Prepaid kártyához jutni a világ egyik legegyszerűbb dolga. Legalábbis annak, aki tiszta lappal játszik. Bizonyos fajtáihoz elég csak néhány adatot megadni. A neveket azonban a szolgáltatók különféle listákon futtatják át, a gyanús, valamely szerv adatbázisában szereplő nevek azonnal fennakadnak. Persze előfordulhat véletlen adategyezés is, ilyenkor további, még szigorúbb azonosítás történik. Ilyen egyszerű például terroristát fogni prepaid kártyával.

Ha van pénze azért, ha nincs pénze azért, de a legtöbbünk bankol. És több az elégedetlen ügyfél, mint az elégedett, mert a bankok szeretnek visszaélni a helyzetükkel. Már nem sokáig, pár hónap és úgy válogathatod össze a banki szolgáltatásokat, mint a ruházatodat, nem mindent egy helyről, mindent onnan, ahol azt kapod, ami szeretnél. Hogy a bankok ennek örülnek-e? Nyilván nem, pedig hosszú távon ez nekik is jót hozhat.
Az Európai Unió nemrég elfogadott pénzügyi irányelve nem hogy nem vágja a fát az innovatív szolgáltatásokat nyújtó fintech cégek alatt, de a bankokat is igyekszik rávenni a megújulásra. Vajon képesek lesznek-e a hagyományos szolgáltatók megújulni, vagy egy-két évtized, és kihalnak, mint a dinoszauruszok?

Valószínűleg kevés olyan ember van, aki nem rezzen össze manapság a bróker, a befektetés szavaktól. Tartalékot képezni okos dolog. Mindezt a párnacihában, vagy a fiókban tartani már kevésbé.
Gordon Gekko majd’ három évtizede azt mondta: “Naponta száz ajánlatot is megnézek. De csak egyet választok.” Ehhez képest Robin Hood nem csak megnéz ezret naponta, de ki is elemzi, porlasztja a kockázatot, portfoliót állít össze. Ráadásul nincs rossz napja, nem másnapos, nem téved.
Ijesztő, vagy megnyugtató, hogy egy okos, hús-vér bróker helyett egy tévedhetetlen robotra bízzuk a pénzünket? Mert nagyon úgy néz ki, hogy Robin Hood megeszi reggelire Gordon Gekkót.

Miből él a kereskedő? Természetesen abból, hogy betérnek hozzá, vásárolnak, fogyasztanak. Jól élni viszont csak abból fog, ha a vevő rendszeresen visszajár, sőt, aktívan használja is azt, amit adott helyen megvásárolt.
Az már világosan látszik, hogy a régi módon egyre kevésbé csábítható a fogyasztó. A sóhajtozáson kívül viszont évek óta nem történik semmi. A fintech cégek viszont nem alszanak, már látják a rést a pajzson.

Az Apple társalapítója, Steve Wozniak szerint az FBI egyszerűen bénázik. “Terrorizmus mindig is lesz és az Apple nem védi a terroristákat” – nyilatkozta.
Életünk jelenős részét a digitális világban éljük – vajon jogos-e a félelme annak, aki ettől inkább távol marad és vajon jól teszi-e, aki teljesen megbízik abban, hogy megadott adatai biztonságban vannak. Amikor egy mobil applikációt használunk, fogalmunk sincs arról, milyen megoldások futnak a háttérben azért, hogy a megadott információk biztonságban maradjanak. Onnantól, hogy megadtam az adataimat a virtuális térben, a felelősség azé a szolgáltatóé, aki megkapta. De honnan tudhatom, hogy válaszolhatok-e a feltett kérdésekre?
A fintech szektor megoldásai még nem keltették fel a netes rosszfiúk figyelmét, a klasszikus banki rendszerek egyelőre még könnyebb prédát jelentenek. De ez nem marad mindig így.

Egyszerűbb és gyorsabb folyamat, a bankoknál akár 60%-kal alacsonyab költségekkel? Hogyan, miként működik a „közösségi” kölcsönzés? Igen, jól hangzik, de mielőtt rácsapod az autót a ankodra, hallgasd meg, mit mondanak a szakértők!
A p2p platformok 60%-kal költséghatzékonyabban helyeznek ki hiteleket, mint a bankok. Ráadásul éppúgy csak közvetítők, mint a bankok. Pontosan mik ezek, hogyan működnek, miért jó ez nekünk és egyáltalán megbízhatunk-e egy ilyen konstrukcióban?

A Paypal maffia, avagy a fintech világ keresztapái: a Paypal az „internet bankja”, akkor a Paypal egykori alapítói és veztői ma a disruptive – pénzügyi – innovációk császárai.
Ha azt hiszed, hogy a fintech világa nem része a mindennapjaidnak, nagyot tévesz. Biztos, hogy naponta találkozol egyik-másik megoldásával. Valószínűleg a Paypalt is használtad már.