A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterséges intelligencia piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „AI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról – és arról is, hogy az emberi gondolkodás hogyan változik visszafordíthatatlanul.

Az AI mint befektetési mágnes

Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.

Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.

Meghaladja-e az AI az emberi intelligenciát?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.

„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”

A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.

Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.

Nem egy AI kell, hanem sok – mint egy jól működő szervezetben

A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.

Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.

Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.

Amikor az AI felfalja a saját „szülőjét”

Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.

A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.

A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.

Információtömeg és a kritikus gondolkodás válsága

A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.

AI mint lelki támasz – és függőség?

z év első Fintech Világa adása nem a szokásos lendülettel indul: fáradt péntek, újévi visszazökkenés, de közben a stúdióban ott van a két Sparks-kiadványból a második, az AI fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgetnek, hogy mit mutat meg 2025 az AI-piacról. Kik a nyertesek-vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy év volt, hanem legalább három”.

A Sparks kulisszatitka: mennyi anyag, mennyi idő, mennyi AI?

A „hogyan készült” blokk: a korábbi Sparksok statikus PDF-ek voltak (80–100 dia). Az idei webes formátum viszont tartalomban úgy nőtt meg, hogy külön-külön is kb. 200 diának felelne meg – vagyis összesen ~400 dia anyag.

Bence ráadásul konkrét eszközt is mond: a Replit nevű, ügynök-alapú AI segített összerakni az oldalt. Nem csak szöveget generál, hanem „megcsinálja a munkát”: prompt alapján felépít, átrendez, módosít – jellemzően pár perces iterációkkal.

ROI a valóságban: gyorsabb munka ≠ automatikus megtérülés

A műsor ráfordul arra a problémára, ami sok cégnél most jön ki: a generatív AI valóban tud időt spórolni, de a megtérülés sokszor nem fordul át automatikusan.

A kulcsmondat: a szervezetek (HR/controlling) nincsenek felkészülve arra, hogy mérjék és visszacsatornázzák az így felszabaduló kapacitást. Ha egy feladat 5 óra helyett 2 óra, attól még nem biztos, hogy:

• van kijelölt folyamat a „plusz 3 óra” újratöltésére,
• a kolléga kap új feladatot,
• a cég valóban „realizálja” a spórolást.

Közben viszont van egy fontos „puha” hozadék: jobb élmény dolgozni, könnyebb a toborzás, „szexibb” a cég. Csak ezt ritkán írják bele a ROI táblázatokba.

AI-nyertesek 2025-ben: a nagy trió és egy fontos kivétel

A nyerteseknél nem érkezik nagy csavar: Google, OpenAI, Anthropic az első sorban. De van egy izgalmas negyedik is: a Hugging Face, mint nyílt platform lehetővé teszi, hogy kisebb szereplők is építkezzenek milliárdos modelltréning nélkül.

Konkrét számok is elhangzanak (fejlesztők, modellek/adathalmazok, értékelés, bevételi sáv), és a Google év végi hajrája a Gemini fejlesztésével.

AI-vesztesek: amikor a hype találkozik a valósággal

A vesztesek blokk hozza a klasszikus tanulságot: nem elég a nagy név - például ex-Apple mérnökök - és nem elég a sok pénz.

Kiemelt sztori a Humane AI Pin: látványos vízió, képernyő nélküli „jövőkütyü”, aztán a piac visszajelzése: nem működik jól. 

A végjáték pedig még beszédesebb: felvásárlás jóval alacsonyabb áron, termékek visszavonása – tankönyvi példa arra, hogy az AI köré épített hardware-nél a „wow” nem helyettesíti a használhatóságot.

„Mikor győz le minket az AI?” – szorongás helyett józan keretezés

Előkerül a nagy kérdés is: AGI (Artificial General Intelligence), „legyőzés”, időtávok – és ezzel szemben a műsor üzenete kifejezetten földhözragadt:

• a technológia fejlődik, de közben az emberiség is alkalmazkodik,
• szkeptikusnak lenni oké, szorongani felesleges,
• a hangsúly a jó használaton van.

Ebbe a vonalba illeszkedik az a példa is, hogy az OpenAI-nál az AgentBuilder fejlesztésében már jelentős szerepe volt a kódoló AI-nak (az „AI már önmagát építi” gondolatkör).

Magyar piac: 90% használat, 7–8% „éles” vállalati AI

Az adás egyik legfonto...

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül. Az adás középpontjában a Peak friss fintech piaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025: az éves nagy leltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.

A Sparks idén más lett: nem PDF, hanem interaktív élmény

Az adás egyik fő sztorija maga a formátumváltás: a Sparks korábban klasszikus PDF-ként élt, idén viszont egy kattintható, webes felületté alakult. A beszélgetésből kiderül, miért számít ez valódi szintlépésnek, hogyan tette ezt megfizethetővé a mesterséges intelligencia, és mi az a fajta plusz érték, ami korábban milliós fejlesztési tétel lett volna. A kiadvány bővül emellett egy AI Asszisztenssel is, akivel beszélgetni lehet majd a fintech piacról. Vagyis a Sparks nem csak olvasmány, hanem interaktív tudásbázis.

Botrányok, hackek, memecoinok: a 2025-ös év sötétebb fejezetei

A karácsonyi hangulat ellenére az év összképe nem csak ünnepi: előkerülnek az idei nagy adatszivárgások és hekkertámadások. Köztük egy történelmi léptékű belépési adat-kiszivárgás, valamint a kriptovilág egyik legnagyobb rablása, amely még a „biztonságosnak hitt” hidegtárcás logikát is új megvilágításba helyezi. 

És persze nem marad ki a politikai-kripto szappanopera sem: Trump és Melania memecoinjaival a beszélgetés rávilágít arra, hogyan működik a hype, mit jelent a likviditás „eltűnése”, és miért kerül elő újra és újra a bennfentes kereskedés gyanúja.

Magyar fintech kép: stabil 200+ cég, de kevés friss alapítás

A műsorban külön blokkot kap a hazai piac: a Sparks alapján a magyar fintech ökoszisztéma nagyjából 200–210 cég körül stabilizálódott. Ez elsőre akár jó hír is lehet, de az adásban megjelenik a kérdés: ez a stabilitás valódi erő, vagy inkább azt mutatja, hogy kevés az új alapítás, és inkább konszolidáció, felvásárlás, összeolvadás és csődök formálják a térképet. A kép árnyalt: nem omlik össze a piac, de nem is robban.

Revolut–kripto: miért fagyasztották, miért nyitották újra, és miért zárják be mégis?

A beszélgetés egyik legélesebb része a Revolut kriptós döntéssorozata: befagyasztás, részleges visszaengedés, majd a szolgáltatás megszüntetésének bejelentése. Szóba kerül a MiCA-licenc, a magyar validációs bizonytalanság, és az is, hogy egy ekkora szereplő miért nem engedheti meg magának a szabályozási kockázatot – még akkor sem, ha a döntés sok magyar ügyfélnek frusztráló. A műsor egyértelműen felteszi a kérdést: a magyar szabályozási szigor vajon mennyi innovációt tolhat ki az országból.

Kik voltak a nyertesek 2025-ben?

Az év végi mérleg másik serpenyője is előkerül: idén sem maradtunk ikonikus nyertesek nélkül. A beszélgetésben szó esik olyan nevekről, amelyek évek óta stabilan hozzák a növekedést, és olyanokról is, amelyek most váltak igazán figyelemre méltóvá – például egy afrikai neobank, amely hosszú évek után lett nyereséges, miközben felhasználói bázisa sokszorosára nőtt. A nagyoknál pedig továbbra is zajlik a „szuperszereplők” versenye: értékeltség, volumen, globális terjeszkedés, és az örök kérdés, hogy mikor lehet majd egyes nevekre tőzsdén is rárepülni.

Hol éred el, é...

Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – fél ezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológia innovációról, kriptóról, bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: kb. 9000 perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás egymás után.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

• hogyan indult a műsor 2016-ban, még Gazdasági Rádióként,
• hogyan nőtt fel közben a Peak is egy „beszélni tudó kisgyerekből” komoly, nemzetközi finteches csapattá,
• és hogyan lett a Fintech Világából egyfajta „fintech-maffia inkubátor”, ahol rengeteg mai szereplő először szólalt meg.

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Bitcoin 400 dollár, QR-kódos fizetések születése, és a világ körüli tudósítás Peak-módra

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

• adások Szingapúrból, Izraelből, Tájföldről, Indonéziából,
• helyszíni sztorik Kínáról, ahol a WeChat Pay és az Alipay közben egy egész társadalomnak írta át a fizetési szokásait,
• és azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy a magyar piacon ma már a zöldséges piaci néninél is ott a kinyomtatott Revolut- vagy Wise-QR kód.

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!

Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – fél ezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológia innovációról, kriptóról, bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: kb. 9000 perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás egymás után.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

• hogyan indult a műsor 2016-ban, még Gazdasági Rádióként,
• hogyan nőtt fel közben a Peak is egy „beszélni tudó kisgyerekből” komoly, nemzetközi finteches csapattá,
• és hogyan lett a Fintech Világából egyfajta „fintech-maffia inkubátor”, ahol rengeteg mai szereplő először szólalt meg.

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Bitcoin 400 dollár, QR-kódos fizetések születése, és a világ körüli tudósítás Peak-módra

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

• adások Szingapúrból, Izraelből, Tájföldről, Indonéziából,
• helyszíni sztorik Kínáról, ahol a WeChat Pay és az Alipay közben egy egész társadalomnak írta át a fizetési szokásait,
• és azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy a magyar piacon ma már a zöldséges piaci néninél is ott a kinyomtatott Revolut- vagy Wise-QR kód.

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!

A Fintech Világa legújabb adásában már a jövő heti, jubileumi 500. epizód árnyékában beszélgetünk: a stúdióban Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója, valamint Kovásznai Ádám, az MBH Efin Technologies üzletágvezetője. A téma viszont nagyon is a jelenről szól: mi történik akkor, ha a „beyond banking” nem szlogen, hanem kézzelfogható eszköz a kkv számára – és miért most lett ennek igazán tétje.

Az adás főszereplője az Iránytű, az MBH csoportszinten fejlesztett, augusztus végén bemutatott szolgáltatása. Az Iránytű célja egyértelmű: a KKV-kat nem (csak) banki termékekkel, hanem adat- és információalapú döntéstámogatással, proaktív problémamegoldással segíteni a mindennapi működésben.

A beszélgetésben előkerülnek olyan nagyon konkrét fájdalompontok, amelyek egy vállalkozónál hetente, néha naponta visszatérnek, és amelyekre az Iránytű megoldást kínál. Ilyen például az ÁFA-tervezés, amikor az ember nem szeretne az utolsó pillanatban szembesülni azzal, hogy „holnapra kellene négy és fél millió”. Az Iránytű nem általános tanácsokat ad, hanem a cég helyzete alapján levezetett, valós idejű iránymutatást.

Fontos ígéret az is, hogy a platform bankfüggetlen. Nem csak MBH-s ügyfeleknek szól, például OTP-s és K&H-s vállalkozók is használják. Ráadásul 30 napos próbaidővel kipróbálható – ami a vállalati világban önmagában is kihívás, hiszen itt nem egy esti app-letöltésről van szó, hanem komolyabb onboardingról és cégadatok megadásáról.

Adatból javaslat: nem terméket tukmálnak, hanem problémát oldanak meg

Az Iránytű – és a mögötte lévő beyond banking gondolkodás – akkor működik igazán, ha a rendszer személyre szabott ajánlásokat nyújt. 

Nem azt mondjuk, hogy „itt egy hiteltermék”, hanem azt, hogy „látszik, hogy gond lehet a likviditással – találjunk ki valamit”.

Ez a szemlélet egyszerre előny az ügyfélnek (mert relevánsabb), és a banknak is (mert értelmesebb, fenntarthatóbb kapcsolatot épít). A kulcskérdés viszont ugyanaz marad: hogyan lehet ezt a digitális valóságot eljuttatni oda, ahol még sokszor a digitális alapok is hiányoznak.

A teljes adásban szó esik a kkv-szektor digitalizáltságáról, az AI lehetőségekről, valamint az innovatív, nemrég bemutatott agrár vállalkozásoknak szóló platformról. Az adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

dásában Érczfalvi András műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója megvizsgálja, hogyan vált a fizetés és vásárlás “élményből” egy mindennapi háttérfolyamattá, amelyet már alig tudunk nyomon követni.

Fizetés, ami már nem fizetés – hanem láthatatlan nyelv

A Fintech Világa legújabb adásában Kajum Danival, a Peak tanácsadójával arról beszélgetünk, hogyan változott meg gyökeresen az, amit fizetésnek hívtunk – és miért állítja Dani, hogy a fizetés ma már inkább egy „nyelv”, mint egy cselekvés.

Régen a fizetés egyetlen mozdulat volt: pénzt adtunk, cserébe kaptunk valamit. Ma viszont egy láthatatlan, háttérben futó folyamat, amely a mindennapjaink szövetébe épült be. Sokszor úgy fizetünk, hogy szinte fel sem fogjuk – csak csipog egy terminál, levonódik egy előfizetés, vagy elindul egy gördülékeny szolgáltatás a háttérben.

Vasrudaktól a láthatatlan tranzakciókig

Az adás egy nagyon plasztikus kontraszttal indul:

• valaha 20 centis vasrudakkal fizettek a kelták – ez volt a „pénz”, az övön csörgött, látható és súlyos volt,
• ma pedig bankkártyával, telefonnal, órával, rollerrel, hűtővel fizetünk – és jó eséllyel nem is figyeljük, hogy éppen tranzakció történik.

Hogyan tűnt el a fizetés, mint élmény a szemünk elől, miközben a tranzakciók száma megtöbbszöröződött? Ami régen egy hónapnyi pénzmozgás volt, azt ma egy egyetemista délelőtt „elintézi”. Mindeközben pedig van, hogy nem is nyúl a pénztárcájához, mert már nincs is nagyon mire.

Konkrét példák is előkerülnek:

• tömegközlekedés: jegyiroda helyett elég a kártya a metrókapunál;
• rollerek és mikromobilitás: QR-kód, csilingelés, megyünk – a fizetés a háttérben zajlik;
• autópálya, parkolás, előfizetések, streaming, randialkalmazások – minden apró élethelyzetre külön digitális szolgáltatás és külön fizetés épült rá.

A fizetés így válik folyamatos, halk háttérzenévé: mindig szól, de ritkán figyelünk rá.

A fizetés mint rendszerek közti nyelv

A modern fizetés valójában rendszerek közötti kommunikáció. Egyetlen tranzakció alatt rengeteg folyamat fut le a háttérben, különböző rendszerek között, amelyek olyan kérdésekre adnak választ, mint:

• Ki vagy, hogyan azonosít a rendszer?
• Jogosult vagy-e a hozzáférésre?
• Van-e pénz a számlán?
• Mit veszel: terméket, szolgáltatást, hozzáférést, élményt?
• Hol történik mindez, mennyiért, milyen adóval, milyen kedvezménnyel?
• Kit illet a pénz, és mikor tekintjük véglegesnek a fizetést?

Ezt a „párbeszédet” már nem mi folytatjuk, hanem a háttérben futó rendszerek. Mi legfeljebb jóváhagyjuk, vagy még azt sem, ha automatikus levonásról, előfizetésről, háttérben futó fizetési folyamatokról van szó.

Kényelem kontra kontroll – tudjuk még, mennyi pénzünk van?

Az adásban szóba kerül a láthatatlanság ára is. Miközben a fizetés gyorsabb, kényelmesebb, és élmény szinten szinte súrlódásmentes, közben könnyebben veszítjük el a kontrollt.

• alig emlékszünk, mire fizettünk elő,
• ritkán nézzük végig az értesítéseket,
• nem mindig tudjuk, hogy mennyit költöttünk aznap.

Az új fogyasztói szokások miatt kiemelten fontossá vált a tudatos pénzügyi önellenőrzés (időnként végignézni az előfizetéseket, levonásokat), és az alapvető pénzügyi edukáció – ideális esetben már családban, iskolában.

...

alapítója az AI jövőjét vizsgálta: lehet majd szuperapp a ChatGPT-ből, és mikor válhat a bankolás chat-alapúvá?

Már régóta velünk van az AI a bankolásban – csalásdetektálás, tranzakciók elemzése, automatizáció. Ezek viszont a „régi típusú” megoldások, és nem azok a látványos, generatív AI-eszközök, amiket ma például ChatGPT-ként ismerünk. 

Most viszont fordulóponthoz érkeztünk: megjelent a demokratizált, nagy nyelvi modellekre épülő AI, amely egy kicsit mindenhez is ért. A trend ugyanakkor, hogy a tudása egyre mélyebb lesz, a közeljövőben pedig már a pénzügyekhez is jól fog érteni.

Egy pénzügyi szuperapp születése?

Az adás apropója egy friss, sokatmondó lépés: az OpenAI felvásárolta a ROI nevű fintech startupot, amely személyes pénzügyi menedzsment appot fejlesztett. A történetben csavar, hogy az appot le is kapcsolták, a felhasználókat elköszönő üzenet fogadta – tehát nem klasszikus „bővítjük a szolgáltatásportfóliónkat” jellegű akvizíció történt.

A technológia, a logika, a csapat és az alapító viszont nem tűnt el – csak átköltözött az OpenAI-hoz. Márton szerint ez sokkal többről szól, mint egy sima „equihire”:

• az OpenAI nem marad meg egy általános csetfelületnek,
• a ChatGPT-ből egyfajta AI-alapú szuperapp és marketplace kezd kialakulni,
• ahol harmadik felek – köztük bankok, fintech-ek, szolgáltatók – saját mini-appokat, szolgáltatásokat építhetnek a chat felületre.

Nem kell majd külön appot letölteni, regisztrálni, menüket böngészni: elég egy kérdés a chatben, és a háttérben egy pénzügyi „app” dolgozik helyettünk – akár úgy, hogy már a havi cash-flow-t elemzi, optimalizálja, vagy megmondja, hol érdemes számlát nyitni.

AI mint új banki interfész – esély vagy veszély a pénzintézeteknek?

Ez az új, AI-chat alapú interfész valószínűleg fontosabb lesz, mint bármelyik netbank vagy mobilapp. Az emberek egyre kevésbé akarnak appokat letölteni, weboldalakat böngészni, árakat és díjakat Excelben összehasonlítgatni. Inkább azt szeretnék, hogy valaki megmondja:

• „Hol nyissak számlát?”
•  „Melyik bankszámla a legolcsóbb nekem?”
• „Hogy hozzam ki nullára a hónap végét?”

És ez a „valaki” könnyedén lehet egy AI Asszisztens, amely mindent tud rólunk a pénzügyi lábnyomunk alapján, aggregálhatja a banki ajánlatokat, fintech-szolgáltatásokat, és ajánlhat konkrét bankot, konkrét terméket egyetlen válaszban.

Ez óriási kihívás a bankoknak, fintekeknek és bigtecheknek, viszont hatalmas lehetőség is. Főleg azoknak, akik ügyesen építkeznek az új AI ökoszisztémában.

Az adásban továbbá szó esik az AI-bankár adatvédelmi és szabályozási kockázatairól, valamint arról, mikor fogjuk AI-ra bízni a pénzünket. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá. Ezúttal viszont nem a pozitív fejlemények, hanem a csalódást keltő trendek kerültek előtérbe. Vendégük, Qayum Dániel, a Peak tanácsadója segít feltérképezni, melyek azok az irányok, amelyek megtorpantak vagy új irányt vettek.

Nagy hype övezte az ESG-t, inkább greenwashing lett belőle 

A fenntarthatósági (ESG) kezdeményezések az elmúlt években óriási figyelmet kaptak, különösen a fintech szektorban. Azonban az ESG-ről inkább a “greenwashing” jut először eszünkbe. A karbonlábnyom-kalkulátoroktól kezdve a rendezvények zöldítéséig sok kezdeményezés indult el, ám ezek üzletileg nehezen igazolhatók. Bár az ötlet sokszor tetszetős, a működtetés költséges, az ügyféligények pedig elmaradtak a várakozásoktól.

Qayum Dániel konkrét számokkal is alátámasztja a trend visszahúzódását: a vállalati jelentésekben az ESG-említések aránya 2023 és 2024 között 40%-ról 25%-ra csökkent. A globális NetZero Banking Alliance szétesése is jól jelzi, hogy az egységes, szervezett ESG-törekvések helyét egyre inkább az egyedi, diszkrétebb megközelítések veszik át.

Szabályozási keretek fojtják meg az open bankinget

Az open banking hosszú évek óta a fintech és pénzügyi szektor egyik nagy ígérete. Európában a PSD2, majd a PSD3 szabályozás tette kötelezővé az adatok megosztását. Üzleti értelemben a modell azonban továbbra sem futott fel úgy, ahogy azt sokan remélték. A Plaid és a JP Morgan esete jól mutatja, hogy a banki adatokhoz való hozzáférés piaci alapon drágul. Bár van lehetőség üzleti modellek kialakítására, azok fenntarthatósága még nem megoldott.

Suppan Márton rámutat: az EU-s szabályozás – amely előírja, hogy az alapbanki adatokat ingyenesen kell elérhetővé tenni – valójában versenyhátrányt jelent az európai szereplők számára. Az amerikai piacon ugyanis mindez piaci alapon működik, így egyes cégek több bevételhez juthatnak ugyanazon szolgáltatásokért, mint európai társaik.

Banking-as-a-Service: a jó ötlet, ami nem működik

A „banking-as-a-service” (BaaS) koncepció – vagyis banki szolgáltatások technológiai kiszervezése – szintén nagy reményekkel indult. A valóság azonban mást mutat. A szabályozás szigorodása, a technológiai integráció nehézségei, és az olyan szereplők, mint a Revolut gyors térnyerése megnehezítette a BaaS-modellre épülő cégek dolgát.

Suppan szerint a Peak korábbi nemzetközi sikerei is jól mutatják, mennyire működőképes volt ez a modell a 2010-es években. Azonban az elmúlt években az ügyféligények, a compliance korlátok és a piaci szereplők változása elhozta a megtorpanást. A one-stop shop megközelítés helyett ma inkább egyedi, személyre szabott megoldásokra van szükség – ez pedig költségesebb és nehezebben skálázható.