a szemléletformálásig.

Sarkadi Péter vendégei:

Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője, és

Kovács Gábor a Velux közügyek és fenntarthatóság vezetője.

Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

A 4 millió fölötti hazai lakóépület állomány nagyon rossz energetikai állapotú. Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál is kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 hazai lakást jelent, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben 2025-től már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 -azaz a Renovate Europe Day és a Hazai Épületfelújítás Napja 2024 konferencia, melyet október 9-én az Európai Elnökség hivatalos partnerrendezvényeként a rendezett meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet, azaz a MEHI. Podcastunkban Sarkadi Péter vendége Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője és Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT azaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Hazai Építőanyag-gyártó Tagozat elnöke, és a Masterplast elnök-vezérigazgatója sok témát érint: Mi az az EKR HEM Hitelesített Energiamegtakarítási rendszer? Kinek, miért éri meg az ingyenes padlásfödém szigetelés?  Lehet ezt használni a homlokzatszigetelésre is? Milyen szociálisan igazságosabb otthonfelújítási támogatási programok kellenének? Mire elég a mostani 7 milliós otthonfelújítási program? Jó, vagy rossz lépés a kormánytól, hogy felszabadítja a magánnyugdíjpénztárakba betett pénzeket, melyeket egy éven át fel lehet használni lakás vásárlásra/felújításra? Mire jó az épületenergetikai tanúsítvány?  Mennyi szakember van? Auditor kevés, de kivitelető szakember van elég a 2 éve megtorpant építőiparban. Miért káros, és mennyire veti vissza a zöld célokat a rezsicsökkentés? 2025-től már nem támogatott a gázkazán csere, 2040-től pedig megszűnik az otthoni gázkazánok használata.

Balatoni körkép/kórkép: elkésett vízparti terv, a Tihanyi félsziget totális tönkretétele/beépítése és az egyre sósodó víz. Az ex köztársasági elnök és az agrárminiszter szerint így lehet kamuzással öntözéses pénzt tarhálni az EU-tól, és a homokhátsági kamuvíztározós fideszközeli mutyik. A hivatalos magyar EU elnökségi hiányzó témáit a civilek pótolják. Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak –a miniszter dönthet a lakosok feje fölött: veszélyes akkuhulladék dilemmák az orbáni ökogyarmaton. Itt az új nemzetközi botrány a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa. Újságírás vagy kormánypropagandista zöldrefestés?
Hírháttér podcastunkban e témák híreiről és ezek hátteréről beszélgetünk:

Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója és Báthory Róbert újságíró, a Szabad Európa főmunkatársa

Klímaváltozás: aszály után árvíz. Római-part és árvízvédelem, mobilgát vagy Nánási-Királyok útja. Borisz ámokfutása, árvízi politika, tömeges fecskehalál, a hülyeség és a klímadezinformáció határtalan. Az LMP végjátéka - merre tovább zöldpolitika? Magyarország a villanyautó-paradicsom? Túlturizmus kontra helyi lakosok – airbnb csata Terézvárosban is. Radioaktív áramvámpír a Microsoft.- ezek hírháttér podcastunk mai fő témái. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Lukács Csaba   újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója és Zsuppán András a Válasz Online újságírója.

Kapcsolódó cikk a greenfon >>>