Objektíven a 19. század okkultizmusáról és spiritiszta hírességeiről némi lovecraftiánus rémirodalommal fűszerezve... Kimostuk a harmadik szemünket és elmondjuk, hogy mit láttunk.
A Ghoulva Jó Történetek lebilincselő második adásában Harry Houdini kerül porondra, aki nem csak szabadulóművész volt, de egy igazi antispiritiszta kereszteslovag is. Az idén 150 éve született bűvész H. P. Lovecrafttal is kollaborált, melynek eredménye a 100 éve íródott A fáraók börtönében című novella.
Természetesen szó esik Houdini és Lovecraft kapcsolatáról, és a novelláról is, de az adás központi témája, melyet Toma a kelleténél hosszabban tárgyal, Harry Houdini élete és kapcsolata a spiritizmussal. Az érzékenyebb lelkületűek most hagyják el a közönség sorait, mert lesz itt vértelen élveboncolás, szökések otthonról, bilincsekből, börtönökből és lelakatolt tejeskannákból is! Kiderül, hogy nem csak az anyósa tartotta ördöginek Houidinit, és az is, hogy Sir Arthur Conan Doyle és kedves neje meddig feszítette a húrt a szabadulóművésznél, és mik vezettek oda, hogy Houdini magára öltse az antispiritiszta kereszteslovag szerepét.
Az adás második felében harmadik szemünket Vidra segítségével a spiritiszta csalók tevékenységeire vethetjük. Az ókortól napjainkig mindig voltak és lesznek emberek, akik úgy gondolják, a túlvilággal való trafikálást bármeddig űzhetik, és nem mellesleg átverhetik a babonás népeket, akik ezért még fizetnek is. Ha a hallgatók kibírták a szabadulóművész sokkoló mutatványait, ezúttal kevésbé tehetséges, de annál gátlástalanabb családok trükkjei miatt borzonghatnak. Fox nővérek, Davenport tesók, cirkuszba illő csontropogások, medvecsapdák, szellemnyomozók és kalózkísértetek a főszereplők az adás második felében.
Mi előre figyelmeztettük a becses közönséget…
U.i.: a Toma által említett összeg a mai árfolyam szerint 50 000.- dollár, tudjuk be ezt a bakit a kánikulának
Műsorrend:
Shownotes:
A Ghoulva jó történetek első, pilot adásában H. P. Lovecraft okkultizmus iránti szkepticizmusából kiindulva eljutunk Edward Bulwer-Lytton: Kísértetjárás, avagy a ház és a szellem című történetéig, amely egy nagyszerű rémtörténet, a podcast témája azonban nem ez a novella. Ahelyett, hogy kitárgyalnánk a novellát, bemutatjuk Bulwer-Lytton kapcsolatát a mesmerizmussal, természetesen nem feledkezünk meg Franz Anton Mesmerről, az állati magnetizmus atyjáról sem, végül pedig bemutatjuk a folyamatot, melynek eredményeként a 19. század közepére a mesmerizmus világszerte beépült az okkultista körök repertoárjába. De kiderül az is, Mesmer hogyan gyógyította a hisztériát, és az is, hogyan tudsz a fogaddal zenét hallgatni.
A történetek mögé nézünk, minket a történetek mögött álló okkultizmus és egyéb természetfeletti jelenségek történelme érdekel, nem pedig azok gyakorlata. Kellőképpen szkeptikusan állunk a témakörhöz, és ha olykor megpendülnek a cinizmus húrjait, előre is bocs.
Műsorrend:
Felhasznált források (részben, vagy egészben):
Tényleg nagyon izgultunk, bocs.
Fhtagn!