A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a KKV vezetők pénzügyi szokásai voltak a figyelem középpontjában. 

A pénzügyi tudatosság még mindig hiánycikk

Balogh Petya szerint a magyar cégvezetők túlnyomó többsége nem pénzügyi szakemberként kezdte: szakikból lettek vállalkozók. Remek szakemberek, viszont nem pénzügyi szakértők, nem tanulták meg kezelni a céges pénzt. Így az gyakran parlagon hever – szó szerint.

„Kétféle baj van a pénzzel: amikor nincs, és amikor van.”

Miközben sok vállalkozás kemény munkával eljut oda, hogy jelentős tartalékot halmozzon fel, ez a pénz általában nem dolgozik, csak ül a bankszámlán, inflálódik, és elveszti értékét. A legtöbben még egy egyszerű, rövidtávú állampapírba sem helyezik, nemhogy komolyabb, de biztonságos befektetési formába.

A biztonság illúziója

Sok vállalkozó szerint a pénz akkor van biztonságban, ha látható helyen, elérhető módon ott van a számlán, és nem kell hozzányúlni. Csakhogy ez nem valódi biztonság: a forint hosszú távon évi 2,5–3,5 százalékot veszít az értékéből például az euróhoz vagy dollárhoz képest.

„Minden kollégádtól elvárod, hogy dolgozzon. A pénzedtől miért nem?”

Petya szerint a céges pénznek ugyanúgy „dolgoznia” kellene, mint bármelyik kollégának. Már az is versenyelőnyt jelenthet, ha a vállalkozás egyszerű pénzpiaci eszközökbe fekteti a rövid távú tartalékait – például euró- vagy dolláralapú pénzpiaci alapokba, amik alacsony kockázat mellett is értelmezhető hozamot biztosítanak.

Hol kezdje egy vállalkozó?

Sokan azért nem lépnek, mert a hazai banki kínálat rugalmatlan és elavult. Ahogy elhangzott: „egy nagybank treasury szolgáltatását papíron kell intézni, faxon vagy szkennelt dokumentumokkal.” Ez 2025-ben elfogadhatatlan.

Ezért is jelent meg új szereplőként a Lightyear Treasury, amely digitális felületen, okoseszközről kezelhető vállalati vagyonkezelési megoldásokat kínál – alacsony kockázattal, likviden, hozzáférhető módon. Míg egy hagyományos banknál gyakran 50 millió forintos összeg alatt “szóba sem állnak”, a digitális (fintech) vagyonkezelőknél általában nincs minimum összeghatár.

Hol a lélektani határ?

A cégvezetők gyakran nem mozdulnak egy 2–3 százalékos hozamért – pedig ez már önmagában több kolléga éves bérét fedezheti egy nagyobb tartalékállomány esetében. A kulcs az edukáció, illetve annak felismerése, hogy a pénz kezelése stratégiai kérdés.

A jól kezelt céges vagyon nemcsak likviditást és stabilitást ad, hanem lehetőséget a fejlődésre, új befektetésekre, akvizíciókra. Sőt: idővel akár a cégvezető személyes pénzügyi szabadságának alapját is képezheti.

„Nem a gyors meggazdagodásban hiszek, hanem a nagyon meggazdagodásban.”

- mondta Petya.

Siklós Bence kiemelte: a Peaknél évek óta próbálnak segíteni a KKV-knak abban, hogy hozzáférjenek jobb szolgáltatásokhoz, mivel a hazai pénzintézeti szektor sokszor nem kínál valódi megoldást a kisebb cégeknek.

Balogh Petya ehhez kapcsolód...

A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia (AI) az ügyfélélményt a pénzügyi szektorban. A téma középpontjában az AI-vezérelt ügyfélszolgálati és banki megoldások álltak, amelyek már most is forradalmasítják a pénzintézetek és ügyfeleik kapcsolatát.

A fiókból az asszisztensbe költöző ügyfélélmény

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI-vezérelt ügyfélélmény nemcsak alternatíva, hanem hamarosan az új alapértelmezés lesz. Suppan Márton szerint ugyanúgy, ahogy évekkel ezelőtt a bankfiókok szerepe csökkent, most a netbanki és mobilbanki felületek szűkülnek majd le. Helyüket pedig fokozatosan átveszik a hiperperszonalizált AI-asszisztensek.

A régi, előre definiált válasz lehetőségekre épülő chatbotok ideje lejárt – ezek „halálra vannak ítélve” Suppan Márton szerint. Helyettük most már olyan mesterséges intelligencia-alapú ügynökök kerülnek előtérbe, amelyek:

• ismerik az ügyfél konkrét pénzügyi helyzetét,
• értelmezik a kérdéseket szabad szöveg alapján, proaktívan jeleznek, ha valamilyen fontos változás történik (például nőtt a rezsiköltség),
• és javaslatokat tesznek a problémák megoldására – akár más szolgáltatók ajánlatait is figyelembe véve.

Egy működő példa: Erika, a Bank of America AI-asszisztense

A Bank of America Erika nevű asszisztense már több mint egymilliárd interakción van túl. Az Erika nemcsak a bank termékeit ismeri, hanem az ügyfél egyedi adataiból dolgozik, és proaktívan figyelmeztet, ha például hirtelen nő a rezsiköltség vagy valami eltér a megszokottól.
Egy hasonlóan jól megtervezett AI-megoldás versenyelőnyt adhat a hagyományos bankoknak. Sőt, technológiailag le is hagyhatják a fintech cégeket anélkül, hogy saját startupot kelljen indítaniuk.

A jövő ügyfélélménye ugyanakkor nemcsak szövegalapú lesz. A hangvezérelt és képalapú interakciók is egyre fontosabbak, különösen az idősebb korosztály vagy a vizuálisabb felhasználók számára. Már ma is léteznek olyan megoldások, amelyek:

• hang alapján azonosítják az ügyfél érzelmi állapotát,
• vizuálisan segítenek eligazodni a termékek között,
• és teljesen automatizálják az ügyintézés folyamatát.

A fix döntési fára épülő, „négy opcióból válassz” típusú ügyfélszolgálati chatbotokat a modern AI-megoldások költséghatékonyabban és gyorsabban kiváltják. Egy licenszelt AI-megoldás integrálása ma már olcsóbb és rugalmasabb, mint egy statikus rendszer fejlesztése.

A Peak tapasztalatai alapján továbbá ha egy ügyfél egyszer elkezd használni egy AI-asszisztenst, akkor rendszeres felhasználóvá válik, és több időt tölt el az adott banki felületen. Ez növeli a banki szolgáltatások értékét, javítja a keresztértékesítési lehetőségeket, és fokozza az ügyfélhűséget.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az AI ügynökök forradalmáról beszélt - fókuszban a vásárlási folyamatokat automatizáló mesterséges intelligencia.

Vásárlási AI ügynökök, akik már ma is velünk élnek

Az adás középpontjában az úgynevezett AI ügynökök álltak – olyan intelligens szoftverek, amelyek képesek önállóan feladatokat elvégezni. Az adásban a vásárlási ügynökök voltak fókuszban, amelyek teljes vásárlási folyamatokat képesek önállóan lebonyolítani, a termék kiválasztásától a fizetésen át egészen a házhoz szállításig. Ezek az ügynökök nemcsak kényelmesebbé teszik a vásárlást, de exponenciálisan tanulnak, és egyre hatékonyabban szolgálják ki a felhasználói igényeket.

Nem hype, hanem paradigmaváltás

Az AI-alapú automatizáció nem a jövő, hanem a jelen. A világ legnagyobb pénzügyi és kereskedelmi vállalatai – mint a Visa, Mastercard, Amazon, Klarna – már aktívan foglalkoznak ezzel a területtel. A korábbi (akár AI alapú) rendszerekhez képest számos különbség van. 

Például az új generációs AI ügynökök szabadszavas utasításokra reagálnak. A technológia sajátossága lett továbbá, hogy sokkal kevesebb fejlesztői tudást igényel a testreszabáshoz – ez különösen fontos a pénzügyi szektor szereplőinek.

Kapuőrök és hibamenedzsment

A Peak saját megoldásaiban ún. “Guardian Agent” funkcióval is dolgozik, amely a folyamat végén ellenőrzi az eredményt, kizárja a hibákat, és szükség esetén újraindítja a folyamatot. Ez a mechanizmus szabályozott és biztonságos környezetet biztosít a mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatalhoz. 

A jövő pénzügyi közművei: nem bankok, hanem áruházláncok..vagy az OpenAI?

Az adásban felvetődött, hogy nem csak a fintech vagy a bigtech cégek, hanem a nagy kereskedelmi láncok is komoly kihívói lehetnek a hagyományos pénzintézeteknek. Hiszen ahol pénzmozgás történik, ott lehetőség van: és mostanra ezek a szereplők is elkezdték kihasználni az AI-adta lehetőségeket – akár hiteltermékek ajánlására, akár vásárlási döntések támogatására.

Suppan Márton szerint az is elképzelhető, hogy az olyan AI-platformok, mint az OpenAI vagy a Perplexity AI banki szereplőkké válhatnak. Különösen az open banking lehetőségeinek kiaknázásával léphetnek előre a banki szolgáltatásokkal. A kérdés már nem az, hogy “bekövetkezhet-e”, hanem az, hogy mikor. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezetőnek Siklós Bence, a Peak tanácsadója mesélt legfrissebb élményeiről a Hongkongban megrendezett InnoEx technológiai csúcstalálkozóról. A konferencia átfogó képet adott a jövő legfontosabb technológiai trendjeiről: a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, a kiberbiztonságról és a légitaxi megoldásokról is szó volt.

InnoEx – A kelet és nyugat közötti híd

A hongkongi kormány és az Innovációs Hivatal meghívására Siklós Bence a világ minden tájáról érkező újságírók között kapott helyet a konferencián. Az esemény célja, hogy Hongkong hidat képezzen Kína és a nyugati világ között. A város speciális gazdasági státuszának köszönhetően nemzetközi pénzügyi szabályozás és kínai technológiai dinamizmus találkozik itt.

Mik lesznek a jövő meghatározó technológiái Hong Kong szerint?

Az InnoEx négy napja során a következő fő témák kerültek középpontba:

• Low Altitude Economy: légitaxik és drónok forradalma – 90 perces földi utazások helyett 4 perces légi utak.
• Mesterséges intelligencia és robotika: humanoid robotok, robotkutyák, és AI-alapú oktatási eszközök.
• Kiberbiztonság: az új típusú fenyegetések kezelése mesterséges intelligenciával.
• KKV-megoldások: a kis- és középvállalkozások digitális támogatása, amely Hongkongban is kulcskérdés.

Cyberport – A hongkongi innováció otthona

Bence betekintést nyert a Cyberport működésébe, amely 2200 startupnak ad otthont és 5,5 milliárd dollárnyi tőkebevonást generált ezidáig. A Cyberport nemcsak anyagi támogatást kínál, hanem egy globális kapcsolatrendszert, segítve a startupokat a nemzetközi piacra lépésben.

AI, VR és a jövő iskolái

Az InnoEx kiállításon az AI mellett a VR-technológiák is fontos szerepet kaptak. A gyerekek VR-alapú kosárlabda szimulátoron gyakorolhatnak, a kínai iskolákban pedig 2025-től kötelezővé tették már az általános iskolákban az AI-oktatást – hatéves kortól.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezetővel Siklós Bence és Varga Dániel, a Peak tanácsadói segítenek tisztábban látni, mi igaz és mi félreértés a mesterséges intelligencia körül. A beszélgetés során a popkultúrából ismert képektől egészen a mindennapi felhasználás leggyakoribb félreértéseihez is eljutottunk. A cél pedig nem más, mint a jobb AI-felhasználó tudatosság kialakítása.

A mesterséges intelligencia (AI) egyre jobban beépül a mindennapjainkba. A körülötte kialakult félreértések azonban torzítják a felhasználói élményt és rontják a lehetőségek kihasználását. A filmek és sorozatok által táplált kép – például a Terminátor féle AI-uralom – sokszor teljesen mást mutat, mint a valódi technológiában rejlő lehetőségek.

A leggyakoribb tévhitek az AI-ról

• „Az AI tanul önmagától” – Nem igaz. A mesterséges intelligenciát emberek tanítják adatbázisokon keresztül, nem „öntanul”, hanem előre betáplált adatokból dolgozik.
• „Az AI érti az emberi nyelvet” – Nem érti. A gépi modellek tokenekre bontják a szavakat, és statisztikai alapon adnak választ.
• „Az AI kreatív” – Csak látszólag. Amit kreativitásnak érzékelünk, az valójában mintázatok kombinálása – az újdonság mögött nincs tudatos szándék vagy értelem.
• „Az AI javít a hibáin” – Részben igaz: ez valójában limitált és irányított memóriahasználat alapján történik, nem klasszikus tanulással.

Deepfake, adatminőség és az AI vs. AI küzdelem

A deepfake-technológiák és AI-generált tartalmak egyre meggyőzőbbek. De, ez együtt jár azzal is, hogy a megbízható, eredeti adatforrások kezdik kimeríteni magukat, és nem marad miből tanulnia az AI-nak. A jövő nagy kérdése: ha az AI már AI által generált tartalmakat tanul, az ronthatja a minőséget? Mi lehet a megoldás? Például AI-vezérelt kiberbiztonság – vagyis az AI védekezik az AI ellen.

Visszafordítható a folyamat?

A technológiai fejlődés ütemét már senki nem állíthatja meg – a mesterséges intelligencia visszafordíthatatlanul része lett az életünknek. A szabályozások késésben vannak, a kihívások nőnek, de egy valami biztos: az edukáció kulcsfontosságú. 

A Fintech Világa legújabb adásában Krizsán Erikával, a MOI – Magic of Innovation alapítójával és a biztosítási szektor egyik legszenvedélyesebb innovátorával beszélgettünk. A stúdióban Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója vezették a beszélgetést, amely a biztosítási és banki szektor jövőjét, valamint az innováció szerepét járta körül.

Krizsán Erika több mint 20 év biztosítói tapasztalattal a háta mögött ma már az innováció elkötelezett híve és képviselője. Az adásban betekintést nyújtott abba, hogyan változtatja meg a biztosítási szektort a mesterséges intelligencia, például a kárfelmérés automatizálása vagy az AI-alapú ügyfélkapcsolat-kezelés révén. A cél: gyorsabb, ügyfélbarátabb és hatékonyabb szolgáltatások.

Bankok vs. biztosítók – Különböző tempók, közös célok

A beszélgetés során szó esett arról is, miért reagál gyorsabban a banki szektor az innovációs trendekre, és hogyan zárkózik fel ehhez a biztosítási világ. A két szektor közötti különbségek ellenére egyre fontosabb a bankok és biztosítók együttműködése. Különösen a bankassurance területén, ahol az ügyfél egyetlen csatornán keresztül juthat el pénzügyi és biztosítási termékekhez is.

Jön a 11. MOI – Magic of Innovation Bécsben

Az adás fókuszában a június 3–4. között megrendezett MOI Innovation Days állt, ahol közép-kelet-európai banki, biztosítói és fintech döntéshozók találkoznak. A konferencián több mint 50 előadás, panelbeszélgetések és inspiráló keynote-ok várják a résztvevőket.

• Startup pitch verseny és díjak
  
• Nagyvállalati és startup együttműködések lehetőségei
  
• Women in Insurance & Banking Award – a nők láthatóságának növeléséért
• Next Generation színpad – fiatal tehetségek bemutatkozási lehetősége

A MOI nem csak konferencia – egy élmény, amely a tudásmegosztás és az inspiráció egyedi kombinációja, vidám, színes és lendületes formában. - emelte ki Erika.

Regisztráció és részletek: www.magicofinnovation.eu

Az azonnali fizetési rendszerek lényege, hogy a pénzmozgás gyakorlatilag valós időben történik: a tranzakciók a nap 24 órájában, az év minden napján, legfeljebb 9 másodpercen belül teljesülnek. Magyarország ebben a tekintetben élen jár: 2020 óta minden hazai bank képes erre a technológiára – ez ritkaság Európában. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Csányi Kristóffal, a Peak üzletfejlesztési vezetőjével és Stall Patrikkal, a RowanHill Digital marketingmenedzserével beszélgetett az azonnali fizetésekről.

Mi is az azonnali fizetés?

Egyszerű definícióval élve: olyan tranzakciós rendszer, amely lehetővé teszi a pénzátutalást bármikor, bármilyen napon, másodperceken belül. Pontosabban: maximum 9 másodperc alatt. Nem kell hétvégét vagy munkaszüneti napot várni, és nem szükséges kártyás fizetéshez folyamodni. Ez egy valódi „bank-to-bank” vagy más néven account-to-account (A2A) megoldás, amelyben a pénz közvetlenül egyik bankszámláról a másikra kerül, közvetítők nélkül.

Ezek mellett létezik a peer-to-peer (P2P) típus is, amely két magánszemély közötti pénzmozgást jelent – tipikus példa erre a Revolut, amelynél a felhasználók egyszerűen, telefonszám alapján tudnak egymásnak utalni.

Európa a szabályozás útján halad

A beszélgetés során Stall Patrik kiemelte, hogy hazánk ebben a tekintetben igazi éllovas, de ez az előny hamarosan csökkenhet. Az Európai Unióban ugyanis egyre szigorúbb szabályozások lépnek életbe. Az SEPA (Egységes Eurófizetési Övezet) keretein belül:

• 2024. október 9-től minden eurozóna-tag köteles lesz az eurós azonnali átutalások indítására és fogadására.
  
  
• 2027-re ez már minden EU-tagállamra érvényes lesz, így Magyarországra is, függetlenül attól, hogy a forint a hivatalos fizetőeszköz.
  
  

Az új szabályok nyomán a fizetések még gyorsabbak, egységesebbek és átláthatóbbak lesznek, miközben a kártyatársaságok egyre komolyabb konkurenciával néznek szembe.

A kártyák trónja inog

Egy jelentés szerint az azonnali banki átutalások elterjedése akár 37 százalékkal is csökkentheti a kártyás tranzakciók számát 2027-ig. Ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági forradalom is: az azonnali fizetések olcsóbbak, gyorsabbak, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az elektronikus fizetési piacból. Nem véletlen, hogy a kártyatársaságok – mint például a Visa vagy a Mastercard – új megoldásokat keresnek, vagy fintech cégeket vásárolnak fel, hogy megőrizzék pozíciójukat.

Nyugat-Európa új üdvöskéje: Wero

A műsor egyik legérdekesebb pontja a Wero nevű új európai fizetési rendszer bemutatása volt. Ez egy digitális pénztárca, amelyet az EPI (European Payment Initiative) hozott létre – 16 európai bank és szolgáltató összefogásával. A Wero célja, hogy a felhasználók egyszerűen, akár egy telefonszám vagy e-mail cím segítségével tudjanak egymásnak pénzt küldeni – IBAN nélkül.

A szolgáltatás már elérhető Németországban, Belgiumban és Franciaországban, és 10 másodpercen belüli utalásokat biztosít. A jövőben a bolti fizetések, hűségprogramok, sőt a „vásárolj most, fizess késő...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója látta vendégül Mag Mihályt, az MBH Bank termékfejlesztési vezetőjét. A beszélgetés középpontjában az MBH Bank új, mesterséges intelligencián alapuló munkáshitel-asszisztense állt, amely már több száz ügyfél tájékozódását segítette hatékonyan és gyorsan.

AI-alapú banki tájékoztatás: gyors, pontos, hasznos

Az MBH Bank és a Peak közös fejlesztéseként jött létre az az AI-alapú digitális asszisztens, amely kifejezetten a munkáshitel iránt érdeklődő ügyfelek információigényeire reagál. A megoldás már a termék hivatalos indulásával egy időben, rekordgyorsasággal került élesbe.

Az ügyfelek a bank honlapján, élő emberi közreműködés nélkül tehetik fel kérdéseiket a hiteltermékkel kapcsolatban. Az első három hónap során már 350 ügyfél használta a funkciót, akik összesen több mint 1300 kérdést tettek fel. Az átlagos interakció 3–4 percig tartott, jellemzően 3–5 kérdésből állt.

Ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább az érdeklődőket

A chatbothoz beérkező kérdések alapján jól látszik, mire kíváncsi leginkább a célközönség:

• Mekkora jövedelem szükséges a hiteligényléshez?
• Mi a maximálisan igényelhető összeg?
• Milyen dokumentumokat kell benyújtani?
• Milyen feltételek esetén szűnhet meg a kamattámogatás?
• Milyen típusú jövedelmek elfogadottak?

A visszajelzések szerint az AI-asszisztens által nyújtott információ lényegesen pontosabb és strukturáltabb, mint amit egy ügyfél jellemzően fióki körülmények között elsőre megkapna – különösen, ha a látogatása előtt még tájékozatlan.

Belső edukáció nélkül nem megy

A beszélgetés során Mag Mihály kiemelte, hogy egy ennyire újszerű termék bevezetéséhez nemcsak az ügyfelek edukálása szükséges, hanem a banki szervezeten belüli területeké is. Az ilyen projektek sikerének feltétele, hogy az IT, a compliance, a marketing és az üzleti területek is megértsék és támogassák a fejlesztést.

A mesterséges intelligencia használata ugyanis nem dobozos megoldás: sok egyeztetés, finomhangolás és folyamatos tanulás kell ahhoz, hogy valódi értéket teremtsen.

Ügyfélélmény, hatékonyság, márkaépítés

A projekt első eredményei alapján az AI-asszisztens nemcsak az ügyfelek számára jelentett segítséget, hanem a banki folyamatok hatékonyságát is növelte. A tájékozottabb ügyfelek kevesebb időt töltenek a fiókban, kevesebb alapkérdést tesznek fel, és gyorsabban jutnak el a hiteligényléshez.

A szolgáltatást igénybe vevők aránya is meglepően magas: a hiteligénylők egyharmada előzetesen használta az AI-asszisztenst. Ez már önmagában is üzleti szintű eredmény.

Ráadásul a fiatalabb ügyfélkör számára kifejezetten vonzó, hogy nem kell telefonálniuk vagy személyesen megjelenniük. Egy trendi, egyszerűen használható és gyors megoldás várja őket online.

A technológiai háttér

A Peak fejlesztése mögött egy olyan szoftveres architektúra áll, amely lehetővé teszi a gyors integrációt, és a bankbiztonsági követelményeknek is megfelel. A rendszer néhány nap alatt telepíthető volt, és a Budapest Eszközfinanszírozó Zrt. segítségével került be a bank infrastruktúrájába.

A közös munka során az MBH Bank, a leányvállalat és a Peak hármas együttműködése hozta meg azt a rugalmasságot és szakmai mélységet, amely lehetővé tette, hogy az asszisztens már a termékindulás napján működjön.

Mi jön ezután?

Bár jelenleg csak a munkáshitelhez kapc...

A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Balogh Pétert, startuppert, befektetőt és mentort hívta meg szakértőnek. Az adásban a magyar és európai fintech startup ökoszisztéma aktuális helyzetét, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték közösen, és azt, mitől lesz jó egy fintech startup.

A fintech területen világverseny zajlik. Európa helytáll és lépést tart az innovációval - az EU egy szigorúan szabályozott piac, ugyanakkor ez támogatja is a startupokat és az innovációt. 

A fintech forradalom már elkezdődött, az igazi áttörés azonban még várat magára Balogh Péter szerint. Az EU-ban és Magyarországon a jelenlegi fintech megoldások főként kényelmesebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik a pénzügyeket. Azok az innovációk viszont még nem születtek meg, amelyek alapvetően átalakítják a pénzügyi szolgáltatásokat és az azokhoz való hozzáférést.

„Éveken belül azt fogjuk látni, hogy a bankolás egy alapvető, unalmas szolgáltatás lett. Az igazi érték a fölé épülő szolgáltatásokban lesz.” – mondta Balogh Péter az adásban.

Magyar fintech ökoszisztéma – kicsi piac, nagy lehetőségek?

Magyarország fintech szempontból kis piac, nagyon telített, és nehéz nagy növekedést elérni pusztán a hazai együttműködésekkel. Ebből adódóan főleg azok a fintech startupok lehetnek sikeresek, amelyek korán nemzetközi terjeszkedésbe kezdenek – mint ahogyan a SEON és a PastPay is tették.

Ugyanakkor a magyar kockázati tőke piac is szűkös. Kevés a tőke, a befektetők pedig komoly elvárásokkal bírnak, például a jogi és hatósági megfelelés tekintetében - ezek pedig nagyon költségesek lehetnek. Ezek a tényezők jelentősen megnehezítik, hogy nemzetközi sikersztorik szülessenek a hazai startup szférában.

Moneymotion – Közép-Európa legnagyobb fintech eseménye

Az adásban szó esett a közelgő Moneymotion konferenciáról, amelyet március 27-28-án rendeznek meg Zágrábban. Ez Közép-Európa legnagyobb fintech eseménye, ahol több mint 1500 résztvevő és 900 cég találkozik, és 20 startup méri össze erejét. Balogh Péter a startupverseny egyik zsűritagjaként fog résztvenni az eseményen.

És milyen egy jó fintech startup Balogh Péter szerint?

Az adás záró szakaszában Balogh Péter elmondja, milyen fintech startupokat keres befektetőként, és mitől lesz egy fintech vállalkozás vonzó a tőkebefektetők szemében. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.