A fenntartható fizetési megoldások világszerte terjednek, de kevés olyan kreatív és közvetlenül is a környezetvédelmet támogató megoldás létezik, mint a GCash alkalmazása, amely ügyfelei segítségével egy egész erdőnyi fa elültetését tette lehetővé. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai, 40. adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető ismét arról beszélgetnek, hogyan járulhat hozzá a fintech a fenttarthatósághoz. A Fülöp-szigeteki GCash a környezetvédelem mellett arra is jó példa, hogy a gamifikáció hogyan alakíthatja át a hagyományos pénzügyeket.

A GCash kezdeményezése nem csak csökkenti, kompenzálja is a tranzakciók karbonlábnyomát.  A WWF-fel és egy biodiverzitás finanszírozásával foglalkozó fülöp-szigeteki szervezettel közösen létrehozott felület környezettudatos felhasználóknak szól. Az ügyfelek minden digitális tranzakciójuk után zöld pontokat kapnak, amelyek faültetésre válthatók be. Fenntarthatósági ígéretek és push üzenetek helyett az appban egy izgalmas virtuális erdőben, a GCash Forestben tekinthetők meg az ország számos pontján elültetett valódi fák. A szolgáltatás nagy sikernek örvend, tavaly novemberben 8,7 millió ügyfél vette igénybe és tranzakcióik révén márciusig több mint 1 millió fát ültettek el. 

A Peak szakértője arról beszél a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásában, hogy a gamifikáció, a játékos elemek bevezetése hogyan segít a felhasználók elköteleződésében, legyen szó egy termékről vagy a környezetvédelemről. A műsorban arról is szó lesz, hogy a környezetvédelmi kezdeményezések mellett milyen társadalmi értéket teremtenek a fintechek azokban a fejlődő országokban, ahol a hagyományos banki szolgáltatások sokak számára hozzáférhetetlenek.

Becslések szerint a globális kártyás fizetések évente közel 500 terabájt adatforgalmat eredményeznek, ami több mint 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, míg a plasztikkártyák előállítása további 300 ezer tonna károsanyagot juttat a légkörbe. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgetnek, hogy a nyílt bankolás, a számlák közötti közvetlen tranzakciók hogyan csökkenthetnék a fizetések ökolábnyomát a töredékére.

A GoCardless brit fizetési szolgáltató friss kutatásából kiderül, hogy egy tipikus kártyás tranzakció nagyjából 0,53 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez, míg a számlák közötti közvetlen utalások csupán 0,13 grammot. Figyelembe véve, hogy tavaly közel 790 milliárd kártyás tranzakció ment végbe, máris érzékelhetővé válik a probléma: a plasztik kártyák gyártása és a közel 500 terabájtos adatforgalom összesen 700 ezer tonna karbonkibocsátással jár.

A nyílt bankolás Európai Uniós szabályozása többek között lehetővé teszi a számlák közti közvetlen fizetést is, amely nem csak gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, hanem kevésbé környezetszennyező is, mint a kártyás tranzakciók. A Peak szakértője és műsorvezető társa arról beszélgetnek a Zöld pénzügyi percek legújabb adásában, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban a számlák közötti közvetlen fizetés, vajon készen áll erre a társadalom és hogy a technológia hogyan csökkentheti a tranzakciók karbonlábnyomát és a felhasználók költségeit is.

Egy vállalat fenntarthatóságát nem csak saját folyamatai befolyásolják, hanem beszállítóinak működése is – ezért különösen fontos a beszállítói értékelés. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető tovább viszik múlt heti beszélgetésük fonalát és három olyan fintechet mutatnak be, amelyek a beszállítói értékelés technológiai megoldásaival járulnak hozzá a gazdaság fenntartható fordulatához. 

A beszállítói értékelések alapján egy vállalat fenntarthatósági szempontok szerint alakíthatja ki beszállítóinak kiválasztását, ezzel a gazdasági szereplők szélesebb körét is ösztönözve a fejlődésre. A globális gazdaság fenntarthatóbb működéséhez elengedhetetlen, hogy minél több vállalat hozzon tudatos döntéseket és válassza ki beszállítóit ESG elvek szerint. A gyakorlat elterjedésében pedig azoknak a fintech vállalatoknak van óriási szerepe, amelyek hatékony technológiai megoldásokkal teszik a vállalatok számára egyszerűvé az értékelést.

Hogy az ágazatban mekkora potenciál rejlik tengeren innen és túl is, azt az EcoVadis korábbi 235 millió dolláros tőkebevonása is mutatja. A francia fintech az értékelések elkészítéséhez együttműködési platformot kínál vállalatok számára. Az amerikai Circulor pedig mesterséges intelligenciával és blockchain technológiával elemzi a nyersanyagbeszállítók teljesítményét, nem csak a karbonlábnyomra fókuszálva, hanem statisztikai alapon összehasonlíthatva a vállalatokat. A német Sustainabill felhőalapú megoldása pedig a beszállítókkal együttműködve, képzésekkel is javítja az ellátási láncok fenntarthatóságát.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a beszállítói értékelés fontosságáról beszélgetnek. Egy nagyon fontos gyakorlati kérdésről van szó, hiszen egy vállalat fenntarthatóságát meglepően nagy mértékben alakítják olyan döntések, amit más vállalatok hoznak meg.

Egy valódi fenntarthatóságot célzó vállalatnak emiatt alternatív eszközökhöz kell folyamodnia, hogy az ellátási láncán felmerülő szereplőket a helyes útra terelje és ezáltal maga is zöldebbé váljon. A beszállítói értékelések pontosan ezt teszik lehetővé. A vállalat fenntarthatósági kritériumok figyelembevételével finomíthatja a beszállítók kiválasztásának folyamatát, így közvetve helyezhet terhet a kegyeiért versengő szereplőkre.

A hosszú távú cél egyértelműen az, hogy idővel minél többen hozzák meg azt a tudatos döntést, hogy ESG elvek szerint választanak beszállítókat, így mindenki rákényszerüljön, hogy előrelépéseket tegyen ezen a téren. Ez egyelőre egy utópisztikus gondolat, a folyamat azonban elkezdődött és fontos, hogy minél gyorsabban el is terjedjen a KKV-k és nagyvállalatok körében.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az ESG jelentések területén tevékenykedő fintechekről beszélgetnek. Az adásban az előző héten kitárgyalt terület, a vállalati ESG értékelések és jelentések legizgalmasabb szereplői kerülnek terítékre. Három alterület határozható meg elsősorban, ezek a karbonlábnyommal, a diverzitással, valamint a transzparens vállalatirányítással kapcsolatos jelentések. Ennek megfelelően három fintech került röviden bemutatásra.

A Watershed egy szoftver platformot kínál, amely saját területén egyike a világ leginnovatívabb megoldásainak. A platform segítségével a vállalatok pontos képet kaphatnak karbonlábnyomuk méretéről, összetételéről és a kockázatos területeket is pontosaban megérthetik, sőt fejleszthetik is. Az eredményekről részletes, minden szabályozói elváráshoz igazodó riportokat nyújthatnak be, amit a platform a releváns globális sztenderdeknek megfelelően maga állít elő. A Watershedre támaszkodik saját karbon jelentései kapcsán a Revolut is.

A Kanarys egy amerikai Software-as-a-service platform, amely a társadalmi és diverzitással kapcsolatos törekvésekben nyújt segítséget adatalapú mutatók összeállításával, értékelésével fontossági sorrendjének meghatározásával, valamint optimalizálásával. A társadalmi aspektus a legtöbb vállalat esetén az ESG törekvések leghomályosabb része, így a Kanarys technológiai megközelítése és holisztikus modellje értékes támogatást nyújt a felhasználóknak.

Végezetül a Diligent egy amerikai szoftver szolgáltató, amely vállalatirányításban, kockázatkezelésben és jogszabályi megfelelésben támogatja ügyfeleit. Az átfogó szoftver megoldások segítségével a vállalati ügyfelek pontos képet kaphatnak az egyes területeken nyújtott teljesítményükről (vállalatirányítás, kockázatkezelés, megfelelés, audit, ESG, diverzitás), segítséget kapnak a változtatások kivitelezésében és a transzparens jelentések összeállításában.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a vállalati ESG jelentésekről beszélgetnek. Különösen nagy kihívást jelent ezen a területen, hogy továbbra is hiányoznak a konkrét sztenderdek, irányelvek és riportolási minimumok. Emiatt a vállalatok nagyjából úgy alakíthatják ESG jelentéseiket, hogy a pozitívabb mutatókat domborítsák ki, a lesújtóbb képet festő adatokat pedig háttérbe szorítják. 

Emiatt az elsődleges feladat nem feltétlenül a legszigorúbb irányelvek lokális szinten való bevezetése (persze ennek is van értéke), hanem sokkal inkább a globális minimumok lefektetése. Ez igaz mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi és a vállalatirányítási területekre.

A vállalati karbon lábnyom kiszámításához például különféle protokollok viszonylag kidolgozott és pontos módszertant kínálnak. A vállalati szinten az egyik leginkább elterjedt módszertan, az Üvegházgáz Protokoll (WBCSD/WRI, 2004, 2011) a szénkibocsátás három különböző csoportját (Scope) javasolja számszerűsíteni. Az adásban bemutatásra kerül a három csoport és arról is szó esik, hogy milyen trendek látszanak a különböző csoportok fontosságával kapcsolatban.

Természetesen a karbonlábnyom méretének és összetételének mérése jelentős nehézségeket vet fel. Ez egy olyan komplexitású feladat, ami a legtöbb nagyvállalatnak is problémás. Itt jönnek a képbe a fintechek, akik könnyen integrálható Software-as-a-service (SaaS) szolgáltatásokkal, az emissziók mérésére és nyomon követésére alkalmas technológiai platformokkal és személyre szabott tanácsadással segítik a vállalatokat a területen való navigálásban. A következő héten közülük mutatunk majd be néhányat.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető három a klímakockázatok területén tevékenykedő fintech céget mutatnak be. A három főbb területet már a múlt heti adásban bemutattuk, most mindenhonnan kiemelünk egy-egy izgalmas szereplőt. 

A ClimateX egy londoni fintech, amely adatok elemzésével segít vállalatokat, kormányokat és magánszemélyeket a több ezer milliárd dolláros méretű klímával kapcsolatos fizikai kockázatok kezelésében. A vállalat fizikai kockázati modelleket és gépi tanulást ötvözve automatizáltan jelez (akár 80 évvel előre) előre a klímaváltozással kapcsolatos időjárási eseményeket, melyek millió ember, eszköz és helyszín életére gyakorolhatnak drámai hatást. 

Az amerikai Entelligent egy okos klímakockázati elemző platform, amely a különböző befektetések klímaváltozásnak való kitettségét méri fel és kezeli. A vállalat egy olyan technológiát hozott létre, amely makroökonómiai, energetikai és jövőbe néző klíma modelleket ötvözve segít az intézményi befektetőknek a klímaváltozással kapcsolatos tranzíciós kockázataik kezelésében. Az Entelligent a klímatudomány és a gépi tanulás optimális vegyítésével formabontó ESG befektetési megoldásokat alkotott meg.

Végezetül a Demex egy washingtoni székhelyű insurtech (biztosítási technológiai) vállalat, amely a klímaváltozás veszélyeitől tartó ügyfeleket veszi célba. A Demex vállalatok mellett többek között főbérlőket, ingatlantulajdonosokat és menedzsereket szolgál ki megoldásaival, melyek a klíma és az időjárás hatékony elemzését és az ezekkel járó kockázatok optimális menedzselését teszik lehetővé. A vállalat segítségével ezek a szereplők hatékonyan árazhatnak be egyes klímával kapcsolatos kockázatokat, így optimalizálhatják saját üzleti tevékenységüket, emellett biztosítást köthetnek, ami védi őket a negatív végkimenetekkel szemben.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a klímakockázatok legfőbb típusairól és az ezek kezelését célzó fintech megoldásokról beszélgetnek.

Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre látványosabbá és drasztikussá válnak, úgy növekszik az ezekből fakadó kockázatok jelentősége is. Mára szinte minden vállalatnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy vajon 20-30 év múlva is képes lesz a jelenlegi módon. 

Az adásban górcső alá vették a klímakockázatok legfőbb típusait, illetve az ezek kezelésére szakosodott fintecheket. Bemutatásra kerültek a fizikai kockázatok kezelését, a tranzíciós kockázatok menedzselését, valamint a kockázati transzferálást végző fintech cégek. A három csoport között közös vonásként a technológiára való intenzív támaszkodás figyelhető meg. Jellemzően fizikai és gépi tanulási modellek ötvözésével nyújtanak optimális kockázatkezelést a klímaváltozásnak jelentős kitettséggel rendelkező vállalatoknak.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Lukács Ákossal, az EY klímaváltozás és fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős partnerével beszélgetnek. A témát a klímaváltozással járó kockázatok, ezek kezelésének fontossága, valamint a 2022-re várható ESG trendek szolgáltatták.

Az adásban Lukács kitért a 2022-re várható szabályozási eseményekre, amelyek jelentős hatással lehetnek a fenntartható pénzügyek területére. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt igyekeznek lefektetni az egységes vállalati fenntarthatósági riportolás alapjait, hogy növeljék az egyes entitások összehasonlíthatóságát. A sikeres fellépéshez elengedhetetlen a globális minimumok megléte, hiszen enélkül a lazább szabályozói környezetben lévő vállalatok kihasználhatják helyzetüket és a szigorúbb korlátozás alá eső szereplők kárára terjeszkedhetnek.

Az adás második felében a beszélgetőtársak érintik a banki fenntartható finanszírozási keretrendszerek kérdését, illetve, hogy várhatóak-e a folytatásban új zöld pénzügyi termékek és szolgáltatások. Szóba kerülnek a vállalatok életében megjelenő klímakockázatok is, valamint az ezekkel szembeni fellépés legígéretesebb módjai. A vállalatok ismereteinek hiányossága miatt mindenképpen az ESG tanácsadás fellendülésére kell számítani, a pontosabb trendekről Lukács Ákos osztotta meg nézeteit a műsor résztvevőivel.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a bankok fosszilis üzemanyagok szektorának való hitelezési tevékenységéről beszélgetnek. Egy friss riport szerint a világ hatvan legnagyobb bankja tavaly összesen 742 milliárd dollárt hitelezett fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő olaj- és gázvállalatoknak. Az adat különösen csalódást keltő azok után, hogy számos bank csatlakozott a Net-Zero Banking Alliance-hez, egy kezdeményezéshez, melynek célja a banki működés és a szektor zöldebbé tétele.

A ranglistát továbbra is a négy nagy amerikai bank dominálja, a JPMorgan, a Citi, a Wells Fargo, valamint a Bank of America. Mind a négy bank tagja a fent említett kezdeményezésnek, ennek fényében különösen csalódást keltőek az eredmények. A Citi és a Bank of America érdemi javulást értek el a tavalyi évhez képest (több mint 20 százalékos csökkenés), míg a Wells Fargo és a JPMorgan markáns növekedést produkáltak. Utóbbiról nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jelen körülmények között elfogadhatatlan teljesítmény. 

Szintén aggasztó, hogy a 2021-es adatok alig jobbak a 2020-as 750 milliárd dollárnál. A 2016-os párizsi klímaegyezmény óta a bankok több mint 4,6 billió dollárt hiteleztek olaj- és gázvállalatoknak. A csúcsot a 2019-es 830 milliárd dollár jelentette, az azóta produkált előrelépés ugyanakkor elmarad a várakozásoktól. 

Az adásban szó esett a jelenlegi helyzet körülményeiről, hozadékairól, de az orosz-ukrán háború várható hatását is körbejárták a beszélgetőtársak.