A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és MAchán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld fintechek közösségi finanszírozási kampányairól beszélgetnek. Az elmúlt időben ugyanis megfigyelhető volt, hogy a fintechek egyre többször indítanak crowdfunding (közösségi finanszírozási) kampányokat, közülük is kiemelkedően gyakran fordultak ehhez a módszerhez a zöld fintechek.
Ez egyébként abból fakad, hogy a zöld fintechek szoros kapcsolatot ápolnak ügyfeleikkel. A tény, hogy segítik őket a fenntartható életmód megvalósításában a felhasználókban pozitív érzéseket alakít ki, emiatt nem is úgy tekintenek rájuk, mint egy hagyományos bankra, hanem jóval pozitívabb kép él bennük.
Ennek megfelelően nagy sikereket aratott kampányával a neon svájci neobank, amely kevesebb, mint egy óra alatt vont be 5,8 millió dollárnyi svájci frankot tavaly tavasszal, ekkora összeget ilyen gyorsan korábban egy vállalat sem kapott közösségi finanszírozási kampány keretein belül. A svájci neobank 1700 új befektetővel gazdagodott, ők szavazati jog nélküli részesedést kaptak. A Neon egy szokványos neobanki termékpalettát kínál ügyfeleinek, ugyanakkor 2021-ben egy zöld bankszámlacsomagot is piacra dobtak, ami a környezettudatos életmód kialakításában igyekszik segíteni a klienseket.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes áttekintik a 2021-es év legfontosabb trendjeit és eseményeit a zöld pénzügyek világából.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Hankiss Lászlót, a GRÁNIT Bank stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettesét látták vendégül. A GRÁNIT Bank Magyarországon elsőként, a világon pedig az elsők között vezetett be karbonkövetési szolgáltatást mobilalkalmazásába. Az Öko Kalkulátor lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy nyomon kövessék a költéseikkel járó kibocsátások és ezáltal ökológiai lábnyomukba is betekintést nyerjenek.

Az adás során szó esett a bank digitális mivoltáról is, ami által képes jelentősen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással működni, mint a kiterjedt bankfiókhálózatokkal rendelkező versenytársak. A plasztik bankkártyák jövője is terítékre került, a GRÁNIT Bank például rendelkezik újrahasznosított anyagból készült bankkártyával, azonban a digitális transzformáció jegyében Hankiss László megjegyezte, hogy előre nézve elégnek bizonyulhatnak a digitális kártyamegoldások is. Emellett az adásban a fenntartható törekvések során rendre felmerülő greenwashing témaköre is terítékre került. Végül a zárás során a hallgatók megtudhatták, hogy a GRÁNIT Banknál az Öko Kalkulátorral nem engedték el a fenntarthatóság témáját, érdemes lesz nyomon követni tevékenységüket a jövőben is.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld hitel scoring megoldásokról beszélgetnek. A legutóbbi adásban a zöld hitelekről volt szó, azonban az ott taglalt szolgáltatások tovább szofisztikálhatók egy zöld hitelezési rendszer felállításával. A zöld hitel scoring megoldások lényege, hogy egy objektív rendszer kerül felállításra olyan szempontok integrációjával, melyek lehetővé teszik az egyes kliensek besorolását és ez alapján történő hitelbírálat elvégzését. Ezáltal egy bank képes pozitív irányba terelni a hitelezési tevékenységén keresztül kifejtett hatását és csökkenteni a környezetre nézve káros szereplők részére kihelyezett hitelek mennyiségét, ehelyett előnyben részesítve a környezettudatosabb szereplőket.

Ez a megoldás lakossági fronton talán kevésbé értelmezhető, kivételt jelenthet a jelzáloghitelek piaca, ahol a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonysági besorolását lehet integrálni egy modellbe és kedvezőbb kamatokat kínálni az ügyfeleknek. Később azonban akár a lakossági ügyfelek költési szokásai is figyelembe vehetők lesznek, vagyis a környezettudatosabb életet folytató ügyfelek nagyobb eséllyel kaphatnak hiteleket. Erre rövid távon nem érdemes számítani, de vannak már ígéretes megoldások, melyek idővel lehetővé tehetik egy ilyen hibrid modell (pénzügyi és fenntarthatósági mutatókat tartalmazó) felállítását.

Ide jó példa az Aspiration egy megoldása. Az Aspiration Personal Impact Score (személyes hatás pontszám) névre keresztelt funkciója egy 1-100-ig terjedő skálán mutatja meg az ügyfeleknek, mennyire számítanak előrehaladottnak a környezettudatosság tekintetében, ezáltal igyekszik megkönnyíteni számukra a saját fogyasztói döntéseik hatását, valamint arra sarkallni őket, hogy a környezetkímélő szolgáltatások és termékek igénybevételével, valamint a karbon emissziók faültetéssel való semlegesítése által növeljék saját pontszámukat és minden korábbinál nagyobb pozitív hatással legyenek a környezetükre. Az ilyen scoring megoldások idővel beolvaszthatók lehetnek egy hitelezési modellbe és így pozitív hatást fejthető ki a bank részéről.

Vállalati irányba nagyobb potenciál van a zöld scoringban, hiszen a vállalati működésének környezetre gyakorolt hatásának felmérésével hatékony döntések hozhatók a hitelezési folyamat során is. Egy ilyen modell esetén hatékony inputot jelenthet a vállalatok karbonlábnyomának mérete, a vállalat által t

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld hitelekről beszélgetnek. A bankok egyik legközismertebb tevékenységét, a hitelezést is elérte a fenntarthatósági láz egy ideje, melynek eredményeképpen mára számos pénzintézet folyósít hiteleket a fenntartható működést végző, vagy a fenntarthatóságra törekvő vállalatok és magánszemélyek számára, ezzel is elősegítve erőfeszítéseik megvalósulását, ezáltal zöldebbé téve a gazdaságot.

A Lloyds Bank például arra tett ígéretet, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentik az általuk finanszírozott projektek által eredményezett karbonkibocsátás mértékét. A vállalati ügyfelek a zöld kölcsönöknek köszönhetően kedvező kamatok és rugalmas feltételek mellett finanszírozhatják a fenntartható infrastruktúrába történő befektetéseiket, míg a bankok ezáltal is zöldíthetik az általuk finanszírozott tevékenységeket, mindezzel egyidőben pedig a kedvező konstrukció révén a hitelkockázatokat is képesek csökkenteni.

A brit bank, a Barclays 2018 vége óta kínál kifejezetten fenntartható projektek megvalósítására fordítható zöld kölcsönöket a bank kkv-s ügyfeleinek. A kölcsönök mértéke 25 ezer fonttól akár 5 millió fontig kiterjedhet, az igénybevételük feltétele pedig, hogy a vállalat maximum 250 munkavállalót foglalkoztasson (vagyis kkv-nak minősüljön), illetve, hogy az éves bevétel 25 millió euró alatt legyen. A zöld kölcsönök bármilyen hitelesíthetően fenntartható vállalati projektre felhasználhatók, legyen szó napelemek és szélerőművek telepítéséről, ökotudatosabb munkaeszközökre és vállalati infrastruktúrára való áttérésre, környezettudatos beruházások kivitelezésére, vagy energiahatékony ingatlanok vásárlására egyaránt. A kölcsönök további előnyének mondhatók a rugalmas feltételek, a kliensek ugyanis fix vagy változó kamatok mellett is törleszthetik a hitelt, annak tőkeösszegét és futamidejét szintén a bankkal való sikeres megegyezés során a vállalat egyéni igényeihez szabhatják.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorf Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a karbonsemlegesítő projektekről beszélgetnek. Ez a téma többször említésre került már, méghozzá nem véletlenül, hiszen ezeknek a projekteknek a támogatásával rendkívül egyszerűen karbonsemlegessé válhatnak a fogyasztók. 

Karbonsemlegesítés projekt lehet bármilyen olyan kezdeményezés, ami CO2 emissziót akadályoz meg, a legnépszerűbb megoldás ugyanakkor kétségtelenül a faültetés. Ennek praktikus előnyei vannak, hiszen kifejezetten szemléletesen lehet adományozni a fák számának segítségével , ráadásul a projekt implementálása is egyszerű. A holland neobank, a bunq például rendelkezik egy zöld bankszámlával, amiről a legutóbbi adásban is szó volt. Az Easy Green számla lényege, hogy az ügyfelek által elköltött minden 100 euró után a vállalat elültet a nevükben egy fát, így az elmúlt néhány évben mostanra több, mint 5 millió fát ültettek el eddig, ami kiemelkedő eredmény.

A faültetésnél létezik azonban kreatívabb és meglátásunk szerint nagyobb értékteremtést végző opció is. A Lunar dán neobank például a Project Seabinnel működik együtt, amely vállalat olyan “tengeri kukákat” működtet, amelyek rendkívül gyorsan és hatékonyan képesek megtisztítani a tengerek és óceánok vizét a bennük lévő nagy mennyiségű műanyagtól és egyéb hulladékoktól, melyeket könnyedén magukba szippantanak. A szolgáltatás lényege, hogy az ügyfelek minden a Lunarnál vezetett bankszámlájukhoz tartozó bankkártyával történő fizetés után a tranzakciós összeg egy meghatározott részével hozzájárulhatnak a projekt támogatásához. Ezt a hányadot maguk jelölhetik meg, de akár már a tranzakciók összegének 0,1%-ával jelentős hatás fejthető ki.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld bankszámlacsomagokról beszélgetnek. Zöld bankszámla lényegében lehet bármilyen hagyományos bankszámla megoldás, amelyre valamilyen zöld logikát építenek, legyen szó faültetési programokról, a környezettudatos vásárlások utáni jutalom pontokról, fenntartható bankkártyákról, vagy éppen karbonkövetési megoldásokról. Például az ügyfelek számára kínálható olyan környezetbarát bankszámla, mellyel a kártyához köthető meghatározott mértékű költekezések után, vagy a számlavezetési díj egy részének felhasználásával karbonsemlegesítő projektek támogatása valósítható meg.

Az amszterdami központú challenger bank, a Bunq például rendelkezik egy olyan opcióval számlaszolgáltatásán belül, amellyel a bank egy magasabb összegért cserébe vállalja, hogy minden az opcióval élő ügyfél által elköltött 100 dollár után elültet a nevükben egy fát. Ezzel a megoldással a Bunq a 2020-as év elején két hónap alatt 40 000 fa elültetésére volt képes, a bank ügyfelei azóta több, mint 5 millió fát ültettek el.

Hasonló bankszámlát kínál az Aspiration is, amely az ügyfelek minden tranzakcióját követően a tranzakció összegét egész számra kerekíti, a különbözetet pedig szintén faültetési programok támogatására használja. A Bank of the West pedig a Planet névre hallgató folyószámla programja által generált nettó árbevétel 1%-át ajánlja fel környezetvédelmi célok támogatására, elsősorban szintén erdővédelmi projekteknek.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak üzleti elemzője és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a zöld bankkártyákról beszélgetnek.Feszített tempóban jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyamegoldásai, melyek valós alternatívát kínálnak az ügyfeleknek a jelentős környezetkárosító hatással bíró plasztik darabokkal szemben. 

Rendelkezik már 86-100%-ban újrahasznosított PVC-ből készült kártyával többek között a Danske Bank, a Caixa Bank, valamint a BBVA, csak, hogy a piac első aktív szereplőit említsük. Tavaly ráadásul a Mastercard is bejelentette, hogy a közeljövőben bio, lebomló, klórmentes, újrahasznosítható, és óceánbiztos kártyák fejlesztésébe kezd, valamint számos partnerét is támogatja ilyen fenntartható megoldások piacra kibocsátásban.

A magyar piacon még nem terjedtek el igazán az újrahasznosított anyagokból készült bankkártyák, az első ilyen megoldás nemrégiben került bejelentésre az OTP Bank által. Az OTP 85,5 százalékban újrahasznosított műanyagból készült kártyát számlanyitás esetén először a Junior ügyfelek (14-24 évesek) próbálhatják ki egy június 1-jétől szeptember 30-ig tartó próbaidőszak alatt. 

Ezek mellett érdemes élni a mobilfizetés adta lehetőségekkel, és ahol erre lehetőség van, felkínálni az ügyfeleknek a virtuális kártya igénylésének lehetőségét plasztik kártya helyett. Sokan odáig is elmerészkednek, hogy hibás lépésnek ítélik meg az újrahasznosított kártyákat, mivel szerintük a jövő egyértelműen a virtuális kártyáké és a digitális pénztárcáké.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes a zöld jelzáloghitelekről beszélgetnek. Zöld jelzáloghitel alatt olyan konstrukciókat értünk, amelyek kedvező kamatokat kínálnak azoknak a klienseknek, akik energiahatékonyság szempontjából kedvező ingatlanok megvásárlását tervezik.

A gondolat tehát nagyon egyszerű: motivációs tényezővel szeretnék arra inspirálni a lakosságot, hogy vegyék figyelembe az otthonuk által a környezetre gyakorolt hatást. A kritériumoknak való megfelelés megoldható azzal, ha egy már meglévő fenntarthatósági besorolással rendelkező ingatlant vásárolnak, de az is megoldást jelenthet, ha az új tulajdonos maga hajt végre olyan befektetéseket (energiahatékonyság növelése, napelemek telepítése stb.), amelyek környezetkímélőbbé teszik az ingatlant.

De miért éri meg ez a bankoknak? Természetesen nem jótékonykodásról van szó, hanem a kockázatkezelést szeretnék optimalizálni a környezettudatos jelzálog konstrukciókkal: (1) az energiahatékonyabb ingatlanokkal együtt járnak az alacsonyabb közüzemi számlák. Mivel az ügyfél ezzel pénzt spórol meg, így csökken annak az esélye, hogy fizetésképtelenné váljon a jelzálogot folyósító bank irányába; (2) már most is megfigyelhető az a várhatóan csak tovább erősödő trend, hogy a környezetbarát ingatlanok ára magasabb, mint a velük minden paraméterben megegyező, ugyanakkor kevésbé környezetbarát ingatlanoké. Ez a hatás különösen erős azokon a területeken, ahol kevésbé ideálisak a környezeti körülmények (pl. magasabb légszennyezés, több szmog, kevesebb zöldterület stb.), mivel ezeken a környékeken jellemzően alacsonyabb ingatlanárak figyelhetők meg. Erre a negatív körülményre nézve pedig a környezetbarát ingatlanok rezisztensebbek, vagyis kevésbé viseli meg értéküket a negatív körülmények sora.

Hazánk központi bankja, az MNB nemrégiben jelentette be a Zöld Otthon Programot, amelynek értelmében legfeljebb 2,5%-os, végig fix kamatozású, legfeljebb 25 éves futamidejű lakossági ügyfelek által legalább BB energetikai besorolású új építésű lakások vásárlására vagy építésére felvehető lakáshitelek válnak majd elérhetővé 2021 októberétől.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes a zöld kötvényekről beszélgetnek. A zöld kötvény annyiban tér el az általános kötvényektől, hogy a forrás felhasználása célhoz kötött (valamilyen fenntarthatósági, vagy klímavédelmi célokat szolgáló finanszírozására kell költeni, ezt a felhasználási módot pedig előre pontosa meg kell jelölni), és annak pozitív hatását évente, valamilyen zöld hatásvizsgálattal, kibocsátáscsökkentéssel, az energiahatékonyság javításával vagy az energiamixben növelt megújuló aránnyal kell bemutatni.

A zöld kötvényeket a kibocsátást megelőzően is hitelesítenie kell egy független szervezetnek (pl. Climate Bond Standard Board), amely kiterjedt elveket alakít ki, a zöld kötvények kibocsátóinak pedig meg kell felelnie ezeknek. A zöld kötvények vonzerejét növelendő, a legtöbb országban adózási kedvezmények vonatkoznak rájuk (pl. adómentesség, adókedvezmények). 

A világ első zöld kötvényét a World Bank bocsátotta ki még 2009-ben, tíz évvel később, 2019-ben már 157 milliárd dollárra rúgott a piac mérete. A zöld kötvényekkel leggyakrabban az alábbi típusú projekteket/célokat szolgálják: energiahatékonyság, légszennyezés megakadályozása, fenntartható mezőgazdasági infrastruktúra létrehozása, fenntartható halászat és erdőgazdálkodás, a vízi és szárazföldi ökoszisztémák védelmének biztosítása, környezetbarát szállítmányozás, tiszta ivóvíz biztosítása, fenntartható vízkezelés. A zöld kötvények hazánkban is megjelentek az elmúlt években, erről és egyebek mellett a Green Bond Principles követelménycsomagról is tájékozódni lehet az adás lenti linken történő meghallgatásával.