A rekordokat döntő infláció és az energiaválság nagy kihívás elé állítja a cégeket és ebben nehéz a helyzetben a fenntarthatóság kérdése annak ellenére veszít a fontosságából, hogy közvetlen anyagi előnyökkel is járhatna. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető nemzetközi példákat mutatnak be arra, hogy egyes bankok hogyan segítenek egyszerre zöldebbé válni és pénzt spórolni a vállalatoknak.

A klímaváltozásra társadalmi szinten hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egy későbbi időpillanatban esedékes, közelgő katasztrófára. A beruházást, tervezést, megszorításokat igénylő változtatások így azonban elsők között esnek ki a prioritások közül a válságos időszakokban. Az energiaválságot most azonban egy azonnal ható, rövid távú sokknak érzékeli a piac, amiben nem lehet halogatni a reakciót. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek három olyan banki szolgáltatást mutat be, ami a működési költségek csökkentésével együtt zöldíti a vállalatok működését.

Nemrég számoltunk be róla, hogy a Commonwealth Bank of Australia új alkalmazása, hogyan segít spórolni ügyfeleinek a tankoláson. Az alkalmazás a felhasználó üzemanyag-felhasználási szokásaiból tanulva jósolja meg, hogy mikor kell legközelebb tankolni, majd előre emlékeztet a legolcsóbb lehetőségre a közelben. A megoldás a CBA mesterséges intelligenciával működő Customer Engagement Engine-jét használja. A felhasználók egy üzemanyagár-térképen böngészhetnek a környék különböző üzemanyagárai között.

NatWest Bank eközben pontosan azokat a változtatásokat vezeti be, amelyekre szükség van, és amelyeket a bankok most megtehetnek a bajban lévő vállalkozásokért. Például a brit pénzintézet 25 ezer fontra csökkentette a zöld vállalati hiteleinek minimum tőkeösszegét. Így a korábbinál jóval szélesebb kör számára lesznek elérhetők a fenntartható energetikai beruházásokra fordítható hitelek, amelyekből a vállalatok napelemeket és hőszivattyúkat vehetnek, vagy jobb szigetelést biztosíthatnak épületeiknek. Emellett a NatWest megszünteti a vállalati folyószámlákhoz tartozó minimum díjakat is, így sok ügyfél számára olcsóbbá válik a szolgáltatás. Illetve bejelentették, hogy jövőre nem növelik a vállalati szolgáltatásokhoz tartozó tarifákat és díjakat sem.

A Deutsche Bank energia hitelprogramja pedig kifejezetten KKV-knak segít az energiahatékonyságuk növeléséhez szükséges beruházások finanszírozásában. Olyan vállalatok igényelhetik, akik csökkenteni szeretnék fosszilis üzemanyagoknak való kitettségüket és zöldebb berendezésekbe és gépekbe fektetnének a nagyobb hatékonyság érdekében.

A műsorból az is kiderül, hogy milyen előnyei lehetnek egy bank számára annak, ha most értékes segítséget tudnak nyújtani az ügyfeleinek.

Ahogyan vásárlási döntéseinkkel, úgy bankválasztásunkkal is tehetünk a klímaváltozás ellen. A pénzintézeteknek hatalmas a felelőssége a fenntartható gazdaság megvalósításában. A fosszilis energiaforrásokon alapuló és nagy karbonkibocsátású iparágak, az olajcégek finanszírozása évtizedekkel vetheti vissza a klímaváltozás elleni harcot, amelyben az előrejelzések szerint már így is minden pillanat számít. Ugyanakkor a banki ügyfelek sem tehetetlenek. A döntés joga adott, hogy olyan bankot válasszunk, amely valóban tesz a fenntarthatóságért.

Hiába a hangzatos környezetvédelmi vállalások, a gyakorlatban a bankok többsége még mindig csak marketing lehetőségnek tekinti a klímaváltozást. A legnagyobb törekvés, hogy zöldebbnek tűnjenek, de arra, hogy valóban zöldek legyenek nincsenek konkrét intézkedések. Friss adatok pedig azt mutatják, hogy a zöldként ünnepelt bankoknál is szárnyal a greenwashing. A Zöld Pénzügyi percek legutóbbi adása éppen egy olyan, csalódáskeltő kezdeményezést mutatott be, amely a zöldülés marketingígéretével nemzetközi szinten írja jóvá a fenntarthatósági intézkedések további halogatását.

Nehéz értelmezni egy bank klímavállalásai kapcsán, hogy mi számít nagy eredménynek és mi nem, illetve, hogy milyen a tudatos, koherens stratégia. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető gyakorlati tanácsokkal és szempontokkal segítenek annak megítélésében, hogy egy bank fenntarthatósági vállalásai hitelesnek tekinthetők-e.

Ha kérdezik, elkötelezettek a bankok a fenntarthatóság mellett, de sok pénzintézetnél a fenntarthatósági jellemzők mérése is hiányzik és továbbra is leginkább marketingkampány a klímaváltozás elleni harc. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető egy olyan nemzetközi kezdeményezést mutatnak be, ami a jellemzően üres fenntarthatósági vállalásokon is túlmutat: a fokozatos zöldítés ígéretével tulajdonképpen hosszú évekre jóváírja a bankok fosszilis energián alapuló befektetéseit.

Hiába a rengeteg vállalás, a gyakorlatban a bankok többsége még mindig csak marketing tevékenységnek tekinti a klímaváltozást. A legnagyobb törekvés, hogy zöldebbnek tűnjenek, de arra, hogy valóban zöldek legyenek nincsenek konkrét intézkedések. Friss adatok pedig azt mutatják, hogy a zöldként ünnepelt bankoknál is szárnyal a greenwashing

Egy brit felmérésben 150 banki vezetőt kérdeztek meg, közülük mindannyian azt mondták, hogy a fenntarthatóság kulcsszerepet tölt be bankjuk életében. Míg a nagy szavak szintjén teljes az egyetértés, a tettek mezejére már óvatosabban lépnek be a vállalatok. A felmérésben résztvevő bankoknak csupán 59 százaléka méri fel saját környezetre gyakorolt hatását és tűz ki célokat ennek csökkentésére. Vagyis 41 százalék úgy nevezi központi kérdésnek a bolygó jövőjét, hogy a sikeres fellépés nulladik előfeltételének sem felel meg.

Tavaly a COP26 klímakonferencia alatt jött létre egy 450 bankot tömörítő zöld pénzügyi kezdeményezés, a Glasgow Financial Alliance for Net Zero, amelynek célja, hogy tömörítse azokat a bankokat, akik valóban elkötelezettek a fenntarthatóság mellett és őket segítse a folyamatos fejlődésben.  Botrány van a levegőben, ahogyan kibontakoznak a tények, például, hogy a résztvevők még legalább egy évig fektethetnek új szénerőmű projektekbe és azután is évekig fenntarthatják a már meglévő befektetéseiket ezen a területen.

A klímaválság mindennapos téma a médiában és a közbeszédben is, mégis hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mint egy közelgő katasztrófára, amely egy távoli pillanatban csap majd le ránk. Ezt a tévhitet nap mint nap szélsőséges hőmérsékleti rekordok, szokatlan időjárási jelenségek, évszázadok óta páratlan aszályok vagy épp árvizek cáfolják meg. A klímaváltozásnak már most is nagy hatása van mindennapokra, sőt a vállalatok működésére is. A fintech szektor szokás szerint a többi ágazatnál hamarabb reagált. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a klímaváltozás hatásainak kompenzálására igénybe vehető biztosításokról és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettek.

Az előző, mezőgazdaság, fenntarthatóság és hitelezés kapcsolatáról szóló adás folytatásának is tekinthető a klímaváltozással kapcsolatos biztosítási termékek témája.

A klímabiztosítások lényege, hogy az ügyfél egy fix díjért cserében kifizetésben részesül, ha egy váratlan környezeti körülmény negatív hatást gyakorol az üzletére. Például egy gazdálkodó biztosítást köthet egy meghatározott időszak és terület várható minimális csapadékmennyiségére. Ha a csapadék mennyisége optimális, akkor a termés és vele együtt a hozam megfelelő - ez esetben nem jár kifizetés. Egy váratlan aszály esetén azonban a vállalkozás fennmaradását is biztosíthatja a biztosítási összeg, amelyre jogosulttá válik a biztosítás kedvezményezettje.  Az esőn túl biztosítást lehet kötni például a napos órák számára, az átlaghőmérsékletre, a hőmérséklet ingadozásának mértékére, vagy akár ezen tényezők összességére is. A legtöbb ilyen terméket úgynevezett insurtechek (biztosítási fintechek) dobták piacra, akik adatelemzés és BigData segítségével modellezik az időjárás alakulását, így teszik hatékonyabbá saját kockázatkezelési tevékenységüket.

A klímabiztosítás tehát a többi biztosításhoz hasonló logika alapaján működik. Ami újdonság a helyzetben, hogy a klímaváltozás mennyire látványos és fizikai hatással van a mindennapokra.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percekből kiderül, hogy mire jelenthet még megoldást a klímabiztosítás, és hogy Magyarországon milyen ágazat látná nagy hasznát egy időjárás alapú biztosításnak.

Az ellátási láncok folytonosságának biztosítása, az élelmiszerbiztonság és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése hármas kihívás elé állítja a mezőgazdasági szektor szereplőit. Egy brit neobank technológiai platformmal és speciális, farmereknek nyújtott termékeivel segít a gazdaságok fenntartható fejlesztésében. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető mezőgazdaság, fenntarthatóság és hitelezés kapcsolatáról beszélgettek az Oxbury Bank egyedülálló példáján keresztül.

A vidéki gazdaság támogatását, a gazdák és az élelmiszertermelők segítését, az élelmezésbiztonság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, természetbarát termelésre való áttérés elősegítését tűzte ki célul a kizárólag gazdálkodóknak, kifejezetten kis- és középvállalkozásoknak hitelező Oxbury Bank.

A neobank szépen halad a céljaival, mostanra hat tőkebevonásban összesen 96 millió fontot szerzett, amivel folyamatosan bővíti a termékpalettáját. Most szükség is van ezekre a személyre szabott pénzügyi termékekre, hiszen nehéz időszakot élnek meg a brit gazdaságban kulcsszerepet játszó mezőgazdasági vállalkozások, a háború miatti bizonytalanság mellett az aszályos nyári időjárás is nyomást gyakorol az anyagi helyzetükre.

A bank Oxbury Earth Agtech banki platformja segítségével, kapcsolatközpontú megközelítéssel segíti a farmereket, az ügyfelek igényeikhez igazodó, rugalmas hitelekkel, faktoringgal vagy például a likviditást segítő, dedikáltan nyersanyagra vagy számlákra fordítható hitelkerettel. A náluk nyitott megtakarítási számlák betéteiből kizárólag más mezőgazdasági szereplőknek hiteleznek. Ráadásul a kamatok is igen vonzóak a jelen piaci körülmények között. A fix lekötés esetén 2,5-2,7 százalék, míg a lekötést nem igénylő számlák 1,5-1,9 százalék közötti kamatokat kínálnak. Különlegesség a pénzintézet Forest Saver megtakarítási számlája is, amelynek kamataiból kizárólag faültetési projekteket finanszíroz az Oxbury Bank.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi percek adásában arról is szó esik, hogy az aktuális geopolitikai és időjárási problémák milyen nagyobb kihívás részét képezik, a mezőgazdaság hogyan alkalmazkodhat a következő évtizedek megváltozó körülményeihez, ebben pedig hogyan segíthetnek a neobankok és a korszerű agrárhitelek.

Mit tegyen az, aki tenni szeretne a klíma védelméért, de fogalma sincs hogyan kezdje meg a folyamatot? Melyek azok a technológiák, amelyek a legtöbbet segíthetnek a klímaváltozás elleni harc sikerében? A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető két könyvet mutatnak be röviden, amelyek segítenek válaszokat találni a fenti kérdésekre.

Az olvasás népszerűsége sajnos sokat csökkent az évek során, ahogy megnőtt az elektronikai eszközök szerepe a mindennapokban. Pedig még mindig kevés hatékonyabb módja van a kikapcsolódásra és az új ismeretek szerzésének egy jó könyv kézbevételénél. A klímaváltozás kapcsán ráadásul rengeteg fals információ járja az internetet, épp ezért különösen fontos, hogy erről a témáról minél többen tájékozódjanak hiteles forrásból. 

Bill Gates kielégíti ezt a definíciót, “Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?” című könyve pedig nagyon érdekes gyorstalpalóként szolgálhat azoknak, akik jobban meg szeretnék érteni a jelen problémáit és az azokra adható válaszokat. A könyv kifejezetten praktikus. Hiába szól ugyanis globális problémákról, az átlagos olvasó mégsem érzi magát tehetetlennek, hasznos tippeket kap a kicsiben való elinduláshoz. Érdekes és biztató az is, hogy Bill Gates a világ leggazdagabb embereként ennyi időt szentel ennek a témának.

Ideális kezdőpont lehet sokaknak Georgina Wilson-Powell “Tényleg zöld?” című kötete is, amely 143 kérdésben segít eldönteni, hogy miként cselekedhetünk fenntarthatóan. Sokszor nem egyszerű eldönteni, hogy mivel teszünk jobbat a bolygónak és az embernek van épp elég dolga anélkül is, hogy egyénileg kezd kutatómunkába. Ezt a problémát segít áthidalni ez a könyv, ami után mindenki sokkal magabiztosabban kezdheti meg mindennapi életének újragondolását környezetünk érdekében.

Klímaváltozás a filmvásznon

Hogyan lesz egy elkerülhetetlenül közelgő katasztrófa egy magazinműsor színes híre vagy az üzleti haszonszerzés eszköze? Hogyan tudja egy egész társadalom lesöpörni a szemmel látható, nap mint nap tapasztalható jeleket? Az igazán jó filmek mindig a társadalom legfeszítőbb kérdéseit tematizálják, tükröt tartanak a közönség számára. A nyár vége még tartogathat néhány nyugodt filmezős estét. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető két filmet javasolnak azoknak, akik a filmvásznon is szívesen találkoznak elgondolkodtató tartalmakkal a klímaváltozással kapcsolatban.

A Don’t Look Up egyértelmű, klímaváltozásra vonatkozó áthallásokkal mutatja be annak szürrealitását, ahogyan az emberiség csak azt a fenyegetést veszi komolyan, amit már saját bőrén tapasztal, minden másnak találunk olyan narratívát, amellyel ignorálhatjuk. A Don’t Look Up különleges iróniával és A-listás színészgárdával mutatja be a társadalom való életben is tapasztalható reakcióit, egy meteor közelgő becsapódásának analógiájával. A főszereplő, Leonardo DiCaprio híres fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről, például befektetője az Aspirationnek, a legnagyobb zöld neobanknak.

A Dirty Money sorozat epizódjai csalási vagy korrupciós ügyeket vesznek górcső alá. Az első, 2018-as epizód például a Volkswagen emissziós botrányáról szól. A német autógyártó szándékosan technológiailag manipulálta járműveit, hogy azok a valós üvegházhatású gáz kibocsátás töredékét produkálják a tesztek során.

A zöld pénzügyi termékek megjelenése látványosan felgyorsult, több hagyományos pénzintézet is elkezdett innoválni és egyre több fogyasztó veszi figyelembe a fenntarthatóságot a mindennapi pénzügyi döntései során. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek elérkezett az 50. adásához. A kerek forduló alkalmából Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a fintech és a pénzügyi világ pozitív fenntarthatósági trendjeiről beszélgettek.

Az előző epizód a greenwashing és a marketing jelszóvá üresedő fenntarthatóság jelenségeit összegezte a pénzügyi szektorban, de ez a kép csak akkor lehet teljes, ha a reményt adó pozitív változásokat is számba vesszük. Ilyen például a zöld pénzügyi termékek megjelenésének látványos felgyorsulása. Ezt a folyamatot a fintechek indították el, de egyre több hagyományos pénzintézet is elkezdett innoválni. A NatWest például 2025-ig 100 milliárd fontot szán a klímaváltozás elleni harcra.

A magyar piacon az MNB vállalta magára a zöld pénzügyek előremozdításának feladatát, a bankok fenntarthatóságra való ösztönzésében, a zöld hitelek kínálatában, a zöld kötvények kibocsátásában és a társadalom szemléletformálásában is nagy szerepe van a központi banknak.

Rengeteg innovatív fintech van jelen a piacon, amelyek egy-egy fenntarthatósági részterületre specializálódva, technológiai innovációkkal, például a mesterséges intelligencia, a BigData, és a gépi tanulás segítségével hozhatnak előrelépést például az ESG jelentések, zöld alapok, beszállítói értékelések, fenntarthatósági akciótervek, és a zöld neobankok kapcsán.

Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója szerint az alkalmazkodóképességéről híres, növekvő és egyre érettebbé váló fintech szektor lehet a változás és a fenntartható megoldások piacra kerülésének katalizátora.

Nemcsak a pénzügyi szektor sajátja, hanem a legtöbb iparág jelensége, hogy az elmúlt fél évszázadban a tudománytól érkező egyre kétségbeesettebb vészjelzéseket, a közelgő klímakatasztrófa okozta félelmet marketing tőkévé kovácsolják a gazdasági növekedésben és a fogyasztásösztönzésben érdekelt nagyvállalatok. Ahogyan nem ismerhetjük pontosan egy elektromos autó vagy egy napelem gyártásának valós ökolábnyomát és környezetterhelését, úgy sokszor a pénzügyekben sem kapunk garanciát arra, hogy megtakarításainkkal vagy befektetéseinkkel pontosan milyen kezdeményezéseket finanszíroz a bankunk. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek közelgő 50. adása alkalmából Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető számot vetnek a globális pénzügyi világ zöldülésének eredményeiről.

A bankok többsége látványos intézkedéseket és nyomon követhetetlen vállalásokat tesz, de továbbra is hatalmas a hitelezés a fosszilis üzemanyagokat kitermelő vállalatok irányába. Egy átlagos bank a saját épületei környezetterhelésének 5-7 százszorosát finanszírozza karbonkibocsátó vállalatok hitelezésén keresztül.

Egy korábbi podcast epizódban is elhangzott, hogy az ESG alapok továbbra sem elég transzparensek, a legtöbb alapnál nem egyértelmű, hogy valódi értékteremtés zajlik-e. Az ESG jelentéseknek nincs globális, egységes sztenderdje, ami nehezíti az átláthatóságot és összehasonlítást.

 Ám valójában a pénzintézeteknek nincs is érdemi oka a változtatásra, hiszen ameddig a nemzetközi szabályozás nem elég szigorú a bankszektorban, addig a valós fenntarthatósági törekvések üzleti hátrányt jelenthetnek a versenytársakkal szemben. Azonban a szabályozásért felelős állami és kormányzati szereplők gyakran nem látnak túl a politika választási ciklusokig terjedő horizontján.

 A lakosság pénzügyi és fenntarthatósági ismeretei szintén elmaradnak a szükségestől, ezért működhet remek marketingeszközként a greenwashing, hiszen a többség nem rendelkezik elég ismerettel ahhoz, hogy megítélje egy állítás hitelességét. Ezzel pedig rendre vissza is élnek a nagyvállalatok és kormányzatok, gyermeki szerepben kezelve fogyasztóikat és a szavazókat.

Ezért különös jelentősége van a tájékoztatásnak, amelyhez a Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek mindeddig 49 podcast epizóddal igyekezett hozzájárulni. A realistán borús helyzetértékelést a műsor következő epizódja oldja fel, felemelő marketing üzenetek helyett működő megoldási javaslatokkal.

A DBS Bank jó példa arra, hogy nem csak fintechek tudnak innovatív és környezettudatos megoldásokat fejleszteni. A szingapúri pénzintézet tavaly jelentette be fenntarthatóságra fókuszáló felületének elindítását. A Live Better funkciók sorát kínálja, amellyel tudatosabban bankolhatnak a lakossági ügyfelek.

A Live Better egy helyen, összesítve kínál hat olyan zöld pénzügyi terméket, ami praktikus segítséget nyújt a felhasználóknak egy fenntarthatóbb életmód kialakításában. A Give Better funkcióval környezettudatos vállalkozásokat támogathatnak. Az Invest Better segítségével az ügyfelek a bank által kezelt ESG portfóliókba fektethetik pénzüket, ezáltal etikusan gyarapítva vagyonukat.  A Renovate Better és Drive Better funkciók alatt az ügyfelek zöld felújítási és személygépjármű hiteleiket vehetnek igénybe. Még a bank cashback programjának is lett zöld változata, a Spend Better egy fenntartható bankkártyát ötvöz környezettudatos partnereknél felhasználható, akár 5 százalékos visszatérítéssel.  Végül a Power Better funkcióval számos közüzemi szolgáltató közül választhatnak az ügyfelek, hogy akár csökkentsék, akár környezetkímélővé tegyék számláikat.

 A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgetnek, hogy milyen előnyei lehetnek egy hasonló platform logikának, a funkciók összesítésének és hogy miként segíthet a Live Better megtörni az ördögi kört, ami a legtöbb klímaváltozás miatt szorongó fogyasztót inaktivitásra késztet. A műsorban arról is szó esik, hogy milyen trendekre számítunk a bankok körében, lesznek-e hamarosan hasonló platformok, vagy egyéb zöld pénzügyi törekvések máshol is?