A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a kínai pénzügyi piacról, azon belül pedig annak kiemelkedő jelentőségű szereplőjéről, az Alipay beszélgetnek. Az Alipay digitális pénztárcája és szuperappja több, mint 1 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkezik, ami hűen érzékelteti sikertörténetük valódi monumentalitását.

Az elmúlt időszakban érkeztek azért aggasztó hírek a vállalat háza tájáról: először is a pekingi államvezetés gyakorlatilag megvétózta az Alipay mögött álló Ant Group IPO-ját (tőzsdei bevezetését), ami egyértelműen arra utalt, hogy a kínai vezetés aggályokkal viszonyul az Ant Group előretöréséhez. Ezt a döntést követően az borzolta a kedélyeket, hogy az alapító-tulajdonos Jack Ma a tavalyi év végén 3 hónapra eltűnt, ez érthető módon számos aggasztó találgatásnak ágyazott meg ebben az időszakban. További feszültségekre utalt az is, hogy Kínában hirtelen rendkívül szigorú szabályozás alá kezdték vonni a nem banki hitelezőket, amely lépés szignifikánsan befolyásolta az Alipay kilátásait. Éppen ezért sokan odáig merészkedtek, hogy ezt a fejleményt kifejezetten egy az Alipay helyzetének megnehezítésére irányuló lépésként azonosították.

Az Alipay sikere egyébként jórészt abból is fakad, hogy elsők között ismerték fel a lakosság digitális kompetenciáinak hiányából fakadó lehetőséget. Modern fizetési megoldásaikkal felbecsülhetetlen hatásuk volt a kínai fizetési piac digitalizációjához és a fogyasztók százmillióinak digitális térbe való megérkezéséhez.

Az Alipay szuperappos termékpalettájában mára a fizetési szolgáltatások mellett különböző hiteltermékek, sokszínű vagyonkezelési szolgáltatások, edukációs tartalmak egyaránt megtalálhatók, így túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az app valóban alkalmas az ügyfelek legfontosabb pénzügyi igényeinek kielégítésére és aktívan segíti is őket pénzügyeik menedzselésében.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Payday loanról beszélgetnek. Payday loan, avagy fizetésnapi kölcsön alatt olyan szolgáltatásra gondolunk, ahol a pénzintézet a fizetésnap előtt a munkavállalóknak hozzáférést ad a már ledolgozott, de még ki nem fizetett napok béréhez, vagy akár a még le nem dolgozott, de nagy valószínűséggel ledolgozásra kerülő napok bérére is kiterjeszthetik a szolgáltatást.

A szolgáltatás arra az elgondolásra épül, hogy a világ az elmúlt évszázadokban úgy rendezkedett be, hogy a munkavállalóktól alapvető elvárás, hogy munkáltatójuknak hitelbe dolgozzanak, azaz utólag kapják meg fizetésüket. A payday loan az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehézségeket, a hónap vége érzést hivatott kiküszöbölni.

A fizetésnapi kölcsönök egyre több országban vannak terjedőben, ez hazánkban egyelőre nincs így. Amerikában azonban a payday loan szolgáltatók kifejezetten a hitelkártya igénylésre nem jogosultakat (sok esetben vendégmunkások, migránsok) szeretnék kiszolgálni. Erre az üzleti modellre jó példa az amerikai B9, vagy az egyesült arab emírségekbeli Now Money is. A klasszikus szolgáltatóknál egyébként jellemzően rendkívül magas kamatokkal működik a termék, hiszen van, hogy eléri az éves 400%-ot, ami tulajdonképpen egy legális uzsorának is tekinthető. Általában nem százalékos kamatot határoznak meg, hanem összegszerű költséget, például minden 100 dollár elérése 15 dollárba kerül.

Az adásban elhangzik, hogy egy jól összerakott payday loan termék megfelelő edukációval segítheti a családok pénzügyi tervezését és cashflow-ját, a pénzintézeteknek pedig egy nagyon alacsony kockázatú (a ledolgozott napok finanszírozása esetén nem a magánszemély, hanem a munkáltató jelenti a kockázatot, akinek a csődje esetén az állami béralap helytáll), újracsomagolt személyi kölcsön jellegű terméket jelent. Technológiai tekintetben sem bonyolult a megvalósítás. Egy ilyen termék piacra vitele is abba az irányba mutat, hogy a bankok képesek lehetnek a kártyaportfóliójuk 90%-át kitevő debitkártyákból kvázi hitelkártyát előállítani. Ezek mellett jobb értékajánlat adható a számlacsomagok tekintetében is.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a Bitpanda felemelkedéséről beszélgetnek. Az osztrák központú vállalat annak idején kriptokereskedelmi szolgáltatással kezdte meg történetét, mára azonban teljes körűnek nevezhető neobanki termékpalettával rendelkeznek, amelyben a kriptoszolgáltatásnak azért továbbra is jelentős szerep jut. A Bitpanda augusztus második felében zárta le 263 millió dolláros Series C tőkebevonási körét, melynek értelmében 4,1 milliárd dollárra nőtt a vállalat értéke.

Az adásban elhangzik, hogy a Bitpanda kimagasló felhasználói felületet és élményt kínál klienseinek, vagyis mind UI, mind UX területen kiemelkednek a számos kriptoszolgáltató és neobank sorából. A Bitpanda sikerének kuriózuma, hogy Ausztriáról lévén szó, egy meglehetősen kis piacon kezdték meg működésüket, ahonnan azonban gyorsan ki tudtak törni, mára pedig kiemelkedő eredménynek mondható a fent taglalt értékeltségük.

Sikerük záloga, hogy rendkívül innovatív megközelítést alkalmaznak. Ennek ékes példája egy nemrégiben bejelentett debitkártya megoldásuk, ami mögé 50 különböző eszközosztály rendelhető. Ezek ráadásul sorba is rendezhetők, majd a fizetéskor a megadott sorrendben kerülnek visszaváltásra az egyes eszközosztályokban tartott összegek.

Magabiztosságukat igazolja, hogy a vállalat saját megoldását dobozos formában, API-kon keresztül elérhetővé teszi olyan szolgáltatóknak, akik ezáltal akár a Bitpanda riválisaivá is válhatnak. Nem véletlen, hogy viszonylag kevés neobank nyújt egyben Banking-as-a-service szolgáltatást is, hiszen ez esetben fennáll az esélye, hogy a vállalat létrehozza saját konkurenseit. A tény, hogy mindezt mégis megkísérli a Bitpanda egyértelműen saját sikerükbe vetett hitük töretlenségét jelzi.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a szuperappok tartós, jó ideje megfigyelhető térhódításáról. Szuperappok alatt elsősorban olyan alkalmazásokat értünk, melyek fő célja, hogy az ügyfelek a lehető legtöbb dolgot rajtuk keresztül intézhessenek el és ezáltal központi szerepet tudjanak betölteni az életükben.

Ahogy az az adásban is elhangzik, jól megfigyelhető, hogy Ázsiában egyre több példát látunk az ilyen appok menetelésére (gondoljuk csak a WeChat, az AliPay, vagy épp a Grab ügyfélbázisának elképesztő méretére), ott ráadásul nem csak a pénzügyi, hanem számos egyéb tevékenységet is el tudnak intézni az appból az ügyfelek. Ezek közül a legfontosabbak talán a fizetések, vásárlások, közösségi médiás felületek használata, taxi rendelés, hotelfoglalás, orvosi tanácsadás igénybevétele, videojátékok és koncertjegyek vásárlása. Jól látható tehát, hogy az ázsiai szuperappok a paletta egyre nagyobb részét lefedik, így valóban folyamatos részei az ügyfelek mindennapjainak.

Míg Ázsiában egyértelműen nagy a hajlandóság arra, hogy mindent egy helyen intézzenek az emberek addig Európában azért itt még nem tartunk, ahogy az Egyesült Államokban is csak most indul be a folyamat. Ez elsősorban a telítettebb piac miatt van, de sokan ódzkodnak is attól, hogy teljesen egy appra fókuszálják a főbb tevékenységeiket. Vannak azért kísérletek, ilyen például az orosz Tinkoff, ahol egyre több ügyfél él a szuperapp adta lehetőséggel, de ők érhető módon jórészt keleti irányba is terjeszkednek.

Az adás résztvevői azt is megállapítják, hogy Európában a pénzügyi szuperappok kora érezhetően elérkezni látszik, ez azt jelenti, hogy sokan próbálnak minden pénzügyi és banki tevékenységet egymaguk nyújtani (számla, fizetések, hitelek, befektetések, zöld megoldások, családi banki megoldások, BNPL, cashback, adományok stb.), de a pénzügyi területen túl még csak kevesen mernek elmenni. Erre példa a Revolut, akik nemrég jelentették be, hogy az utazási szektorra is kivetik a hálójukat, hiszen az appból is lehet majd szállást foglalni az ügyfeleknek. A Revolutot már csak ezért is érdemes lesz követni, hiszen sikerükön keresztül akár az is felmérhető lesz, hogy mennyire működik ez a modell nyugaton is.

Az adás második felében három kifejezetten eltérő hátterű szuperapp is bemutatásra került, ezeket a hét folyamán egy-egy cikkben is körbejárjuk majd a fintech.hu-n.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a fintechek és az influenszerek egyre szorosabbá váló kapcsolatáról. Az adás apropóját a fintech.hu témában iródó cikksorozata szolgáltatja, melynek 1. és 2. epizódja itt, illetve itt érhetők el.

Az adásban elhangzik, hogy érzékelhetően egyre több fintech veti be a közösségi médiás influenszereket a marketing stratégiájuk részeként, de itt is elmondható, hogy ezek a vállalatok alkalmaznak néhány csavart, amiben eltérnek a megszokottól: (1) csak olyannal működnek együtt, aki hiteles az adott területen (pl. pénzügyi edukációs tartalmat gyárt, sokat beszél a témáról és a követői ezáltal kifejezetten fogékonyak), (2) valóban használja a fintech cég szolgáltatását és érdemben gyárt róla tartalmat, amiben részletesen be is mutatja azt (nem pedig kirak egy teljesen sablon posztot), valamint (3) közérthetővé is teszi a terméket a követőinek.

A fintechek azt a fontos tanulságot is levonták, hogy nem az a lényeg, hogy hány követője van az adott influenszernek, hanem sokkal inkább a követőtáboruk elkötelezettsége és aktivitása a mérvadó. Egy hatalmas táborral rendelkező influenszer is gyárthat olyan tartalmat, ami alig mozgatja meg a követőit, de a megfelelő targetálással egy hozzá képest kisebb elérésű tartalomgyártóval is jelentős hatás váltható ki.

Mivel a fintechek szignifikáns része a fiatalabbakat veszi célba elsősorban, így nagy felelősség is hárul rájuk, épp ezért kulcsfontosságú a korrekt tájékoztatás biztosítása és a félrevezető szövegek elkerülése. Ugyanakkor pontosan ez az oka annak, hogy a fintechek ezen a közösségi médiás terepen is kiválóan boldogulnak, mivel a transzparens tájékoztatás nagyon fontos jellemzőjük, míg a hagyományos bankokkal kapcsolatban sokszor épp ezt hiányolják az ügyfelek. A fintechek pedig nemcsak arra fektetnek hangsúlyt, hogy korrektül tájékoztassanak a termékeikről, de az általános edukációt (cikkek, podcastek, videók) is fontosnak tekintik.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András egy a szokásosnál komolyabb hangvételű történetről beszélgetnek, a Peak alapítóját ugyanis kirabolták. Mint az adásban elmondja, Suppan Márton hajnalban arra ébredt, hogy számos értesítést kapott a Binance kriptotőzsde appjától, majd a belépést követően szembesült a ténnyel, hogy a kripto pénztárcájában található pénzét átváltották Tetherre, a Binance tranzakciós kriptovalutájára. A kriptovalutákat ezt követően néhány órával el is utalták egyéb számlákra.

A történet számos általános tanulsággal is rendelkezik, például azzal, hogy a kellően kifinomult tolvajok ellen a legfelkészültebb és tapasztaltabb ügyfeleknek is nehéz dolga van a védekezéssel. Az ügyfélszolgálat elérhetősége és segítőkészsége szintén nem nevezhető biztatónak, ez végképp óvakodásra intheti azokat a kezdő befektetőket, akik szeretnék elkerülni a nem menedzselhető kockázatokat.

Suppan Márton szerint a problémára még a téma kiemelkedő szakértői sem tudtak megoldást találni, a Magyar Nemzeti Bank pedig mivel nem tekinti pénzeszköznek a kriptovalutákat, így szintén jelezte, hogy nem tudnak segítséget nyújtani az ügyben.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a fintechek tőzsdei bevezetéseiről beszélgetnek. Szóba kerülnek az egykori úttörők, a közelmúlt legjelentősebb tőzsdére lépései, valamint az előttünk álló időszakban várható bevezetések is.

Az egyértelműen látszik, hogy a fintechek lassan, de biztosan elkezdenek beszivárogni a tőzsdére, ráadásul egyre több alszektor jelenik meg a világ részvénytőzsdéin. Annak idején a Peter Thiel és Elon Musk nevével fémjelzett PayPal kezdte meg a sort, a vállalat részvényeinek ára ráadásul egy hónap után háromszorosára növekedett. Őket a Square, valamint a Green Dot követték nagyjából 10 évvel ezelőtt, mostanra azonban jóval nagyobb merítésről beszélhetünk.

Az elmúlt időszak legnagyobb érdeklődésre számot tartó tőzsdei bevezetéseit a fintechek világában a Lemonade, a Coinbase, illetve a Wise mondhatják magukénak. Érdekes, hogy a Coinbase és a Wise egyaránt a direkt listázást választották a tőzsdére lépéskor, ami azt jelenti, hogy nem bocsátottak ki újabb részvényeket, hanem a már meglévő részvények egy részét adták el a tulajdonosok. Könnyen lehet, hogy ezzel a döntéssel azt az üzenetet szerették volna küldeni a piacnak, hogy nem szorulnak friss tőkére, vagyis stabil lábakon áll a bizniszük.

Az adás második felében kicsit a jövőre is kitekintenek a résztvevők: elhangzik például, hogy a közeljövőben sor kerül a Zopa, a Stripe, a Paytm, valamint a Kakao Pay tőzsdei bevezetése, míg a Robinhood kereskedési platform nemrégiben érkezett meg a NASDAQ-re. Iparági értesülések szerint pedig az N26, a Starling Bank, az Atom Bank és a Revolut esetén előbb-utóbb szintén sor kerülhet a tőzsdére lépésre.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a hitelkártyák piacán közelgő trónfosztásról, illetve az amögött meghúzódó trendekről beszélgetnek.Drasztikus és elsöprő váltásra nem számítanak az adás résztvevői, érdemes azonban felkészülni egy jelentősebb átalakulásra.

Az egyik fontos trend a cashback szolgáltatások elterjedése: a vásárlások után járó pénzvisszatérítések jó ideje a hitelkártyák egyik fontos előnyének számítanak, napjainkban az open banking megjelenésével azonban egyre több cashback szolgáltató tűnik fel, amely képes vonzó értékajánlatot tenni az ügyfeleknek. A szolgáltatás elterjedésével természetes, hogy egyre kevésbé számít kuriózumnak a cashback a hitelkártya-szolgáltatók termékpalettájában.

A bankközi jutalékok EU-s szinten való megnyirbálása ráadásul gyakorlatilag sarokba szorította az EU-s hitelkártyák esetén kínálható cashback mértékét, ami további csökkenéshez vezethet a megoldások népszerűségében. Ez a nehézség az amerikai szereplőket nem érinti, hiszen a tengerentúlon szignifikánsan magasabbak maradtak a bankközi jutalékok (2-3%).

A másik trend, amit a műsorban kiemelnek a BNPL cégek rohamos népszerűsödése. Ezek a vállalatok a vásárlások időben való elnyújtását teszik lehetővé, ráadásul kamatmentesen, így aligha lep meg bárkit, ha azt mondjuk, komoly veszélyt jelenthet a buy now, pay later előretörése a tradicionális hitelkártyákra. Ezt a jelenséget láthatóan az Apple is felismerte, amely a múlt héten jelentette be saját BNPL megoldásának érkezését, amivel párhuzamosan kivezették az Apple Card névre hallgató hitelkártyájukat. A változás jelei tehát markánsan érzékelhetőek, a kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben történik meg a piaci részesedés transzfere.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bátorfi Botonddal, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a személyek közötti, más néven peer-to-peer hitelezésről. A résztvevők az adás elején röviden említik az Apple tech óriás új termékét, amellyel bejelentették belépésüket a buy now, pay later piacra, ezt követően azonban már a peer-to-peer hitelezésre kerül át a hangsúly.

Az adásban röviden bemutatásra kerül a személyek közötti hitelezés, valamint annak legfőbb előnyei, úgy, mint a rugalmasság, a hitelekhez való hozzáférés kiterjesztése, valamint a banki díjak elkerülése. Ugyanakkor a szolgáltatás számos veszéllyel is rendelkezik, a betétbiztosítás hiányában például jelentősen nagyobbak a kockázatok, valamint egyes országokban, például hazánkban nem is megengedett a peer-to-peer hitelezés, mint tevékenység.

Szó esik a P2P hitelezés népszerűségéről a világ egyes országaiban, az elkövetkezendő éveket illető várakozásokról, valamint tüzetesebben kitárgyalásra kerül a Bondora, az észt peer-to-peer hitelezési platform. A személyek közötti hitelezéssel kapcsolatos szabályozások és kockázatok nehezíthetik ugyan a terjedést, 2025-re mégis 370 milliárd dollárra becsülik a szolgáltatás piacát világszerte.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a célhoz kötött megtakarításokról beszélgetnek. A megtakarítani kívánó emberek a jelenlegi alacsony, vagy nem létező kamatok miatt mostoha helyzetben vannak, hiszen nem kapnak érdemi, minőségi opciót a spórolásra. Az end-user fintechek és neobankok célhoz kötött megtakarításokkal igyekszik rábírni a klienseket a pénzük náluk történő megtakarításához, akár akkor is, ha ők sem kínálnak nekik kamatokat.

A szolgáltatás lényege, hogy külön megtakarítási zseb hozható létre minden olyan jövőbeli költésre, amire az ügyfél előre spórolni szeretne. A tetszetős vizuális elemek és az informatív funkciók (hol tartunk a spórolásban, mennyi hiányzik még, ebben a tempóban mikorra ér véget a gyűjtés stb.) további vonzerővel bírnak, amivel az ügyfelek rábírhatók a megtakarításra.

Az adásban elhangzik az is, hogy a célhoz kötött megtakarítások kiváló példáját jelentik az ideális digitális innovációnak: nem egy bonyolult, túlontúl újító funkcióról beszélünk, hanem gyakorlatilag a fizikai térben érvényes logikát adaptálják a digitális térbe, így mivel a mögöttes gondolat egyezik, az ügyfelek elsőre tökéletesen megértik miről is van szó.

A funkció az egyszerű vázon túl számtalan módon személyre szabható, abszolút és relatív módon is ütemezhető a megtakarítás (pl. havi 5 ezer forint, minden hónapban a fizetés 2%-a, minden héten 2 ezer forint), közös célok és zsebek hozhatók létre, áruhitelek és biztosítások is építhetők rá a gyűjtés tárgyát képző termék vagy szolgáltatás függvényében (pl. biztosítás a biciklire vagy utazásra, áruhitel a játékkonzolra). További lehetőség a banknak, hogy a partnereinél elérhető termékek után cashbacket – pénzvisszatérítéseket - is nyújthat az ügyfeleknek, így felgyorsíthatja számukra a folyamatot. Végül egy ötödik logikát is megemlítenek az adás résztvevői, zöld pénzügyi termékek révén ugyanis az ügyfél semlegesítheti is a megvásárolt termékhez köthető szén-dioxid kibocsátást.