A környezetkímélő, energiahatékony megoldások egy cég költségcsökkentéséhez is hozzájárulnak. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek sorozatában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető gyakorlati tanácsokkal segítenek a vállalatok károsanyag-kibocsájtásának csökkentésében. Ezúttal a fenntartható céges közlekedés megszervezéséhez adnak tippeket.

A vállalati fenntarthatóság hátterének és területeinek megismerése után a Zöld Pénzügyi Percek szakértője ígéretéhez híven praktikus, a mindennapokban is bevethető tanácsokat ad, amelyekkel a vállalatok jelentős költéscsökkenést érhetnek el, miközben a zöldül a cég működése is.

A céges közlekedés karbonlábnyoma két fenntarthatósági területet (scope) is érint. A céges flotta fenntartása a vállalatok közvetlen kibocsátásának kategóriájába esik. Az egyéb, közvetett kibocsátást tartalmazó scopeba pedig a más járművekkel megtett céges utak és a munkavállalók munkába járásából fakadó kibocsátások tartoznak bele.

Adná magát, hogy cseréljünk minden flotta-gépjárművet elektromos autóra, ám mégsem feltétlenül ettől lesz fenntartható egy vállalat közlekedése. A meglévő gépkocsik és használatuk optimalizálása azonban rengeteget segíthet a karbonlábnyom csökkentésében.

A Fintech Világa - Zöld Pénzügyi Percek vállalati sorozatának következő részeiben a szakértő specifikus vállalati területekre vonatkozó tanácsokat oszt meg. Szó lesz az energiahatékonyság, a munkahelyi fenntarthatóság és a digitalizáció kérdéseiről is.

A fenntarthatóság egyszerre társadalmi és gazdasági érdek is. A környezetkímélő megoldások bevezetése általában költséghatékonyabb vállalati működéshez is vezet. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek következő néhány adásában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető gyakorlati példákkal segítenek a vállalatok károsanyag-kibocsájtásának csökkentésében és a költségmegtakarításában.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adása a „Zöld vállalatok” sorozat bevezetője, amelyben szakértőnk a fenntartható vállalati működés alapfogalmait mutatja be.

A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy vállalat, személy vagy termék milyen hatást gyakorol a környezetre. Például mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá egy adott időszak, vagy akár egész élettartama során. A karbonlábnyom mértékegysége a tonna szén-dioxid egyenérték. Minél nagyobb egy cég karbonlábnyoma, annál nagyobb a globális felmelegedéshez való hozzájárulása.

A vállalati karbonlábnyomnak három komponense van. A legegyértelműbb a vállalat saját kibocsátása, legyen az egy autó-flotta vagy a telephely emissziója, esetleg egy gyártási folyamat hatása. A második karbonösszetevő a vállalat által vásárolt energia kibocsátása, amely az energiahatékonyság fejlesztésével redukálható. A harmadik emissziós terület pedig a vállalat értékláncához kötődik. Ebbe a kategóriába beletartozhat a hulladékgyűjtés módja, az ügyfelek és beszállítók céghez köthető kibocsátásai, de még a dolgozók munkahelyi bejutásának kibocsátása is. 

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy melyik terület hogyan járul hozzá a karbonlábnyomhoz és milyen módokon csökkenthető a vállalat működésének környezetterhelése. A soron következő adásokban szakértőnk olyan gyakorlati tippeket hoz a hallgatóknak, amelyek a kibocsátások csökkentése mellett a költségek mérséklésére is alkalmasak.

A rekordokat döntő infláció és az energiaválság nagy kihívás elé állítja a cégeket és ebben nehéz a helyzetben a fenntarthatóság kérdése annak ellenére veszít a fontosságából, hogy közvetlen anyagi előnyökkel is járhatna. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető nemzetközi példákat mutatnak be arra, hogy egyes bankok hogyan segítenek egyszerre zöldebbé válni és pénzt spórolni a vállalatoknak.

A klímaváltozásra társadalmi szinten hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egy későbbi időpillanatban esedékes, közelgő katasztrófára. A beruházást, tervezést, megszorításokat igénylő változtatások így azonban elsők között esnek ki a prioritások közül a válságos időszakokban. Az energiaválságot most azonban egy azonnal ható, rövid távú sokknak érzékeli a piac, amiben nem lehet halogatni a reakciót. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek három olyan banki szolgáltatást mutat be, ami a működési költségek csökkentésével együtt zöldíti a vállalatok működését.

Nemrég számoltunk be róla, hogy a Commonwealth Bank of Australia új alkalmazása, hogyan segít spórolni ügyfeleinek a tankoláson. Az alkalmazás a felhasználó üzemanyag-felhasználási szokásaiból tanulva jósolja meg, hogy mikor kell legközelebb tankolni, majd előre emlékeztet a legolcsóbb lehetőségre a közelben. A megoldás a CBA mesterséges intelligenciával működő Customer Engagement Engine-jét használja. A felhasználók egy üzemanyagár-térképen böngészhetnek a környék különböző üzemanyagárai között.

NatWest Bank eközben pontosan azokat a változtatásokat vezeti be, amelyekre szükség van, és amelyeket a bankok most megtehetnek a bajban lévő vállalkozásokért. Például a brit pénzintézet 25 ezer fontra csökkentette a zöld vállalati hiteleinek minimum tőkeösszegét. Így a korábbinál jóval szélesebb kör számára lesznek elérhetők a fenntartható energetikai beruházásokra fordítható hitelek, amelyekből a vállalatok napelemeket és hőszivattyúkat vehetnek, vagy jobb szigetelést biztosíthatnak épületeiknek. Emellett a NatWest megszünteti a vállalati folyószámlákhoz tartozó minimum díjakat is, így sok ügyfél számára olcsóbbá válik a szolgáltatás. Illetve bejelentették, hogy jövőre nem növelik a vállalati szolgáltatásokhoz tartozó tarifákat &eac

A rekordokat döntő infláció és az energiaválság nagy kihívás elé állítja a cégeket és ebben nehéz a helyzetben a fenntarthatóság kérdése annak ellenére veszít a fontosságából, hogy közvetlen anyagi előnyökkel is járhatna. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető nemzetközi példákat mutatnak be arra, hogy egyes bankok hogyan segítenek egyszerre zöldebbé válni és pénzt spórolni a vállalatoknak.

A klímaváltozásra társadalmi szinten hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egy későbbi időpillanatban esedékes, közelgő katasztrófára. A beruházást, tervezést, megszorításokat igénylő változtatások így azonban elsők között esnek ki a prioritások közül a válságos időszakokban. Az energiaválságot most azonban egy azonnal ható, rövid távú sokknak érzékeli a piac, amiben nem lehet halogatni a reakciót. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek három olyan banki szolgáltatást mutat be, ami a működési költségek csökkentésével együtt zöldíti a vállalatok működését.

Nemrég számoltunk be róla, hogy a Commonwealth Bank of Australia új alkalmazása, hogyan segít spórolni ügyfeleinek a tankoláson. Az alkalmazás a felhasználó üzemanyag-felhasználási szokásaiból tanulva jósolja meg, hogy mikor kell legközelebb tankolni, majd előre emlékeztet a legolcsóbb lehetőségre a közelben. A megoldás a CBA mesterséges intelligenciával működő Customer Engagement Engine-jét használja. A felhasználók egy üzemanyagár-térképen böngészhetnek a környék különböző üzemanyagárai között.

NatWest Bank eközben pontosan azokat a változtatásokat vezeti be, amelyekre szükség van, és amelyeket a bankok most megtehetnek a bajban lévő vállalkozásokért. Például a brit pénzintézet 25 ezer fontra csökkentette a zöld vállalati hiteleinek minimum tőkeösszegét. Így a korábbinál jóval szélesebb kör számára lesznek elérhetők a fenntartható energetikai beruházásokra fordítható hitelek, amelyekből a vállalatok napelemeket és hőszivattyúkat vehetnek, vagy jobb szigetelést biztosíthatnak épületeiknek. Emellett a NatWest megszünteti a vállalati folyószámlákhoz tartozó minimum díjakat is, így sok ügyfél számára olcsóbbá válik a szolgáltatás. Illetve bejelentették, hogy jövőre nem növelik a vállalati szolgáltatásokhoz tartozó tarifákat &eac

Ahogyan vásárlási döntéseinkkel, úgy bankválasztásunkkal is tehetünk a klímaváltozás ellen. A pénzintézeteknek hatalmas a felelőssége a fenntartható gazdaság megvalósításában. A fosszilis energiaforrásokon alapuló és nagy karbonkibocsátású iparágak, az olajcégek finanszírozása évtizedekkel vetheti vissza a klímaváltozás elleni harcot, amelyben az előrejelzések szerint már így is minden pillanat számít. Ugyanakkor a banki ügyfelek sem tehetetlenek. A döntés joga adott, hogy olyan bankot válasszunk, amely valóban tesz a fenntarthatóságért.

Hiába a hangzatos környezetvédelmi vállalások, a gyakorlatban a bankok többsége még mindig csak marketing lehetőségnek tekinti a klímaváltozást. A legnagyobb törekvés, hogy zöldebbnek tűnjenek, de arra, hogy valóban zöldek legyenek nincsenek konkrét intézkedések. Friss adatok pedig azt mutatják, hogy a zöldként ünnepelt bankoknál is szárnyal a greenwashing. A Zöld Pénzügyi percek legutóbbi adása éppen egy olyan, csalódáskeltő kezdeményezést mutatott be, amely a zöldülés marketingígéretével nemzetközi szinten írja jóvá a fenntarthatósági intézkedések további halogatását.

Nehéz értelmezni egy bank klímavállalásai kapcsán, hogy mi számít nagy eredménynek és mi nem, illetve, hogy milyen a tudatos, koherens stratégia. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb epizódjában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető gyakorlati tanácsokkal és szempontokkal segítenek annak megítélésében, hogy egy bank fenntarthatósági vállalásai hitelesnek tekinthetők-e.

Ha kérdezik, elkötelezettek a bankok a fenntarthatóság mellett, de sok pénzintézetnél a fenntarthatósági jellemzők mérése is hiányzik és továbbra is leginkább marketingkampány a klímaváltozás elleni harc. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető egy olyan nemzetközi kezdeményezést mutatnak be, ami a jellemzően üres fenntarthatósági vállalásokon is túlmutat: a fokozatos zöldítés ígéretével tulajdonképpen hosszú évekre jóváírja a bankok fosszilis energián alapuló befektetéseit.

Hiába a rengeteg vállalás, a gyakorlatban a bankok többsége még mindig csak marketing tevékenységnek tekinti a klímaváltozást. A legnagyobb törekvés, hogy zöldebbnek tűnjenek, de arra, hogy valóban zöldek legyenek nincsenek konkrét intézkedések. Friss adatok pedig azt mutatják, hogy a zöldként ünnepelt bankoknál is szárnyal a greenwashing

Egy brit felmérésben 150 banki vezetőt kérdeztek meg, közülük mindannyian azt mondták, hogy a fenntarthatóság kulcsszerepet tölt be bankjuk életében. Míg a nagy szavak szintjén teljes az egyetértés, a tettek mezejére már óvatosabban lépnek be a vállalatok. A felmérésben résztvevő bankoknak csupán 59 százaléka méri fel saját környezetre gyakorolt hatását és tűz ki célokat ennek csökkentésére. Vagyis 41 százalék úgy nevezi központi kérdésnek a bolygó jövőjét, hogy a sikeres fellépés nulladik előfeltételének sem felel meg.

Tavaly a COP26 klímakonferencia alatt jött létre egy 450 bankot tömörítő zöld pénzügyi kezdeményezés, a Glasgow Financial Alliance for Net Zero, amelynek célja, hogy tömörítse azokat a bankokat, akik valóban elkötelezettek a fenntarthatóság mellett és őket segítse a folyamatos fejlődésben.  Botrány van a levegőben, ahogyan kibontakoznak a tények, például, hogy a résztvevők még legalább egy évig fektethetnek új szénerőmű projektekbe és azután is évekig fenntarthatják a már meglévő befektetéseiket ezen a területen.

A klímaválság mindennapos téma a médiában és a közbeszédben is, mégis hajlamosak vagyunk úgy gondolni rá, mint egy közelgő katasztrófára, amely egy távoli pillanatban csap majd le ránk. Ezt a tévhitet nap mint nap szélsőséges hőmérsékleti rekordok, szokatlan időjárási jelenségek, évszázadok óta páratlan aszályok vagy épp árvizek cáfolják meg. A klímaváltozásnak már most is nagy hatása van mindennapokra, sőt a vállalatok működésére is. A fintech szektor szokás szerint a többi ágazatnál hamarabb reagált. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a klímaváltozás hatásainak kompenzálására igénybe vehető biztosításokról és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettek.

Az előző, mezőgazdaság, fenntarthatóság és hitelezés kapcsolatáról szóló adás folytatásának is tekinthető a klímaváltozással kapcsolatos biztosítási termékek témája.

A klímabiztosítások lényege, hogy az ügyfél egy fix díjért cserében kifizetésben részesül, ha egy váratlan környezeti körülmény negatív hatást gyakorol az üzletére. Például egy gazdálkodó biztosítást köthet egy meghatározott időszak és terület várható minimális csapadékmennyiségére. Ha a csapadék mennyisége optimális, akkor a termés és vele együtt a hozam megfelelő - ez esetben nem jár kifizetés. Egy váratlan aszály esetén azonban a vállalkozás fennmaradását is biztosíthatja a biztosítási összeg, amelyre jogosulttá válik a biztosítás kedvezményezettje.  Az esőn túl biztosítást lehet kötni például a napos órák számára, az átlaghőmérsékletre, a hőmérséklet ingadozásának mértékére, vagy akár ezen tényezők összességére is. A legtöbb ilyen terméket úgynevezett insurtechek (biztosítási fintechek) dobták piacra, akik adatelemzés és BigData segítségével modellezik az időjárás alakulását, így teszik hatékonyabbá saját kockázatkezelési tevékenységüket.

A klímabiztosítás tehát a többi biztosításhoz hasonló logika alapaján működik. Ami újdonság a helyzetben, hogy a klímaváltozás mennyire látványos és fizikai hatással van a mindennapokra.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percekből kiderül, hogy mire jelenthet még megoldást a klímabiztosítás, és hogy Magyarországon milyen ágazat látn&aacut

Az ellátási láncok folytonosságának biztosítása, az élelmiszerbiztonság és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése hármas kihívás elé állítja a mezőgazdasági szektor szereplőit. Egy brit neobank technológiai platformmal és speciális, farmereknek nyújtott termékeivel segít a gazdaságok fenntartható fejlesztésében. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető mezőgazdaság, fenntarthatóság és hitelezés kapcsolatáról beszélgettek az Oxbury Bank egyedülálló példáján keresztül.

A vidéki gazdaság támogatását, a gazdák és az élelmiszertermelők segítését, az élelmezésbiztonság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, természetbarát termelésre való áttérés elősegítését tűzte ki célul a kizárólag gazdálkodóknak, kifejezetten kis- és középvállalkozásoknak hitelező Oxbury Bank.

A neobank szépen halad a céljaival, mostanra hat tőkebevonásban összesen 96 millió fontot szerzett, amivel folyamatosan bővíti a termékpalettáját. Most szükség is van ezekre a személyre szabott pénzügyi termékekre, hiszen nehéz időszakot élnek meg a brit gazdaságban kulcsszerepet játszó mezőgazdasági vállalkozások, a háború miatti bizonytalanság mellett az aszályos nyári időjárás is nyomást gyakorol az anyagi helyzetükre.

A bank Oxbury Earth Agtech banki platformja segítségével, kapcsolatközpontú megközelítéssel segíti a farmereket, az ügyfelek igényeikhez igazodó, rugalmas hitelekkel, faktoringgal vagy például a likviditást segítő, dedikáltan nyersanyagra vagy számlákra fordítható hitelkerettel. A náluk nyitott megtakarítási számlák betéteiből kizárólag más mezőgazdasági szereplőknek hiteleznek. Ráadásul a kamatok is igen vonzóak a jelen piaci körülmények között. A fix lekötés esetén 2,5-2,7 százalék, míg a lekötést nem igénylő számlák 1,5-1,9 százalék közötti kamatokat kínálnak. Különlegesség a pénzintézet Forest Saver megtakarítási számlája is, amelynek kamataiból kizárólag faültetési projekteket finanszíroz az Oxbury Bank.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi percek adásában arról is szó esik, hogy az aktuális geopolitikai és időjárási problémák milyen nagyobb kihívás részét képezik, a mezőgazdaság hogyan alkalmazkodhat a következő évtizedek megváltozó körülményeihez, ebben pedig hogyan segíthetnek a neobankok és a korszerű agrárhitelek.

Mit tegyen az, aki tenni szeretne a klíma védelméért, de fogalma sincs hogyan kezdje meg a folyamatot? Melyek azok a technológiák, amelyek a legtöbbet segíthetnek a klímaváltozás elleni harc sikerében? A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában a műsor állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető két könyvet mutatnak be röviden, amelyek segítenek válaszokat találni a fenti kérdésekre.

Az olvasás népszerűsége sajnos sokat csökkent az évek során, ahogy megnőtt az elektronikai eszközök szerepe a mindennapokban. Pedig még mindig kevés hatékonyabb módja van a kikapcsolódásra és az új ismeretek szerzésének egy jó könyv kézbevételénél. A klímaváltozás kapcsán ráadásul rengeteg fals információ járja az internetet, épp ezért különösen fontos, hogy erről a témáról minél többen tájékozódjanak hiteles forrásból. 

Bill Gates kielégíti ezt a definíciót, “Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?” című könyve pedig nagyon érdekes gyorstalpalóként szolgálhat azoknak, akik jobban meg szeretnék érteni a jelen problémáit és az azokra adható válaszokat. A könyv kifejezetten praktikus. Hiába szól ugyanis globális problémákról, az átlagos olvasó mégsem érzi magát tehetetlennek, hasznos tippeket kap a kicsiben való elinduláshoz. Érdekes és biztató az is, hogy Bill Gates a világ leggazdagabb embereként ennyi időt szentel ennek a témának.

Ideális kezdőpont lehet sokaknak Georgina Wilson-Powell “Tényleg zöld?” című kötete is, amely 143 kérdésben segít eldönteni, hogy miként cselekedhetünk fenntarthatóan. Sokszor nem egyszerű eldönteni, hogy mivel teszünk jobbat a bolygónak és az embernek van épp elég dolga anélkül is, hogy egyénileg kezd kutatómunkába. Ezt a problémát segít áthidalni ez a könyv, ami után mindenki sokkal magabiztosabban kezdheti meg mindennapi életének újragondolását környezetünk érdekében.

Klímaváltozás a filmvásznon

Hogyan lesz egy elkerülhetetlenül közelgő katasztrófa egy magazinműsor színes híre vagy az üzleti haszonszerzés eszköze? Hogyan tudja egy egész társadalom lesöpörni a szemmel látható, nap mint nap tapasztalható jeleket? Az igazán jó filmek mindig a társadalom legfeszítőbb kérdéseit tematizálják, tükröt tartanak a közönség számára. A nyár vége még tartogathat néhány nyugodt filmezős estét. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek állandó szakértője, Bátorfi Botond és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető két filmet javasolnak azoknak, akik a filmvásznon is szívesen találkoznak elgondolkodtató tartalmakkal a klímaváltozással kapcsolatban.

A Don’t Look Up egyértelmű, klímaváltozásra vonatkozó áthallásokkal mutatja be annak szürrealitását, ahogyan az emberiség csak azt a fenyegetést veszi komolyan, amit már saját bőrén tapasztal, minden másnak találunk olyan narratívát, amellyel ignorálhatjuk. A Don’t Look Up különleges iróniával és A-listás színészgárdával mutatja be a társadalom való életben is tapasztalható reakcióit, egy meteor közelgő becsapódásának analógiájával. A főszereplő, Leonardo DiCaprio híres fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről, például befektetője az Aspirationnek, a legnagyobb zöld neobanknak.

A Dirty Money sorozat epizódjai csalási vagy korrupciós ügyeket vesznek górcső alá. Az első, 2018-as epizód például a Volkswagen emissziós botrányáról szól. A német autógyártó szándékosan technológiailag manipulálta járműveit, hogy azok a valós üvegházhatású gáz kibocsátás töredékét produkálják a tesztek során.