Az idei év kellemetlen meglepetésekkel volt tele, ami a globális gazdaság alakulását illeti. A 20 százalék feletti infláció és az orosz-ukrán háború is kihívás elé állítja a lakosságot. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető az elmúlt időszak izgalmas trendjeit veszik górcső alá. Minden jel arra mutat, hogy a pénzügyi tudatosság ismét prioritást élvez a fogyasztók életében. 

Egy friss brit felmérés szerint az ottani lakosság közel 90 százaléka már használt pénzkezelési megoldásokat az elmúlt évben. Ez is jelzi, hogy az emberek felismerik a költséghatékonyság megnövekedett jelentőségét és segítséget kérnek a sikeres cselekvésekhez. Különösen népszerűek az előfizetések menedzselését segítő funkciók, amelyek a ki nem aknázott szolgáltatások lemondását teszik lehetővé. Hazánkban ez a szolgáltatás még nem terjedt el, pedig hasznossága a magyar piacon is lenne. 

Vannak fintechek, akik a hagyományosan vagyonos ügyfeleknek elérhető pénzkezelési megoldásokat szeretnék elérhetővé tenni a teljes lakosságnak. A felhasználók pénzügyi automatizmusok segítségével követhetik a költéseiket és hatékonyan takaríthatnak meg. Mivel a legtöbben nem mozognak komfortosan a pénzügyek világában, sokaknak értékes lehet egy automatizmusokra épülő termékpaletta. 

A mostani nehézségek a jövő nagy innovációnak is teret engedhetnek. Gyakran azt látjuk, hogy a válságos időkben születnek meg az újszerű, formabontó termékek és szolgáltatások. A pénzügyi tudatosság is slágertéma manapság, könnyen lehet, hogy itt is a közeljövőben érkeznek meg a valódi innovációk. Szerencsére egyébként a magyar piacon is egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, az adásból az is kiderül, hogy milyen újdonságok jelennek meg a hazai bankok kínálatában. 

A kriptoszektor idei legnagyobb botránya tovább gyűrűzik. Az FTX csődjével kapcsolatban naponta újabb fejleményeket tudunk meg. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a második legnagyobb kriptotőzsde összeomlásának állomásairól beszélte. Szóba került az is, hogy milyen hatással van mindez a kriptoszektorra vagy akár a Forma-1-re.

A Fintech.hu időrendi sorrendben gyűjtötte össze a megosztó kriptosztár, Sam Bankman-Fried 32 milliárdos értékeltségű vállalatának összeomlásának történetét. Összefoglaló cikkünk a problémák első jeleitől a látványos, és közel 1 millió károsultat érintő összeomlásig mutatja be az eseményeket.  Az FTX nem csak lakossági ügyfeleket, hanem elsősorban vállalatokat szolgált ki és számos affiliate-partnere tovább értékesítette a tőzsde szolgáltatásait – ezzel magyarázható a vállalat hatalmas növekedése és a jelenlegi tetemes kár.

A sorozatos rossz híreknek köszönhetően klasszikus bank-roham indult az FTX-szel szemben. Ennek során közel 6 milliárd dollárt, mintegy 2400 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a tőzsdéről. A folyamatnak az vetett véget, amikor november 11-én hivatalosan is csődvédelmet kért a cég. A procedúra kezdetével egyre több információ kerül napvilágra a vállalat problémáival kapcsolatban. Ezekből kiderül, hogy a vállalati kontrollok teljes egészében hiányoztak. A csődvédelem egyébként pedig azért is furcsa, mert alapvetően nem hitelintézeti logikával, hanem letétkezelőként működő vállalatnak mindig, minden ügyfélpénzzel 100 százalékban rendelkezniük kellett volna.

Az FTX-nek 134 intézményi ügyfele volt, akik lakossági szolgáltatást nyújtottak, összesen több, mint 1 millió ügyfél számára. A kriptotőzsde olyannyira beágyazott szereplője volt a pénzügyi piacnak, hogy 100 fölötti kockázatitőke befektetéssel rendelkezett, és számos sportcsapatot támogatott, például jelentős szponzora volt a Mercedes Forma1-es csapatnak is.

Vajon hogyan alakul ki egy ilyen rendszerből az amerikai történelem egyik legváratlanabb és legszövevényesebb csődbotránya? A Fintech Világa legújabb részéből fény derül néhány lehetséges magyarázatra.

Az utóbbi hetekben uralta a fintech híreket a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje, a Binance. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásának felvételekor még friss információ volt, hogy a Binance felvásárolhatja a konkurens FTX-et. A kriptotőzsde azóta ugyan elállt a vásárlástól, de továbbra is aktívan terjeszkedik. Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a Binance növekedésének stratégiai lépéseiről és motivációiról beszélgettek.

A Binance kriptovaluta-kereskedő forgalmát tekintve a legnagyobb szolgáltató a nemzetközi piacon. Az egy ügyfélre vetített bevétel tekintetében a kripto szektor egyik legsikeresebb vállalata, 20 milliárd dolláros éves árbevétele 29 millió felhasználó között 689,66 dolláros átlagos bevételt jelent.

Bár a megszorult konkurens, az FTX kriptotőzsde felvásárlása végül elmaradt, a Binance-től nem szokatlan a terjeszkedés és jellemző, hogy a kriptoszektoron kívül is alakítja pozícióját. Februárban 200 millió dollárral szállt be a Forbesba, az októberben lezárult Elon Musk-féle Twitter-felvásárláshoz pedig félmilliárd dollárral járult hozzá. Egy korábbi hír szerint a vállalat idén 1 milliárd dollárt különített el további befektetésekre és felvásárlásokra. Nemrég azt is megírtuk, hogy a Binance alapítója bankfelvásárláson is gondolkodik. Pontosabban minden olyan vállalat érdekli, amely a Binance részére releváns piacokon rendelkezik bizonyos pénzügyi engedélyekkel.

Utóbbinak szerepe lehet a Binance-szel szembeni kritikák kezelésében és bizonyos működési problémák megoldásában is. Bár a kriptotőzsde jelentős népszerűségnek örvend a befektetők körében, a hatóságokkal többször is meggyűjt a baja a világ számos pontján. Állami szervek és szabályozók szerint a vállalat felépítése átláthatatlan, illetve nem megfelelő a pénzmosás elleni védekezés sem. Továbbá a kriptotőzsde állítólag több olyan befektetési terméket értékesít, amire nincs az adott piacon engedélye.

A fintech szektorban világszerte jelentős leépítések zajlanak, naponta érkeznek hírek nagyobb volumenű, vagy akár tömeges elbocsátásokról. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető feltárnak néhány kevésbé egyértelmű okot, ami a fintech szektor látszólagos krízise és a leépítések mögött rejlik. A podcastben szó esik a fintech világ legérdekesebb aktualitásairól is.

Óriási leépítési hullám söpör végig a fintech szektorban, amely már a legnagyobb szereplőket sem hagyja érintetlenül. A Klarna és a Robinhood után a Brex és a Chime is elköszönt jónéhány munkatársától. Most pedig a Stripe jelentette be a 14%-os munkaerő leépítését, ami az online fizetési szolgáltatást fejlesztő fintech esetében mintegy 1100 munkavállalót érint. A rekordméretű infláció, a magas kamatlábak, az energiaár válság és a befektetési kedv csökkenése közvetve hat a cégre a felhasználóin keresztül. Az alapító azonban őszinte volt azzal kapcsolatban is, hogy túl optimisták voltak az internetes kereskedelemmel növekedésének megítélésében is. Az online kereskedelem alakulásának 100 százalékosan kitett vállalat most nagyvonalú végkielégítéssel búcsúzik alkalmazottjaitól és várhatóan tőzsdére lépésének idejét is újratervezi.

Ugyanakkor nem szabad egyetlen trend alapján megítélni a fintech szektor állapotát. A legsikeresebb fintechek továbbra is ezermilliárd dolláros léptékű árbevételt produkálnak. Jelentős az egyetlen ügyfélen keresett bevétel mérete is.  A Fintech Világa legújabb podcast epizódjából kiderül, hogy mely vállalatok keresik a legnagyobb összegeket az ügyfeleiken, milyen új szolgáltatást vezet be a Revolut és hogyan segít egy fintech az elvált szülők niche célközönségének.

A TikTok algoritmusa rövid idő alatt is jelentős elérést tesz lehetővé a tartalomgyártók számára. Futótűzként terjednek a platformon a népszerű pénzügyi és befektetési tanácsok is. A hitelességet és a szakmai megalapozottságot azonban senki sem ellenőrzi. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Bátorfi Botond fintech szakértővel beszélgettek a FinTok jelenségről. A műsor elején szó esett a nehézségekkel küzdő Klarna stratégiájáról és a platform új funkcióiról is.

Nem szabad lebecsülni a közösség média erejét: 2021-ben például Reddit közösségek korbácsolták fel a számukra nosztalgikus értékű részvények árát. Az Instagram influenszerei és hírességei pedig fizetett hirdetéseikben vesznek rá tömegeket a kriptovásárlásra.

Egy kutatás szerint a 18–30 év közötti amerikai fiatalok több mint harmada alkalmazott már a TikTokon kapott pénzügyi tanácsokat, míg képzett pénzügyi tanácsadóhoz csak 24 százalékuk fordult. Ez a korosztály tehát már jobban bízik a pénzügyi influenszerekben, mint az akkreditált szakemberek véleményében. És bár a legnépszerűbb pénzügyi tartalmak többsége korrekt színvonalú, egy szinttel lejjebb már rengeteg a problémás kontent. Ezek gyakran fals információkat vagy egyenesen konspirációs teóriákat terjesztenek. Az hasznos lehet, hogy a pénzügyektől eddig elzárkózó fiatalok érdeklődnek a téma iránt és megteszik a személyes pénzügyeik kezelésének első lépéseit. Könnyű azonban olyan tanácsba futni, aminek kockázatait fel sem tudják mérni a tájékozatlanabb felhasználók.

 A Fintech Világa legújabb adásában a Peak szakértői a Klarna épülő fizetési és vásárlási ökoszisztémájáról és felvásárlási stratégiájáról is beszélgettek. A közeljövő kérdése, hogy a fintech képes lesz kilábalni a BNPL szektort is sújtó gazdasági nehézségekből.

Az ősz egyik legérdekesebb híre volt, hogy a DBS Bank kriptovaluta kereskedést biztosít jómódú lakossági ügyfeleinek. A legtöbb hagyományos bank általában távol tartja magát ettől a területtől és igyekszik jelezni, hogy nem tekint komoly eszközként a kriptodevizákra. A szingapúri bank ugyanakkor már sokszor igazolta, hogy az innovatív termékpaletta érdekében hajlandó kilépni a komfortzónájából. 

Hat évvel ezelőtt a DBS Bank egy volt ugyan a legnagyobb szingapúri pénzintézetek között, de piaci részesedése csökkenőben volt. A bank kínálatát elavult megoldások, technikai nehézségek és az ügyféligények kielégítésére való képtelenség jellemezte. Ez 2016-ban gyökeresen megváltozott egy új stratégiai iránnyal, melynek lényege, hogy teljesen digitálissá válik a bank.

2017-ben új, progresszív szabályozásoknak köszönhetően olyan nem pénzügyi frontokra is be tudtak nyomulni a bankok, ahova korábban nem, így a DBS kedvező kamatozású gépjármű kölcsönök kínálatába kezdhetett. Majd jöttek a közüzemi szolgáltatók. A bank 12 szolgáltatóval kötött megállapodást, akiknek szolgáltatásait és árait az ügyfelek transzparensen tudták összevetni a mobilappban, majd kedvezményeket kaphattak és hasznos eszközök segítségével optimálisan menedzselhették a fogyasztásukat. 

Hasonlóan úttörő szerepet töltöttek be, amikor piacra dobták saját ingatlan piacterüket, melynek kialakításában több meglévő platformmal és ügynökséggel is szorosan kollaboráltak. A felületen pénzügyi tervezési funkciókat kínáltak az ügyfeleknek, akik vásárlás esetén papírmentesen is rendezhették a tranzakciót. 2019-ben bemutatkozott a DBS utazási piactere. Itt az érdeklődők egyszerűen választhatták ki úticéljukat, majd repülőjegyet és szállást foglalhattak az utazásra. A kínálatból az utasbiztosítások sem maradtak ki, a platform pedig hatalmas sikernek bizonyult, akárcsak a bank KKV szolgáltatásai és egy egészségügyi portál kialakítása is.

 Látva a DBS platform logikán alapuló, holisztikus megközelítését a digitalizáció terén, nem meglepő, hogy elsők között vannak a kriptokereskedés lakossági bevezetésében is. A bank eddigi sikerei tudatos, mellébeszélésétől és áldigitalizációtól mentes attitűdről árulkodnak.

Megjelenésükkor a rosszabb anyagi helyzetű ügyfelek felkarolását, társadalmi problémák kezelését, a bankolás demokratizálását ígérték a neobankok. Most mégis úgy tűnik, hogy a nyereség iránti vágy a legtisztábbnak induló víziót is megrontotta. Néhány amerikai neobank a működésének alapígéreteit sem tartja be. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Bátorfi Botond fintech szakértővel beszélgettek néhány olyan amerikai neobanki fiaskóról, amiből a világ többi részén is tanulhatunk.

A neobankok kontinensenként eltérően pozicionálják magukat. Az USA-ban például jellemzően azt a széles lakossági csoportot veszik célba, amelynek tagjai hónapról hónapra élnek. Ez az alacsony jövedelmű, gazdaságilag háttérbe szorult, alulbankolt társadalmi réteg a klasszikus bankok radara alatt él és nem juthat értékelhető pénzügyi szolgáltatáshoz vagy éppen hitelhez. Nekik szólt az amerikai neobankok ígérete a könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatásokról. A kitörés lehetőségét jelentő pénzügyi segítség helyett azonban pontosan az ellenkező szándék látszik néhány pénzintézet tevékenységén. Gyakran a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező tömegek félrevezetésével és kizsákmányoló hitelekkel találkozni.

A Fintech Világa legújabb adásában szereplő hat neobank több mint 40 millió ügyfelet, a teljes egyesült államokbeli lakosság mintegy 10 százalékát szolgálja ki. Úgy tűnik, nemhogy nem segítenek ügyfeleiknek, de a neobankokra vonatkozó enyhébb szabályokkal is visszaélnek.

A Chime például tavaly több, mint ezer számlát zárt be minden ok vagy érdemi indoklás nélkül. Sokan emiatt tartósan nem tudtak hozzáférni a pénzükhöz. Egy technikai probléma még elnézhető lenne, de a neobank bizonyos lakossági szolgáltatásai sem hordoznak akkora értéket, amit a kapcsolódó kommunikáció ígér. A korai, a fizetésnapot két nappal megelőző fizetésigénylés például egyszeri segítség lehet egy megszorult családnak, de rendszer szinten nem javít a személyes pénzügyeken. A szolgáltatás azon alapul, hogy a bank 13 millió felhasználójának jelentős része ezt nem tudja logikailag végig gondolni.

A Dave neobank szerint a személyi gyorskölcsön vagy mikrohitel felvételéhez meggyőző és jogos érv egy 100 dolláros sorsolás és egy promóciós kampány, ami optikai és pszichés félrevezetéssel hiteti el a gyanútlan ügyfelekkel, hogy 1 az 5-höz esélyük van a nyerésre. Egy ilyen marketing fogás azt is jelzi, hogy

Egy kisebb ország GDP-jét, évi mintegy 12 milliárd dollárt fektet IT és digitális fejlesztésekbe a JPMorgan Chase. A világ egyik legnagyobb bankja éppen 2000 fejlesztő felvételét tervezi, miközben az ágazatban folytatódnak a leépítések. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető a fintech világ legfontosabb híreit hozták el.

A legnagyobb amerikai bank már eddig is szorosan követte a fintech és technológiai fejleményeket. A JPMorgan aktív a blockchain szférában és lakossági bankját, a Chase-t teljesen digitálisan indította el az Egyesült Királyságban. A bank a feltörekvő technológiák és az átalakuló pénzügyi piac éllovasa és diszruptora szeretni, nem pedig a trendeket megkésve követő inkumbens. Ennek érdekébenaz év elején 12 milliárd dollárt különítettek el IT-költségekre. A bank állítása szerint jelenleg 50 ezer technológiai feladatokkal foglalkozó alkalmazottjuk van. Amíg a pénzügyi és fintech szektorban világszerte leépítések zajlanak, a JPMorgan Chase további 2000 fejlesztő felvételét tervezi.

Nem gyakori, de nem is példátlan egy klasszikus pénzintézet nagyszabású digitális fejlesztése. Ahogyan nemrég beszámoltunk róla, a Goldman Sachs fintech platformmá szeretne válni. Egy ilyen nagyszabású átalakulás nagy potenciált, de jelentős kockázatot is tartogat – a Fintech Világából kiderül, hogy milyen kihívások várnak a digitalizálódó nagybankokra és JPMorgan Chasere.

Miközben a hagyományos nagybankok a digitalizációs lehetőségeiket aknázzák ki, folytatódik a fintech szektor leépítéseinek jelensége. A délkelet-ázsiai fintech unikornis, a Xendit néhány hónappal 300 millió dolláros befektetési köre után bejelentette, hogy elbocsátja alkalmazottainak öt százalékát. Ez már a sokadik leépítésekről szóló hír az elmúlt hónapokban.

A borús fintech hírek zöld színfoltja, hogy a megszokottnál több környezetet segítő startup került fel az egyik legnépszerűbb közösségi finanszírozási platformra, a Crowdcube-ra. Az érdeklődők itt már pár száz forinttal is támogathatnak ötletes zöld kezdeményezéseket. A Cleaner Seas Group saját fejlesztésű speciális mosógép szűrője például a becslések szerint háztartásonként é

Az elmúlt évek legerősebb fintech trendjének számított a BNPL (‘Buy Now Pay Later’, azaz “Vásárolj most, fizess később”). A halasztott fizetési szolgáltatás a pandémia alatt tört be a köztudatba, rengetegen éltek a lehetőséggel, hogy kamatmentesen tolhassák el vásárlásaik összegének befizetését. Az idei évben viszont vegyesen alakul a szektor sorsa. A jelen kihívásairól és a vízválasztó jövőről beszélgetett a Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András.

Aggasztó trendekben sajnos nincs hiány manapság. Amerikában a legtöbb BNPL szolgáltató ügyfelei már 25-40 százalékban élelmiszerek vásárlásakor élnek a kényelmes fizetési opcióval. A gazdaság visszaesése miatt sokan lényegében hitelre veszik meg a mindennapi élethez szükséges étel-italt. Ez semmiképp nem nevezhető egészséges fogyasztói szokásnak. 

Suppan Márton szerint további aggályokra ad okot a tudatosság hiánya. A BNPL-t használó ügyfelek jelentős ugyanis része nem érti, hogy ez egy hiteltermék. Emiatt kevésbé veszik komolyan a visszafizetés fontosságát és az apróbetűs részeknek sem szentelnek akkora figyelmet. A jelenlegi, gazdaságilag kiélezett helyzetben ez sokakat taszíthat adósságspirálba. 

A Fintech Világa állandó szakértője szerint temetni azért nem kell a BNPL-t. A legtöbb szolgáltató védekező üzemmódba áll át, méghozzá nem véletlenül. Érzékelhetően csökkent a megoldást övező hype, óvatosabbak lettek a befektetők is. A következő időszakban többet tudunk majd arról, hogy egy piaci racionalizációt és átmeneti visszaesést látunk, vagy a pandémia legnagyobb fintech sikersztorijának ledőlését. 

A BNPL szektor helyzetének kiemelzését követően az adás második felében újabb izgalmas téma kerül terítékre. A Peak alapítója bemutatja a rugalmas munkavégzést érintő legérdekesebb trendeket a fintech szektorban.

A pénzügyi szektorban uralkodó bizonytalanság leginkább a kis- és középvállalkozásokat viseli meg. A kis cégek kiszolgáltatottak az elszálló inflációval, a növekvő hitelkockázattal, a bankok csökkenő hitelkihelyezési hajlandóságával és az energiaárak elszabadulásával szemben. Eközben a hagyományos bankok látszólag nem sietnek reagálni a változó KKV piaci környezethez. Sőt egyre jellemzőbb a hiteltermékek visszavonása.

Egy közelmúltbéli felmérés rámutatott, hogy az angol kis- és középvállalkozások negyede nem jut hitelhez saját számlavezető bankjától. A recesszióval kapcsolatos félelemben ugyan logikus a hitelezési hajlandóság csökkenése, ez nem vigasztalja a cashflow problémákkal küzdő vállalkozásokat.

Az információ és szolgáltatáshiány most az elmúlt éveknél is jobban nehezíti a KKV-k életben maradását. A bankok szolgáltatásfejlesztését a merev jogi és IT struktúra nehezíti. Emellett a hagyományos pénzintézetek a piac alakulását figyelve kivárnak. Ugyanakkor így a GDP 60%-át termelő, tekintélyes KKV szegmens hitel és használható pénzügyi termékek nélkül marad, legalábbis az klasszikus pénzintézetek részéről.

Ezzel a momentummal élnek azok az agilis fintech cégek, amelyek automatikus cashflow elemzést, biztosítási termékeket nyújtanak és átfogó költségmenedzsment szolgáltatásokkal vértezik fel a hozzájuk forduló kis- és középvállalkozásokat. A piaci igényt a Revolut most induló, egyéni vállalkozóknak szóló szolgáltatása is jelzi.

A TrendFM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető olyan fintech szolgáltatókat mutatnak be, akik a nehéz gazdasági helyzetben biztosítási és hiteltermékekkel, automatizációval sietnek a KKV szektor segítségére.