A Fülöp-szigeteken a fintech szektor gyors ütemben fejlődik, amit a digitalizáció fellendülése, a kedvező szabályozási környezet és a kormányzat támogatása is segít. Eközben a kriptovaluta-tranzakciók és a digitális valuták használata is megugrott a délkelet-ázsiai szigetállamban. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban a Fülöp-szigeteki fintech és kripto paradicsomba látogatnak és feltárnak néhány fontos tényezőt, ami kedvez a fintech ökoszisztéma fejlődésének.

A Fülöp-szigetek több mint 109 millió lakosa 7641 különálló szigeten él, így nem meglepő, hogy a digitális megoldásokra nagy szükség van az országban. Alacsonyabb, 4321 USD/fő GDP mellett a felnőtt népesség közel 50 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A korszerű fintech megoldásokat így hamar adaptálja a lakosság, főleg, ha olyan speciális társadalmi igényekre is választ adnak, mint a Fülöp-szigetek nagy számú külföldön dolgozó állampolgárának nemzetközi pénzküldése. Az, hogy hogyan fejlődhet 220-nál is több sikeres fintech cég az országban, miért futott fel óriási mértékben a kripto-tranzakciók száma és hogy milyen fintech együttműködése lehet a Fülöp-szigeteknek Magyarországgal, kiderül a Fintech Világa legújabb adásából.

A szigetország neobankjai sorra visszavonulnak és ennek nem csak a mindenütt tapasztalható recesszió az oka. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban 14 ezer kilométerre utaznak, hogy feltárják az ausztrál fintech és neobanki ökoszisztéma átalakulásának okait.

Ausztrália mérete és alacsony népsűrűsége mellett társadalmi és gazdasági fejlettsége miatt is melegágya volt a fintech fejlődésnek. A világ 6. legnagyobb területű országában mindössze 24,5 millióan élnek, a lakott területek közötti hatalmas távolságok más jelentőséget adnak a digitális szolgáltatásoknak. Emellett Ausztrália évek óta a legfejlettebb országok között van a Human Development Index (HDI) ranglistája alapján. A technológiai nyitottság mellett a magas egy főre jutó GDP is kedvez a modern pénzügyi szolgáltatásoknak. Így nem meglepő, hogy a Covid válság ellenére is megduplázódott a népességarányosan eleve magas 400 ausztrál fintech cég száma 2017 és 2022 között. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban nem hagyták érintetlenül a távoli kontinens fintech piacát és a tőkebevonásnak igencsak kitett neobankokat sem.

Mostanra már csak egy nagy neobank maradt az ausztrál piacon, pedig egy időben még öten versenyeztek. Az ausztrál piacon nehéz érvényesülni, általános tendencia, hogy a neobankok nem tudják teljesíteni eredeti céljukat. Az inkumbensek, mint a CBA, a NAB vagy a Westpac szorosan követik a fintech fejleményeket és igyekeznek beépíteni azokat kínálatukba – legyen szó BNPL-ről, kriptovaluta-kereskedésről vagy egyéb kényelmi megoldásokról. A pandémia pedig további digitális fejlesztésekre késztette a klasszikus pénzintézeteket, ezek mellett a neobankok végképp nem tudnak kitűnni értékajánlatukkal.

A fiatalkori bankválasztás a legtöbb felhasználót az egész életén végig kíséri. Az alapvető szolgáltatásoknál nincsen lényegi különbség a legtöbb bank között, később pedig a váltás procedúrája tántorítja el az ügyfeleket a cserétől. Sokkal könnyebb tehát új ügyfélként megszerezni egy fiatalt, mint később meggyőzni a váltásról. Ezért különösen fontos, hogy mikor és melyik pénzügyi szolgáltató ügyfele lesz egy gyermek vagy fiatal felnőtt. Bizonyos banki és fintech szolgáltatások ezért már 6-8 éves korban is elérhetők.

A fintechek és neobankok korán felismerték ezt a tendenciát és már most is szolgáltatások széles palettáját kínálják a gyerekeknek és szüleiknek. Többek között zsebpénzkártyákat, vagy például a gyerekek tanulmányait támogató cashback programokat nyújtanak a szülők részére. A bankok lassabban reagálnak az igényekre, hiányosak és alul-digitalizáltak a gyerekeknek szóló szolgáltatások. Így az is megeshet, hogy a fiatalok egy része később sosem válik valamelyik hagyományos bank ügyfelévé. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető Ress Károly kártyaszakértővel beszélgetnek arról, hogy milyen fiataloknak szóló szolgáltatások érhetőek el hazánkban és külföldön, miért olyan fontos ez a piac és vajon miért nem lépnek a klasszikus pénzintézetek?

Nap mint nap híreket kapunk arról, hogy újabb bigtechek és óriásszolgáltatók szeretnének minden pénzügyi igényt kiszolgáló szuperapplikációvá válni. Más fintechek azonban kifejezetten bizonyos jól körülhatárolt célcsoportokra koncentrálnak. Sokszor olyan társadalmi rétegeket szolgálnak ki, melyeket egyelőre az inkumbensek és a neobankok is hátrahagyni látszanak. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető néhány különleges rétegszolgáltatást mutatnak be és arról beszélnek, hogy mennyire újszerűek és életképesek ezek az applikációk, különösen a valódi paradigmaváltást ígérő mesterséges intelligencia terjedése mellett.

A Peak szakértője szerint a szuperappoknak megvan a létjogosultsága, hiszen a felhasználók szívesen használnak egyetlen, minden igényre megoldást kínáló felületet. Azonban vannak olyan társadalmi csoportok és élethelyzetek, amelyeket még a legnagyobb szolgáltatók is figyelmen kívül hagytak eddig. Ebbe a körbe tartoznak például a migránsok és menekültek pénzügyeire, segélyezésére irányuló megoldások, de létezik olyan niche fintech is, amely fiatal párok közös pénzügyeit segíti alkalmazásával. A pénzügyi világ diverzifikációját pedig jól illusztrálja, hogy a világ populációjának több mint felét kitevő nők és a nekik szánt szolgáltatások is niche piacnak tekinthetők. Elsők között például a Jefa neobank kínál latin-amerikai nőknek szóló szolgáltatásokat, rámutatva arra a problémára is, hogy a világon 1.4 milliárd embernek nincsen még bankszámlája sem és közülük 1.3 milliárdan nők.

A Fintech Világa legújabb adásából kiderül, hogy ezek az egyedi szolgáltatások mennyire tekinthetőek technológiai vagy termék szintű újításnak. Illetve szó esik arról is, hogy milyen jövője lehet a niche fintecheknek a mesterséges intelligenciával és a szuperappok rendelkezésére álló adattömegek elemzésével perszonalizált szolgáltatások mellett, amelyek már nem csak közösségeket, hanem teljesen egyedi felhasználói igényeket is képesek kiszolgálni.

A Fintech Világa rádióműsorban időről időre szeretjük átvenni a magunk mögött hagyott időszak legizgalmasabb fejleményeit, most is így tett Suppan Márton és Érczfalvi András. 

Általánosságban látszik, hogy a fintech szektort is megviselik a gazdasági nehézségek, illetve az emiatt óvatosabb attitűdre váltó befektetők. A kockázati tőkepiac erős fékezésbe is kezdett, ez ugyanakkor nem jelenti a fintech szektor potenciáljának valódi csökkenését. Sokkal inkább arról van szó, hogy az eddigi irreális értékeltségeket elkezdi korrigálni a piac és egyre több gyenge, pénzégetést végző szereplőt kimos a szektorból.

A családi bankolás ezzel együtt nagyon erős időszakot él meg, több fintech és hagyományos pénzintézet is aktív volt a területen május folyamán. Az amerikai Greenlight egyértelműen arra készül, hogy hamarosan a felnőtté váló gyerekeket és szüleiket is kiszolgálja banki szolgáltatásokkal, ezt egy új hitelkártyával igyekszik elővezetni a vállalat. Az inkumbensek közül a NatWest és a CBA is gyerekeknek szóló pénzügyi szolgáltatáscsomagon dolgozik.

Az adásban szó esett egy magyar piaci érdekességről is. A Magyar Nemzeti Bank a világ jegybankjai közül elsőként bocsátott ki saját NFT-ket, ezzel jelezte érdeklődését és nyitottságát a terület irányába. Eközben az Európai Központi Bank elnöke értéktelennek titulálta a kriptovalutákat. A beszélgetőtársak érintették még a kriptopiac általános helyzetét és a francia fintech szektor gyors fellendülését. A teljes adás a lenti linken visszahallgatható Spotify-on.

A blockchain technológia és a különböző kriptovaluták évek óta egyre többeket foglalkoztatnak, ennek ellenére a többség nem rendelkezik mély ismeretekkel a témával kapcsolatban. Ezt igyekszik megváltoztatni a Fintech Sparks legújabb kiadása,amely a Peak és a Blockchaineum kollaborációjának eredménye. A kiadvány a tokenizáció alapjaitól kezdi a téma kivesézését, majd érinti a legfontosabb tudnivalókat, az izgalmas felhasználási területeket és a tokenek értékelésének folyamatát.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András vendége Czeglédi Tamás, a Blockchaineum stratégiai igazgatója. Suppan Márton szerint a közös kiadvány legfőbb célja a terület iránt érdeklődők edukációja, valamint az alapok lerakása, amire később mindenki tovább építkezhet saját motivációi szerint. Azt már Czeglédi Tamás mondja el, hogy a vállalatok körében két fő motiváció látható a tokenizáció kapcsán. Ezek a tokenek segítségével történő tőkebevonás, illetve az üzleti értékteremtés tokenizációja. 

A tokenizációval kapcsolatos ismeretterjesztést különösen fontossá teszi az, hogy a többségnek homályos ismeretei vannak a témával kapcsolatban, ennek ellenére sokan máris befektetnek a területen. Suppan Márton párhuzamként a metaverzumot említi, ami szintén nehezen definiálható és amiről mindenkinek más van a fejében. A tokenizáció jóval kézzelfoghatóbb terület, mint a metaverzum, ennek ellenére a felek szükségesnek látták egy informatív, izgalmas alapanyag megalkotását. 

Az adásban szó esik még a tokenizáció legizgalmasabb felhasználási módjairól, amelyek az ingatlanpiactól kezdve a versenysportig rengeteg területet érintenek. Suppan Márton pedig azt is megosztja a hallgatósággal, hogy mi az a három tokenizációs alterület, ahol saját vállalata számára is releváns lehetőségeket lát. A Fintech Sparks harmadik kiadása ezen a linken érhető el ingyenesen, a mai adás pedig a lenti linken Spotify-on visszahallgatható.

A Twitter leendő tulajdonosa, Elon Musk nemrég vetette fel, hogy a közösségi oldal felvásárlása után pénzügyi funkciókkal látná el és szuperappá fejlesztené az alkalmazást. A fizetési opciók beemelését az 1,2 milliárd felhasználóval rendelkező kínai WeChat sikere inspirálta. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András arról beszélgetnek, hogy mi lehet Musk üzleti célja a bejelentéssel, milyen piaci szereplőknek jelentene konkurenciát a Twitter-fizetés és a nyugati felhasználók hogyan fogadnák a közösségi médiába integrált pénzügyi megoldásokat.

A Twitter jó alap lehet a fejlesztésre, hiszen több mint 360 millió fős bázissal rendelkezik és aktív felhasználóinak többsége a fizetőképes középosztályhoz tartozik. Az applikáció már most is kínál bizonyos fizetési funkciókat: a tartalomgyártók például előfizetéseket kínálhatnak, a követők pedig kriptovalutában is fizethetnek kedvenc influenszereiknek. A Twitter Shops pedig kereskedőknek teszi lehetővé, hogy a felületen eladásra kínálják termékeiket.

A WeChat sikerei nagy hatással voltak a világ leggazdagabb emberére. A kínai közösségi média platform a „piros boríték” Délkelet-ázsiai pénzajándékozási hagyományának digitalizálásával szinte pillanatok alatt vált fizetési szolgáltatóvá. Mára olyan szuperapp, amelyben a felhasználók kereskedelmi, pénzügyi és életmód szolgáltatásokat vehetnek igénybe és szinte minden teendőjüket egy helyen végezhetik el. Az USA-ban ilyen szolgáltatót még nem látni, és kérdés, hogy az egyszerűbb ügyintézés érdekében a nyugati felhasználók szeretnének-e ilyen mértékben beengedni egy vállalatot a magánéletükbe.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy Peak szakértője szerint a Twitter pénzügyi szuperapp milyen piaci szereplők kihívója lehet és hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat egy ügyfél számára, ha egy közösségi média platform a felhasználói szokások ismeretét pénzügyi szolgáltatások nyújtására is használhatja. A teljes beszélgetés elérhető az alábbi Spotify linken!

A színek alapjaiban meghatározzák egy brand hangulatát, és hogy milyen érzést kelt egy termék a felhasználóban. Az emberekre tudat alatt és azonnal hat ez a pillanatnyi benyomás. Kutatások szerint a vásárlási döntések 95 százaléka érzelmi alapú és jórészt tudattalan. A megfelelő szín kiválasztása tehát nem csak esztétikai kérdés, hanem üzleti döntés és vállalati állásfoglalás is. A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Mátyás Boldizsár, a 5mart.studio alapítója és művészeti vezetője Érczfalvi Andrással beszélgettek a digitális és a fintech világ színválasztásairól és a színek mögötti üzenetekről.

Tévhit, hogy egy digitális termék színvilága a grafikus ízlését tükrözi. A színpaletták összeállítása a vizuális kommunikáció bonyolult folyamata, a színeknek pedig a cég üzenetével kell összhangban lennie. A digitális felhasználói élményben a design árnyalatnyi különbségeinek is jelentősége van Mátyás Boldizsár szerint.

Suppan Márton szerint ezen a téren vizuálisan is kiugrik a fintech szemlélet és a hagyományos bankolás közötti különbség. Ahogyan funkcionalitásban és szolgáltatásban merészebbek, bátrabbak a fintechek, színekben is több az erőteljes és különleges választás. A bankok pedig színeikben is a biztonságot, hagyományt és konvenciót tükrözik.

Ha kíváncsi vagy, hogy meg lehet-e bízni egy citromsárga brandben, hogy melyik szín mit üzen és hogy melyik volt az utóbbi évek legtöbbet kritizált, mégis egyik legsikeresebb digitális rebrandingje, hallgasd végig a beszélgetést.

A jelek szerint néhány éven belül megkerülhetetlen pénzügyi szolgáltatóvá válhat az Apple. A tech óriás a közelmúltban vásárolta fel a brit Credit Kudos open banking fintechet és egyes értesülések szerint házon belülre hoznak más, eddig kiszervezett pénzügyi folyamatokat is. A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Érczfalvi Andrással járták körül, hogy az Apple tervei hogyan változtatják meg a cég piaci pozícióját és mindez hogyan hat majd a felhasználókra.

Project Breakout az elnevezése az Apple stratégiai folyamatának, amely során eddig külső partnerekkel végzett pénzügyi folyamatokat integrál a világcég. A Credit Kudos felvásárlása amellett, hogy belépőt jelent az Egyesült Királyság piacaira, a következő lépése lehetett ennek a belső portfólióépítésnek, amely teljes körű pénzügyi szolgáltatóvá teheti az Apple-t.

Qayum Dániel, a Peak tanácsadója szerint a közel egymilliárd regisztrált felhasználót számláló Apple így diverzifikálja a bevételeit, belső fejlesztéssel és fintech cégek bekebelezésével terjeszti ki és teszi hatékonyabbá működését, ezzel háttérbe szorítva korábbi beszállító partnereit. Suppan Márton rövid visszatekintéssel helyezte kontextusba az Apple pénzügyi terveit, amit már az érintésmentes NFC fizetési technológia berobbanásakor megalapozott a vállalat azzal, hogy nem tette lehetővé, hogy eszközeire külső, harmadik feles cég fizetési szolgáltatást fejleszthessen. Ezt a lépést az Európai Bizottság egyébként versenyellenesség lehetőségével vizsgálja.

Abban egyetértenek a szakértők, hogy az Apple extrém fejlődési pályán, de tudatosan halad víziója felé, hogy egy átfogó és kompakt ökoszisztémát építsen, aminek a fizetési rendszerek is a részét képezik majd.  Érdemes ugyanakkor fenntartásokkal kezelni az Apple ambícióit. Több technológiai óriás pénzügyi fejlesztései is kudarcot vallottak az utóbbi időben. Igaz, a Facebook anyavállalata, a Meta kriptovaluta projektje és a Google anyavállalat, az Alphabet bankszámlaszolgáltatása is túlmutatott a felhasználói igényeken és befogadóképességen.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a metaverzumról, valamin a kezdeményezésben rejlő lehetőségekről beszélgetnek. Az apropót az adja, hogy a Fintech.hu-n néhány hete indult el négy új rovat, ezek egyike a metaverzummal foglalkozó cikkeket és tartalmakat összesíti. Az új rovat érkezése időszerű volt, hiszen a metaverzum kevés idő alatt hatalmas érdeklődésre tett szert a nyilvánosság széles köreiben.

A beszélgetőtársak kissé szkeptikusan nyilatkoztak a hagyományos bankok metaverzumba való belépésével kapcsolatban. Ezek a lépések egyelőre inkább tűnnek marketing fogásnak, mint valódi értékteremtési szándékot tükröző, tudatos terjeszkedésnek. A pénzintézetekre és a további nagyvállalatokra is jellemző, hogy általában inkább trendkövetők, mintsem trendalkotók, így érthető, hogy ezúttal is igyekeznek reagálni a legújabb hype-ra.  

Suppan Márton szerint jelenleg olcsón megoldható a metaverzumba való belépés, emiatt minden szereplőnek érdemes azt megtennie. A mostani alacsony kockázatok idővel növekedhetnek, ezért az első érkezők kisebb bukást könyvelhetnek el, ha mégsem teljesülnek a metaverzummal kapcsolatos nagy várakozások. 

Az adás második felében terítékre került a metaverzum potenciális jövőbeli mérete, de a mostani lelkesedés kiváltó okairól is szó volt. Az újdonságok vonzereje mindig nagyobb, mint a régóta bejáratott megoldásoké, ugyanakkor érdemes felmérni, hogy valóban kívánatos-e a metaverzum drasztikus mértékű terjedése.