A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Füredi Júliával, a sparq tech alapítójával beszélgetnek a nők helyzetéről a fintech szektorban. A HR technológiai céget vezető Füredi szerint fontos beszélni erről a kérdésről, mivel a férfiak jelentős mértékben dominálják mind a pénzügyi, mind a technológiai szektort, így a fintechek esetén halmozottan nehéz a nők helyzete. 

Suppan Márton szerint a probléma meglétéhez hozzájárul, hogy nincs elég inspiráló példa a fintech szektorban elhelyezkedni kívánó nők előtt. A probléma a finanszírozási területen is jelen van. A kockázati tőkealapoknak csupán 13,3 százaléka rendelkezik női döntéshozóval, ami a finanszírozási döntéseken is meglátszik. A teljesen női alapítású fintechek a befektetések 6,5 százalékát kapják. A női és férfi alapítókkal is rendelkező fintechek esetén ez a ráta 25,3 százalék Amerikában. Ez két meglehetősen alacsony mutató. 

Az adás második felében a szó átkerül a jelenség mögött meghúzódó okokra. Füredi szerint a finanszírozási döntéshozók bizalmatlanul állnak a nőkhöz és ha be is fektetnek az általuk vezetett vállalatokba, jellemzően jóval kisebb összeget. A folytatásban a résztvevők izgalmas beszélgetést folytattak a jelenlegi nehézségek potenciális forrásáról.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Czeglédi Tamással, a frissen megalakuló Blockchain Koalíció szakmai vezetőjével beszélgetnek.  A Koalíciót a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívták életre. Március elején mi is hosszan írtunk a koalíció létrejöttéről, melynek célja a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepének növelése és a jó gyakorlatok széles körben történő átadása, elterjesztése. 

Czeglédi Tamás szerint a koalíciónak a hazai ökoszisztéma tudásszintjének emelése is fontos célja lesz, legyen szó gazdasági döntéshozókról, illetve a lakosságról. A frissen megválasztott elnökségi tagok számos különböző területről érkeznek. Találnunk a közszférában, egyetemi és tudományos területen, szakmai szervezetekben, valamint a versenyszférában tevékenykedő tagokat is, ami elősegítheti a széles körű pozitív hatások kifejtését. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a kitűzött célok eléréséhez koordinált, elkötelezett munkára lesz szükség a koalíció minden tagjának részéről.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Csontos Attilával, az Accenture szenior menedzserével beszélgetnek. A beszélgetés témáját az Accenture idei év elején publikált kutatása szolgáltatja, ami a 2022-es év tíz legerősebb banki trendjét mutatja be. A kutatásról írt összeállításunk ezen a linken érhető el.

Attila elmondása alapján a kutatás célja nem a jelenlegi, hanem sokkal inkább a feltörekvő trendek feltérképezése volt. A szuperapposodás máris az első helyre kívánkozik, ugyanis egyre több szereplő dönt úgy, hogy megpróbál minden szolgáltatást maga kínálni az ügyfeleknek. Ez a trend idén is folytatódni fog, az egyre több belépő ugyanis extra nyomást helyez a mezőny további részére.

A zöld pénzügyek és az ESG filozófia előretörését is határozottan várja 2022-re az Accenture. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent mindannyiunkra nézve, a pénzügyi szektornak pedig el kell kezdeni priorizálni ezt a kérdést. A dobogó harmadik fokára az innovatív inkumbensek kerültek fel. A várakozások szerint a hagyományos szereplők innovatív termékekkel állnak majd elő az év során. Erre rá is vannak kényszerülve, hiszen a fintechek rengeteg területen diktálják a tempót formabontó megoldásaikkal, így a bankoknak lépniük kell.

Az Accenture 10 legerősebb banki trendje 2022-re:

1. Szuperapposodás
2. A zöld pénzügyek felemelkedése
3. Innovatív inkumbens pénzintézetek
4. Transzparensebb banki díjszabás
5. A személyes kapcsolatok szofisztikálása a bankolásban
6. A digitális fizetőeszközök további érése
7. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a bankolásban
8. Minden korábbinál kényelmesebb fizetési szolgáltatások
9. Digitális bankok felvásárlása a hagyományos szereplők által
10. Intenzív harc a tehetséges pénzügyi, banki szakemberekért

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Polecsák Johannal, a QAN társalapítójával beszélgetnek a kvantumtitkosítástól. A QAN platformon a felhasználók kvantumtitkosítással ellátott okos szerződés alapú megoldásokat fejleszthetnek.

A QAN történetének érdekessége, hogy magát a társalapítót, Johannt is meg kellett győzni a blockchain technológia és az arra épülő megoldások validitásáról. A QAN platformjának középpontjában álló kriptográfia egyike a legérdekesebb felhasználási területeknek. 

Az adásban Johann kifejti a poszt-kvantumtitkosítás legfontosabb előnyeit, hangsúlyozva, hogy a jövőben bizonyosan beálló problémákra már most meg kell kezdeni a reagálást. Mint elmondta, a kvantumszámítógépek egyelőre nem tartanak magas fejlettségi szinten (nagyon magasak a költségeik és mégsem igazán megbízhatók), idővel olyan gépek kerülhetnek kifejlesztése, amelyek könnyedén oldanak meg ma még megoldhatatlannak hitt feladatokat. Ide tartozik a titkosító algoritmusok feltörése is, ami érzékeny személyes és banki adatokat, adott esetben államtitkokat is rosszindulatú felek kezére juttathat.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András a francia fintech szektort elemzik. A francia fintechek meglepően ritkán kerültek szóba eddig a műsorban, pedig az öreg kontinens egyik legérettebb ökoszisztémájáról van szó. Párizs pedig London, Berlin és Stockholm mögött a negyedik helyen áll az európai fintech központok rangsorában. Értelemszerűen a legtöbb sikersztori is a fővárosból érkezik.

Franciaország egy kifejezetten diverzifikált piacnak számít. Szép számmal vannak jelen neobankok, KKV bankok és költségmenedzsment szolgáltatók, valamint zöld fintechek. A KKV szektor hagyományosan erős az országban, így nem meglepő, hogy ezen a területen olyan patinás neveket találunk itt, mint az egyaránt unikornisnak számító Spendesk és Qonto. Az insurtech versenyben Európában Németország mögött a második helyen állnak a francia szereplők. A PFM megoldások tekintetében szintén az élmezőnyhöz sorolható az ország. 

Az inkumbensekkel való viszonyt egyre inkább a szimbiózison alapuló partnerségek keresése jellemzi mindkét oldalról: méret és ügyfélszám tekintetében a fintechek többsége nem rivális, de technológia és UI/UX tekintetében jóval előrébb járnak, emiatt a bankok is érdekeltek a kollaborációban. Vannak persze nagyra nőtt vállalatok is, akik a saját területükön még a hagyományos szereplőkkel is versenyre tudnak kelni. Ide tartozik a már említett Spendesk és Qonto, a Lydia pénzügyi szuperapp és a Luko insurtech.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András visszatekintenek az elmúlt 300 adásra és az indulás óta megtett útra. A Fintech Világa annak idején 2016 tavaszán debütált a Trend FM-en, azóta pedig töretlenül jelentkezik heti szinten. A fintech szektor szereplőinek száma mellett az érdeklődők száma is jelentősen nőtt, így a műsor egyre szélesebb körben taglalja az ökoszisztémát érintő izgalmas híreket, újdonságokat és trendeket.

Az indulás óta maga a Peak története is változatosan alakult. Mostanra a saját termékek mellett média portfóliónkon (Peak News) és tanácsadó tevékenységünkön (Peak Science) keresztül is igyekszünk értéket teremteni a magyar piacon, az utóbbi két üzletág jelentősége pedig várhatóan tovább növekszik majd. Az ambiciózus tervekre jó példa a Fintech Sparks első kiadása. A Peak News által készített kiadványban a fintech szektor legnagyobb híreit, újdonságait, botrányait és legizgalmasabb szereplőit vettük számba, mindezt szakmai, mégis könnyen fogyasztható módon. A kiadvány ezen a linken ingyenesen letölthető.

Az adásban szóba kerül a Peak néhány jövőre vonatkozó terve, de azért egy kis nosztalgiázásra is jutott idő. 

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András az insurtech szektor helyzetéről beszélgetnek. A legfrissebb adatok szerint globálisan 1638 insurtech cég üzemel, ami jól mutatja, hogy egy robosztus szektorról van szó, amely ezzel együtt nem nevezhető teljesen érettnek. Az eddig elért eredmények mértéke sem közelíti meg az insurtechekben rejlő potenciált, 2022 pedig ebből a szempontból fordulópont lehet.

A növekedési potenciál egyik legfontosabb forrását a fejlődő országok jelenthetik, láthatóan egyre több nagy insurtech sikersztori érkezik ugyanis ezekből a régiókból, ahol még a biztosítók penetrációja is meglehetősen kicsi, nem hogy az insurtecheké. Indiában például a mikro biztosítások révén kezdték el lakosok milliói a biztosítási termékek igénybevételét. De emellett fontos trendek még ezekben az országokban az AI alapú díjszabás, gyors kárrendezés és az edukációra, valamint közérthető nyelvezetre fektetett nagy hangsúly.

A magunk mögött hagyott év legnagyobb insurtech tőkeemelései szintén markáns növekedést mutatnak. A listát a német wefox zárta az élen a maga 650 millió dolláros tőkebevonásával. A vállalat átfogó biztosítási megoldásokat kínál ügyfeleinek, szolgáltatásuk a digitális innovációra építve igyekszik kivívni az inkumbensekhez szokott kliensek bizalmát. 550 millió dollárhoz jutott továbbá a Hippo, egy amerikai online lakásbiztosító, de számos egyéb vállalat jutott 100 millió dollár feletti tőkéhez az évben. Akit érdekelnek a 2022-re várható további insurtech trendek, valamint szívesen hallana néhány szokatlan insurtech sztoriról, az a lenti linken böngészőből Soundcloudon is meghallgathatja az adást.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András olyan fintech vállalkozásokról beszélgetnek, amelyek nagy sikereket érhetnek el az idei évben. Az öt piaci szereplő, akikről szó esik a MoneyLion, a Sugi, a Majority, a Rapyd, valamint a C6 Bank. Mint a nevekből látszik, egy-egy fenntarthatósági startup és infrastruktúra szolgáltató mellett a neobankok még mindig vezető szerepet töltenek be a szektorban.

A MoneyLion egyik akvizíciója kapcsán került be a felsorolásba, ugyanis az Even Financial 440 millió dolláros felvásárlásával egy fejlett beágyazott pénzügyi piacteret képes beépíteni termékpalettájába. Ezáltal a vállalatnak lehetősége nyílhat arra, hogy visszatornássza részvényeinek árfolyamát a kibocsátási ár közelébe. A Sugi, egy fenntarthatósági startup, amelyről már többször is írtunk, azért került szóba, mert az idei évben jelentősen megnőhet a kereslet szolgáltatásai iránt. Az átfogó környezetvédelmi adatbázissal rendelkező fintech portfólió hőmérsékletet mérő és karbonsemlegesítő szolgáltatásai a lakossági és vállalati szektor számára egyaránt elérhetőek és idén egyre többen választhatják őket.

A Majority kapcsán egy niche neobankkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A fintech számos közép- és dél-amerikai, valamint afrikai ország bevándorlóinak biztosít pénzügyi szolgáltatásokat, gazdasági és társadalmi értéket teremtve. A Rapyd inkább a vállalati szektorban ismert név, a nemrég 300 millió dollárt bevonó fintech az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is biztosít fizetési infrastruktúrát, de idén kiterjesztheti szolgáltatásait szinte minden kontinensre. Végül a C6 Bank, egy brazil neobank zárta a sort. Dél-Amerikában továbbra is nagy problémát jelent az alulbankoltság, a fintech szektor pedig egyre nagyobb mértékben segíti ennek enyhítését. Nem véletlenül szerzett 40%-os részesedést a 7 millió ügyfelet összeszedő C6 Bankban a JPMorgan, ugyanis a Nubank után újabb brazil neobankban látszik meg a potenciál.

A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Bodnár Viktorral, a BENKER CEO-jával és társalapítójával beszélgetnek. Ahogyan azt mi is megírtuk, a BENKER nemrégiben megkapta elektronikus pénzkibocsátói engedélyét a Litván Nemzeti Banktól, így magyar fejlesztés mellett debütálhat hamarosan Európa első, teljességgel blokkláncon futó neobankja.

Bodnár Viktor szerint a BENKER legnagyobb újdonsága, hogy technológiai alapon kínál biztonságot az ügyfeleknek, hiszen a blockchain technológia nem teszi majd lehetővé a neobanknak, hogy az ügyfelek hozzájárulása és tudomása nélkül bármit megváltoztassanak a működési szabályok közül. Vagyis a BENKER ügyfeleinek (ellentétben minden más bank és neobank klienseivel) nem közvetlenül a vállalatban kell megbízniuk, hanem elég ha hisznek magában a blokklánc technológiában és a mögötte meghúzódó matematikában.

A neobank alapítója szerint az ügyfelek többsége transzparenciára, bizalomra és pénzügyi önrendelkezésre vágyik, ezt pedig a hagyományos pénzügyi szereplők nem tudják megadni. A fiatalabb generációk különösen figyelik ezeket a szempontokat, ők ráadásul a blockchain technológia iránt is erősebben érdeklődnek, ami tovább növeli nyitottságukat egy olyan blockchain alapú neobank iránt, mint a BENKER.

A vállalat célcsoportját egyébként a blokklánc technológia korai adopterei, a technológia világa iránt erőteljesen érdeklődők és a fiatalabb városi lakosok alkotják, de természetesen minden lakossági és KKV-s ügyfelet szívesen fogadnak. A BENKER szolgáltatása (amelyre már elő lehet regisztrálni itt) 2022-ben indul el, hamarosan pedig izgalmas kampányokkal igyekszik felhívni a célcsoport figyelmét a páratlan lehetőségre.